Délmagyarország, 2003. április (93. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-08 / 82. szám

KEDD, 2003. ÁPRILIS 8. • E U - T U K 0 R Génmérnököké az uniós jövő Európa „genomikalázban" ég, vallja Dudits Dénes akadémikus. Az Európa Egyetem legutóbbi előadásán kiderült: az egész emberiség élelmezési politikájának egyik legjelentősebb befolyásoló tényezője az egyes növények terméséért felelős DNS-szekvenciák transzformálása. A legújabb európai növénybiológiai kutatási mozgalmak alapja a genomika, azaz a génmanipuláció, állította Dudits Dénes akadémikus, a Szegedi Biológiai Központ igazgatója a megyei önkormányzat szervezésében a Móra Ferenc Múzeum dísztermében megrendezett Európa Egyetem legutóbbi előadásán. - A DNS, azaz az élőlények tulajdonságainak átörökítéséért felelős, sejten belül található óriásmolekulák egyes szakaszai, a gének határozzák meg az egyedek biológiai tulajdonságait. Ezeknek a szakaszoknak a felismerése és megváltoztatása a genetika feladata, hiszen kicserélve az egyes géneket látható, érzékelhető változásokat okozhatunk az egyes élőlény-populációkban fogalmazott az akadémikus. A génkutatás már a '80-as évektől a szegedi kutatóközpont kiemelt feladatai között szerepel, tudtuk meg Dudits Dénestől. Bár az egyes DNS-szekvenciák kódolásában a nyugati és az ázsiai szakemberek értek el jelentős sikereket, a génátvitel gyakorlati alkalmazásában a szegediek a világ élbolyához tartoznak. Ezt jelzi, hogy az Európai Unió által támogatott növénybiológiai kutatási programoknak a szegedi központ teljes jogú tagja, sőt számos projekt vezetése, véleményezése is az SZBK kutatóinak feladata. - A kutatómunka sokszor konkrét gazdasági eredményeket is hoz az intézetnek, hiszen az egyes, sikerrel alkalmazott DNS-szakaszoknak üzleti értékük van - állította a professzor. Még megtudtuk: nagyobb piaci értéke van azonban a biogazdálkodásban felhasználható és már a kísérleten is bizonyított változtatásoknak, hiszen bizonyos gének átvitelével a betegségekkel, kártevőkkel és a szárazsággal szemben is sokkal ellenállóbb növényeket képesek előállítani. ILLYÉS SZABOLCS Dudits Dénes akadémikus szerint a szegedi „biopolisz" már most része a világ genomikai forradalmának. Fotó: Miskolczi Róbert Csatlakozzunk vagy kimaradjunk? Az EU-csatlakozás, vagy az unióból való kimaradás Magyarországra gyakorolt gazdasági-társadalmi hatásairól tanulmányt készített a GKI Gazdaságkutató Rt., a Kopint-Datorg Rt. és a Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt. 2003 februárjában. MUNKATÁRSUNKTÓL Modellszámítások eredményeként kiderült, hogy az EU-belépés nyomán 2003-2006 között a GDP évente átlagosan 0,8 százalékkal gyorsabban emelkedik, mint kimaradás esetén. A növekedés üteme 2004-től a csatlakozás után minden évben eléri a 4 százalékot, ha kimarad, egyetlen évben sem haladná meg a 3,3 százalékot. Belépés esetén a lakosság fogyasztása évente közel 4 százalékkal nő, míg kimaradva ez a dinamika alig haladná meg a 3 százalékot. A beruházások évente több mint 9 százalékkal emelkedhetnek a belépés nyomán, míg a kimaradás csak 4-5 százalékos bővülést tenne lehetővé. Belépés esetén a 4 év átlagos inflációja 4,2 százalék körül várható. Egy esetleges kimaradás nyomán az átlagos infláció a 2003-2006-os időszak átlagában 6,2 százalék körül lesz. Belépés esetén Magyarország 2004-2006 között a közösségi költségvetésből összesen nettó 1,4 milliárd euró forráshoz jut. Az EU-csatlakozás egyik fő nyertese a növekvő beruházási kereslet előnyeit élvező építő- és építőanyag-ipar. Kimaradás esetén a forint leértékelődése átmenetileg lökést adhat az ipari exportnak, ez azonban az új, korszerű kapacitások idetelepülése híján perspektívátlan - a fejletlenebb országokra jellemző - termelési struktúra konzerválásához vezetne. A magyar agrárgazdaság az EU-csatlakozásból való kimaradás esetén stagnáló pályán marad, mert tőkevonzó képessége nem lesz elegendő az ágazat megújításához. Belépés utánn a támogatási rendszer megváltozása, a piacbővülés és beruházásnövekedés, a világ élelmiszeriparába való bekapcsolódás révén viszont az eddiginél lényegesen gyorsabban, évi 3-5 százalékkal fejlődhet, esélyt kap a felzárkózásra. A csatlakozás hatására a foglalkoztatás csökken a mezőgazdaságban, stagnál az iparban, a szolgáltató szektorban viszont nő. Összességében a foglalkoztatottak száma évi fél százalékkal emelkedik, míg kimaradás esetén ez mintegy 0,2 százalék. Növekszik a termelékenység, a hazai bérek fokozatosan közelítenek az EU-tagországok bérszintjéhez. Az exportorientált, magas hozzáadott értéket produkáló ágazatokban nő a kereslet az iskolázott munkaerő iránt. Az alacsony hozzáadott értéket termelő exportágazatokban viszont a jelenlegi foglalkoztatás is veszélybe kerülhet a növekvő bérköltségek miatt. A képzett munkaerő iránti kereslet növekedése általában a fiatal generáció helyzetét javítja az idősebbekhez képest. A csatlakozás nyomán a középosztályok erősödése várható. Magyarország leghamarabb 2006-tól kerül a schengeni övezetbe Szigorúan ellenőrzött határ A schengeni egyezmény tartalmazza azt a jogot, hogy az Európai Unió részt vevő tagországai között a határok bárki számára szabadon átjárhatóak, de ezzel párhuzamosan előírja, hogy szigorúan kell ellenőrizni azokat a határszakaszokat, ahol az EU-tagállamok más országokkal szomszédosak. MTI PANORÁMA A schengeni egyezmény az Európai Unió egyik legsajátosabb és legellentmondásosabb dokumentuma. Végrehajtásának részletei ugyanis máig nem teljesen tisztázottak, tartalma néhol homályos és alkalmazása több EU-tagállamban súlyos nehézségeket okoz, két államban - saját megítélésük szerint - jóformán lehetetlen. Szerződés a hajón A szerződést 1985. június 14-én írta alá öt EU-tagállam: Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg a nagyhercegség egyik kisvárosában, egy hajó fedélzetén. Hivatalosan a schengeni egyezmény csak 1995. március 26-án lépett életbe, de több aláírója még ekkor sem alkalmazhatta a szerződést, mert nem tudta teljesíteni a határok ellenőrzésére vonatkozó szigorú előírásokat. A schengeni egyezmény elvileg a személyek teljesen szabad mozgását teszi lehetővé az érintett országok között az európai uniós egység épülésének jegyében. A megnövekedett felelősség miatt azonban előírja, hogy a szóban forgó országok külső határain fokozzák az ellenőrzést. Kiépítettek egy számítógépesített információs hálózatot is, amely a tagok rendőrségei, nyomozó szervei és vámhatóságai között teremt összeköttetést. A szerződés botladozásainak azonban éppen az a fő oka, hogy a reméltnél lassabban halad a tagországok közötti hatósági együttAz EU-tagországok külső határain fokozzák az ellenőrzést. E kihívásra Magyarország határállomásain, így Nagylakon is készülnek. Fotó: Karnok Csaba működés kiteljesítése. Egyes tagállamok például túl féltékenyen őrzik belügyi adatbázisaikat, ez is lassítja a schengeni térség épülését. Jogok és szabályok A keleti bővítés miatt a számítógépes rendszer teljes korszerűsítése vált szükségessé, ez a tervek szerint sem fejeződik be 2005-nél előbb. így a jövőre belépőknek a szabad határátjárással legalább egy évet várniuk kell. Az induló öt állam után aláírásával csatlakozott a szerződéshez Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Ausztria, Dánia, Svédország, Finnország, illetve két nem EU-tag észak-európai állam, Norvégia és Izland is. Ezen államok egy részében még ma is csupán részlegesen igaz a határellenőrzések szünetelése. A schengeni joganyagba tartozik - a külső határellenőrzés szabályai mellett - a repülőtereken és a kikötőkben a schengeni térség polgárainak elkülönítése a térségen kívülről érkező utasoktól, továbbá a vízumszabályok egységesítése, a határőrizeti szervek együttműködése, a jogi együttműködés (kiadatás, információszolgáltatás) és a menekültügyi kérdések. Felmentések A szerződés egyik sajátossága, hogy máig nem tekinthető befejezettnek, folyamatos fejlődésben van. A schengeni szerződésben foglaltak 1998-tól az Európai Unió kötelező joganyagának számítanak. Bonyolítja az alkalmazást, hogy két EU-tagállam Nagy-Britannia és Írország nem kíván csatlakozni az egyezményhez. Azzal érvelnek, hogy szigetországok lévén, számukra legegyszerűbb mindenkit ellenőrizni. Az EU az amszterdami szerződésben elismerte e két államnak azt a jogát, hogy a schengeni egyezmény egyes elemei alól felmentést kapjanak. Belül: 2006-tól Az újonnan belépő tagországok várhatóan együttesen csatlakoznak az egyezményhez. A csatlakozási tárgyalásokon Magyarország értésre adta, hogy elfogadja és a csatlakozástól alkalmazza is a közösségi szabályokat a schengeni egyezménnyel kapcsolatban. Magyar várakozások szerint azonban az ország ténylegesen csak 2006 októberében vagy 2007 márciusában kerülhet a schengeni övezeten belülre. De hazánk már belépésétől kezdve képes lesz a schengeni normák szerint működtetni megerősített külső határait. A makói diákok biztos megélhetésre számíthatnak A növendékek céltudatosak Már tinédzserként jó szakmát választottak maguknak - így vélekednek a makói határrendőr-növendékek. Céltudatosak és bizakodóak, hiszen az ország összes határőr-fakultációs középiskolája közös versenyén a makói Galamb József Szakközépiskola növendékei bizonyultak a legjobbnak: a lánycsapat első, a fiúk második helyezést ért el. Az ország mintegy tizennyolc határrendészeti tárgyakat oktató középiskolájának diákjai mérkőztek meg egymással a szegedi lőtéren. A nívós megmérettetésből a makói Galamb József Szakközépiskola csapata került ki győztesen: a fiúk a második, a lányok pedig első helyezéssel büszkélkedhetnek, ők a trófea mellé örökös bajnokként végleg megkapták az országos határrendészeti verseny vándorkupáját, hiszen immár harmadik alkalommal állhattak fel a dobogó tetejére. Gonda András, a hat fiatal felkészítő tanára lapunknak elmondta: a verseny a korosztály számára különösen megterhelő és nagyon nehéz volt. Megtudtuk: a fiúk nem egyszer gázálarcban futották le az edzésen előírt távot, hogy még kitartóbbak és felkészültebbek legyenek. Az iskola igazgatójától, Hajdú Gábortól megtudtuk: sikeresnek minősíthető az évek óta működő fakultáció. A tanulók bármely középiskolai osztályból választhatják a heti plusz elfoglaltságot jelentő „szakirányt", amelyből érettségit tehetnek. Az országos megmérettetésen jól szereplő makóiak tanúsítják, hogy valóban komoly esélye van a határrendészet iránt érdeldődő Maros-parti fiataloknak a biztos megélhetést nyújtó szakmában való elhelyezkedésre. - Úgy látom, hogy nagyon jól döntöttem, amikor ezt a fakultációt választottam, szeretnék határrendészként továbbtanulni, szerintem mindenképpen nagy jövője van ennek a szakmának mondta a győztes csapat egyik „húzóembere", a tizenharmadik osztályba járó Holcz Anita, aki már tavaly megkapta az első hellyel járó érettségimentességet. A lánycsapat másik két tagja, Pocsai Kitti és Prezsoczki Mariann is egyetértően bólogatott, elmondták: barátaik, szüleik és tanáraik is büszkék rájuk, hiszen szinte biztos kenyérkeresetet jelent majd leendő szakmájuk. A fiúcsapat tagjai: Farkas Nándor, Gera István és Puskó Csaba is a „szakmában" szeretne maradni, a rendkívüli fizikai teljesítményt nyújtó fiúk inkább a nagyobb elméleti tudást - és nem utolsósorban komoly felsőfokú tanulmányokat - igénylő útlevélkezelői munka helyett inkább a határvadász szakirány iránt érdeklődnek. Abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy hosszú ideig jó hasznát veszik a most elsajátított ismereteknek. I.SZ. Vám és ügyintézői szolgálat MUNKATÁRSUNKTÓL Az uniós csatlakozás után a jelenleg vámügynökségként működő cégek láthatnák el a forgalmi adók kivetéséhez kapcsolódó regisztrációt - tudtuk meg Sipos Lászlótól. A magyar vámügyi szövetség (MVSZ) elnöke arra emlékeztetett, hogy a csatlakozás után az integráció tagországaiból érkező termékek belföldi termékeknek számítanak majd és ez feleslegessé teszi a vámügynökségek nagy részének tevékenységét. Sipos László szerint nem szabad a csatlakozás időpontjában minden átmenet nélkül felszámolni a vámügyintézés hálózatát, mert később nehéz a szervezet újjáépítése. Közlése szerint, egyelőre nem világos, hogy milyen szervezet végzi majd a statisztikai igényeket kielégítő áruforgalmi regisztrációt. Szintén nem tisztázott, hogy ki állapítja meg egy-egy, a magyar adóterületre behozott termék általános forgalmi adó, vagy jövedéki adó tartalmát. Az elnök szerint, mindezen feladatok ellátására a legalkalmasabb a mintegy 10 ezer alkalmazottat foglalkoztató vámügyintézői szolgálat. A vámszabad területekkel kapcsolatban arról szólt, hogy már ma is az Európai Unió jogszabályai szerint működnek. A csatlakozás után jelentősen csökken a számuk, hiszen többségük az Európai Unióba szállít. Az EU-tükör melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készül, szerkeszti: Újszászi Ilona