Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-18 / 64. szám

PÉNTEK, 2003. MÁRCIUS 14. • AKTUÁLIS» 5 A Nagy-Szilléri-domb jövőjéről háromszáz tulajdonosnak kell megegyezni Kertváros lehetne a dűlők helyén Internetre kerülhetne a közgyűlés teljes anyaga Drégelyi kiterjesztené a nyilvánosságot Drégelyi Zoltán szegedi ellenzéki önkormányzati képviselő kezdeményezte a közgyűlés nyilvánosságának biztosításáról szóló rendelet módosítását. A Fidesz-Magyar Polgári Párt önkormányzati képviselője, Drégelyi Zoltán határozati javaslatot nyújtott be a közgyűlésnek. A politikus a testület elé kerülő ügyek minél szélesebb nyilvánosságát szorgalmazza. Az ellenzéki képviselő lapunknak nyilatkozva elmondta: indítványával szélesebb körű tájékoztatást szeretne elérni. Drégelyi megjegyezte, fontosnak tartja, hogy a nyílt ülésen tárgyalt előterjesztések hozzáférhetőek legyenek a világhálón és a közgyűlés munkájáról készült videofelvételek is felkerüljenek az internetre. A képviselő ezt azzal indokolta, hogy tapasztalatai szerint a közgyűlési munka után érdeklődők bővebb információkat szeretnének kapni a testület munkájáról, amire jelenleg nincs, vagy csak korlátozottan van lehetőségük. A fideszes politikus úgy véli, az interneten az előterjesztések szinte korlátlan terjedelemben megjelenhetnének, amire az írott sajtóban érthető okokból nincs lehetőség, az információk csak „kivonatos" formában jutnak el a lakossághoz. Drégelyi Zoltán szerint a módosítani kívánt rendelet nem rendelkezik a nyilvános ülések előterjesztéseinek közléséről. Ennek hiányában a tájékoztatás féloldalas, hiszen azt mindenki láthatja, hogy hogyan vitatkoznak a képviselők, de azt nem, hogy miről. Szerinte a nyilvánosság nagyfokú kiterjesztését jelenti, ha a közgyűlési felvételek akár évek múlva is bármikor megtekinthetőek, illetve letölthetőek lesznek. Drégelyi reméli, hogy a közgyűlés mindkét oldala megszavazza az előterjesztést és a mellékelt határozati javaslatot, hiszen a jelenlegi városvezetés is a teljes nyilvánosságot hangsúlyozza. o.z. Pályázaton nyerték a pénzt Könyvtár-informatikai bővítés a SZEF-en Sorban adják át a szegedi egyetem különböző karain a megújult kari könyvtári számítástechnikai kabineteket. Tegnap az Internet Fiesta 2003 programsorozat keretében az Élelmiszeripari Főiskolai Karon adták át a gépeket. - Kitágultak a hallgatók és az oktatók lehetőségei, a tudás ma már házhoz jön - mondta köszöntőjében Szabó Gábor professzor, a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karának főigazgatója. A SZÉF a többi karhoz hasonlóan az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által meghirdetett pályázaton nyerte el az elektronikus információszolgáltatás bővítéséhez szükséges őszszeget. A nyolcmillió forintnyi pályázati pénzből az új számítógépeket vette meg a kar, míg a többi berendezést és a bútorzatot saját erőből állta. A főigazgató elmondta: az élethosszig tartó tanuláshoz és a távtanuláshoz elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra. - Ezzel a kabinettel megtettük az első lépést egy nagyon hosszú úton, amely az európai felsőoktatási térségbe vezet - hangsúlyozta Szabó Gábor. G. SZ. L. Tizenhat éves lány és harmincéves asszony is lemondott gyermekéről Szülészeten felejtett babák Folytatás az 1. oldalról A repedező épülethomlokzatok tragédiát okozhatnak Orvos Hajnalka, az újszülött osztály vezetője mondta el, hogy általában miért nem vállalják csecsemőjüket az anyák: - Van, aki az otthoni rossz szociális és anyagi körülmények miatt nem teheti meg ezt, s van, aki eleve nem akar gyermeket. Utóbbi esetben az a jobb megoldás, ha azonnal lemond a kicsiről, mert akkor nagyobb az esélye, hogy örökbe fogadják. A klinikán szültek már olyan asszonyok, akik sokadik gyermeküket hozták a világra, s már a terhességük idején tudták, hogy állami gondozásba adják majd babájukat. Szült már asszony, aki a hetedikként született gyermekét „felejtette" az intézményben, egy másik hatodikként született kicsijét adta az államnak. A közelmúltban egy fiatal lány még a terhessége idején megegyezett egy házaspárral, hogy örökbe adja nekik gyermekét. A nyílt örökbefogadás ma még ritka Magyarországon. A Gólyahír Egyesület azoknak a nőknek segít, akik nem tudják vagy nem akarják felnevelni gyermeküket. Az egyesület Csongrád megyei képviselője Nagy Aranka. A domaszéki gyermekorvos azért tartja fontosnak népszerűsíteni a Gólyahírt, hogy ne családi ház küszöbére tegyék újszülöttjüket az anyák - mint ahogyan az a közelmúltban történt. Szegeden jelenleg 50 házaspár Évente négy-hat csecsemőt „felejtenek" a klinikán. Képünk illusztráció. Fotó: MLskolczi Róbert vár arra, hogy örökbe fogadhasson gyermeket. A legtöbben újszülöttet szeretnének, hiszen minél hamarabb kerül a kicsi a családba, annál erősebb az érzelmi kötődés az örökbefogadók és a gyermek között. A nyílt örökbefogadás éppen erre a korai kapcsolatfelvételre ad lehetőséget. A Gólyahír Egyesület pedig arra hivatott, hogy egymásra találjon befogadó és örökbe adó. A gyermekét nem vállaló anya még a terhessége idején rálelhet, s megismerheti a babája felnevelésére vállalkozó házaspárt. A befogadásnak persze több feltétele van: a befogadó szülők maximum 40 évesek lehetnek, a gyámhivatal jogerős engedélyével kell rendelkezniük, a védőnők környezettanulmányt készítenek náluk, a házaspárnak igazolnia kell, hogy jó anyagi körülmények között élnek. Minden a gyámhivatal közreműködésével és engedélyével történik - hangsúlyozza Nagy doktornő, aki a közelmúltban Szegeden történt nyílt örökbefogadásról csak annyit mond: a baba már kéthetes korában egy, az ország másik felében élő családhoz került. A Gólyahír Egyesület megyei képviselője a befogadni és az örökbe adni szándékozó számára egyaránt elérhető, a 30-967691 l-es telefonszámon. Az egyesület három év alatt 91 nyílt örökbeadást segített. K.K. VISSZAVONT JUTALOM A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, Lukács János dandártábornok visszavonta a Bakson talált csecsemű ügyében kitűzött 250 ezer forintos nyomravezetői díjat, mivel annak fenntartása szükségtelenné vált. OPERABARÁTOK ESTJE A Szegedi Operabarátok Egyesületének ma 19 órakor, a Bartók Béla Művelődési Központban kezdődő estjén az SZTE konzervatóriumának növendékei és művésztanárai adnak koncertet. KITÜNTETÉS A Köz Szolgálatáért Érdemjel arany fokozatával tüntette ki a belügyminiszter a március 15-i ünnep alkalmából Simicz Józsefet, Deszk polgármesterét. Az elismerést Dubeczné Károlyi Éva, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője adta át. Járdazár városszerte Egyelőre nincs előrelépés a Nagy-Szilléri-domb beépítésében, mivel a telkek tulajdonosai nem jutnak egymással közös nevezőre. A Petőfitelep közepén található, másfél-két méterrel magasabban fekvő terület helyén - amely, mivel kiemelkedik környezetéből, a Nagy-Szilléri-domb nevet kapta - ideális kertvárost lehetne építeni. Az önkormányzat részéről a beépítési tervek zöld utat is kaptak, az ügy mégsem halad előre. Ennek oka az, hogy a „dombnak" több mint 300 tulajdonosa van, vagyis ennyi családnak kellene közösen gondolkodnia a jövővel kapcsolatban. Mint ahogy azt Novak István városi főépítésztől megtudtuk, a Nagy-Szilléri-domb beépítésének már „szakállas" története van. A 34 hektáros, a marostői városrésznél is nagyobb területre már a múlt rendszerben országos tervpályázatot írtak ki, a részletes rendezési tervet 1987-ben készítette el a Csomiterv. Az akkori igényeknek megfelelően 950 lakással kis társasházakat húztak volna fel az elhanyagolt, csak dűlőutakon megközelíthető, közművekkel sem rendelkező telkeken. Az utolsó két évben azonban valami megmozdult. Szeged építési szabályzata előírta, hogy a Nagy-Szilléri-dombot alacsony sűrűségű lakóterületként be kell építeni, s a város saját költségén 2001-2002-ben el is készítette a Gila Ferenc: Alikor lesz értékes terület a jelenlegi l>ozótos, ha a tulajdonosok Összefognak. Fotó: Kantok Csaba részletes szabályozási tervet. Ez megvalósítási javaslatot is tartalmaz. Ennek lényege, hogy a jelenlegi telekhatárok a rendezés során nem tarthatók, azok mérete óriási eltérést mutat, zömük meg sem közelíthető, csak a szomszédokon keresztül. Ezért Daniné Szojka Emese településtervezési referens tájékoztatása szerint újfajta telekstruktúrát alakítottak ki utakkal, terekkel. Praktikus tehát az összes „parcellát" összevonni, közös földalapot létrehozni - területet hasznosító közösséget, társulást alapítani -, majd tulajdoni hányadok arányában újraosztani, hogy a közterületekből mindenki arányosan részesüljön. Egy jelenleg mindössze 4-500 ezer forintot érő telek ezt követően több millió forintot érne. A „dombon" keresztül vezetne egy úgynevezett gyűjtőút, amelynek egyik vége a Csap, a másik a Végvári utcához (rajtuk keresztül a 47-es főúthoz) csatlakozna, s Az ereszekről lecsüngő hópaplanok helyett a potyogó vakolatra kell figyelni. Fotó: Miskolczi Róbert ezen a főutcán kétszintes házakat lehetne építeni mintegy 55 telken. A többi részen további 310 telket alakítanának ki, egyszintes beépítéssel. Gila Ferenc önkormányzati képviselő közreműködésével február végén lakossági fórumot hívtak össze, amelyre megpróbálták összeverbuválni a tulajdonosokat. Ekkor derült ki, milyen nehéz elmozdulni a holtpontról, ráadásul, ha a tulajdonosok közül csak egy is nemmel szavaz, megakadályozza a kertváros felépítését. Nóvák István szerint éppen emiatt ütemezni kellene az építkezést, tömbökben készülhetnének a házak, s minden csoport külön társulást hozhatna létre. Gila Ferenc azt mondta, az emberek nem értik, hogy a társulásra azért is szükség van, mert anélkül nem pályázhatnak közműfejlesztési hozzájárulásért, állami pénzekért, amelyek a csatornázás költségeinek 60 százalékát fedezik. De csatlakozhatnak a meglévő csatornamű társuláshoz is. Értetlenséget vált ki az is, hogy a jelenlegi telekméretekből 13 százalékot oda kellene adni az utak, terek kialakításához. Valamint az, hogy nem a jelenlegi telekhatárokkal osztják vissza a területet, s óhatatlanul máshoz kerülne a „nagyapám diófája". Az önkormányzat is rendelkezik területtel a Nagy-Szilléri-dombon, s máris felajánlotta saját területének meghatározott hányadát. FEKETE KLÁRA A hóiétól ázott, majd összeszáradó vakolat leszakadhat a házak homlokzatáról, emiatt több szegedi épület előtt lezárták a járdát. Öklömnyi gipszdarabok zuhantak le nemrég a rádió szegedi stúdiójának épületéről a járdára, amelyet azonnal le is zártak a gyalogosok elől. Az oroszlánfejekkel díszített sárga homlokzaton azóta is jól láthatók a vakolathullás szürke foltjai. Csak remélni lehet, hogy újabb cementes-gipszes zuhatag nem indul el odaföntről - a kötélkerítés már nem figyelmeztet a veszélyre. Egy másik eset a Szent Rókus utcában történt: a templom oldalával szemben, a buszmegállóban pottyant le a régi kórbonctan vakolatának egy része, s egy időre ott is elkerítették a veszélyes utcaszakaszt. Másutt - amint arról egy olvasónk értesített bennünket - a súlyos faldarabok néhány perccel azután csapódtak a járdára, hogy egy kismama, babakocsiját tolva, elhaladt az épület előtt... Az önkormányzati tulajdonú épületek még nem fenyegetik hasonló módon a járókelőket, de a veszélyt nem zárhatjuk ki - tudtuk meg a Szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt.-től. Soós Ferenc kezelési igazgató tájékoztatása szerint vakolathullást még nem jeleztek sem a lakók, sem a házfelügyelők, de a szakemberek szerint még csak ezután várható, hogy a száradó falburkolat itt-ott lepotyog. A homlokzatok sok helyütt azért áztak el, mert a jéggel eltömődött csatornák később olvadtak ki, mint a háztetőkön meginduló hó, így a havas lé az ereszből a vakolatra folyt. Amint melegszik az idő, a korábban aláázott, majd száradó burkolat megrepedezhet, s a legrosszabb állapotban lévő helyekről le is hullhat. Leomló vakolat okozta kár miatt még senki sem tett panaszt, szerencsére személyi sérülés sem történt. A tetőkről lecsapódó hó és jég miatt eddig tízen jelentették be kárigényüket az IKV-nál, egy idős néni pedig elcsúszott egy önkormányzati ház előtt. Igaz, ő csak hetek múlva jelentkezett, s bár tanúkkal nem igazolta, hogy a baleset IKV-ház előtt történt, méltányosságból, korára való tekintettel, mégis megítélték a kért kártérítést. A hosszú télre legalább egymillió forintot fizetett rá az IKV Rt. A rendkívüli helyzetben elrendelt ügyelet, a sok túlóra, a fölhasznált anyagok, az elfagyott vezetékek miatti csőtörések mind sokba kerültek. Ha olvadás utáni vakolathullást még nem is, de beázásokat már jelentettek: eddig tizenöt esetről tudnak az ingatlankezelők. NY. P.