Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-03 / 52. szám

8 • E U - T Ü K Ö R • HÉTFŐ, 2003. MÁRCIUS 3. A vetőmag csak ökológiai lehet A második pillért ki kell használni Csak ökológiai vetőmagból termett zöldséget engednek be az EU-ba. Hazánkban azonban eddig csak egy brokkoli-, egy spenót- és egy cukorborsófajtának kapható a szabványoknak megfelelő magja. Ilyen és ehhez hasonló problémákat vetettek fel a gazdák egy agrár-környezetgazdálkodásról szóló vásárhelyi konferencián. A sertéstenyésztés uniós kérdései Nyárra stabilizálódhat a piac Sok időt elvesztegetett már Magyarország, hiszen amilyen nagy változás előtt áll hazánk, olyan kevés információval rendelkeznek az emberek a csatlakozás utáni játékszabályokról hangzott el egy vásárhelyi agrár-környezetgazdálkodási konferencián. A rendezvényen Lázár János polgármester hangsúlyozta: létfontosságú, hogy a belépés után is biztos megélhetése legyen a mezőgazdaságban dolgozóknak. Ángyán József, a Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetének vezetője, a konferencia egyik előadója kifejtette: a nemzeti agrár-környezetgazdálkodási program nem arról szól, hogy ne szemeteljünk vidéken. Sokkal inkább célja, hogy bizonyos gazdasági rendszerekhez kapcsolódva pénz jusson a mezőgazdaságba. Az unió többfunkciós agrármodelljének két alapvető feladatköre van, az úgynevezett első pillér a döntően piaci szabályozású termelést, míg a második a társadalmi szolgáltató funkciót jelenti. Ez leegyszerűsítve a mennyiség és a minőség különbsége. Ez utóbbira nagyobb hangsúlyt fektet - és több támogatást nyújt - az EU. Ilyen címen adnak pénzt például a gazdák korai nyugdíjazására, a fiatal gazdák támogatására, "oktatásra és képzésre, valamint erdősítésre is. Ezzel a lehetőséggel pedig élni kell - hangsúlyozta Ángyán József, azaz ki kell szedni a pénzt a kasszából, ha már egyszer adják. A konferenciatermet szép számmal megtöltő gazdák soraiban azonban egyelőre inkább a bizonytalanság érződött, hiszen egyikük felvetette: úgy érzi, a hazai üzemek mintegy öt százaléka, vagyis a nagygazdaságok még mindig sokkal erósebbek, mint a kisebbek, így a támogatás jó részét is ők kapják majd. Ezen túl pedig konkrét problémát jelent például, hogy az EU-ba csak ökológiai vetőmagból termett zöldséget engednek be, hazánkban azonban egyelőre csak egy brokkoli-, spenót- és egy cukorborsó fajtának kapható ilyen magja. Mások a tavaly forráshiány miatt elutasított pályázatuk miatt aggódtak, ezeket a gazdákat Ángyán József azzal nyugtatta meg, hogy idén, ha újra próbálkoznak, 10-15 pont előnnyel indulnak. A vásárhelyi Lóczi Miklós viszont még soha nem pályázott uniós pénzre, és úgy véli, tízhektáros birtokával nem is nagyon versenyezhet a nagyokkal. SZ. A. K. Alacsony külpiaci árak, visszafogott kereslet, évtizedek óta nem látott túltermelési válság jellemzi a sertéspiacot. A szakemberek szerint a helyzet leghamarabb idén nyáron stabilizálódhat, amikor újra létrejöhet a kereslet és kínálat egyensúlya. Évtizedek óta nem volt olyan túltermelési válság a sertések világpiacán, amilyennel több mint egy éve kell szembenézniük a gazdáknak - hangzott el azon a vásárhelyi fórumon, ahol egyebek közt Kocsis Ildikó, az Agrárrendtartási Hivatal vezető főtanácsadója tájékoztatta a résztvevő gazdákat sertéstenyésztéssel kapcsolatos EU-s irányelvekről. A szakember hangsúlyozta: várhatóan idén nyárra stabilizálódhat a helyzet, megnő a kereslet és magasabbak lesznek az árak is. Kocsis Ildikó az uniós támogatási eszközök kapcsán kifejtette: 2000 óta 150,9 euró a sertés mázsánkénti alapára. Ha a piaci ár az alapár 103 százalékánál alacsonyabb, az EU beavatkozhat, ha pedig annak csak 78-92 százalékát éri el, magántároltatást is bevezethetnek - ez történt a mostani válság esetében is. Mindez annyit jelent, hogy meghatározott mennyiségű és minőségű terméket kivonnak a piacról, és helyreáll az egyensúly. Az intervenciós árat akkor alkalmazhatják, ha a piaci ár az alapár 78 százalékát sem éri el, de erre évtizedek óta nem volt példa. Az úgynevezett harmadik országgal Szaporulat. Évtizedek óta nem volt ilyen túltermelés. Fotó: Tésik Attila folytatott kereskedelem esetében az export visszatérítés és a kedvezményes importszabályozás segíti a tenyésztőket, vágóhidakat és kereskedőket. Azon támogatási fajták közül, amelyeket jelenleg alkalmaznak hazánkban, valószínűleg a csatlakozás után is megmaradhat egyebek közt a prevenciós- és hulladék-megsemmisítési támogatás - sorolta a szakember -, hiszen ezek mindenképpen az ágazat fejlődését szolgálják. SZÖGI ANDREA Agrárgazdaságunk és az unió A jövő: végeláthatatlan kukoricaföldek Hazánkban az agrárgazdaság akkor fejlődött a legdinamikusabban, amikor kiszámítható politikai-gazdasági integrációk része volt. Példa erre az Osztrák-Magyar Monarchia és a KGST időszaka. Ezért is izgató a kérdés: miként alakul agráriumunk helyzete az unió berkeiben? MUNKATÁRSUNKTÓL Mennyire fontos napjainkban az agrárgazdaság? Az Élelmezésügyi Világszervezet (FAO) 2001-ben közzétett adatai szerint a világ lakosságából 2,6-2,7 milliárdnak a léte kizárólagosan a mezőgazdaságtól függ - rögzítette Horn Péter akadémikus a Mindentudás Egyetemén február 24:én elhangzott, alább ismertetett előadásában. - A háztartási statisztikák azt mutatják, hogy a leggazdagabb országokban az összes kiadás 12-16 százalékát, a közepesen gazdagokban egynegyedét, egyharmadát költik élelmiszerekre, hazánkban ez 27-28 százaléknyit tesz ki. Átlagosan az emberiség több mint fele függ egzisztenciálisan az agrárgazdaságtól. Mi az Európai Unió fó elvárása a mezőgazdaságtól? Az, hogy a lakosság biztonsággal jusson hozzá bőséges és változatos élelemhez. Ezenkívül számít rá, hogy az agrártevékenység hosszú távon fenntartható lesz, miközben kíméli a környezetet, óvja az élővilág sokszínűségét, az állattartásban érvényesíti az állatjóléti követelményeket, megőrzi a vidék kulturált tájjellegét és lakosságmegtartó erejét, valamint elősegíti a jövedelmek versenyképességét más ágazatokkal szemben. Az Európai Unió nem érdekelt a termelés további növelésében, tekintve, hogy az egyik legnagyobb agrártermelő, s a lakosság biztonságosan ellátott élelemmel. Ugyanakkor az EU a fejlett mezőgazdaságú ország (mint például az USA, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland) termékeitől is védi belső piacait. Milyen viszony jellemző Európa és a magyar mezőgazdaság kapcsolatára? Agráriumunknak már a honfoglalás óta fontos szerep jutott a magyar gazdaságban. Kitüntetett helyzetben voltunk azáltal, hogy Magyarországot az éhínségek elkerülték, mivel lakosságunk a kiterjedt állattenyésztés és a halban gazdag vizek révén sokkal kevésbé volt az aszályfüggő gabonára utalva. Mezőgazdaságunk a nemzeti jövedelemnek 54-61 százalékát, az exportnak pedig 60 százalékát tette ki: a Monarchia 52 milliós belső piacára termelt! A Monarchia szétesésével a vámközösség felbomlott, kivitelünk a világpiaci árak játékszerévé vált. Az állami gazdaságok és mezőgazdasági szövetkezetek sok megpróbáltatással terhesen, egyéni tragédiák sorát is előidézve alakultak ki. Az 1960-as évek elejétől fokozatosan működőképessé váltak, lehetővé téve a szovjet kolhozrendszertől merőben eltérő agrárgazdasági modell kibontakozását. Nagy lendületet adott a mezőgazdaság fejlődésének a háztáji gazdaságok és a nagyüzemek közötti kooperációk létrejötte is. A rendszerváltást követően főbb kelet- és közép-európai exportpiacainkat elvesztettük, a lakosság vásárlóereje lecsökkent. Káros mértékben aprózódott fel a földtulajdon, sokan vásároltak olcsón földet olyanok is, akik nem is kívánták azt művelni. Mi a magyar agrárium jövője? Magyarország - Franciaországgal együtt - Európa kukoricaövezetébe tartozik. Csatlakozásunk már belátható idő elteltével olyan unión belüli pozícióval járhat együtt, amely sok mindenben hasonló lesz az USA kukoricaövezetbe tartozó szövetségi államaihoz. Ott ezekben az államokban a leggyorsabb ma a mezőgazdaság fejlődése. Nem egy nyugat-európai szakembernek akárcsak Horn Péter akadémikusnak - az a véleménye, hogy Magyarország belátható időn belül Európa egyik erős agrárgazdaságú országa lesz. Az EU agrártámogatásainak országok közötti megoszlása 3% 1% Az egy hektárra jutó átlagos jövedelem az EU-ban és hazánkban 2511 2111 1511 IBII 51« i earé/hektár Jó üzlet a mangalica A múlt évben Magyarországon nyolcezer mangalicát tartottak, ám néhány évvel ezelőtt ez az állomány még az ezret sem érte el. A mangalicáért 1,5-szer többet kapni: míg egy kilogramm élő sertésért mintegy 250 forintot fizetnek a feldolgozók, a mangalicáért 400 forint körüli árat adnak. A mangalica húsa - főként nemes részei, a sonka és a karaj - Spanyolországba exportálható, míg az állat többi részéből magyar fogyasztásra készíthető termék. A mangalica jelenleg korlátlanul eladható a spanyol piacon: már most 60-70 ezer darabot lehetne értékesíteni. Ugyanakkor az állomány hazai növelése évente mintegy ötezer darabbal hozzávetőlegesen egymilliárd forintos beruházást jelent. Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára megerősítette: az agrárkormányzat a mangalicatartást - mint hungarikumot - ösztönzi. Ezt az is mutatja, hogy idén egy-egy állat után hétezer forintos állami támogatást lehet igénybe venni. Kérdés - felelet LESZ MAGYAR BOR AZ EU-BAN? A csatlakozási tárgyalásokon minden olyan különleges szabályozási igényt érvényesített a magyar kormány, amely szükséges a magyar borászat hagyományainak fenntartásához. így például sikerült elkerülni, hogy a francia, vagy az olasz borászathoz hasonló feltételek vonatkozzanak a magyar borászatra. Ez - többek között - azt jelenti, hogy az EU engedélyezte a magyar bor esetében a cukortartalom növelésére a répacukor használatát, egyidejűleg továbbra is lehetőség lesz a bor kénsavas kezelésére. A megállapodás szerint a 93 ezer hektárnyi magyarországi szőlőterület évente maximum 1,5 százalékkal növelhető és az unió jelentős összeggel, hektáronként 1,7 millió forinttal támogatja a telepítést. Az uniós támogatások fogadásának legfontosabb feltétele a termőhelyre vonatkozó szigorú eredetvédelmi szabályozás kidolgozása. A kistermelők társulásokat létrehozva eredményesebben pályázhatnak a jövőben az Európai Unió forrásaira. MI LESZ A MEZZEL? A hungaricumnak számító magyar méznek a csatlakozást követően is biztos piaca lesz az Európai Unióban. Országosan 16 ezer 325 méhész több mint 896 ezer méhcsaláddal, éves átlagban mintegy 14 ezer tonna mézet termel. Ennek 80-90 százaléka az Európai Unióban talált eddig is biztos piacra. Mivel az unió mézből csak 50 százalékban önellátó, a magyar méhészeknek a jövőben sem kell értékesítési gondoktól tartaniuk. Az általuk termelt, s az ottani piacokon különlegességnek számító akác-, valamint a virágméz védettséget fog élvezni az unióban a kínai és az argentin konkurenciával szemben. Á méhészet jelentős normatív költségvetési támogatást élvez, ami tavaly 1,5 milliárd forintot tett ki. A támogatás mértéke várhatóan az európai uniós csatlakozást kővetően sem csökken, mivel az uniós és a nemzeti támogatás együttesen biztosítani tudja a jelenlegihez hasonló összeget. A méhészek az idén az igazoltan termesztésbe vont méhcsaládok 70 százalékára kapnak támogatást. jsr jr Az EU-tükör melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készül; szerkeszti: Újszászi Ilona