Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-19 / 65. szám

SZERDA, 2003. MÁRCIUS 19. • MEGYEI TÜKÖR­7 Mikszáth széke új helyre talált Rektorjelölt: Szabó Gábor, az élelmiszeripari főiskolai kar főigazgatója A kutató, szolgáltató, vállalkozó egyetem igénye A szegedi Boross József utcában négyszintes, 3 ezer 300 négy­zetméter alapterületű, európai színvonalú raktárbázist kapott a Móra Ferenc Múzeum. A be­ruházásra a megyei önkormány­zat összesen 303 millió forintot költött. Hosszú évek óta megoldatlanok voltak a szegedi Móra Ferenc Múzeum raktározási gondjai. A Balástyán, Kiskundorozsmán és más Csongrád megyei települé­sen szétszórva található telepek­ről 1979-ben ideiglenes jelleggel költöztették az olajosok elha­gyott algyői barakkjaiba a múze­um raktári anyagát. Akkoriban előrelépésnek számított, hogy egy helyre került az összes feldol­gozásra váró, megőrzendő mű­tárgy, régészeti lelet és dokumen­tum. A hatvanas-hetvenes években munkásszállóként üzemelő több mint kétezer négyzetméternyi barakklabirintus az évek múlá­sával egyre rosszabb állapotba került, beázott, penészesedett. A gyűjtemények kezelőinek szaka­datlan harcot kellett vívniuk a patkányokkal, egerekkel is. A múzeum költségvetéséből nem tellett komolyabb felújításra, de nem is lett volna értelme, hiszen lebontásra ítélték az épület­komplexumot. Az utóbbi évek­ben annyira leromlott a barakk­bázis állaga, hogy elkerülhetet­lenné vált egy új raktárcentrum létrehozása, hiszen több tízezer tárgy került veszélybe. Algyőn őrizték a régészeti, a néprajzi, a helytörténeti és a természettudo­mányi osztály gyűjteményének jó részét is, valamint ott kapott helyet az installációs, a könyvtá­ri és az informatikai raktár is. A folyosókon például Juhász Gyula kanapéja, Mikszáth széke és Ti­sza Lajos szalonszekrénye várta, hogy méltóbb helyre kerülhes­sen. - Eredetileg a megyei önkor­mányzat tulajdonában lévő Kö­zép fasori ingatlan átalakításával szerettük volna megoldani a mú­zeum raktározási problémáit, ám a kormány 2000-ben nem tá­mogatta a kidolgozott szakmai programunkat. így saját forrás­ból kellett megfelelő raktárt ki­alakítanunk - mondja Ott József, a megyei közgyűlés alelnöke. ­2001 tavaszán 195,9 millió fo­rintért az Első Magyar Kenderfo­nó Rt.-tői és a Forest Kft.-től vá­sároltuk meg a 3298 négyzetmé­ternyi alapterületű Boross József utcai raktárépületet, ahol koráb­ban egy ideig bútoráruház és üz­letközpont is működött. A Ba­kay-gyártelep ezen része a város hosszú távú fejlesztési terveiben oktatási, kulturális centrumként szerepel, tehát ideális hely ez a raktár számára. A megyei önkormányzat köz­beszerzési eljárással a Délépítő Rt.-vei kötött szerződést, amely 98,9 millió forintért teljesen fel­újította a monolit vasbeton vá­zas épületet. A teljes beruházás­ra összesen 303 millió foritot költött a megye. - Korszakhatár a múzeum éle­tében a minden igényt kielégítő, új raktárbázis birtokba vétele. A költözést április végéig szeret­nénk befejezni. Apródonként több tízezer tárgyat kell átszállí­tanunk Algyőről Szegedre ­mondja Vörös Gabriella. A költözéssel nem fejeződik be a munka, hiszen a legfelső szin­ten korszerű restaurátorműhe­lyeket alakítanak ki. Az ehhez szükséges műszerpark beszerzé­sére a szaktárcától 5 millió forin­tot kaptak, a megye pedig 1,4 milliót adott polcrendszer vásár­lására. Az új raktár nyitottabban mű­ködhet majd, mint a korábbi, amelynek terűletét visszaadják az algyői önkormányzatnak. A Boross József utcai épületben rendhagyó múzeumi bemutató­kat rendezhetnek, iskolai cso­portokat is fogadhatnak. hollósi zsolt Az algyői barakkraktárban elviselhetetlenek voltak már a körül­mények. Fotó: Hollósi Zsolt A régió tudásközpontjaként emlegetett, im­már 11 karral működő Szegedi Tudomány­egyetem (SZTE) élére hét egyetemi tanár pályázott. Közülük 2003 áprilisában vá­lasztják meg az új rektort, hároméves idő­tartamra. A rektorjelölteket legfontosabb­nak tartott terveikről kérdezzük, a név­sorban hatodikként dr. Szabó Gábor tan­székvezető egyetemi tanárt, a Szegedi Élel­miszeripari Főiskolai Kar főigazgatóját, rektorhelyettest. - Pályázata egészen más, mint a többi rek­torjelölté. Első pillantásra azt mondanám róla, hogy nem líra - logika; nehéz olvas­mány. - Ha nem haragszik, ellentmondok. Hi­szen, mint tudjuk, a líra: logika. - Ez volt a címe egykori kedves tanárom, Török Gábor könyvének. József Attila ver­seiről írta. Lehet ennek köze a menedzseri logikához 1 - Hogyne! A körültekintő helyzetértékelés alapján átalakított, átláthatóan és funkcio­nálisan strukturált egyetem menedzser szemléletű vezetője szigorú szabályok kö­zött, egyszersmind egyéni megérzésekkel is irányit. A munkája egyszerre logikus és szép: az értelem mellett az érzelmi intelhgencia jellemzi. - Részletezné ezt az utóbbi képességet 1 - Alapvetően pozitív beállítódást, termé­szetes attitűdöket jelent. Tapasztalataim sze­rint bármilyen konfliktust ezerszer köny­nyebb megoldani, ha a felek partnerségére, párbeszédére, toleranciájukra, szolidaritá­sukra, egyeztetési, együttgondolkodás! és együttműködési hajlandóságukra - érzelmi intelligenciájukra lehet építeni. A vezetőnek az a dolga, hogy megfelelően inspiráló körül­ményeket teremtsen a munkához és nem az, hogy utasításokkal disszonanciát teremtsen a szervezeten belül. Egy jól körülhatárolt fe­lelősségi rendszerben lehet szigorú, ám ha el­hibázott valamit, legyen képes az önvizsgá­latra. Hihetetlen energiák szabadulnak föl, a legújabb kutatások szerint 20-30 százalék­ban megnőhet a teljesítmény, ha sikerül a po­zitív, partneri kapcsolatokat megerősíteni egy közösségben. - Vissza a pályázathoz: már a helyzet­elemzése is szokatlan. - Számbavettem, hogy eddig milyen fej­lesztési programot valósítottunk meg a Sze­gedi Tudományegyetemen a szervezet-irányí­tás és infrastruktúra, a képzés, a kutatás és művészeti alkotó tevékenység, valamint a külső és belső szolgáltatás terén. Kétségtelen, hogy ez a megközelítés eltér a szokásostól, mert nálunk még nem honosodott meg kel­lőképpen a helyzetelemzésből kiinduló stra­tégiai tervezés jól bevált gyakorlata. Én vi­szont meg vagyok győződve róla, hogy ez egy hatékony módszer. -Miért! - Részint a 27 éves felsőoktatási és a 7 éves intézményvezetői tapasztalatom alapján, fő­ként pedig azért, mert hamarosan egy sok­nyelvű, színes kulturális hagyományokkal bíró, ugyanakkor sok tekintetben azonos sza­bályok alapján működő közösség tagja lesz az egyetemünk, azaz a legrangosabb európai in­tézményekkel kell versenyeznünk. Csak a szolgáltató és vállalkozó egyetem modelljé­hez illeszkedő, menedzserszemléletű irányí­,Alkalmazkodni kell a megrendelő, a társadalom igényeihez." Fotó: Schmidt Andrea tással növelhetjük a versenyképességünket. Ez sok mindent jelent, de legfőképpen azt, hogy az egyetem klasszikus feladatai, a kuta­tás-oktatás-szolgáltatás hármas egysége egyensúlyban legyen és folyamatosan fejlőd­jön. - Föltűnő, hogy jobbára a piacgazdaság­ban alkalmazott fogalmakat használ, piac­ról, vállalkozásról, minőségbiztosításról, hatékonyságról, döntési logisztikai rend­szerről, s más hasonló, egyetemi berkekben eddig úgyszólván ismeretlen dolgokról be­szél. - Mert mindjárt a piacon, egy minőségala­pú versenyben fognak megítélni bennünket! A hallgatók piackonform diplomát akarnak, vagyis minőséget igényelnek. Szaktudást és műveltséget. A 21. században az egyetemet, főiskolát végzett hallgatótól nemcsak az ala­pos elméleti és gyakorlati szaktudást várja el a munkaerőpiac és a társadalom, hanem a nyi­tott személyiségre alapozó európai műveltsé­get is. Azaz jól kommunikáljon, idegen nyel­veken is beszéljen, toleráns legyen és csapat­munkás. Művelt ember. Ha azt akarjuk elérni - és mi mást akarnánk -, hogy a diplomása­ink ne mindenáron a magasabb profitot haj­szolják, hanem olyan kiegyensúlyozott fejlő­dés kreatív közreműködői legyenek, amely nem veszélyezteti az emberiség jövőjét, a ter­mészet létét - akkor bizony rengeteg a tenni­valónk. Át kell alakítani a képzési szerkezetet - a bolognai folyamatról beszélek -, a kínála­tot bővíteni kell, többek között a szélesebb körű műszaki képzéssel, be kell fejezni a fog­orvos-tudományi kar akkreditációját. De tar­talmi korszerűsítésre, módszertani fejlesztés­re is szükség van és hatékony lépésekre az e-universitas, az információs társadalom le­hetőségeinek kihasználása felé. - Mit jelent a vállalkozó egyetem 7 - A gazdasági szféra megjelenését a klasszi­kus feladatait ellátó, oktatói és kutatói tudo­mányegyetemen, az intézmény szellemi po­tenciáljának minél hatékonyabb hasznosítá­sa érdekében. Az üzleti világgal folytatott fo­lyamatos és sokrétű együttműködést a köl­csönös előnyök alapján. Egészen konkrétan kutatási, szakértői megbízásokra gondolok, közös fejlesztési pályázatokra, kihelyezett oktatási programokra, hallgatói-tudományos ösztöndíjakra. - Jól olvastam, hogy alaposan átalakítaná az egyetem irányító szervezeteit ? - Megkezdeném a felkészülést a változá­sokra. Feltehetően új jogszabályok segítenek majd az átalakulásban, hogy megvalósuljon az egymás mellé rendelt akadémiai és gazda­sági-igazgatási menedzsment típusú irányí­tási modell. Egyébként ez nem feltétlenül új egységek létrehozását jelenti, hanem a meg­lévők összevonását, újfajta logikai struktúrá­ba szervezését - a jelenlegi munkatársi gár­dával. Félreértések elkerülése végett: nem akarok „egyetemet csinálni", hiszen létezik. Azt is tudom, hogy olyan, mint egy hatalmas óceánjáró: nem lehet hirtelen irányváltások­ra késztetni, mert fölborul. De az is biztos, hogy okosan-megfontoltan alkalmazkod­nunk kell a megrendelőhöz, a hallgatók, a társadalom változó igényeihez. sulyok erzsébet Félszáz rendezvény, háromezer résztvevő, tízezer vendégéjszaka Legyen Szeged a biztonságpolitika Davosa! Csütörtökön tartják Szegeden a történelemtanárok VI. nemzet­közi fórumát, amelyen többek közt itt lesz Románia, valamint Szerbia és Montenegró budapesti nagykövete és a NATO Védelmi Partnerség és Együttműködés Igazgatóságának (NATO HQ) ve­zetője is. A rendező, a Szegedi Biztonságpolitikai Központ mára a szegedi konferenciaturizmus egyik meghatározó szervezetévé vált. A szegedi központ alapítója a vá­ros önkormányzata, az akadé­mia és az egyetem volt. Azzal a céllal hozták létre a szervezetet, hogy segítse elő a térségben az euroatlanti integrációt és a konf­liktusok megelőzését. Az ennek jegyében megszületett szegedi fo­lyamat már sok látványos ered­ményt elért, például a balkáni konfliktus megoldásában. A munka azonban folytatódik, an­nak érdekében, hogy közelebb hozza egymáshoz a régió lakóit, véleményformálóit. Például a történelemtanárokat. Tóth László, a biztonságpoliti­kai központ elnöke úgy fogal­maz, hogy az immár hatodszorra megrendezendő történészfórum célja nem a múlt firtatása és ér­telmezése, hanem a közös neve­ző keresése a sok konfliktussal terhelt, Magyarországot, Romá­niát és Szerbia-Montenegrót ma­gába foglaló térségben. Ez pedig a demokratizálódási folyamat ki­terjesztése, illetve az az euroatla­ni integráció, amely a térség la­kóinak valódi közeledését hoz­hatja magával. Ennek jegyében olyan témákkal foglalkozik a konferencia, mint Magyarország euroatlanti integrációjának ta­pasztalatai, a térség biztonságpo­litikai kihívásai, vagy államai­nakválságkezelő rendszere. Magyarország egyfajta jó­szolgálati missziót tölt be így a NATO tagjaként és az uniós tagság kapujában. Szeged, amelynek földrajzi fekvése so­kat ártott az elmúlt évtizedek­ben, éppen erre a sajátos pozí­cióra támaszkodva nyerhet so­kat a jövőben azzal, hogy szer­vezi, segíti a térség integrációs folyamatait. És hogy erre a munkára igény is van, azt jel­zi, hogy immár hatodszorra rendezi meg a központ ezt a konferenciát. A Szegedi Biztonságpolitikai Központ nemcsak a három or­szágot magába ölelő térség szá­mára, hanem közvetlenül a vá­ros javára is fontos missziót tel­jesít. Ahogyan Tóth László mondja, tavaly mintegy ötven rendezvényük volt, több mint háromezer résztvevővel, akik a világ 47 országából érkeztek Sze­gedre. Ennek fényében az a véle­mény sem túlzó, miszerint a biz­tonságpolitikai központ Szeged legnagyobb utazási irodájává is vált, hiszen több mint tízezer vendégéjszakát töltöttek a város­ban a központ által szervezett konferenciák résztvevői. Úgy számolják, hogy az idei esztendő is hasonló lesz. Ami az idei célokat illeti, terve­zett rendezvényeiken a térség de­mokratizálódási folyamatai ke­rülnek előtérbe. Ahogyan Tóth László fogalmaz: - Soha nem lesz demokrácia egy térségben, ha a demokratizálódási folyamatból a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek kimaradnak. Ezért külö­nösen fontosnak tekintik ezek­nek a szervezetnek a demokrati­zálásában szerzett magyar ta­pasztalatok átadását szomszéda­inknak. És hogy ezt a tevékenységet ők is fontosnak tartják, azt jelzi, hogy a szerdán kezdődő fórumon itt lesz Románia, valamint Szer­bia és Montenegró budapesti nagykövete, Calin Fabian és De­ian Janca, előadást tart a három ország több államtitkára és George Katsirdakis, a NATO HQ igazgatója is. Az idei évre még számos fontos rendezvényt ter­vez a központ. Júniusban például a magyar és az amerikai kor­mány részvételével a kézifegy­ver-kereskedelem kontrolijáról egy konferenciát. A nagy cél, amely Tóth László szeme előtt lebeg, így hangzik: Legyen Sze­ged a biztonságpolitika Davosa. Ami pedig a finanszírozást ille­ti: a szegedi központ sokfelé pá­lyázik, sok kormánytól és szerve­zettől kap támogatást. Norvégia tavaly például 30, az idén 50 mii­hó forinttal támogatta rendezvé­nyeiket, az Északi Fény-terveze­tet, amely kifejezetten a térség demokratizálódásának előmoz­dítását szolgálja. sz. i

Next

/
Thumbnails
Contents