Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-17 / 63. szám

HÉTFŐ, 2003. MÁRCIUS 17. • E U - T Ü K Ö R • 7 Magyarország újra Európa része Már a tizenegyedik században, a római katolicizmus választásával eldőlt, Magyarország Nyugat-Európa és nem a kelet része - hangzott el az Európa Egyetem első előadásán. Hazánkat - néhány időszak kivételével - egész történelme szorosan Nyugat-Európához fűzi mondta el Kristó Gyula történészprofesszor, akadémikus az Európa Egyetem elnevezésű programsorozat első előadásán, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Három olyan korszakot élt át Magyarország, amikor fejlődése eltért Európától. Elsőként a tizedik század táján, a nomád időszakban, majd a török uralom idején, végül pedig a második világháborútól a rendszerváltozásig nem tudott hazánk együtt lépni a nyugattal. Három különböző befolyást élt meg az ország ezalatt: pogány, iszlám és ortodox hatások közepette kellett boldogulnia. Az összes többi időszakban viszont nyugodtan nevezhetjük európainak - hangsúlyozta a történész. Az első, évszázadokra, talán évezredekre meghatározó lépés a római katolicizmus választás volt a tizenegyedik század elején, ezzel eldőlt, melyik irányba is tart Magyarország. A nyugati hatalmakhoz hasonlóan, itt is kialakult a hűbériség, a világon harmadikként jött létre a rendi országgyűlés, kialakult a hatalommegosztás, fejlődés és impulzivitás jellemezte az országot. A keleti társadalmak vizsgálatakor jól látszik a bezártság, a megújulásra való képtelenség. Ezzel szemben nyugaton a szabadság fogalmának létezése, a reformok iránti nyitottság határozta meg a haladás útját - s ehhez csatlakozott Magyarország. Persze akadtak olyan időszakok is, amikor bár Európához tartoztunk, mégis évtizedekkel, sőt évszázadokkal később történtek meg bizonyos dolgok hazánkban, mint a kontinens fejlettebb országaiban, hiszen még a Horthy-korszakban sem létezett az általános és titkos választójog, annál inkább jellemző volt viszont a szociális érzéketlenség és a faji diszkrimináció. A 1989-90-es rendszerváltoztatáskor, a kommunizmus majd fél évszázada után viszont Magyarország visszakerült Európába, oda, ahová mindig is tartozott - zárta előadását Kristó Gyula. SZ.A.K. Kristó Gyula akadémikus a Móra Ferenc Múzeumban tartott előadást hazánkés Európa történelmi kapcsolatáról. Fotó: Schmidt Andrea Szent István óta a legnagyobb döntés Kiállítás az unióról, a népszavazásokról Az európai integrációt, az Európai Unió történetét és intézményrendszerét, valamint a korábbi magyarországi népszavazásokat mutatja be az a kiállítás, mely a hétvége óta a makói Hagymaházban látható. A helyi választási iroda által rendezett és többek között az EU Kommunikációs Közalapítvány támogatásával Makóra került tárlat az április 12-i uniós népszavazásra igyekszik felkészíteni a látogatót. A korábbi népszavazások - például a rendszerváltás hajnalán a köztársasági elnök megválasztásának módjáról rendezett emlékezetes referendum dokumentumainak bemutatásával magát a népszavazás intézményét ismerteti érdekes és közérthető formában, emellett hasznos információkkal szolgál az Európai Unióról a kezdetektől napjainkig. A kiállítást Tóth Zoltán választási szakértő, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára ajánlotta az érdeklődők figyelmébe többek között azzal, hogy elmondta: a csatlakozás előkészítése érdekében a rendszerváltás utáni mindhárom kormány sokat tett, ám a végső döntést nekünk, állampolgároknak kell meghoznunk a belépésről. Szent István óta ez lesz a magyarság legfontosabb döntése fogalmazott. Búzás Péter polgármester pedig többek között arról beszélt, hogy a makóiak számára a közelgő csatlakozás a város térségi szerepkörének megerősödését is jelenti; ez pedig nem új gondolat, hiszen a közigazgatás reformjának kapcsán Erdei Ferenc már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott valami hasonlót. A kiállítás - mely a civil szervezetek, közösségek és a népszavazáson közreműködők számára is hasznos - áprihs 12-ig látható. SZ. I.M. A területfejlesztésről Kistérségek az unió kapujában címmel konferenciát szervez a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatala és a Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás március 18-án, kedden a Hagymaház dísztermében. A rendezvényen előadást tartanak a MEH Területfejlesztési Államtitkárság és Nemzeti Fejlesztési Terv, a Dél-alföldi Regionális Vidékfejlesztési Iroda, A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ munkatársai, valamint Kovács Tibor, a MEH kistérségi megbízottja. A fiatalok, a vállalkozók és a köz alkalmazottai közül mintegy 100-120 vendégre, hallgatóra számítanak. Az előadásokon az uniós csatlakozásból származó előnyök és kötelezettségek ismertetésén túl a szakértők a hallgatók kérdéseire is válaszolnak - fogalmazott Kovács Tibor. Milliárdos EU-fejlesztések Csongrád megyében ISPA, Phare, majd Interreg Eddig több mint ötmillió eurónyi a megvalósult és még ennél is nagyobb összegű a nyertes, ám még ezután kezdődő beruházás EU-pénzekből Csongrád megyében. A távlati tervek között út- és szennyvízcsatorna-fejlesztés szerepel. 2004 után már a regionális alaphoz lehet pályázatokat benyújtani. Idén utoljára pályázhatnak Phare-forrásokra a magyar önkormányzatok vagy nonprofit, civil szervezetek, hiszen jövőre amennyiben sikeresen lezárul EU-csatlakozásunk - már a regionális fejlesztési alap, az Interreg támogathatja a magyar beruházásokat - tudtuk meg Kopasz Róberttől, a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóságának illetékesétől. Lezárul tehát a magyar gazdaságtörténet egy szakasza, amely az eddig nyertes pályázatok szempontjából sikeresnek mondható. - A legnagyobb, több milliárd forintos, jelentős EU-pénzből megvalósuló beruházásokat az ISPA előcsatlakozási alap projektjei támogatják, bár még egyik terv sem valósult meg - mondta lapunknak Marosvári Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke. - Mindkét Csongrád megyei ISPA-tervet Szeged pályázta - az egyik projekt az azóta sajnos elhíresült szennyvízcsatorna-építés, a másik pedig egy hulladékkezeléssel kapcsolatos beruházás -, de ezek még előkészületi stádiumban vannak. A csatornaépítés megvalósításának határideje: 2005. december 31. Számos nagyobb megyei beruházás köthető a Phare-CBC (Cross-border Co-operation, haA Phare CBC-alapból finanszírozták a kiszombori határátkelő felé vezető út csomópontjának kiépítését. Fotó: Karnok Csaba tár menti együttműködés) terveihez. Mivel az elmúlt évekig Jugoszlávia nem szerepelt az EU-kedvezményezettek között, a Csongrád megyei fejlesztések Romániával együttműködve valósulhattak meg. Marosvári Attilától megtudtuk: a legnagyobb beruházást a kiszombori határátkelőig vezető út kiépítése jelentette, amely mintegy 2,5 millió eurós támogatást jelentett. Ennek tükörprojektjeként Battonyáig valósult meg útépítés. A határ menti együttműködés értelmében áll kivitelezés előtt a makói Korona Szálló felújításának terve. A pályázat értelmében egy üzleti konferencia-központ épülne a román határhoz közeli városban, a fejlesztéshez szorosan kapcsolódik a makói ipari park inkubátorházának felépítése is. A konferencia-központként működő Korona a déli Európa-régió kiemelkedően fontos gazdasági tárgyalásainak színtere lehet, a beruházás összege mintegy 2,3 millió euró. - EU-forrásokból valósult meg a nagylaki határátkelő csaknem egymilliárd forintos beruházása, valamit uniós támogatással bővülhetett a röszkei határátkelő is - folytatta a felsorolást az alelnök. - Kisebb, ám lényeges beruházás volt a Temes és Csongrád megye gazdasági kapcsolatainak élénkítésére szánt, ipari kamarák közötti információs hálózat kiépítését célzó beruházás megvalósítása. A megye tervei közt szerepel továbbá a makói szennyvízcsatorna-fejlesztés és az M43-as út Makót elkerülő gyorsforgalmi szakasza is. A szennyvízcsatorna kivitelezését az EU strukturális alapjához, az útépítést pedig a regionális alaphoz pályázott támogatás segitené, ám míg az előbbi elkészülte 2004 és 2006 közé prognosztizálható, a gyorsforgalmi út építése a legutóbbi kormányjelentések szerint legközelebb csak 2008 és 2010 között lesz megvalósítható, ami a térségi prioritása szempontjából túlságosan távolinak nevezhető. ILLYÉS SZABOLCS Kérdés-felelet: mi várható a csatlakozás után 1 Európai nyugdíjasok leszünk A csatlakozásról döntő népszavazás előtt jó tudni, mi vár az egyes emberre. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium tájékoztatója segítségével összeállított válaszok azokra a gyakorlati kérdésekre felelnek, amelyek nemcsak a már nyugdíjban levőket, hanem az aktív korosztály tagjait is érintik. MUNKATÁRSUNKTÓL Változik-e a magyar nyugdíjrendszer az EU-s csatlakozás miatt! Nem, minden tagország a saját nyugdíjrendszerét szabályozza. Változik-e a nyugdíjak összege! Nem, a nyugdíjemelés is nemzeti szabályozási hatáskör. A nyugdíjemelést azonban biztosítani kell a tagországokba folyósított nyugdíjak után is. Adóköteles lesz-e a nyugdíj! Nem, az adózási szabályokról továbbra is a magyar Országgyűlés dönt, a kettős adóztatás elkerüléséről az egyes országok kétoldalú egyezményeket köthetnek. Változik-e annak a személynek a helyzete, aki csak magyar biztosítási időt szerzett! Nem, a nyugdíj-megállapítás változatlan módon történik. A nyugdíjasok hol jogosultak egészségügyi ellátásra ! A nyugdíjasok a lakóhelyükön jogosultak egészségügyi ellátásra, függetlenül attól, hogy biztosítási időt korábban hol szereztek. A lakóhelytől eltérő országban töltött idő alatt jár a sürgősségi ellátás. Magyar nyugdíjasként lehetőségünk van arra, hogy áttelepüljünk valamely EU-tagállamba, ha az ebhez szükséges anyagi feltételekkel rendelkezünk. Ebben az esetben a külföldi egészségügyi ellátás költségét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti, külön előzetes engedély alapján. Az ellátások teljes köre igénybe vehető, nemcsak a sürgősségi ellátások. A külföldre települt nyugdíjasnak is lehetősége van azonban arra, hogy az azonnal szükséges, sürgősségi ellátásokat valamely másik tagállamban igénybe vegye. A nyugdíj szempontjából változik-e annak a személynek a helyzete, aki több országban szerzett biztosítási időt! Igen, a biztosítási időket összeszámolják a jogosultságok eléréséhez, azaz a minimális biztosítási idő eléréséhez. A nyugdíj összegét azonban minden ország az adott államban szerzett tényleges biztosítási idő és járulékfizetés alapján állapítja meg. Hogyan változik a minimumnyugdíj összege a csatlakozást követően ! A nyugdíjminimum színvonalára nincsenek külön EU-s előírások. Változást annak a személynek jelenthet a csatlakozás, aki több országból kap nyugdíjat. Amennyiben az EU koordinációs szabályainak alkalmazásával számított és az egyes országokból folyósított nyugdíjösszeg öszszesen nem éri el a lakóhely szerinti országban irányadó minimumnyugdíjat, bár az érintett személy a szolgálati ideje alapján egyébként jogosult lenne a minimumellátásra, a folyósított nyugdíjösszeget erre a minimumra kell a lakóhely szerinti országnak kiegészítenie. Ez mindegyik EU-tagállamban alkalmazandó szabály. Ha a nyugdíjas más EU-tagországba költözik, kapja-e a nyugdíját változatlanul! Igen, a megszerzett nyugdíjat abban a tagországba kell folyósítani, ahol a nyugdíjas él. Mit kell tenni annak, aki több országban szerzett jogosultságot! Minden esetben a lakóhelye szerinti illetékes intézményhez kell fordulnia. Magyarországon a nyugdíj esetében az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatósághoz. Az illetékes intézményen keresztül, az EU egységes nyomtatványok kitöltésével igényelhető az összes EU-tagországban szerzett jogosultság. Ezek a nyomtatványok a csatlakozás idejére magyarul is rendelkezésre állnak. Milyen pénznemben fizetik a nyugdíjat! A nyugellátások folyósítása a tagállamok hivatalos pénznemében történik. Az euró bevezetése természetesen egyszerűsíti az ellátások folyósítását is. Az eurózónához nem csatlakozott országok szintén a saját nemzeti pénznemükben állapítják meg és folyósítják a nyugellátásokat. Magyarország is mindaddig forintban megállapított ellátásokat fog nyújtani itthon mind a magyar, mind pedig más EU-tagállamok állampolgárainak, amíg az euróövezet tagjaivá nem válunk. A más tagországban folyósított nyugdíjakat - ennek megfelelően - az adott ország pénznemében fizetik ki. Milyen feltételekkel költözhet a nyugdíjas más EU-tagáUamba! A nyugellátások EU-n belüb korlátlan exportja elvének érvényesülése nem jelenti a nyugdíjasok korlátlan letelepedésének lehetőségét. Ha a nyugdíjas három hónapnál hosszabb ideig más tagállamban kíván tartózkodni, igazolnia kell, hogy olyan összegű ellátással, illetve egyéb jövedelemmel rendelkezik, amely biztosítja, hogy nem szorul a lakóhelyéül választott másik EU-tagállam szociáhs ellátásaira. Tréning Az „Állampolgárok az európai Magyarországért" címmel felkészítő program indul a civil szervezetek képviselői számára. Az Európa Ház, az Európai Bizottság magyarországi delegációja által meghirdetett Phare Access 2000 program támogatását élvező EU-s, négyszer kétnapos hazai tréninget háromnapos brüszszeli tanulmányút követi. A részvételre pályázni 2003. március 21-ig a jelentkezési lap kitöltésével lehet. További információ és jelentkezési lap a www.euci vil.hu és civil@hu.inter.net címen található. Csatlakozáspártiak Magyarország európai uniós csatlakozásának megszavazására hívta fel a közvélemény formálóit, a helyi társadalom mértékadó személyiségeit, valamennyi magyar állampolgárt nyolc akadémikus, köztük a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke, Vízi E. Szilveszter és két előde: Kosáry Domokos és Glatz Ferenc. Az aláírók véleménye szerint „az új évezred kezdetének nagy szenzációja, a nemzet közös vállalkozása, az uniós ügy", Magyarország áprihs 12-én jövőfordító, történelmi népszavazás előtt áll. Az EU-tükör melléklet a Külügyminisztérium támogatásával készül, szerkeszti: Újszászi Ilona