Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-10 / 58. szám

HETFÓ, 2003. MÁRCIUS 10. • AKTUÁLIS« 3 Thomas Glaser: Mindenki menjen el szavazni! Uniós kampánynyitány Folytatás az 1. oldalról - Mi minden információt megadunk ahhoz, hogy helyesen dönthessen - mondta alkalmi vitapartnerének az EU-csatlakozás mellett kampányoló külügyminiszter. Kovács László nem engedte, hogy környezete beléfojtsa a szót a kérdezőbe, és arra a kérdésre is megfelelt, miért nem etethetik ételmaradékkal a gazdák az EU-ban az eladásra szánt sertéseket. Végül magánbeszélgetést folytatott az EU-csatlakozás kritikusával, a közönség heves tetszésnyilvánítása mellett. Kovács Franz Wianiczky egykori osztrák kancellárt idézve leszögezte: nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy kimaradjunk az unióból. - Jobb, ha Szeged lesz az EU határa, mint ha Nickelsdorf lenne az - mondta. - Még az olyan gazdag országok sem fordíthatnak hátat az EU-nak, mint Norvégia vagy Svájc. Ezekben az államokban - bár nem tagjai az uniónak - időről-időre hozzáigazítják a törvényeket az EU jogszabályaihoz - szögezte le Thomas Glaser. Az EU magyarországi delegációjának helyettes vezetője szerint Magyarország, amelynek kereskedelmi exportja és importja már most is 80 százalékban az EU-val zajlik, nem teheti meg, hogy a nála összehasonlíthatatlanul gazdagabb néhány ország példáját kövesse. Thomas Glaser elmondta: ő hivatalánál fogva nem kampányolhat a magyar EU-csatlakozás mellett, de azt kéri: mindenki szerezze meg a számára fontos, a döntéshez szükséges információkat, és menjen el szavazni. Az EU-kampánynyitón részt vett Botka László polgármester, aki elmondta: Szegeden az országos átlagnál is magasabb az EU támogatóinak aránya, és mindent megtesznek azért, hogy ez tovább emelkedjen. A szép számú közönség a beszédeket követően a Hóra Színház előadását tekinthette meg, és megismerkedhetett a Szeged Európa Kapuja című, uniós alapinformációkat tartalmazó kiadvánnyal is. K.B. A külügyminiszter szerint Irak kérdésében ismét egységes Európa Javul a magyar-francia viszony Iraknak még van ideje, hogy teljesítse az ENSZ kéréseit. Ha nem, úgy végső megoldásként elkerülhetetlen a katonai beavatkozás - véli Kovács László külügyminiszter. - Párizsi látogatása alkalmával Jacques Chirac francia elnök fogadta Medgyessy Pétert, holott korábban éles kirohanást intézett Magyarország ellen, amiért a miniszterelnök aláírta az iraki válság kezelésével kapcsolatos levelet. Ez azt jelenti, hogy közeledtek a kérdésben az álláspontok 1 - Medgyessy Péter nem szó nélkül írta alá a levelet. Módosításokat kért a spanyol és a brit miniszterelnök által megfogalmazott szövegben. Ezután is okozott ugyan felzúdulást a levél, de nem a tartalma, hanem megszületése miatt. A szövegbe ugyanis Medgyessy Péter kérésére belekerült a békés megoldás elsőbbsége, csakúgy, mint az EU brüsszeli csúcsértekezletén három hete elfogadott, a levél tartalmával összecsengő nyilatkozatba. Ezt a nyilatkozatot, amely szól a katonai beavatkozás lehetőségéről, mint utolsó esélyről, Chirac is aláírta. A kérdésben tehát ismét egységes a régi és az új Európa. Amikor Jacques Chirac indulatos kitörése elhangzott, úgy döntöttünk, erre nem fogunk reagálni. Azt azért elmondtuk, nem illik egy országot megbélyegezni azért, mert másként gondolkodik az EU és az USA kapcsolatáról. Ezt követően azonban semmiféle külön erőfeszítést nem kellett tenni azért, hogy a Chirac-Medgyessy találkozó létrejöjjön. Sem a levél, sem a dühkitörés nem hozott kedvezőtlen változást a magyar-francia viszonyban. - Alakított-e ki hivatalos álláspontot a magyar kormány a pénteki amerikai-brit bejelentéssel kapcsolatban, amelyben Iraknak tíznapos moratóriumot ad a katonai csapásra készülő két ország 1 - Nem kellett hivatalosan állást foglalnunk az ügyben, hiszen Magyarország nem tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Tudomásul vesszük, hogy a békés megoldás lehetősége még tíz napig tart. Mi továbbra is azt Kovács László: Nem kellett külön erőfeszítéseket tennünk azért, hogy a francia elnök fogadja a magyar miniszterelnököt. Fotó: Schmidt Andrea mondjuk: Szaddám Huszeinnek teljesítenie kell az ENSZ BT határozatát, be kell mutatnia és meg kell semmisítenie tömegpusztító eszközeit. - Szükségesnek tartja-e, hogy a moratórium bejelentése után Magyarországon az amerikai és brit érdekeltségek védelmét megerősítsék ? - Ha kérnek ilyet, akkor Magyarország ezt meg fogja tenni, tudomásom szerint azonban ilyen igény egyelőre nincs. - Milyen további magyar szerepvállalás várható egy esetleges Irak elleni katonai csapás során 1 - Eddig csupán két dolgot kértek Magyarországtól. Az elsőt az USA. Ez a kérés arra vonatkozik, hogy tegyük lehetővé arab származású'személyek képzését Taszáron. Nyomatékosítottuk: katonai akcióban magyar harcoló alakulat semmilyen körülmények között nem vesz részt. A másik kérés a NATO-tói érkezett. A szövetség hozzájárul Törökország védelmének megerősítéséhez, és mi biztosítjuk a vasúti és légi szállítihányok áthaladását. Ehhez a parlament hozzájárult. A NATO most rendezett egy felajánlási konferenciát, és a Honvédelmi Minisztérium vizsgálja annak lehetőségét, milyen eszközökkel tudjuk Törökország védelmét megerősíteni. KÉRI BARNABÁS Terv és álomhatár PANEK SÁNDOR A Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése a maga részéről igent mondott a 2012-es olimpia megrendezésének gondolatára. Ezzel a testület kinyilvánította egyetértését a 21. századi Magyarország egyik legmerészebb álma iránt, de abban nem tartotta magát hivatottnak állást foglalni, hogy a világesemény lebonyolításának gazdasági erőfeszítéseit elbírja-e az ország. A MOB nyilatkozata érthetően - nem vplt tekintettel az elmúlt heti kormányzati sugalmazásra, miszerint 2012-es ohmpiai pályázat vállalása a jelenlegi gazdasági helyzetben túlságosan kockázatos vállalkozás. Elvégre, ha egyáltalán képes az ország ohmpiát rendezni, az olimpiai bizottság kell, hogy az utolsó legyen, amely lemond erről az álomról. Az olimpiai pályázat legnagyobb dilemmája az, hogy a tavaly októberben elkészült hatástanulmány nemcsak a megrendezés gazdasági nehézségeit és teendőit tárta fel, hanem azt is, hogy Magyarország egy huzamos ideig tartó éves 4 százalék fölötti gazdasági növekedéssel képes elvégezni az olimpiához szükséges fejlesztéseket. A hatástanulmány első hallásra ijesztő számokkal állt elő: a megvalósítás költségvetésének végösszege 4600 milliárd forint, ami magasabb a korábban számítottnál. Igaz, ebből az olimpia szó szerint vett megrendezéséhez csak 850 milliárd kellene, a többi pedig az infrastruktúra (utak, hidak, metró, sportlétesítmények, szálláshelyek) beruházásaira menne el. Az olimpiarendezési csábítást a tanulmánynak főleg az a része váltja ki, amely szerint e beruházások közel 80 százaléka 2012-ig a már említett növekedés mellett amúgy is megvalósulna Budapesten. Mintegy 800 milliárdnyi lenne az a fejleszés, amit előbbre kellene varázsolni, mégpedig úgy, hogy már az említett 80 százalék megvalósítása is jelentős adófizetői áldozatot követelne. Az olimpia, ha minden jól megy is, 2020-ig különösen kényes államfinanszírozási helyzetbehozná Magyarországot. Noha az európai csatlakozás révén megnyílnának EU-források a tervre, éppen Magyarország uniós gazdasági versenypozíciója gyengülne egy erőn felül vállalt olimpiai fejlesztés esetén. Az olimpiai beruházások másik problémája, hogy az amúgy is Budapestre összpontosuló fejlesztéseket hosszú időre konzerválná. A főváros ugyan a közép-európai térségben a legerősebb régióközpont lenne, s térségében növekedne a foglalkoztatottság, de semmi nem szavatolná, hogy ez a fejlődés az egész országra kisugározna. Feltehetőleg lenne néhány vidéki város és körzet, amely valamilyen szempontból jól járna, s bizonyára ezek közé tartozna Szeged is, ahol a kajak ás evezősversenyeket rendeznék, de számos régió nem a teherviselésével arányosan fejlődne, és ez eiőreláthatatlan feszültségekhez vezetne. Mindezek mellett a Demszky-féle budapesti önkormányzat eddig sem számolt komolyan az olimpiával, és egy esetleges megrendezés terheit igyekezne a lehető legnagyobb mértékbe az államra hárítani - vagyis pohtikai feszültségek is lennének. A terv az álom és az ösztönző kihívás határán van. A „vágjunk-e bele ?" kérdésre nehéz válaszolni, men azt mindenki érzi, hogy az „igen " kockázatos, a „nem "-hez pedig még fűzni kell valamit. Talán azt, hogy a 2016-os olimpia megrendezésére több idő és felkészülési lehetőség áll rendelkezésünkre. Bár telefonon már több százan érdeklődtek a Csongrád Megyei Tferületi Államháztartási Hivatalnál az elmaradt jövedelempótlék iránt, eddig csak harminchármán nyújtották be írásban kárigényüket. A Legfelsőbb Bíróság döntésétől függ, hogy kifizetik-e az 1996 és 2002 között gyesen lévő kismamáknak a havi 6700 forintos jövedelempótló támogatást. Hatalmas vihart kavart a kismamáknak hat évig nem fizetett jövedelempótló támogatás ügye. Ismeretes, hogy a Somogy Megyei Bíróság nemrégiben jogerős ítéletében elismerte három volt kismama több évre visszamenőlegesen támasztott igényét a gyes mellett járó, havi 6700 forintos jövedelempótlék iránt. A precedens értékű ítélet kötelezi az Államháztartási Hivatalt, hogy fizesse meg a kismamáknak a jogtalanul visszatartott támogatást és annak kamatait, fejenként összesen több mint 240 ezer forintot. A gyesen lévők jövedelemkiegészítő támogatásáról szóló jogszabály 1994-ben, a Horn-kormány egyik első intézkedéseként született meg. A havi 6700 forintos pótlékot azonban csak 1996-ig, a gyessel kapcsolatos jogszabály módosításáig fizették. Noha a Bokros-csomagban kimondták a jövedelempótlék megszüntetését, elfelejtették hatályon kívül helyezni a rendeletet - pénzt viszont már senkinek sem utaltak. Lapinformációk szerint a jogerős bírósági döntés nyomán most több mint félmillió kismama lehet jogosult a fejenként összesen mintegy 200 ezer forintos jövedelempótlékra. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Pordán Endre úgy nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy az 1996 áprilisi, gyessel kapcsolatos jogszabály-módosítás után szült kismamáknak nem jár a jövedelempótlék. Ekkor ugyanis a gyest a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazították, ugyanakkor a jövedelemhatárhoz kötötték a jogosultságot. A Somogy Megyei Bíróságon pert nyert ügyvéd, Radovics Csilla viszont kifejtette, nem ismer olyan jogszabályt, amely kimondja, hogy 1996 után csak a régi gyes kifizetését választó kismamáknak járt a jövedelempótlék. A kormány és az Államháztartási Hivatal egyelőre nem akar fizetni, a Legfelsőbb Bíróságtól vár állásfoglalást az ügyben. - A szegedi központunkban, valamint a hódmezővásárhelyi és szentesi kirendeltségünkön több százan érdeklődtek telefonon arról, hogy mikor adják be a kérelmüket, illetve mikor vehetik fel az elmaradt jövedelempótlékot - tájékoztatta lapunkat Siket fudit. A Csongrád Megyei Területi Államháztartási Hivatal vezetője elmondta: jóllehet a kérvényeket befogadták és iktatták, konkrétumokkal nem tud szolgálni, mert az Államháztartási Hivatal állásfoglalására és a Legfelsőbb Bíróság döntésére várnak. Kérdésünkre, hány anyát érint Csongrád megyében az ügy, azt válaszolta: pontos számot csak néhány nap múlva tud mondani. SZABÓ C. SZILÁRD PÁCBAN LESZ AZ ÁLLAM, HA FIZETNIE KELL Számítások szerint 80-100 milliárd forintjába kerülhet az állam- i nak az, hogy annak idején elfelejtették a gyesen lévők jövedelem- 1 kiegészítő támogatásáról szóló jogszabályt hatályon kívül helyez- i I ni. Kolláth György alkotmányjogász szerint a kormánynak fizetnie j kell, mert a törvény betartása nemcsak az állampolgárok, hanem a j i kabinet kötelessége is. , Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársa szerint I pótköltségvetés nélkül nehezen képzelhető el, hogy az állam ki tudna ennyi pénzt fizetni a jogosultaknak. Az MDF és a kuratórium Az MDF helyi vezetői levélben fordultak a párt országos elnökségéhez, hogy az MTV kuratóriumi elnökségében a Fidesz számára fenntartott két helyre ne jelöljenek további két személyt. Az MTV kuratóriumi elnökségének jelenleg hat tagja van: az MSZP és az SZDSZ két-két delegáltját, valamint az MDF két kurátorjel^ltjét már megválasztotta az Országgyűlés. A médiatörvény szerint a kormányoldal és az ellenzék is négy-négy kurátort jelölhetett. A Fidesz azért nem élt a jelölés jogával, mert nem tudott megegyezni az MDF-fel, a Fidesz ugyanis ragaszkodott a 3:1 arányhoz, az MDF viszont a 2:2-es megosztáshoz. A demokrata fórum ezután jelentette be, hogy a Fidesz helyett is jelöl. Sajtóhírek szerint az MDF további két kurátorjelöltje Zelnik József és Kozma Huba lesz. A Magyar Demokrata Fórum Csongrád megyei választmányának és szegedi szervezetének elnöksége hétvégi ülésén deklarálta, hogy a Fidesz megváltoztatta álláspontját, hiszen az előző ciklusban éppen a fiatal demokraták javasolták, hogy a kuratórium elnöksége paritásos alapon működjön. Zakar Péter, a demokrata fórum szegedi elnöke lapunknak elmondta: levélben kérték a párt országos elnökségét, illetve parlamenti frakcióját, hogy a Fidesz számára fenntartott két helyre az MDF semmilyen körülmények között se jelöljön további két személyt, hogy ne romoljon a két párt viszonya. SZ. C. SZ. Egyelőre nem tudni, hány anyát érint a megyében az ügy A kismamák elmaradt pénzüket követelik A Legfelsőbb Bíróság döntésétől függ, hogy sok kismama hozzájut-e a nem várt szép summához. Fotó: Schmidt Andrea