Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-12 / 60. szám

SZTÁROK, ZENE, SULI, BULI MINDEN SZERDÁN RANDEVÚ mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmam^ SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. MÁRCIUS 12. NAPI MELLEKLETEK Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA Kedd A PÉNZ BESZÉL, GYÓGY-ÍR WWW.DELMAGYAR.HU TERVET KESZITENEK A SPORTISKOLÁI RENDSZER FELÉLESZTÉSÉRE Testnevelés - emelt szinten Közoktatási típusú sportiskolái térképet Készített a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet pedagógiai kutatócsoportja. A 2002 januárja óta működő intézmény tehetséges fiatal sportolók kiválasztásával, tudásuk fejlesztésével és versenyeztetésükkel foglalkozik. A NUPI egyik fő célja, hogy újraindítsa az egykor kitűnően működött sportiskolái rendszert. MUNKATÁRSUNKTÓL A vidéki nagyvárosok közül Szegeden működik a legtöbb sportiskola, a csongrádi megyeszékhelyen kilenc oktatási intézményben tanítják kiemelt óraszámban a testnevelést. A nyugat-magyarországi régióban viszont lényegesen kevesebb lehetőség adódik a fiatalok számára, hogy sportiskolában folytathassák tanulmányaikat. Mindez abból a felmérésből derül ki, amelyet a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI) pedagógiai kutatócsoportja készített. Az utóbbi időben egyre több helyen fogalmazódott meg a sportiskolái rendszer újraélesztésének igénye. Az egykori testnevelés tagozatos iskolák természetesen nem felelnek meg a modern követelményeknek, céltudatosságuk és sikerorientáltságuk azonban ma is példamutató lehet. A kutatócsoport munkatársai a későbbiekben a helyi pedagógiai programokat átvizsgálva kialakítják majd azoknak az iskoláknak a körét, amelyek különféle tehetséggondozó alapprogram mintaintézményeiként működhetnének és tapasztalataikkal segíthetnék a többi olyan közoktatási intézményt, ahol támogatják a sportoló tanulókat. A térképről a többi között az is leolvasható, hogy KöA szegedi Dózsa iskola tanulói a vízitelep tanmedencéjében gyakorolnak. Fotó: Karnok Csaba zép-Magyarországon és az Észak-Alföldön a sportiskolák száma meghaladja az országos átlagot. A közép-magyarországi régióban például minden tizedik általános iskolában található emelt szintű testnevelési képzés. Ha ehhez hozzávesszük a sportágfejlesztési programokban résztvevő iskolákat is, akkor megállapítható, hogy a testnevelés és sport oktatásának helyzete biztató képet mutat. A NAP-, a Bozsik-, illetve a Kosárlabda-fejlesztési programban résztvevő iskolák nagy része a testnevelést - törvényi előírások szerint - nem emelt szinten tanítja, hanem tanórán kívüli foglalkozás keretében adja át az adott program mozgásanyagát, így a délutáni sportfoglalkozásokkal együtt az emelt óraszám már biztosított. A térkép elkészítése előtt négy és félezer közoktatási intézményt kerestek fel a NUPI munkatársai 2002 első negyedévében, az iskolák közül mintegy ezerhatszáz küldött vissza kitöltött adatlapot. A kérdőívek alapszintű feldolgozása során azt a száznegyvenhét intézményt választották ki, amely a testnevelés tanítása terén emelt szintűnek vallotta magát. A megyei és a megyei jogú városok önkormányzatainak sportvezetőitől szerzett adatok alapján újabb száz iskola került a kutatók látókörébe, az adatok beérkezése és pontosítása azonban még most is tart. A NUPI adatai szerint Csongrád megyében jelenleg tizennégy sportiskola működik. Makón a Kertvárosi Általános Iskola, Szentesen a Klauzál Gábor Általános Iskola, Csongrádon a Gróf Széchenyi István Általános Iskola és Diákotthon, Hódmezővásárhelyen pedig a Szántó Kovács János Általános Iskola, valamint a Szent István Általános Iskola és Halmay Zoltán Testnevelés Tagozat foglalkozik kiemelten a sporttal. Szegeden a Weöres Sándor, a Kodály téri, az Odessza II. számú, a Madách Imre, a Dózsa György, a Makkosházi, a Hunyadi János és a Németh Imre Általános Iskola és Atlétikai Sportiskola, továbbá a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola sorolható a kiemelt oktatási intézmények közé. A kutatók egyelőre még nem derítették fel, hogy mi okozza az ország egyes területi egységei közötti egyenjőtlen eloszlást és terveik között szerepel az egyesületi típusú sportiskolái térkép elkészítése és összevetése a közoktatási típusú sportiskolái hálózattal. Nyolcezerrel kevesebben akarnak továbbtanulni MUNKATÁRSUNKTÓL Az előzetes adatok szerint idén a tavalyinál mintegy nyolcezerrel kevesebben, 157 ezren jelentkeztek Az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodában. Nyolcórás váltásban 50-en dolgoznak folyamatosan a felvételi kérelmek rögzítésén. Április végéig valamennyi jelentkező értesítést kap kérelme regisztrációjáról. Idén a felsőoktatási intézményekben továbbtanulni szándékozó diákok 155 jelentkezési hely és több mint 4500 szak, szakpár közül választhattak. 100 KERDES A FITNESZRÓL Kell-e reggelizni? Soha ne „muszájból" együnk. A legrosszabb, ha egész nap nem táplálkozunk - mert vagy nem jut rá időnk, vagy megpróbáljuk tartani magunkat ahhoz, hogy ne együnk sokat és estére úgy megéhezünk, hogy felfalnánk egy egész hűtőt. Reggel azért jó, ha eszünk, mert nem kapunk gyomorfekélyt, nem leszünk ingerültek és Idegesek a nap kezdetén. Egyszóval jobban indul a napunk. A reggeli alatt azonban ne egy szalonnás tojásrántottát vagy ham and eggst értsünk, hanem gyümölcsöt vagy egy kis joghurtot. Tudom, ha valaki már megszokta az.abroszos reggeliket, nehéz lesz az átállás az új étrendre. De higgyük el, hogy sokkai jobban érezzük majd magunkat. A lényeg, hogy mindenki éljen úgy, ahogy jólesik neki, és semmi ne legyen kötelező. Az evés sem. (Schobert Norbert 100 kérdés a fitneszrői című könyve a Stardus Publishing kiadásában jelent meg.) Schobert Norbert TESZT ARR0L A BIZONYOS HETEDIK ÉRZÉKRŐL Hallgasd a belső hangodat! Hallgatsz a megérzéseidre? Mit sugdos a kisördög a füledbe? Különös hangokat hallasz? Nem biztos, hogy meghülyültél, lehet, hogy csak az ösztönöd az a belső hang, amit te - sokunkkal ellentétben meghallasz. Hogy így van-e, vagy sárga lapra van szükséged, töltsd ki tesztünket és megtudod! 1. Ha dumálok valakivel... a) mindig arra figyelek, amit mond. b) azon töprengek, én mit szólhatnék a témához. c) sokszor semmit sem hallok abból, amit mond, mert az arcát figyelem. 2. Reggel... a) gyakran emlékszem az álmomra. b) csak ritkán van eszemben, mi volt éjjel. c) mostanában nem emlékszem, mit álmodtam. 3. Szeretem a természetet, mert... a) jól lehet görkorizni. b) imádok friss levegőn sétálni. c) érdekelnek az állatok és a növények. 4. Mi leszek, ha nagy leszek? a) idegenvezető b) művész c) újságíró 5. Sétálni legszívesebben... a) egyedül megyek. b) a barátnőmmel vagy barátommal indulok. c) haverokkal megyek. ÉRTÉKELÉS. Add össze pontjaidat: la: 2 pont, lb: 0 pont, lc: 4 pont 2a: 4 pont, 2b: 0 pont, 2c: 2 pont 3a: 0 pont, 3b: 4 pont, 3c: 2 pont 4a: 0 pont, 4b: 4 pont, 4c: 2 pont 5a: 4 pont, 5b: 2 pont, 5c: 0 pont 0-6 PONT: KÉTELKEDŐ Neked gyanús ez az intuíciódolog. Pedig mintha neked is próbálna ezt-azt súgni az a fura kis belső hang, csak te nem akarod meghallani, eddig még soha nem jött be a tanácsa. Ezzel a beállítottsággal csak azt hiszed, amit látsz, no és ezzel nem vagy egyedül. Más kérdés, hogy a nagy mérlegelés közben megfosztod magad a kihívásoktól. 7-12 PONT: RACIONÁLIS Kacérkodsz azzal, hogy hallgass a sugallatra, de minden ilyesmi csak elméleti szinten érdekel. A dolog hátránya, hogy a logikán keresztül nem tudsz eljutni a megérzésekhez, mert a kétes esetekben újra és újra objektív szempontok alapján fogsz dönteni. 13-20 PONT: ÖSZTÖNLÉNY Lehet, hogy egyes esetekben nem is vetted észre, hogy az intuíciód vezérel, csak azt tetted, amit elsőre jónak tartottál. Ez így helyes! Irigylésre méltó az élet iránti bizalmad.