Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-28 / 73. szám

A látogatók a betegeket veszélyeztetik. Fotó: Schmidt Andrea SZEGEDEN ELRENDELTÉK, MAKÓN FELOLDOTTÁK Míg Csongrád megye városaiban és vonzáskörzetükben folyama­tosan csökken, addig Szegeden emelkedik az influenzás betegek száma. Emiatt a szegedi kórház teljes területén látogatási tilalmat rendelt el a tisztiorvosi szolgálat. Korábban a megye egészségügyi intézményei közül csak a makói kórházban rendeltek el látogatási tilalmat, ám azt időközben már feloldották. dik cirkál a több irányból is megközelíthető, a fekvőbetege­ket befogadó szárnyban. A városi kórház három épüle­te közül a legnehezebb a Kálvá­ria sugárúti intézményben be­tartani a látogatási tilalmat, hi­szen itt nincs mód és lehetőség hermetikusan elzárni a fekvőbe­teg-osztályokat. Nárai György főigazgató tudja, milyen utakon lehet feljutni a betegekhez, s no­ha szigorú ellenőrzés van, mégis akadnak tilalomszegők. A fő­igazgató úgy ítéli meg, a kórház nem börtön, hermetikusan le­zárni nem lehet. Az ideális az lenne, ha nem a biztonsági őrökkel, az orvosokkal és a nő­vérekkel kellene a látogatási ti­lalomnak érvényt szerezni, ha­nem mindenki magától belátná: a betegeket veszélyezteti azzal, hogy esetleg behurcolja az influ­enzavírust. A kórházban azért rendelték el a látogatási tilalmat, mert az elmúlt napokban jelentősen emelkedett az influenzások szá­ma, s a benn fekvők között is je­lentkeztek influenzaszerű tüne­tek. K. K. PÉNTEK, 2003. MÁRCIUS 28. «AKTUÁLIS" A kórházaitok előtt szinte lehetetlen megállítani a felelőtlen családtagokat A tiltás ellenére is bejutnak Párás szemüveg BAKOS ANDRÁS Bűvészmutatvány. Ezt a szót használta Nagy Sándor politikai ál­lamtitkár, amikor arról beszélt a csütörtöki szegedi konferencián, mit fognak kezdeni az úgynevezett regionális operatív program­mal. Azzal, amelyből egy van, holott elvileg hetet kellett volna ké­szíteni belőle, lévén, hogy Magyarországon hét régió, hét regioná­lis fejlesztési tanács működik. Azért nem készülhetett hét ROP, mert az Európai Unió bürok­ratái megmondták az őszintét: ők régiónak olyan szervezeti egy­séget tekintenek, amelynek választott önkormányzata, saját ad­minisztrációja, bevétele van. Ezt a szintet pedig - mert sokáig egyik nagy politikai erőnek sem volt érdeke a régiók megerősödé­se - nem sikerült elérni Magyarországon. Az unió egy régiónak te­kinti Magyarországot, s az egyetlen regionális operatív program­nak úgy kellett elkészülnie, hogy mind a hét tervezési-statisztikai régió érdekeinek megfeleljen. Nem örült az államtitkár, s talán mondani sem kell. mennyi­re nem örültek a régiók politikusai, önkormányzati vezetői. Megélték a kilencvenes évek közepén, hogy először közösen dönthettek közös ügyeikben. Aztán megélték az előző kor­mányzat idején, hogy a minisztériumok képviselői többen let­tek a döntéshozó testületben, mint ők, így akár a fővárosban is döntés születhetett volna a régiók ügyeiről. Most pedig elvileg ugyanannak a programnak kell szólnia Budapest, és az egy fóré jutó GDP tekintetében sereghajtó megye, Szabolcs-Szat- l már-Bereg fejlődéséről. A régiók Európájának kapujában. Non­szensz. Azért akadnak, akik ezt nem kudarcként élik meg. Az egyik mi­nisztérium tisztviselője például szintén Szegeden mondta el nemrég, hogy huszáros fordulatnak tartja Magyarország egy régió­ként való csatlakozását, mert így sok minden egyszerűbb lesz. Az egyszerűség azonban azt is jelenti, hogy ha például az egyik régió legnagyobb kutató intézménye megnyer egy uniós pályázatot, ! amelynek révén létrehozhatná a térség mezőgazdasági termékeit ' hivatalosan minősítő állomást, akkor a minisztérium - az intéz- ( mény gazdája - vonakodik odaadni a pályázathoz szükséges saját erőt, mert vannak tisztviselők, akik úgy látják, ez nem is olyan fontos beruházás. Aztán meg, talán az utolsó pillanatban, mégis rendeződik az ügy. Az intézet és az önkormányzatok vezetői erre köszönő leve­let írnak, amit aztán párás szemüveggel lehet olvasni a miniszté­riumban. Ahogy az emberemlékezet óta zajlik Magyarországon. A kórházban elrendelt látoga­tási tilalmat jó néhányan nem veszik komolyan, ilyen-olyan ürüggyel belógnak. A tiltó tábla kevés az emberi felelőtlenséggel szemben. A szegedi kórházban a szerda óta érvényben levő látogatási tilalom ellenére be-bejutnak a hozzátar­tozók a fekvőbeteg-osztályokra. Kis hazugsággal mi is bejutot­tunk. Egy-két kórteremben láttunk civil ruhást az ágy mellett üldö­gélni, egyikük orvosi vizsgálatra jött, s csak „beugrott" ott fekvő ismerőséhez, a másik azt mond­ta: ő simán bejutott, s nem is tud arról, hogy látogatási tilalom lenne. A nővér szólt neki, men­jen el, a megszólított pillanatig sem ellenkezett. Az osztályvezető főorvosok na­pi munkájuk mellé feladatul kapták, hogy ők maguk is, s a nő­vérek is kérjék távozásra a por­tást, vagy az épületben köröző biztonsági őrt kijátszó látogató­kat. Sokan azzal próbálkoznak, hogy állítják, kontrollvizsgálatra jönnek. Ilyen esetben telefonál­nak az illető orvosnak, valós-e a rá való hivatkozás. Mások az ambulanciát jelölik meg végcél­ként, de onnan a hátsó lépcsőn, vagy lifttel könnyen felsurran­hatnak a fekvőbeteg-részlegekig. A kórház bejárati ajtaján pi­ros betűkkel írták ki szerda dél­után: a látogatás tilos. A portán a kórházzal szerződésben levő biztonsági szolgálat embere ül, az udvar felőli sorompós kapu­nál a másik biztonsági ember, míg a szolgálatban levő harma­Üj, 1,9 milliárdos alapra pályázhatnak a régió települései Tanulni akarnak a tagországok hibáiból is A forráshiányos önkormányzatoknak sem kell lemondaniuk a pályázás lehetőségéről - hangzott el a Régiók az unióban című szegedi konferencián. Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára arról is szólt, hogyan szeretné csök­kenteni a kormány a fejlettségbeli különbségeket. Amíg Budapesten négyszer akko­ra az egy főre jutó GDR mint Szabolcsban, a kormány csakis olyan területfejlesztési politikát folytathat, amely ezt a távolságot csökkenti, mégpedig úgy, hogy közben a gazdagabb vidék fejlő­dése sem reked meg - mondta Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára csütörtökön Szegeden. A tudományegyetem központi épületében, a Régiók az unióban című országos sorozat dél-alföldi rendezvényén az államtitkár ar­ról beszélt, sok uniós ország szenvedett hátrányt amiatt, hogy nem fordított figyelmet a fölzár­kóztatásra és jó lenne, ha mi nem esnénk ebbe a hibába. Az unióban is azok a települések, cégek kapnak támogatást a fejlő­désükhöz, amelyeknek van ön­erejük. Annak érdekében, hogy a forráshiányos magyar önkor­mányzatok is élhessenek a lehe­tőséggel, olyan alapokat hoz létre a kormány, amelyből pótolni le­het a hiányzó önerőt. A hét ele­jén elkészült a Nemzeti fejleszté­si terv, amelynek révén - a ma­gyar forrásokkal együtt - mint­egy 1400 milliárd forint fordítha­tó fejlesztésre. Ez elegendő pénz arra, hogy kedvező folyamatok, fontos beruházások induljanak el. A konferencia résztvevői ­zömmel önkormányzati vezetők - tájékozódhattak az olasz és az ír területfejlesztés tapasztalatai­ról. Frank József, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács el­nöke arra hívta fel a figyelmet, hogy csütörtök délelőtti ülésén a tanács létrehozta a térség- és te­lepülés.cjlesztési célelőirányza­tot, amelynek 1,9 milliárd fo­rintjára mindhárom megye ön­kormányzatai pályázhatnak. B. A. Dán üzletemberek és a Csongrád megyei befektetési lehetőségek Jöttek, láttak, érdeklődtek Kétnapos dán-magyar üzleti ta­lálkozó kezdődött tegnap Sze­geden, amelynek keretében 12 skandináv cég érdeklődött Csongrád megyei befektetési le­hetőségek iránt. Tízéves testvérmegyei kapcsolat előzte meg a tegnap elkezdődött dán-magyar üzleti találkozó lét­rejöttét - mondta el bevezetőjé­ben Marosvári Attila, az egyik rendező, a Csongrád Megyei Önkormányzat alelnöke. A dá­niai Storstroem megyével eddig csak a kulturális és az oktatási együttműködést ápolták, a mos­tani kétnapos program áttörés­nek tekinthető. Hiszen ezúttal a dánok technológiát, termékeket ajánlanak fel, a magyaroknak pedig lehetőségük nyílik arra, hogy saját produktumaikat, cé­geiket - üzemlátogatások kere­tében - bemutathassák a vendé­geknek. Szeri István, a vendéglátó Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként kifej­tette: örül annak a véletlen egy­beesésnek, hogy éppen a dán mi­niszterelnök is ugyanebben az időpontban látogatott Magyaror­szágra. Lednitzky Péter, a har­madik szervező, az ITDH vezér­igazgatója azt jelezte, hogy mint­egy fél évvel ezelőtt váltak inten­zívvé a dán-magyar kapcsolatok. Elmondta, 2002-ben a két ország közötti áruforgalom értéke meg­közelítette a 450 millió eurót, 23 százalékkal növelve a 200l-es ér­téket. Jelenleg 170 millió euró a dán befektetések nagysága Ma­gyarországon. Jorgen Stilling, a Storstroem megyei vállalkozás­fejlesztési központ képviselője is azon véleményének adott han­got, hogy a két, közel azonos nagyságú ország együttműködé­sének különös jelentősége lesz az unióban. Az 51 magyar és 12 dán üzlet­ember részvételével megtartott találkozón a szabadkai regionális gazdasági kamara elnöke és két alelnöke - Vojinovics Slobodan, Székesi György és Nikola Marti­novics - is részt vett. Mint mon­dották, azért, mert szeretnék, ha a jugoszláv privatizációban is részt vennének a dán befektetők. Eddig ugyanis még nem tanúsí­tottak érdeklődést Szerbia-Mon­tenegró iránt. F.K. Színházi gála Medgyessyvel Medgyessy Péter miniszterelnök lesz a díszvendége annak a gálaműsornak, amit jövő héten csütörtök este hat órától a szegedi önkormányzat rendez a Nemzeti Színházban „A Tisza-partról az Egyesült Európába" címmel. A rendezvényre meghívták a szegedi országgyűlé­si képviselőket és a helyi önkormányzati képviselő­ket. A gálán fellép Gregor Bernadett, Király Levente, Király Attila, Nagy Bandó András, Nagy Natália, a NOX Együttes, a Szegedi Néptánc Együttes és a Deszki Bánát Szerb Kulturális Egyesület. Szeged polgármestere, Botka László nyitja meg ma reggel az ötödik szegedi stabilitás konferenciát a városháza dísztermében. A szegedi stabilitás konferenciá­ra már tegnap este megérkeztek az első vendégek. Tiszteletükre a Móra Ferenc Múzeumban foga­dást adtak a szervezők és a szege­di önkormányzat vezetői. Legalább kétszáz résztvevő, többségük üzletember érkezik a hivatalosan ma, a városháza dísz­termében kezdődő konferenciára. Már tegnap este 6 órakor lezárták a polgármesteri hivatal előtti te­rületet. A konferencián - Magyar­ország mellett - négy ország, Szer­bia-Montenegró, Bosznia-Herce­govina, Macedónia és Albánia képviselői vesznek részt. Szer­bia-Montenegrót a külkereskedel­mi miniszter, Gorán Pitic, Mace­dóniát parlamenti képviselő, Ni­kola Gruevski, Albániát az igaz­ságügyi miniszterhelyettes, Sokol Hazizaj képviseli. A magyar kormányt az előze­tes tervek szerint Bársony And­rás külügyi államtitkár, Boros fe­nő, a Közép- és Kelet-Európa konzuli ügyek, regionális együtt­működés helyettes államtitkára és Major István, a külgazdasági kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár képviseli. Bevezető előadást tart Balázs Péter, integ­rációs és külgazdasági államtit­kárságvezetője. A délelőtt fél tízkor kezdődő rendezvényt Szeged polgármeste­re, Botka László nyitja meg, s a délig tartó plenáris ülést is ő veze­ti. A 2 órakor kezdődő szekcióülé­sek témája a jogi intézmények re­formja a délkelet-európai orszá­gokban, valamint a kereskede­lemfejlesztés és liberalizáció lesz. A. T. J. Magyarország mellett négy ország képviselteti magát a tanácskozáson Stabilitás után nyitás A szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap fogadáson köszöntötték az ötödik stabilitás konferenciá­ra érkezőket. Fotó: Káinok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents