Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-19 / 65. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁRCIUS 20. • AKTUÁLIS* 5 Bemutatkoztak a rektor jelöltek A 2000-ben integrált dél-alföldi tudásközpont, a 11 karral működő Szegedi Tüdományegyetem (SZTE) új vezetői periódusa az idén augusztusban kezdődik. Az új rektort április 7-én választja meg az Egyetemi Tanács. Hét professzor pályázott, akik tegnap az új klinika előadótermében mutatkoztak be. A tét nagy, hiszen a következő években élesebb lesz a verseny a hazai egyetemek között, ráadásul az uniós tagsággal együtt új nemzetközi kihívásoknak is meg kell felelni. Az SZTE az országban is az egyik legnagyobb intézmény, Szegeden pedig a legnagyobb munkáltató. A rektori posztra pályázott jelöltek ezért szerepelnek a városi nyilvánosság fórumain is. Az egyetemen belül a tegnapi bemutatkozásuk volt az első nagyobb kampányesemény: az új klinikai előadóteremben szép számmal jelentek meg oktatók és hallgatók egyaránt. Az aspiránsok - valamennyien egyetemi tanárok - sorshúzással megállapított sorrend szerint szerepeltek: Csirik János, a számítástudományi tanszék és az informatikai tanszékcsoport vezetője, Szabó Gábor, az élelmiszeripari főiskolai kar főigazgatója, rektorhelyettes, Visy Csaba, a fizikai kémia tanszék vezetője, rektorhelyettes, Dux László, az orvoskari Biokémiai Intézet vezetője, Benedek György, az orvoskari Élettani Intézet vezetője, rektorhelyettes, Galambos Gábor, a tanárképző főiskolai kar főigazgatója és Berta Árpád, az altajisztikai tanszékvezetője, bölcsészkari dékán. A jelöltek többsége a pályázatának rövid összefoglalására törekedett. „Formabontó" volt közülük Csirik János, aki kivetítővel könnyítette meg a közönség dolgát. Neki, valamint Benedek és Berta professzoroknak sikerült a legrövidebb idő alatt összefoglalni mondanivalójukat. Idézettel operált a jelöltek közül Csirik, Szabó, Visy és Benedek profeszszor. Mindannyian kiemelték diákjóléti intézkedési terveiket (az Egyetemi Tanács szavazati joggal rendelkező tagjai között 11 hallgató van). A legtöbb konkrét, sürgős és praktikus intézkedést Galambos Gábor sorolta fel. Ugyancsak ő, valamint Csirik János fogalmazott meg néhány kritikai megjegyzést az egyetem jelenlegi viszonyairól. A leginkább áttekinthető szerkezetű, világos tagolású beszédet Benedek professzor tartotta. A hallgatóság olyan részletekre volt kíváncsi, hogy mit tennének a jelöltek az egyetem versenyképességének fönntartásáért, a várossal való kapcsolatok erősítése érdekében, s hogy gondoltak-e a hallgatók nevelésére... S. E. Új idegenforgalmi szezon a megszokott tulajdonossal A Royal Hotelban minden a régiben Decemberben még pályázat útján akarták értékesíteni a szegedi Royal Hotelt, később azonban a tendert visszavonták, így a tavasz változatlanul a régi tulajdonossal és eredeti funkciójában találja a patinás hotelt. MUNKATÁRSUNKTÓL Leszavazták a húsipart Folytatás az 1. oldalról Bukarestben és Nagylaknál is demonstrálnának Tiltakozó román tenyésztők Tüntetésre készülnek a romániai sertéstenyésztők. Szövetségük vezetője szerint, ha a kormány nem teljesíti követeléseiket, súlyos válságba kerülhet az ágazat. A demonstrációt Bukarestben és Nagylakon tervezik. MUNKATÁRSUNKTÓL Szerda este, vagy csütörtök reggel a hírek szerint megpróbálják elzárni a nagylaki átkelő román oldalánál lévő vámot az ottani sertéstenyésztők. A romániai gazdák szövetsége (PRCP) így szeretné rákényszeríteni a kormányt arra, hogy a sertéshús behozatali vámját húsz százalékról hatvan százalékra emelje. A gazdák szervezete még csupán arról nem döntött, hogy vigyenek-e magukkal állatokat a tiltakozások helyszínére. Kovácsné Bohák Henrietta határőr százados, a nagylaki határforgalmi kirendeltség parancsnokhelyettese lapunk kérdésére elmondta: még nem értesítették a határőrséget semmiféle megmozdulásról, tegnap egész nap zavartalan volt a határforgalom. Megtudtuk: a román oldalon sem készültek semmilyen forgalomkorlátozásra. A román sajtó állítása szerint a PRCP aktivistái azért tervezik a tüntetést, mert többszöri követelésük ellenére sem emelte fel a kormányzat a vámot. Gheorge Charuz, a szövetség elnöke kijelentette: a román sertéstenyésztés léte veszélyben forog, ugyanis tíz éve még több mint tízmillió sertés volt Romániában, ez a szám öt éve hétmillióra, mára pedig 4,8 millióra esett vissza. A tenyésztők emellett követelik, hogy a kormányzat tegye vámmentessé a takarmány behozatalát, adjon haladékot a forgalmi adó befizetésére, és emeljék több mint kétszeresére a hús minden kilogrammja után fizetett állami támogatást. A román mezőgazdaság vezető elemzői viszont úgy vélik: a vám emelésével válságba kerülne hazájuk húspiaca. A szükségből tanyára költözötteket sújtotta leginkább a tél Önkormányzati tanulságok A hóesés az autósok mellett leginkább a tanyaialtat viselte meg. A rendkívüli időjárás rávilágított, hogy a tanyákon élők ellátására adott külterületi normatíva nagyon kevés. Az utóbbi húsz évben alig volt példa olyan havazásra, amit idén januárban, februárban átélt a megye. A védekezés sikeresnek mondható, halálos baleset nem történt a hó miatt, ám jó néhány tanulságot érdemes levonni hangzott el a Csongrád megyei védelmi bizottság múlt heti ülésén. A legnehezebb helyzetbe a tanyán élők kerültek. Mint Kaszás Mihály vezető főtanácsos elmondta, a külterületeken élők közül a gazdálkodó vállalkozók többségének nem okozott gondot a közlekedés. A régóta kinn élő idősek mellett igazán azoknak adta föl a leckét a hó, akik a könnyebb megélhetés reményében költöztek tanyára, ám továbbra is szorosan kötődnek a településhez. Bár törvény szól arról, hogy az önkormányzatoknak járhatóvá kell tenniük a külterületi utakat, ennél közelebbit nem ír elő a jogszabály. Az önkormányzatok minden lcülterületi lakosuk után évente 3865 forint, úgynevezett külterületi normatívát kapnak, azért, hogy mindazokat az önkormányzati szolgáltatásokat biztosítsák a tanyaiak számára, ami megilleti őket. Ebből azonban a hótakarításra már nem futotta. Például Székkutas önkormányzatának több mint száz kilométernyi dűlőút takarításáról kell gondoskodnia. Vígh Viktor polgármester lapunknak elmondta, idén hótakarításra százezer forintot terveztek be, s ehhez képest egymilhó-százötvenezer forintba került a munka, jórészt a külterületi utak miatt. Mórahalom külterületén 1600-an élnek. Róluk gondoskodik, és emellett mintegy háromszáz kilométer hosszúságú dülőutat tart rendben a kisváros önkormányzata. Csányi László alpolgármester azt mondja, ha az önkormányzat nem pályázna folyamatosan, a külterületi normatíva kevés lenne a feladat ellátására, s az ezzel kapcsolatos fejlesztésekre, a hó okozta gondok elhárításáról nem is beszélve. Szerinte a jelenlegi összeg duplájára lenne szükség. De az utak rendben tartása csak az egyik része a problémának. Legalább ilyen fontos lenne a villamosítást segíteni ott, ahol kétmillió forintot nem tudnak kifizetni a tanyaiak. Annak érdekében, hogy a külterületeken élők gondjai rendeződjenek, Mórahalom polgármestere, Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselőként egy tanyatörvény megalkotásán és elfogadtatásán dolgozik. b.a. A hazai húsipar jobban jár, ha külföldről hozza be az alapanyagot. Ráadásul a feldolgozók ezt a helyzetet jelzésértékűnek tartják, joggal mondják, egy év múlva, az unió tagjaként tarthatatlanok lesznek a hazai magas sertésárak. A Pick Rt. igazgatósági tagja, az Arago Rt. vezérigazgató-helyettese, Kovács Tamás is azt tartja valószínűnek, hogy sertésfronton tartósan nyomott világpiaci árakkal kell számolni. Emiatt szerinte sem szabad mesterségesen magasan tartani az árakat Juhász László Csongrád megyei, csanádpalotai sertéstartó, a VHT elnökségének tagja elmondta, a hét elején megtartott VHT-elnökségi ülésen értékelték a piaci rend fenntartásának eddigi tapasztalatait. Szerinte kiderült, a félig-meddig önfinanszírozó rendszer elegendő bevételt biztosít a kifizetésekhez. Mint ismeretes, a 265 forintos kilónkénti árból 25 forintot a termelő a VHT intervenciós alapjába fizet be (pontosabban azt a húsipar levonja a kifizetéskor). Ebből az összegből juthatnak a cégek exporttámogatáshoz, húskészítmények után kilónként 50, kicsontozott húsért pedig 120 forintot kapnak. A február elteltével kiderült, a befizetésekből 690 millió forint jött össze a VHT kasszájában és ez fedezte az exporttámogatásokat. A húsipar azonban aggódik, ha élénkül a kivitel, ez a pénz nem lesz elegendő. Azt szerették volna elérni, hogy inkább a termelő kapjon több támogatást és ők világpiaci áron vehessék meg a húst. Juhász László arról tájékoztatott, a termelők leszavazták az elnökségben helyet foglaló feldolgozókat, s abban maradtak: fenntartják a paktumot, s amennyiben hiány keletkezik a VHT-kasszában, az FVM és a termelők közösen pótolják. ek. Szegeden vissza-visszatérő beszédtéma a város szívében álló Royal Hotel sorsa, hiszen, mint arról korábban lapunk is beszámolt, a szállodát száz százalékban birtokló Eurasia Kft. tavaly év végére az ingatlan nyílt liciten való eladása mellett döntött. Az értékesítés szándéka akkor vülámgyorsan elterjedt, hiszen egy csaknem évszázada szállodaként funkcionáló, a védett belváros szívében lévő patinás épületről van szó. A Royal egyébként a Tisza-parti város egyetlen, ötezer négyzetméteres, magántulajdonban lévő beépített ingatlana, így jelentős értéket képvisel. Úgy tűnik, az épület sorsa egy időre változatlan marad, hiszen a pályázati kiírást tavaly év végén visszavonták, s információink szerint egyelőre nem készülnek új tender kiírására. A jövőt illetően Tóth Zsolt, a Royal igazgatója tömören úgy fogalmazott: - Minden marad a régiben, az Eurasia Kft. a szállodát, az éttermet továbbra is az eddigi funkciójának megfelelően, a már szokott és ismert módon üzemelteti majd. Az igazgató azt is elmondta, hogy sajnos a piaci, az idegenforgalmi, a gazdasági környezet nem változott, így a Royal Hotel működésére továbbra is kedvezőtlenül hat az autópálya hiánya, a dél-alföldi turizmus hátrányos helyzete, valamint a sok egyéb közvetett tényező mellett egyebek között például a Kölcsey utca megközelíthetőségének problémái is. Csendélet a szálló előtt. Fotó: Miskolczi Róbeert Leáll a 47-es út szélesítése Evekig marad még a két sáv Évekig marad a 47-es főút Vásárhely és Algyő közti szakasza jelenlegi állapotában. Leghamarabb 2005-ben építik meg a hiányzó középső részt. Lázár János polgármester a parlamentben interpellál ez ügyben. Megtorpant a 47-es út Vásárhely és az algyői Tisza-híd közti szakaszának négysávúvá bővítése. Jelenleg Vásárhely határától Szeged irányába másfél kilométernyit négy sávon, majd a hídig kettő sávon haladhat a forgalom. A pénzügyi ütemterv szerint 2005-2006 között nem épül tovább a 47-es Vásárhely és az algyői híd közötti szakasza - tudtuk meg Rigó Mihálytól, a Csongrád Megyei Közútkezelő Kht. főmérnökétől. - A Kopáncs és az algyői híd közötti, tavaly már majdnem elkészült pályát azonban nyárra befejezik. A munka itt a téli időjárás miatt szakadt meg. A főmérnök elmondta: a határidőcsúszás oka az, hogy az országos útfejlesztési igények nagyobbak, mint az arra fordítandó pénz. A költségvetési pénzeket a legfontosabb igények kielégítésére fordítják. Az, ütemezésről a múlt év végén született döntés, a 47-es út bővítését érintő változásról néhány napja értesült a közútkezelő kht. - A kormány ezzel bünteti a vásárhelyi polgárokat - véh az ügy kapcsán Lázár János polgármester, aki szerint a kabinet még azt is felvállalja, hogy emberek haljanak meg a különösen forgalmas 47-es úton, csak azért, hogy a haNyárra befejezik a munkát a 47-es főút algyői híd és Kopáncs közötti szakaszán. Fotó: Tésik Attila talom által preferált területeket támogassák. Épp ezért a város első embere interpellációt nyújt be a parlamentnek ez ügyben. A vásárhelyi közgyűlés előtt készül viszont felszólalni Hernádi Gyula szocialista politikus. Szerinte ugyanis most a polgármesternél van a labda, neki mint Vásárhely vezetőjének kell kiderítenie, mi rejlik az elhúzódó útépítés hátterében. - Lázár János korábban többször kifejtette, hogy ellenzéki politikusként még hatékonyabban tud majd lobbizni a város érdekeiért, így ezt most bizonyíthatja - fejtette ki Hernádi, hozzátéve: a szocialisták számára is nagyon fontos, hogy a kérdéses szakasz mihamarabb elkészüljön, így ha szükséges, az MSZP itteni szervezete is fellép a 47-es munkálatainak felgyorsításáért. A 47-es Vásárhelytől az algyői hídig tartó, mintegy tíz kilométeres részének négysávúsítását 2000-ben ígérte meg Orbán Viktor akkori miniszterelnök egy választási nagygyűlésén Vásárhelyen, majd ő helyezte el az alapkövet a laktanya közelében. Az első másfél kilométeres, azaz a laktanyától a kishomoki boltig tartó szakasz építését a vásárhelyi Hódút Kft. 2002 májusára fejezte be. A második szakaszt azonban nem innen, hanem Kopáncs az algyői híd között folytatta a Nemzeti Autópályaépítő Rt. Ezzel a résszel tavaly év végére kis híján elkészültek. A középső, a kishomoki kerteket is érintő táv megépítését hagyták utoljára. Rigó Mihály főmérnök elmondta: a középső, Kopáncs és Kishomok közötti, kiskertekkel övezett részen a tulajdonosok 60-70 százalékával sikerült megegyezni. Velük szerződést kötöttek telekrészük eladásáról. A kisajátítási eljárást csak a legvégső esetben indítják meg. b. k.a.-sz. a.k.