Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-01 / 51. szám

V. SZIESZTA 2003. március 1,, szombat BARANGOLÁSOK REBÁK SÁNDORRAL Róma, az Örök Város Sokan koptatták utcaköveit, sokan megénekelték tör­téneteit. Rómához fogható nincs Európában. Műemlé­keiben, templomaiban, palotáiban kőbe vésve ott van az elmúlt két és fél ezer év történelme. LOMBOS FERENC HORGÁSZROVATA A Mosoni-Duna-holtág kedvelt horgászhely Győr városának szélén található ez a közel 21 hektár nagyságú, közel 6 kilométer hosszan elnyúló vízterület. Helyi és külföldi horgászok egyaránt szívesen látogatják. Úgy néz ki, a tél utolsó erőtartalékait éli fel. A várost bemutató egyik könyv címe: Róma, egy élet nem elég hozzá. Meg kell ezt szívlelnünk, de úgy is rádöb­benünk látogatásunk során. Sok víz lefolyt a Teverén, mi­óta a városalapító Romulust és Remust a nőstény farkas megszoptatta. S a hét dom­bon lassan felnövekedett az ókori világ nagy metropolisa. Minden út Rómába vezetett, illetve Rómából a távoli pro­vinciákba. Ezen masíroztak a katonák, jöttek-mentek a hír­vivők, és ezen áramlottak azok a kincsek a fővárosba, amelyekből az fényesen fel­épülhetett. Bár Nagy Cons­tantinus idejében a birodal­mi központ Bizánc lett, a vá­ros mégsem került háttérbe. Az új hit erősödésével a szent ereklyék őrzője fokozatosan a keresztény világ központjává vált. Itt valóban elmondhatjuk, hogy műemlék műemlék há­tán. Közülük leginkább az ókoriak nyűgöznek le ben­nünket. Még piramisa is van a városnak. A Szent Pál-kapu közelében emelkedik a 27 méter magas gúla. Felszaba­dított rabszolgája, egyben örököse építtette egykori ura, Caio Cestio síremléke­ként. Mindenekelőtt azon­ban a Forum Romanum vonz bennünket. A győztes hadvezérek, a tehetős római polgárok mind építtettek, dí­szíttettek rajta. így romjai­ban is méltóságot sugároz, s minden szegletében őriz va­lamit a város nagy múltjá­ból. A Constantinus-diadalív már a hanyatlás korszaká­ban épült, de róla máig na­ponta emlegetik névadóját. Róma ókori nagyságát legin­kább a Colosseum érzékelte­ti. A több mint fél kilométer kerületű amfiteátrumot úgy építették meg, hogy máig szinte épen áll. Lelátóiról öt­venezer ember tekinthette meg a gladiátori viadalokat. A középkori mondás szerint: ameddig a Colosseum fenn­áll, fennáll Róma is; ha a Co­losseum összeomlik, vége Rómának; ha pedig Róma el­pusztul, vége a világnak. A Pantheon csodálói között volt Michelangelo is. Gondo­san tanulmányozta, mielőtt a Szent Péter-bazilika kupo­lájának tervezéséhez hozzá­látott. A világ legtökélete­sebbnek tartott kör alapraj­zú épülete. Belülről kupolá­ját kazettái rafinált kiképzé­se miatt sokkal magasabb­nak látjuk a valóságosnál. Tetejének hatalmas nyílásán ömlik be a fény. Számos hí­resség sírja van falai mentén, közöttük a friss virágokról könnyen felismerjük Raffael­lo Santi nyughelyét. Mielőtt elbúcsúznánk Ró­mától, feltétlenül keressük fel a Trevi-kutat. Vize olyan erővel tör fel sziklái közül, hogy Neptunus tengeristen lábainál szinte tajtékzik. For­dítsunk hátat az építmény­nek és jobb kezünkkel a bal vállunk fölött dobjunk egy pénzérmét a medencébe. Te­gyük ezt mindannak érdeké­ben és reményében, hogy egyszer még visszatérünk az Örök Városba. Róma ókori nagyságát leginkább a Colosseum érzékelteti. A több mint fél kilométer kerületű amfiteátrumot úgy építették meg, hogy máig szinte épen áll. Takács Antal Egyre többen várják, hogy eredményesen horgásszanak ezen a sokak által kedvelt holt­ágon. A lehetőségekről Takács Antal, a megyei szövetség ügy­vezető "elnöke tájékoztatta ro­vatunk olvasóit. - A horgászokat legjobban érdeklő dologgal, a halak te­lepítésével szeretném kezde­ni. Pontos időpontot nem tu­dok és érthető okokból nem is akarok mondani. A kihelye­zést március második felében tervezzük végrehajtani. Az időpont természetesen az időjárás függvényében változ­hat, de nem lényegesen. Az elmúlt évben halak behelye­zésére kulturált helyet alakí­tottunk ki. Ősszel 500 kilo­gramm kétnyaras vadpontyot helyeztünk ki, tavasszal pedig 37,5 mázsa háromnyaras tó­gazdasági ponty telepítését tervezzük. A ragadozó halak utánpótlásáról is gondosko-. dunk. Az ütemterv szerint 3000-3000 előnevelt csuka­és süllőivadékot bocsátunk szabadon a holtágban. ígére­tet kaptunk még 5000 darab egynyaras vadpontyra is, de ezt a telepítést még nem me­rem biztosra mondani. A va­gyonvédelem érdekében szo­kásos tilalmak ezúttal is ki lesznek táblázva. Régi és bevált szokásunk, hogy jegybevételeink döntő többségét halasításra fordít­juk. Ebben az évben is így cselekedtünk. Újdonság vi­szont, hogy megszüntettük az éjszakai horgászat tilalmát. Egyetlen korlátozás maradt életben: a május havi teljes etetési tilalom. Erre a lépésre a vízminőség megóvásának ér­dekében kényszerültünk. 2003-ban nem emeltük meg a területi jegyek árait. A felnőtt éves engedély tovább­ra is 6000 forintba kerül. Ki­kötőink Is egyre cslnosabbak, hiszen megfelelően kulturált helyeket alakítottunk ki. Csó­nakklkötési engedélyek váltá­sára, illetve megújítására to­vábbra Is győri irodánkban van lehetőség. Az új évben to­vább növeljük az ellenőrzések hatékonyságát, az idevonat­kozó - szezonnyitás előtti ­megbeszélés már lezajlott. Ezen a tanácskozáson jelen volt a városi rendőrkapitány­ság körzeti vezetője, a vízi rendőrség vezetője, illetve a társadalmi munkában dolgo­zó saját embereink. A gyakori ellenőrzések terv szerint lesz­nek lebonyolítva - fejezte be tájékoztatóját a megyei szö­vetség ügyvezető elnöke. RITMUSBAN Tiltott tánc, a rumba VÍZBEVETÉS, TŐKEHÚZÁS, ÁLLAK0DAL0M, BÖJT Félnadrágos téltemetés Századunk közepén a nemzetiszo­cialisták betiltották és eltitkolták, de eltüntetni nem tudták ezt a már lassan 300 éves hagyományokkal rendelkező kubai táncot. A rumba különböző változatai már a XVIII. századi Kubában fellelhetők. A kubai világ sokáig nevelgette és dédelgette ezt a 4/4-es ritmusra épü­lő, erotikus, helyenként groteszk ele­mekkel díszített táncot. Havanna, Ma­tanzas és a cukornádültetvények a rumba bölcsői, de mozgásvllága még régebbre visszanyúlva az afrikai tra­díciókat felelevenítő erős csípő- és fenékmozgásokat Idézi. Rengeteg va­riánsa terjedt el az országon belül is. A gueguanco, a yambu és a Columbia csak néhány a számos ismert rum­baformák közül. Napjainkban az úgynevezett városi gueguanco a legelterjedtebb, ellen­tétben a Columbiával, ami még egyes vidékeken mint puszta férfitánc Is­mert. Egyben hasonlítanak egymásra. Függetlenül, hogy párban vagy cso­portban, férfiak vagy nők táncolják, a rumba a mindennapokat énekli meg és önti mozdulatokba. 1930-ban New Yorkon keresztül érkezik meg az eu­rópai kontinensre, ahol az akkor ural­kodó ideológiákkal összeférhetetlen négertánc mint tiltott tánc vonul be a köztudatba. A mozgásvilágát tekintve afrikai, ze­neiségét nézve kubai tánc magával hozza az észak-amerikai kontinensről a dzsessz stílusjegyeit Is. A második világháború után aztán két stílusirány­zata terjed el. Az Angliában ko­reografált gyors kubai rumba, a „Cu­ban Style" vagy mambó-bolero és a lassú kubai bolero, a „Square Style", amely Franciaországból származtatha­tó. 1956-58 és 1961-63 között kerül sor az úgynevezett rumbaháborúkra, melyet az angolok és a franciák vívtak egymással. Mindkét nemzet szerette volna, hogy az általa táncolt forma váljon általánosan elismertté. A vitát aztán egy nemzetközi bizottság dön: tötte el 1964-ben, melynek alapján a square rumbát a vllágtáncprogramba, a kubai rumbát pedig a verseny­táncprogramba vették fel. EKKER BALÁZS TÁNCTANÁR Március, avagy a tavasz első ha­va a tél „kitolására", eltávozá­sának elősegítésére ösztönözte eleinket. A téltemetésnek, a far­sangvégi össznépi szórakozásnak gazdag a hagyományvilága. Utá­na viszont vígságmentes, szigo­rúan böjtös napok következtek. A téltemető vigasságokat újabban divatossá vált feleleveníteni - a böjtölést viszont csak a valláso­sok tartják. A sok rideg hónap utáni tavaszhí­vogatás farsangi szokásvilágában a maszkabálazás mellett a másik mar­káns elemnek a télkihordást, télte­metést tartották. Farsangfarkán, azaz a mulatozós időszak utolsó három napján volt általános szokás kife­jezésre juttatni, hogy elég volt a tél­ből, szíves-örömest vízbe vetik, el­égetik, elveszik életterét, elmúlását analógiás varázslattal segítik elő. Szegeden a XIX. században még szokás volt, hogy a rituáléhoz vén­asszonnyá formázott rongyvázat hordoztak körbe a városban, levitték a Tisza partjára, s ott vagy meggyúj­tották vagy vízbe dobták. Kovács Já­nos etnográfus Szeged monográfiá­jában arról is ír, hogy a folyó partján épített hóembereket is „vidám kaczaj és kiabálás között a Tiszába fordították" ekkor. A farsang utolsó három napján a karneváli hangulat természetesen ezt a várost is elérte, s itt is szokásban volt az európai fakul­tusz nyomait őrző, régesrégi fenyő­lakodalommal rokon tőkehúzás. A más vidékeken tuskóhúzás, rönkhú­zás, mókaházasság és egyéb neve­ken emlegetett farsangzáró vidám mulatság során Szegeden utcára mentek. „A legények egy csoportja szoknyát öltött, míg a másik rész egyik lábára magyar nadrágot, a má­sikra német bugyogót húzott, arczu­kat pedig pirosra festették - írja Ko­vács János 1901-ben. - Fejükön nagy tót-kalap, sok tarka kakastollal éke­sítve, egynek kezében lámpás, me­lyen garasos faggyúgyertya pislog, a másiknak egy bogrács, benne víz és meszelő, mellyekkel a járó-kelőket jobbról-balról hintegeti, egy pedig kötélre kötött nagy darab kérges fa­törzset - a tőkét - húzza, a többiek rosszul hangolt tökhegedű, tambura és réztepszik meg rossz bográcsok verése, döngetése mellett kísérik a tőkehúzót, míg egy legény hosszú ostorral hajtja az egész menetet utczáról utczára pokoli lármával kia­bálva: Ij, ju! Ij-ju-ju! Vén ju'l Kima­rattam a farsangbu! - Különösen az oly házak előtt álltak meg, sőt végül a tőkét is ott helyezték el, ahol a far­sangból kimaradt lányok laktak." Vagyis a tőkehúzók a báli szezon­ban is pártában maradt lányokat (il­letve más vidékeken a vénlegénye­ket) szégyenítették meg tréfásan. (A felemás nadrágmaskara megörökí­tődése a szegedi régi nyelvben, hogy a hóbortos, habókos, hebehurgya embereket félnadrágnak nevezték.) A szegedi nagytájon a tőkehúzással egybefonódó mókaházasságoknak is fellelhetők a nyomai. S dívott a fal­vakban a farsangi felköszöntgetés is, ami eszem-iszommal járt. A farsangfarkán igyekeztek jól be­lakmározni, mert a húshagyókeddet követő hamvazószerdán kezdetét vette a húsvétvasárnapig tartó böjt ­amiről a március hónap a Böjtmás hava elnevezést is kapta. A kereszté­nyek számára ez a hat hét a húsvétra készülődés időszaka volt, szigorú böj­tös előírásokkal. Hamvazószerdán például sokfelé csak kenyeret és vizet vettek magukhoz, az engedékenyeb­bek is legfeljebb sóba-vízbe főtt krumpli- vagy bablevest, héjában főtt vagy sült burgonyát, pár szem aszalt szilvát. A hús nélküli, még a zsírtól is tartózkodó böjtös idő során hétköz­napokon általában csak napi három­szori étkezés volt, de egyszer sem sza­badott jóllakni. A jellegzetesen böjtös magyar étkek között dominánsak vol­tak a tejtermékek, a tészta-.és kásafé­lék, a tojásos ételek, az aszalt gyümöl­csök. SZABÓ MAGDOLNA

Next

/
Thumbnails
Contents