Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-27 / 72. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁRCIUS 27. * M Ü S O R - H I R D E T É S • 3 Szenes Zoltán vezérkari főnök a szentesi laktanyában Szövetségi feladatot kapnak Tavasz az ég alatt KOVÁCS ANDRÁS Tavasz van és kilakohatás. Talán egyetlen szépséghibája ennek az évszaknak, hogy a hideg elmúltával tovább folytatódnak azok a hivatali eljárások, amelynek eredményeként az emberek el­vesztik fejük fölül a tetőt. Persze nem most vesztették el, a ható­ság már hónapokkal ezelőtt kiköltöztethette volna őket - teljesen jogszerűen. Csak tél volt és nagyon hideg, kevés településen mer­ték megkockáztatni, hogy maradéktalanul érvényesítsék a tör­vény betűjét, inkább moratóriumot hirdettek. Ez járt le a hirtelen kitavaszodással. Ahogy nincs jól végződő kilakohatás, úgy nincs egyféle igazság sem. Az elmúlt néhány esztendőben számos kényszerköltözte­tésről tudósítottunk már, s a születő írás, riport hangvételét meg­határozta a szerző lelkivilága. Időnként „belelkesedik" az egész szerkesztőség és sikerül is valakit megmenteni - ideig, áráig. Vál­tozó eredménnyel tudjuk meglágyítani az olvasó szívét, oly­kor-olykor a hatóságét is, de többet nem nagyon tehetünk. És azt is érezzük, hogy sokan önhibájukból jutottak el a kilakol­tatásig, pontosabban inkább azt tudjuk, még többen erőn fölül tel­jesítenek, hogy elkerüljék azt. És ha ők egymással szemben laknak a huszonéves paneltorony kilencedik emeletén, tudják is a másik­ról az igazságot. Mi csak sejtjük, hogy a milliót közelítő fűtésszám­la- és lakbérhátralék mögött, a szegénység mellett, az alkohol, a kártya, a játékgép- és drogfüggőség is ott lehet. A minden forintot kétszer számoló szomszéd viszont tudja, s életében egyszer elkezd ordítani, amikor arról értesül, hogy az állam, az önkormányzat vagy valamelyik humanitárius szervezet százezrekkel segíti a bai- i ba jutottat, megmentve ezzel a kilakoltatástól. Mert ezzel az erő­vel ő is elihatta, elkártyázhatta volna ugyanazt a pénzt. A jövő persze az, hogy egyre inkább hétköznapi történet lesz a kilakoltatás, egy-egy önkormányzat előre meghatározza, mekko- ' ra lakbérhátralék esetén viszi végrehatóig az ügyet. A szolgáltató | is gyorsan megterheh az ingatlant, s elindítja a pert, ha a követe- \ lés elér egy összeget. A bankok olyan hitelszerződéseket kötnek, ! hogy az adós szinte előre aláírja azt a szerződést, amely alapján a \ pénzintézet minden különösebb jogi huzavona nélkül eladhatja a \ hátralékos házát, lakását. | És ebből a visszhang nélküli árverezésből, csöndes kilakoltatás- I ból már ma is sokkal több van, mint a hangosból. Elismeréssel szólt a szentesi műszakiak eddigi teljesítményéről Szenes Zoltán al­tábornagy, a Magyar Honvédség egy hó­napja kinevezett vezérkari főnöke, akit teg­nap katonai tiszteletadással fogadott a II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár. A szentesi laktanya alakuló terén tegnap dél­után díszszakasz és katonazenekar fogadta a Magyar Honvédség vezérkari főnökét, Sze­nes Zoltánt, aki elmondta: az SFOR kötelé­kében békefenntartóként szolgáló dandár megítélése Európa déli részén is kedvező. Er­ről közvetlen tapasztalatot szerzett, hiszen évekig ő is ugyanezen a területen szolgált. A szentesi katonák sikereire alapozva a vezér­kar úgy döntött, hogy a honvédség szakosítá­sának programjában a műszaki erők fejlesz­tését a dandárra alapozza. A fejlesztések nem elsősorban a magyar hadsereg szempontjai szerint, sokkal inkább szövetségi feladatokra való felkészítés jegyében történnek. Ujabb kihívások elé néz az állomány, nem­zetközi katonai szabványoknak kell megfe­lelnie - hangsúlyozta a vezérkari főnök. A nemzetközi hírnév kivívása után itthon is ja­vul a szentesi műszakiak megítélése, ennek hatása egyre inkább érződik a civil környe­zetben. Szentesen nagyon jól alakul a tobor­zás, az Európa-híd építése óta a megyehatá­ron túliak is kérik felvételüket ehhez az ala­kulathoz. Az altábornagy szerint a műszaki dandár nagyon gyorsan a modernizáció útjá­ra lép, ennek érdekében fejlesztésre kap tá­mogatást, és lehetősége nyílik a szerződéses állomány bővítésére. Az altábornagy egy jelenség leírásával vála­szolt arra a kérdésünkre, hogy az önkéntesek­ből, vagy az általános sorkötelezettekből álló hadsereg hatékonyabb katonai szempontból. Mint mondta, mióta szerződéses katonák üzemeltetik Szentesen a legkomolyabb harcá­szati eszközöket, azóta a technikai meghibá­Díszszakasz köszöntötte Szenes Zoltán (balról) vezérkari főnököt. sodások teljesen megszűntek. Az általános sorkötelezettségben szolgálók néhány hóna­pig tartoznak csak a hadsereg kötelékébe, ami a kiképzés szempontjából nagyon kevés idő. A szerződéses katonák viszont öt-nyolc évig szolgálnak, az ő jelenlétük adja a valódi stabi­litást. A vezérkari főnök úgy véli, az a folya­mat, mely már elindult a szentesi dandárnál a személyi állományt illetően, lassan áthatja az egész hadsereget, és így lehet igazán vonzó ez a pálya, hiszen valódi jövedelmet, érdekes, sokszor izgalmas feladatot jelent szerződéses katonának lenni. Fotó: Tésik Attila Az iraki háborúval kapcsolatban az altá­bornagy elmondta: Magyarország azzal, hogy átengedte légterét a NATO haderői­nek, mindössze szövetségi kötelezettségeit teljesítette és nem áll hadban Irakkal. A honvédségnek ebben a helyzetben az a fel­adata, hogy az ország belső egyensúlyát, biz­tonságát garantálja, ám eddig semmi olyan rendkívüli nem történt, mely különleges in­tézkedésre okot adott volna. Az ország hatá­rain belül folyik a normális, békerend sze­rinti katonai élet. BLAHÓ GABRIELLA Vak férfi is utcára került Az államnak kínálják a földet eladásra az idős emberek Hektárok, életjáradékban Ma a föld hektáronkénti értéke az egy évvel korábbinak kétsze­rese, hektáronként, fekvésétől függően 500 ezer és egymillió forint között váltakozik az or­szágban. Csongrád megyében a jellemző ár 2-300 ezer forint, de nem ritka az 500 ezer sem. A 2002. augusztus l-jén létreho­zott Nemzeti Földalaphoz (NFA) jelenleg 700 ezer hektár erdő és mintegy 580 ezer hektár egyéb mezőgazdasági terület tartozik. A kormány az elkövetkezőkben az életjáradékra váltás és a tulajdo­nosok által korábban felajánlott földek felvásárlása során 25-30 ezer hektár megvételével számol. A földalapnak hosszabb távon az a célja, hogy a mezőgazdaságból megélni szándékozó, helyben la­kó emberek művelhessék, meglé­vő birtokaikat az NFA révén ki­egészíthessék, a kedvezőbb bir­tokszerkezet érdekében cserél­hessék. Az életjáradékra váltás lehető­ségéről országosan mintegy 16 ezren érdeklődtek, a megyében Folytatás az 1. oldalról - Éppen ezen a héten érkezett meg az értesítés, hogy az első tár­gyalás május 13-án lesz, amely előtt ügyfelem több kérést is elő­adna. Egyrészt azt szeretné, hogy a bíróság állapítsa meg, a Magyar Hírlap megsértette képmáshoz és a magántitok védelméhez fű­ződő személyiségi jogait. Amennyiben ez megtörténik, ak­kor Csonka Gábor elégtételt kér oly formában, hogy az ítélet jog­erőre emelkedését követő első Magyar Hírlap lapszámban meg­felelő formai és elhelyezési rend­ben - vagyis ne a lap alján, eldug­va, apró betűkkel - jelenjen meg egy közleménv. amelvben a Ma­gvar Hírlap kiadója elismeri a 259-en 644 hektárt ajánlottak fel a körzeti földhivataloknak ­mondta el Nyári Károly, az NFA nemrégiben létrehozott Csong­rád megyei irodájának vezetője. Nyári szerint abból, hogy térsé­günk - a jelentkezők száma sze­rint - az élbolyban található, lát­szik, mennyire rossz, elaprózott a birtokszerkezet. A feltételek szerint különben minimum egyhektárnyi és leg­alább 100 ezer forint értékű terü­letet kínálhatott fel az államnak az, aki betöltötte 60. életévét és meg kellett jelölnie az árat is. A határidő lejártát, március 28-át követően kezdik majd el értékelni a felajánlásokat, s eközben ala­kulhat ki kistérségenként a vétel­ár is. Csongrád megyében 2-300 ezer forint a jellemző hektáron­kénti ár, de nem ritka az 500 ezer forint sem. Mivel az elővásárlási jogok miatt az ilyen adásvételeket kifüggesztik az önkormányzatok­nál, bárki képet kaphat arról, adott községek határában mekko­ra a föld aktuális forgalmi értéke. Sok az olyan felajánlás is, amely jogsértést. Ezenkívül ügyfelem 3 millió forint nem vagyoni kárté­rítésre is pereli a kiadót - tudtuk meg Nagy Zsolttól. Kocsi Ilona, a Magyar Hírlap főszerkesztője elmondta: a könyv megjelentetésekor számí­tottak arra, hogy ez a kiadvány meglepi a közvéleményt, ugyanis Kelet-Európában még nehezen szembesülnek az emberek a gaz­dagsággal. - Lengyelországban is nagy fel­zúdulást váltott ki az ottani első ilyen összeállítás, sokan tiltakoz­tak, néhányan pereltek is. Mint lengyel kollégáinktól megtudtuk, a második, harmadik kiadást már ióval megértőbben fogadták az olvasók és a kötet szereplői is. A mi kiadványunkban szereplő jelenleg még nem, vagy csak kor­látozottan forgalomképes osztat­lan közös tulajdont, illetve a rész­arány-tulajdont takar. Egyelőre azonban ezeket még nem vásárol­ja fel az állam, majd csak egy ké­sőbbi program során tervezi, s azt követően, hogy az osztatlan közös tulajdon megszűnik. A földért életjáradékot program indulásakor 10 ezer hektár meg­vásárlásával számoltak. Az or­szágban eddig 2 ezer 200-an 6 ezer 500 hektárnyi saját tulajdo­nú földet ajánlottak föl. Az életjá­radékokat várhatóan májusban fogják kifizetni. Azok az idős em­berek, akiket még hosszú élettel ajándékoz meg a sors, lehet, hogy földjük értékének többszörösét kaphatják meg havi fix életjára­dékban. A jogszabály szerint az életjáradék alapja a vételár kétsze­rese. A különböző, az életkort is figyelembe vevő szorzók alapján egy 2-3 hektárnyi átlagos piaci árú termőföld felajánlása esetén havonta 20-30 ezer forintos élet­járadékot is lehet kapni. F. K. száz érintett közül mindössze két szegedi - Bába István és Csonka Gábor - fordult a bíró­sághoz. Sajnálattal értesültem arról, hogy Bába István ügyvéd elhunyt. Ami Csonka Gábor el­lenünk indított perét illeti, a bí­róság majd dönt arról, megalapo­zott-e keresete - fogalmazott Ko­csi Ilona. • A 100 leggazdagabb között Bába István, a napokban elhunyt sze­gedi ügyvéd, Bihari Vilmos, a Pick Rt. vezérigazgatója, Csonka Gá­bor szegedi vállalkozó, egykori al­polgármester. Magyar József, a szentesi Hungerit Rt. vezérigaz­gatója, Varga Mihály, a KÉSZ Kft. többségi tulajdonosa szerepelt. BÁTYI ZOLTÁN Több kilakoltatás is történt a hét elején Szegeden. Az újsze­gedi Alsókikötő sorról is kiköl­töztettek egy lakót. Egy szinte teljesen vak férfit. Egy csaknem teljesen vak férfi Alsókikötő sor 6. szám alatti la­kásából távollétében pakolták ki a holmiját, s vitték az IKV Rt. Fo­nógyári úti raktárába. Az ötvenes éveinek végén járó férfinek az évek alatt fölhalmozódott tarto­zásai miatt kellett „lemondania" az önkormányzati lakásról. A történtekért elsősorban ön­magát hibáztatja. Mint mondta, felesége halála után kicsúszott lába alól a talaj: magára maradt két gyermekkel (kislánya akkor még csak kétesztendős volt). Fi­zikai állapota is megromlott, el­lenálló képessége gyöngült: gyer­mekkora óta meglévő látó­ideg-sorvadása akkortájt fordult súlyosabb stádiumba. Segítségre nem számíthat sen­kitől, családjával nem tartja a kapcsolatot. Azt sem tudja, mi lesz vele: föladta a reményt, már gondolt az öngyilkosságra is. Most egy jólelkű barátja segíti, így átmenetileg meghúzhatja magát valahol. Segítséget nem kért még sehol: nem fordult sem az önkormányzathoz, sem más szociális támogatást nyújtó szer­vezethez. Mint mondja, ehhez sincs elég lelki ereje. Szinte sem­mit sem lát: egyedül alig tud köz­lekedni. A vakok és gyengén látók szö­vetségének Csongrád megyei szervezete tájékoztatása szerint a hasonló helyzetbe kerülő látássé­rültek nem számíthatnak méltá­nyosságra: kilakoltatás eseten épp úgy az utcára kerülnek, mint bárki más. A szövetség a maga eszközeivel támogatja tagjait: sürgősséggel kérhetik a fedél nél­kül maradtak elhelyezését a va­kok Torontáli téri otthonában, ahol halmozottan sérült embere­ket gondoznak. Ugyancsak segítséget jelent, hogy a látókból vakokká lettek három hónapos tanfolyamon ve­hetnek részt Budapesten, ahol pontírást, alapfokú számítás­technikai ismereteket sajátíta­nak el; újra kell tanulniuk az ut­cai közlekedés sajátos, a látásse­rültek számára kidolgozott sza­bályait is. • A szegedi Állomás utca 10. alól kiköltöztetett idős asszony (ese­téről szerdán írtunk) úgy dön­tött, egyelőre nem hagyja el a volt há i előtti területen álló ta­bódét. Papp Istvánné, az önkor­mányzat Humán Szolgáltató Központjának vezetője a kilakol­tatás másnapján is meglátogatta az asszonyt, aki nem maraut ma­gára, mert egyházi és civil szociá­lis segélyszervezetek munkatár­sai is fölkeresték. Ebédet is ka­pott. - Célunk változatlanul az, hogy a hajléktalanná vált nénit megfelelő körülmények között helyezzük el, hiszen nem lakhat tartósan egy utcára tett, fűtés, vi­lágítás és víz nélküli faházban. De, hangsúlyozom, az idős asz­szony maga dönt sorsáról, ezert helyzetén csak az ő akaratával és beleegyezésével javíthatunk ­mondta Papp Istvánné. Négyökrű Dezső, a városi köz­terület-felügyelet vezetője sze­rint már lakossági bejelentést is kaptak az utcára hordott szemét miatt. A felügyelet munkatársai intézkedtek a hulladék elszállítá­sáról, s megteszik a szükseges in­tézkedéseket a faház ügyében is: a bódé ugyanis közterület-togla­lási engedély nélkül nem marad­hat az utcán. Az ügyben a dön­tést a polgármesteri hivatal hoz­za meg. NY. P. Száz leggazdagabb - a szentesi Magyar József mégsem perel Csonka bíróságra megy ^ m ip8? r ^ f 0 #*' ^.j, ySjSÚ A látását elveszítő férfi az elvesztett panelházi lakására gondol, a nádon. Fi -.tó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents