Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-17 / 63. szám

HÉTFŐ, 2003. MÁRCIUS 17. •ZÖLD PONTOK" 11 Természet és gazdálkodás Természet és gazdálkodás nem zárja ki szükségképp egymást. Erre mutat rá a valaha létezhetett, középkori ártéri fokgazdálkodás. Lényege a folyóval való „szerves együttélés" lehetett. A vizet, ha áradt, természetes, illetve mesterségesen kialakított „fokokon", azaz csatornákon, egyenesen kivezették a földekre, vagy ha nem is vezették ki. lehetővé tették: lehető legsimábban, így rombolásmentesen jusson el oda. A víz - túl azon, hogy, mint a Nílus Egyiptomban, évről évre termékenyítő iszappal borította be a földeket rengeteg halat hozott magával. A halak legtöbbje, mikor csak tehette, a kiöntésben tartózkodott, itt részint sok táplálékot talált, részint pedig szaporodott, s az ivadék, az apadó vízzel együtt, lassan visszajutott a folyóba - a nagyok pedig fönnakadtak a fokokat ekkor már elzáró, fűzfából font rekesztőn. Ebből élhettek tehát a magyarok, mikor gabonatermesztésre, az évről évre visszatérő, óriási területeket elöntő áradások miatt, csak szűk területen volt mód. És tévedés, hogy a halat csak frissen, egy-két napig tudták fogyasztani. Ugyanis a halat hasítva-sózva szárították, így sokáig el lehet tartani - környékünkön Algyő nevezetes halhasító hely volt. (Egyébként a szárított, sós halat még egy-kétszáz éve is nagy mennyiségben vitték ki Magyarországról a Balkánra). Mindemellett a folyó rengeteg madarat-tojást-rákot adott, amit, miképp a halat, lehetett piacra vinni, jó pénzért eladni, a vízjárta területen gyümölcsöt is termesztettek - a régi magyar gyümölcsfafajták kibírták a hosszú vízborítást -, a sulyomtermést sütve ették a régiek, akár mi a gesztenyét, a gyékényszövést Tápé máig őrzi, és így tovább. Miért hozzuk mi ezt most föl?A tervezett tiszai vésztározókon melyek egy részén hasonlóképpen létrejöhetnek a halak évről évre való ívásának föltételei, mint régen az egész folyó mentén - nem szűnik meg teljes mértékig a mezőgazdaság. De ha a területet hasznosítók kemikahzáh búzatermesztés helyett, mondjuk, szürkemarhával foglalkoznak (húsa EU-piacokon korlátlanul értékesíthető, éppúgy, mint a mangalicáé, illetve, mint a természeteshez hasonló körülmények közt előállított gyümölcsök, illetve a belőlük készített aszalványok), azaz alkalmazkodnak a víz közehséghez akkor nem sérül sem természet, sem gazdálkodás. FARKAS CSABA Mennyire vagyunk „környezettudatosak"? Havi ezer forintot még áldoznának A horgászokhoz hasonlóan mindenki tehet a környezet, a természet vedel rnéért. Fotó: Tésik Attila Környezetvédelem-pártiak az emberek; sokan bizonyos mérvű kiadást is vállalnának, ha ezzel a környezet védelmét szolgálnák. Nagyobb mérvű áldozathozatalra azonban csak elenyésző hányaduk lenne hajlandó, illetve képes. Ez derül ki az Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke által végzett közvélemény-kutatás adataiból. Feleky Gábor tanszékvezető részletezi-értelmezi is a vizsgálat eredményeit. A válaszadók legtöbbje, 90 százaléka a légszennyezést tartja legsúlyosabbnak a környezeti ártalmak közül, s a felszíni vizek tisztaságának mértékét, a szennyvíztisztítás, hulladéklerakás helyzetét is sokan tartják problematikusnak. Legelégedettebbek az ivóvíz minőségével, a zajszinttel kapcsolatban, de a kérdezettek több mint fele még ezekkel összefüggésben is megfogalmazta fönntartásait. A legkritikusabbak a fiatalok, az iskolázottak és a jobb jövedelműek; e három réteg nagyrészt ugyanazokból kerül ki. Hajlandóak lennének-e áldozni is az emberek, ha ezzel elősegítik a környezetvédelmet? Csekély mérvű kiadást a kérdezettek több mint fele vállalna, azaz: havi ezer forintot 56 százalékuk fizetne, amennyiben ez környezetvédelmi célokat szolgálna. De havi 5 ezer forint áldozatot már csupán alig tíz százalékuk hozna a környezetvédelem oltárán. Nyilvánvaló: nem a környezettudatossággal lehet gond - ezt az összeget már kevesek pénztárcája tenné lehetővé. Csekély mérvű áldozatra a gépkocsitulajdonosok közül is sokan hajlandóak lennének (a válaszadók több mint 40 százaléka lemondana a városon belüli autóhasználatról!, ám például ötvenszázalékos, a környezetvédelem javát szolgáló benzináremelést mindössze 3-4 százalékuk fogadna el. Elmélet és gyakorlat között egyébként olyan esetekben is mutatkozhat ellentmondás, ha az „áldozathozatal" nem anyagi jellegű, csak némi odafigyelést igényel. Kétségtelen: a válaszadók 90 százaléka ismeri a szelektív hulladékgyűjtés fogalmát, hajlandó is lenne így gyűjteni a hulladékot, ugyanakkor a tanszékvezető - az említett közvélemény-kutatástól függetlenül - fölhívja a figyelmet egy környezetvédelemmel foglalkozó kollégája személyes tapasztalataira. Eszerint az adott környéken hiába szervezték meg az illetékesek a szelektív hulladékgyűjtést, az ott lakók alig-alig élnek a biztosított lehetőséggel. CS.F. Vásárhely: újrahasznosul a gyártási hulladék Zöld zsákok és gyűjtőszigetek Újra lehetne hasznosítani a háztartási hulladékot jórészt, ha azt szelektíven gyűjtenék az emberek. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. nagyon sok helyen biztosítja a hulladék szelektív gyűjtésének lehetőségét. Az ipari üzemek közül például a hódmezővásárhelyi Villeroy & Boch oldotta meg a gyártási hulladék újrahasznosítását. Ahol a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. végzi a hulladékszállítást, onnan a hulladék a sándorfalvi központi lerakóba kerül - tudtuk meg Szolnoki László műszaki igazgatóhelyettestől. Itt az újrahasznosítható anyagokat válogatják és továbbítják a feldolgozó cégeknek. A papír, a fém például Dunaújvárosba jut, az üveg Miskolcra, a műanyag Debrecenbe. - A lerakóba jutó hulladékmennyiségek mintegy 10 százaléka hasznosítható újra. Az EU-normák szerint az össz-hulladékmennyiség 70-75 százalékát kell újrahasznosítani mondja a műszaki igazgatóhelyettes. Mindenütt meg kell szervezni a kötelező hulladékszállítást, a lakossággal tudatosítani kell: az egész ország számára előnyös, ha a lakosság szelektíven gyűjti a hulladékot, így az újrahasznosítható. A háztartási szemétnek legalább 70 százalékát egy az egyben újra lehetne hasznosítani, ha elkülönítve gyűjtenék az emberek. Szeged - nem mellesleg - országos mintaként tartható számon szelektívhulladék-gyűjtés szempontjából. A kertvárosi részeken már három éve folyik az az akció, melynek keretében hulladékok szelektív gyűjtését lehetővé tevő ;izöld zsákot" juttat el A szelektív hulladékgyűjtésnek nem elfogadható formája a guberálás. Fotó: Tésik Attila minden lakásba a kht. Szemétszállításkor nemcsak a kukában lévő kommunális hulladékot szállítják el, hanem az időközben megtelt zöld zsákot is, utóbbit külön autó viszi. A panelnegyedek környékén „gyűjtőszigeteket" létesített a kht.: a nagy konténerekbe szintén külön-külön lehet elhelyezni a papírt, üveget, műanyagot és így tovább. Gond ugyanakkor - hívja föl a figyelmet a műszaki igazgatóhelyettes -, hogy a városban sokan foglalkoznak engedély nélküli hulladékszállítással és az így őszszegyük szemét nem a legális hulladéktelepre kerül, hanem mindenhová. A legkülönbözőbb helyekre „rekkentett" szemetet előbb-utóbb össze kell gyűjteni és ez nagyon sok pénzbe fog kerülni, nem beszélve arról a környezetkárosításról, amit a tavakba, árkokba, közterületekre kerülő szemét addig is jelent. A hódmezővásárhelyi Villeroy & Boch Magyarország Rt. kitűnően megoldotta a termékgyártás során fölhasznált agyag-, kaolinmaradék újrahasznosítását tájékoztat Kerekesné Szikora Magdolna, az rt. környezetvédelmi vezetője. Az egészségügyi kerámiák megformázása után fönnmaradt, agyagból, kaolinból álló öntési nyomokat szivaccsal eltávolítják, a szivacsot vízzel kimossák. A vizet szennyvíztisztítóban tisztítják, majd - miután az agyag, kaolin nagyon nehezen ülepszik - ülepítő vegyszerrel kezelik, az így nyert sűrű iszapot „szűrőpréselik". Ezt a „préslepényt", azaz magát a visszanyert agyagot, kaolint, mely az ülepítésre használt vegyszert is megkötötte, újra föl tudják használni a termék-előállításban. Az eredmény: a csatornarendszerbe kizárólag tisztított víz kerül, a gyárnak pedig kevesebb nyersanyagot kell beszereznie. F.CS. Hét igen Európára Hét igen Európára címmel kommunikációs kampányba kezd a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) a lakosságnak az áprilisi népszavazásig történő uniós felkészítésére. SZEKSZÁRD (MTI) A tárca vezetője, Kóródi Mária Szekszárdon elmondta: a KVM kampányában a tisztább és egészségesebb környezet elérésének különféle területeiről és módozatairól lesz szó, érintve az erdő, a levegő, a víz, a természet, a háztartás, a munkahely összetett témakörét. Külön hangsúlyt kap a légszennyezettség csökkentésének, a nagyvárosok körüli és a Tisza menti erdősítéséknek, a vizek nitrát- és arzéntartalma mérséklésének, az ország meglévő természeti kincsei megtartásának ügye. A KVM vezetője azt hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi feladatok elvégzése nyomán nő a munkahelyek száma. A csatlakozás olyan környezetvédelmi teendők végrehajtását segíti elő, melyekre saját egészségünk, jólétünk, gyermekeink jövője és a versenyképesség biztosítása miatt van szükség. Tehát Kóródi Mária szerint -: mindenkinek fel kell ismernie, hogy az Európai Unió elvárásai egybeesnek saját szükségleteinkkel. Márciusi madárodúk Az odúlakó madarak (cinkék, verebek, seregélyek, rozsdafarkúak, légykapók) bármely kertben, fás területen könnyen megtelepíthetők; az odúkat legjobb március közepéig kihelyezni. A 2-2,5 centi vastag deszkából készített, 10-12 centi belső átmérőjű, 20 centi magas fészekodú tetejének minden oldalról, peremszerűen túl kell érnie az odúfalon, hogy a víz ne szivárogjon be — tudtuk meg Lovászi Pétertől, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Csongrád megyei csoportjának titkárától. A feketekereskedelem ellen MUNKATÁRSUNKTÓL A védett állatok és növények feketekereskedelmének leleplezését célzó együttműködésbe tavaly októbertől a WWF Magyarország is bekapcsolódott - tudta meg az Objektív Hírügynökség Steiner Attila programvezetőtől. A WWF Traffic közép-keleti program öt EU-tagjelölt országban - Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában - segíti a hatóságok munkáját a védett növény- és állatfajok kereskedelmének ellenőrzésében és szabályozásában. Magyarország és a többi közép-kelet-európai ország fontos tranzitútvonala az EU-ba irányuló csempészáruknak, ezért lényeges, hogy az illegális szállítmányokban leggyakrabban előforduló védett állatfajok és állati termékek kereskedelméről felmérések készüljenek, amelyek alapul szolgálnának a törvénytelen kereskedelem megszüntetésére irányuló javaslatoknak, konkrét intézkedéseknek. KiFelbecsülhetetlen a kár: védett madarakat próbáltak átcsempészni a határon. Hasznosítás Az üveg- és papírhulladékot közel 30 éve újrafeldolgozzák az Egyesült Államokban. Ám New York - a környezetvédők akarata ellenére - tavaly áprilisban beszüntette az üveg- és műanyag palackok, valamint a konzervdobozok újrafeldolgozását. A döntést New York polgármestere a városi költségvetés hiányával magyarázta. Az újrafeldogozási program tonnánként 240 dollárba kerül, a normális szemétkezelés viszont csak 130 dollár költségű. Ezzel másfél év alatt 56,6 millió dollárt lehet megtakarítaHagyjuk élni a vadvirágot! A Hagyd élni a vadvirágot! elnevezésű kampányt a vadvirág-kereskedelem visszaszorítására a WWF Magyarország indította el. Idén tavasszal a megszokottnál kevesebb vadvirágot kínálnak eladásra a piacokon, ami a zord időjárás mellett a természetvédők munkájának is köszönhető. A WWF Magyarország értesült róla, hogy a tavaszi vadvirág-árusítás nem csupán Budapesten, hanem Miskolcon, Szegeden, Pécsen, Nagykanizsán és más vidéki városokban is előfordul. A szervezet tudni szeretné, hogy hol máshol árusítanak védett növényeket, azok honnan származnak. Kérik, hogy aki árust lát, érdeklődjön, és az információt írja meg a vadvirag@wwf.hu emelt feladat a figyelem felhívása a feketekereskedelem által okozott közvetlen károkra és hoszszabb távú veszélyekre. A feketekereskedelem miatt tömegével pusztított fajok ma még nagyrészt megmenthetők a kipusztulástól, ha a természetvédelmi hatóságok, a vámszervek, a természetvédő szervezetek és a magánemberek, ki-ki a maga módján, de együttesen fellépnek ellene. A Zöld Pontok melléklet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készül. Szerkeszti: Ujszászi Ilona