Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-19 / 65. szám

SZERDA, 2003. MÁRCIUS 19. • MEGYEI TÜKÖR7 Mikszáth széke új helyre talált Rektorjelölt: Szabó Gábor, az élelmiszeripari főiskolai kar főigazgatója A kutató, szolgáltató, vállalkozó egyetem igénye A szegedi Boross József utcában négyszintes, 3 ezer 300 négyzetméter alapterületű, európai színvonalú raktárbázist kapott a Móra Ferenc Múzeum. A beruházásra a megyei önkormányzat összesen 303 millió forintot költött. Hosszú évek óta megoldatlanok voltak a szegedi Móra Ferenc Múzeum raktározási gondjai. A Balástyán, Kiskundorozsmán és más Csongrád megyei településen szétszórva található telepekről 1979-ben ideiglenes jelleggel költöztették az olajosok elhagyott algyői barakkjaiba a múzeum raktári anyagát. Akkoriban előrelépésnek számított, hogy egy helyre került az összes feldolgozásra váró, megőrzendő műtárgy, régészeti lelet és dokumentum. A hatvanas-hetvenes években munkásszállóként üzemelő több mint kétezer négyzetméternyi barakklabirintus az évek múlásával egyre rosszabb állapotba került, beázott, penészesedett. A gyűjtemények kezelőinek szakadatlan harcot kellett vívniuk a patkányokkal, egerekkel is. A múzeum költségvetéséből nem tellett komolyabb felújításra, de nem is lett volna értelme, hiszen lebontásra ítélték az épületkomplexumot. Az utóbbi években annyira leromlott a barakkbázis állaga, hogy elkerülhetetlenné vált egy új raktárcentrum létrehozása, hiszen több tízezer tárgy került veszélybe. Algyőn őrizték a régészeti, a néprajzi, a helytörténeti és a természettudományi osztály gyűjteményének jó részét is, valamint ott kapott helyet az installációs, a könyvtári és az informatikai raktár is. A folyosókon például Juhász Gyula kanapéja, Mikszáth széke és Tisza Lajos szalonszekrénye várta, hogy méltóbb helyre kerülhessen. - Eredetileg a megyei önkormányzat tulajdonában lévő Közép fasori ingatlan átalakításával szerettük volna megoldani a múzeum raktározási problémáit, ám a kormány 2000-ben nem támogatta a kidolgozott szakmai programunkat. így saját forrásból kellett megfelelő raktárt kialakítanunk - mondja Ott József, a megyei közgyűlés alelnöke. 2001 tavaszán 195,9 millió forintért az Első Magyar Kenderfonó Rt.-tői és a Forest Kft.-től vásároltuk meg a 3298 négyzetméternyi alapterületű Boross József utcai raktárépületet, ahol korábban egy ideig bútoráruház és üzletközpont is működött. A Bakay-gyártelep ezen része a város hosszú távú fejlesztési terveiben oktatási, kulturális centrumként szerepel, tehát ideális hely ez a raktár számára. A megyei önkormányzat közbeszerzési eljárással a Délépítő Rt.-vei kötött szerződést, amely 98,9 millió forintért teljesen felújította a monolit vasbeton vázas épületet. A teljes beruházásra összesen 303 millió foritot költött a megye. - Korszakhatár a múzeum életében a minden igényt kielégítő, új raktárbázis birtokba vétele. A költözést április végéig szeretnénk befejezni. Apródonként több tízezer tárgyat kell átszállítanunk Algyőről Szegedre mondja Vörös Gabriella. A költözéssel nem fejeződik be a munka, hiszen a legfelső szinten korszerű restaurátorműhelyeket alakítanak ki. Az ehhez szükséges műszerpark beszerzésére a szaktárcától 5 millió forintot kaptak, a megye pedig 1,4 milliót adott polcrendszer vásárlására. Az új raktár nyitottabban működhet majd, mint a korábbi, amelynek terűletét visszaadják az algyői önkormányzatnak. A Boross József utcai épületben rendhagyó múzeumi bemutatókat rendezhetnek, iskolai csoportokat is fogadhatnak. hollósi zsolt Az algyői barakkraktárban elviselhetetlenek voltak már a körülmények. Fotó: Hollósi Zsolt A régió tudásközpontjaként emlegetett, immár 11 karral működő Szegedi Tudományegyetem (SZTE) élére hét egyetemi tanár pályázott. Közülük 2003 áprilisában választják meg az új rektort, hároméves időtartamra. A rektorjelölteket legfontosabbnak tartott terveikről kérdezzük, a névsorban hatodikként dr. Szabó Gábor tanszékvezető egyetemi tanárt, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar főigazgatóját, rektorhelyettest. - Pályázata egészen más, mint a többi rektorjelölté. Első pillantásra azt mondanám róla, hogy nem líra - logika; nehéz olvasmány. - Ha nem haragszik, ellentmondok. Hiszen, mint tudjuk, a líra: logika. - Ez volt a címe egykori kedves tanárom, Török Gábor könyvének. József Attila verseiről írta. Lehet ennek köze a menedzseri logikához 1 - Hogyne! A körültekintő helyzetértékelés alapján átalakított, átláthatóan és funkcionálisan strukturált egyetem menedzser szemléletű vezetője szigorú szabályok között, egyszersmind egyéni megérzésekkel is irányit. A munkája egyszerre logikus és szép: az értelem mellett az érzelmi intelhgencia jellemzi. - Részletezné ezt az utóbbi képességet 1 - Alapvetően pozitív beállítódást, természetes attitűdöket jelent. Tapasztalataim szerint bármilyen konfliktust ezerszer könynyebb megoldani, ha a felek partnerségére, párbeszédére, toleranciájukra, szolidaritásukra, egyeztetési, együttgondolkodás! és együttműködési hajlandóságukra - érzelmi intelligenciájukra lehet építeni. A vezetőnek az a dolga, hogy megfelelően inspiráló körülményeket teremtsen a munkához és nem az, hogy utasításokkal disszonanciát teremtsen a szervezeten belül. Egy jól körülhatárolt felelősségi rendszerben lehet szigorú, ám ha elhibázott valamit, legyen képes az önvizsgálatra. Hihetetlen energiák szabadulnak föl, a legújabb kutatások szerint 20-30 százalékban megnőhet a teljesítmény, ha sikerül a pozitív, partneri kapcsolatokat megerősíteni egy közösségben. - Vissza a pályázathoz: már a helyzetelemzése is szokatlan. - Számbavettem, hogy eddig milyen fejlesztési programot valósítottunk meg a Szegedi Tudományegyetemen a szervezet-irányítás és infrastruktúra, a képzés, a kutatás és művészeti alkotó tevékenység, valamint a külső és belső szolgáltatás terén. Kétségtelen, hogy ez a megközelítés eltér a szokásostól, mert nálunk még nem honosodott meg kellőképpen a helyzetelemzésből kiinduló stratégiai tervezés jól bevált gyakorlata. Én viszont meg vagyok győződve róla, hogy ez egy hatékony módszer. -Miért! - Részint a 27 éves felsőoktatási és a 7 éves intézményvezetői tapasztalatom alapján, főként pedig azért, mert hamarosan egy soknyelvű, színes kulturális hagyományokkal bíró, ugyanakkor sok tekintetben azonos szabályok alapján működő közösség tagja lesz az egyetemünk, azaz a legrangosabb európai intézményekkel kell versenyeznünk. Csak a szolgáltató és vállalkozó egyetem modelljéhez illeszkedő, menedzserszemléletű irányí,Alkalmazkodni kell a megrendelő, a társadalom igényeihez." Fotó: Schmidt Andrea tással növelhetjük a versenyképességünket. Ez sok mindent jelent, de legfőképpen azt, hogy az egyetem klasszikus feladatai, a kutatás-oktatás-szolgáltatás hármas egysége egyensúlyban legyen és folyamatosan fejlődjön. - Föltűnő, hogy jobbára a piacgazdaságban alkalmazott fogalmakat használ, piacról, vállalkozásról, minőségbiztosításról, hatékonyságról, döntési logisztikai rendszerről, s más hasonló, egyetemi berkekben eddig úgyszólván ismeretlen dolgokról beszél. - Mert mindjárt a piacon, egy minőségalapú versenyben fognak megítélni bennünket! A hallgatók piackonform diplomát akarnak, vagyis minőséget igényelnek. Szaktudást és műveltséget. A 21. században az egyetemet, főiskolát végzett hallgatótól nemcsak az alapos elméleti és gyakorlati szaktudást várja el a munkaerőpiac és a társadalom, hanem a nyitott személyiségre alapozó európai műveltséget is. Azaz jól kommunikáljon, idegen nyelveken is beszéljen, toleráns legyen és csapatmunkás. Művelt ember. Ha azt akarjuk elérni - és mi mást akarnánk -, hogy a diplomásaink ne mindenáron a magasabb profitot hajszolják, hanem olyan kiegyensúlyozott fejlődés kreatív közreműködői legyenek, amely nem veszélyezteti az emberiség jövőjét, a természet létét - akkor bizony rengeteg a tennivalónk. Át kell alakítani a képzési szerkezetet - a bolognai folyamatról beszélek -, a kínálatot bővíteni kell, többek között a szélesebb körű műszaki képzéssel, be kell fejezni a fogorvos-tudományi kar akkreditációját. De tartalmi korszerűsítésre, módszertani fejlesztésre is szükség van és hatékony lépésekre az e-universitas, az információs társadalom lehetőségeinek kihasználása felé. - Mit jelent a vállalkozó egyetem 7 - A gazdasági szféra megjelenését a klasszikus feladatait ellátó, oktatói és kutatói tudományegyetemen, az intézmény szellemi potenciáljának minél hatékonyabb hasznosítása érdekében. Az üzleti világgal folytatott folyamatos és sokrétű együttműködést a kölcsönös előnyök alapján. Egészen konkrétan kutatási, szakértői megbízásokra gondolok, közös fejlesztési pályázatokra, kihelyezett oktatási programokra, hallgatói-tudományos ösztöndíjakra. - Jól olvastam, hogy alaposan átalakítaná az egyetem irányító szervezeteit ? - Megkezdeném a felkészülést a változásokra. Feltehetően új jogszabályok segítenek majd az átalakulásban, hogy megvalósuljon az egymás mellé rendelt akadémiai és gazdasági-igazgatási menedzsment típusú irányítási modell. Egyébként ez nem feltétlenül új egységek létrehozását jelenti, hanem a meglévők összevonását, újfajta logikai struktúrába szervezését - a jelenlegi munkatársi gárdával. Félreértések elkerülése végett: nem akarok „egyetemet csinálni", hiszen létezik. Azt is tudom, hogy olyan, mint egy hatalmas óceánjáró: nem lehet hirtelen irányváltásokra késztetni, mert fölborul. De az is biztos, hogy okosan-megfontoltan alkalmazkodnunk kell a megrendelőhöz, a hallgatók, a társadalom változó igényeihez. sulyok erzsébet Félszáz rendezvény, háromezer résztvevő, tízezer vendégéjszaka Legyen Szeged a biztonságpolitika Davosa! Csütörtökön tartják Szegeden a történelemtanárok VI. nemzetközi fórumát, amelyen többek közt itt lesz Románia, valamint Szerbia és Montenegró budapesti nagykövete és a NATO Védelmi Partnerség és Együttműködés Igazgatóságának (NATO HQ) vezetője is. A rendező, a Szegedi Biztonságpolitikai Központ mára a szegedi konferenciaturizmus egyik meghatározó szervezetévé vált. A szegedi központ alapítója a város önkormányzata, az akadémia és az egyetem volt. Azzal a céllal hozták létre a szervezetet, hogy segítse elő a térségben az euroatlanti integrációt és a konfliktusok megelőzését. Az ennek jegyében megszületett szegedi folyamat már sok látványos eredményt elért, például a balkáni konfliktus megoldásában. A munka azonban folytatódik, annak érdekében, hogy közelebb hozza egymáshoz a régió lakóit, véleményformálóit. Például a történelemtanárokat. Tóth László, a biztonságpolitikai központ elnöke úgy fogalmaz, hogy az immár hatodszorra megrendezendő történészfórum célja nem a múlt firtatása és értelmezése, hanem a közös nevező keresése a sok konfliktussal terhelt, Magyarországot, Romániát és Szerbia-Montenegrót magába foglaló térségben. Ez pedig a demokratizálódási folyamat kiterjesztése, illetve az az euroatlani integráció, amely a térség lakóinak valódi közeledését hozhatja magával. Ennek jegyében olyan témákkal foglalkozik a konferencia, mint Magyarország euroatlanti integrációjának tapasztalatai, a térség biztonságpolitikai kihívásai, vagy államainakválságkezelő rendszere. Magyarország egyfajta jószolgálati missziót tölt be így a NATO tagjaként és az uniós tagság kapujában. Szeged, amelynek földrajzi fekvése sokat ártott az elmúlt évtizedekben, éppen erre a sajátos pozícióra támaszkodva nyerhet sokat a jövőben azzal, hogy szervezi, segíti a térség integrációs folyamatait. És hogy erre a munkára igény is van, azt jelzi, hogy immár hatodszorra rendezi meg a központ ezt a konferenciát. A Szegedi Biztonságpolitikai Központ nemcsak a három országot magába ölelő térség számára, hanem közvetlenül a város javára is fontos missziót teljesít. Ahogyan Tóth László mondja, tavaly mintegy ötven rendezvényük volt, több mint háromezer résztvevővel, akik a világ 47 országából érkeztek Szegedre. Ennek fényében az a vélemény sem túlzó, miszerint a biztonságpolitikai központ Szeged legnagyobb utazási irodájává is vált, hiszen több mint tízezer vendégéjszakát töltöttek a városban a központ által szervezett konferenciák résztvevői. Úgy számolják, hogy az idei esztendő is hasonló lesz. Ami az idei célokat illeti, tervezett rendezvényeiken a térség demokratizálódási folyamatai kerülnek előtérbe. Ahogyan Tóth László fogalmaz: - Soha nem lesz demokrácia egy térségben, ha a demokratizálódási folyamatból a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek kimaradnak. Ezért különösen fontosnak tekintik ezeknek a szervezetnek a demokratizálásában szerzett magyar tapasztalatok átadását szomszédainknak. És hogy ezt a tevékenységet ők is fontosnak tartják, azt jelzi, hogy a szerdán kezdődő fórumon itt lesz Románia, valamint Szerbia és Montenegró budapesti nagykövete, Calin Fabian és Deian Janca, előadást tart a három ország több államtitkára és George Katsirdakis, a NATO HQ igazgatója is. Az idei évre még számos fontos rendezvényt tervez a központ. Júniusban például a magyar és az amerikai kormány részvételével a kézifegyver-kereskedelem kontrolijáról egy konferenciát. A nagy cél, amely Tóth László szeme előtt lebeg, így hangzik: Legyen Szeged a biztonságpolitika Davosa. Ami pedig a finanszírozást illeti: a szegedi központ sokfelé pályázik, sok kormánytól és szervezettől kap támogatást. Norvégia tavaly például 30, az idén 50 miihó forinttal támogatta rendezvényeiket, az Északi Fény-tervezetet, amely kifejezetten a térség demokratizálódásának előmozdítását szolgálja. sz. i