Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-08 / 57. szám

•SZEGEDI TÜKÖR* SZOMBAT, 2003. MÁRCIUS 8. Lékó Péter. Az utazó szegedi nagykövet. Városunk egyik leg­híresebb polgára. Talán nincs olyan ország a világban, ahol ne ismernék őt. A világ legjobb sak­kozói között tartják számon a még mindig csak 23 éves sporto­lót. Jelenleg az ötödik helyet fog­lalja el a világranglistán. És a csúcstól, amelyről gyermekkora óta álmodik, csak egy lépés vá­lasztja el. A magyar sakkzseni 1979-ben Szabadkán látta meg a napvilá­got. Két év múlva édesanyjával és Tamás bátyjával a Szegedre köl­tözött. Már fiatalon a sport ját­szotta a főszerepet az életében, hiszen először a Szegedi Dózsa labdarúgócsapatának kölyök korosztályában ismerkedett meg a labdarúgás alapjaival. Hiába tartották tehetséges focistának, és azóta sem tud meglenni ked­venc sportága nélkül, mégis a sakkot választotta. Utóbb kide­rült: jól tette, hiszen már eddig is fényes sikereket ért el. 1994-ben vívta ki élete első nagy diadalát, megnyerte az ifjú­sági világbajnokságot, sőt ebben az évben a világ legfiatalabb nemzetközi nagymestere lett. Ha egy üzlet beindul - tartja a szólás. Ez igaz volt Lékö Péterre is. Bordeaux, London, Dort­mund, Isztambul, Wijk aan Zee, Budapest. Csak néhány város, amelyet meghódított a sakkozó. Számunkra furcsa, de külföldön akkora népszerűségnek örvend, mint a focista David Beckham, a teniszező Andre Agassi, vagy a Forma-1 -es pilóta, Michael Schumacher. Igazán mi magya­rok nem is vagyunk tisztában az­zal, hogy mekkora tehetség ő. A sportág egyik világklasszisa él közöttünk. Sokan azt gondolták évekkel ezelőtt, hogy Lékó Péter egyszer elhagyja hazánkat, állantpolgár­Dudits Dénes Szeged fejleszté­séért lobbizik. Fotó: Karnok Csaba minden létező fórumot felhasz­nálva lobbizik olyan fejlesztési tervek megvalósulásáért, ame­lyek Szeged számára kitörést hoznának az elmaradottságból és a szegénységből. A modern biotechnológiai ipar megtelepe­désében látja a nagy lehetőséget. Az SZBK és más szegedi kutató­helyek eredményeire, az ország legnagyobb biológiai kutatói po­tenciáljára támaszkodó fejleszté­seknek az itteni honosításában érdekelt, mert ebben látja a város jobb jövőjét, fenntartható fejlő­dését. Mert ezzel egy csapásra kapcsolódhatnánk a világ high-tech trendjéhez. Szeged, a biopolisz - ez a professzor álma, amelynek valósággá válásához nagyszabású szervezésbe és lob­bizásba fogott legutóbb. A munkája a hobbija. És persze - a kertje. Ahol minden évben új­raindítja a nagy kísérletet: lesz ideje megművelni? Egyszer beval­lotta, félig mindig bio marad a kert; a családnak meg az marad, amit meghagynak a kukacok... A Szegedért Alapítvány idei díjazottjai Aki a város lakójaként sikert sikerre halmoz Lékó Péter, az utazó nagykövet Lékó Péter. A világon talán nincs olyan ország, ahol ne is­mernék a nevét. A jelen egyik leghíresebb sakkozójának vall­hatja magát a szegedi verseny­ző. Már kisgyerekként a vb-cím­röl álmodozott, s idén számára valóra válhat: a nyáron a profi elsőségért az orosz Vlagyimir Kramnyikkal mérkőzik. A Szegedért Alapítvány elnöksége és kuratóriumai februárban döntöttek a 2003. évi díjazottak személyéről. Az alapítvány elnöksége az idei fődíjat Lékó Péter nemzetközi sakknagy­mesternek ítélte oda. A tudományos kuratórium díjazottja Dudits Dénes akadémikus, a Szegedi Biológiai Központ fő­igazgatója, a művészeti kuratóriumé Polner Zoltán író lett, a társadalmi-állampolgári kuratórium elismerését pedig Orbán Hedvig, a Szegedi Százszorszép Gyermekház igazgatója kapta. A díjakat hagyományosan a szegedi nagyárvíz évfordulójához leg­közelebb eső szombaton, azaz ma adják át a Szegedi Nemzeti Színházban rendezendő ünnepi gálaest keretében. Dudits Dénes akadémikus, növénybiológus A város és a high-tech A hőskorban került Szegedre, amikor még senki sem lehetett biztos benne, hogy az itt lét­rehozott akadémiai kutatóbá­zis, a Szegedi Biológiai Központ (SZBK] a molekuláris biológia Európában egyik legrangosabb fellegvára lesz. Lékó Péter Szegeden akarja leélni életét. Fotó: Schmidt Andrea ságot vált, a továbbiakban más nemzetnek, más városnak szerez dicsőséget. Nem így történt! Iga­zán ez csak rajta múlott. Azon­ban imádja Magyarországot és nem tud elszakadni Szegedtől sem. A napfény városában akarja leélni az életét. A versenyekről mindig a petőfitelepi otthonába tér haza. Kedvese, Szofi Petrosz­jan is magyar állampolgár lett, az idén tette le az esküt. Sőt felesé­gének apja, a világhírű edző, Ars­hak Petroszjan ugyancsak Sze­gedre költözött. Az örmény válo­gatott szövetségi kapitánya lett Lékó első számú segítője. Fontos is a rendszeres szakmai felügye­let, hiszen a nyáron a profi világ­bajnoki címért az orosz Vlagyi­mir Kramnyikkal csatázik váro­sunk büszkesége. Ilyen ered­ményre még egyetlen magyar sakkozó sem volt képes, ez az el­ső, hogy valaki ilyen magas szintre kerüljön. A nagymester a sok-sok egyéni siker mellett a válogatott első számú játékosának is számít. 1999-ben az Európa-bajnoksá­gon, tavaly pedig a szlovéniai Bledben megrendezett olimpián a második helyet szerezte meg a fiatal magyar csapattal. A kiváló eredmények mellett továbbra is olyan közvetlen ma­radt, mint amilyen korábban volt. Nincs olyan szegedi ese­mény, amelyen ne vállalna szere­pet. Teniszezett már az országos bajnokság kísérő programjaként az újszegedi Gellért Szabadidő­központban, kiállt lapunk szer­vezésében a világhírű zeneszer­zővel, Ennio Moriconéval, részt vett a sportcsarnokban a sporto­lók gáláján és rendszeresen pá­lyára lép a Délmagyarország kis­pályás labdarúgócsapatában. Igazán mi szegediek nem is tartjuk számon, hogy a világ egyik leghíresebb embere, Lékó Péter közöttünk él. Szegediként sikert sikerre halmoz, olyan hír­nevet szerezve városunknak, amelyre eddig csak nagyon keve­sen voltak képesek. Tizenkét évvel ezelőtt, 1991-ben Lékó Péter már díja­zottja volt a Szegedért Alapít­ványnak. Idén ismét a jutalma­zottak között szerepel: a város fődíjjal ismeri el azt, amit eddig elért, amit Szegedért és a magyar sakkozásért tett. SÜLI RÓBERT Az akkor igen fiatal, nagyjából egy időben ide került, más kutatókkal együtt Dudits Dénes azóta sok­szor ecsetelte már azt a kivételes szerencsét, amit számukra - és persze Szegednek - jelentett, hogy a korban egyedinek számító, mi több, azóta is egyedülálló módon szervezték meg az intézményt. Tényleg a legtehetségesebbeket választották ki, valóban nagyfokú kutatói szabadságot élveztek, rá­adásul jó körülmények között, nemzetközi együttműködésben dolgozhattak. Már évtizedek óta biztosan tud­juk: igen jó „befektetés" volt. Du­dits Dénes kutatási területe az ag­rárbiotechnológia, a növényi mo­lekuláris és sejtgenetika, a génát­viteli rendszerek kifejlesztése. El­sők között igazolta, hogy rend­szertanilag távoli növények a testi sejtek fuzionáltatásával hibridi­zálhatók. Az általa kidolgozott génátviteli módszert világszerte alkalmazzák nemesítési alap­anyag előállítására. Munkatársai­val kukorica, lucerna és burgonya transzgénikus növényeket állítot­tak elő és olyan növényi géneket izoláltak, amelyek a sejtek osztó­dását, illetve differenciálódását szabályozzák. 1990 óta akadémi­kus, tíz éven át vezette a Növény­biológiai Intézetet, 1997 óta az SZBK főigazgatója. Kiemelkedő tudományszerve­ző, felelősségteljes vezető, mene­dzser, modern lobbista, s bár „csak" 1970 óta él Szegeden, nagy lokálpatrióta. Évek óta, ki­tartóan, türelmes-türelmetlenül, Orbán Hedvig a Százszorszép Gyermekház igazgatója Az ember felelősségei Orbán Hedviget, mindenki Hé­dijét még senki sem látta pi­henni. A Százszorszép Gyer­mekház igazgatója elmondta, már gyermekkorában is ilyen élénk volt. Gyakran sokat vállal, igyekszik mindennek gyorsan és jól megfelelni. Orbán Hedvig, Hédi 1967. júni­us 30-án született Mezőhegye­sen. Az általános iskola hatodik osztályát már Szegeden végezte. Nyolcadikosként, tizennégy éves korában került be az úttörőház­ba, ahol a középiskolásokat, főis­kolásokat és dolgozó fiatalokat tömörítő ifiklub tagja lett. - Nagyon jó baráti társaság ala­kult ki. A jó kapcsolat a mai na­pig tart - emlékezett vissza a kez­detekre Orbán Hédi. Hédit ezután felvették az egye­tem matematika-fizika szakára. Miután félévkor nem sikerült analízisvizsgája, fél évig képesítés nélküli nevelőként dolgozott az Ásotthalmi Általános Iskolában, majd 1987-ben a Százszorszép Gyermekházba került, ahol köz­művelődési munkatársként he­lyezkedett el. Nagy előny volt Hé­di számára, hogy korábban már éveket töltött el az intézményben. Orbán Hédi ritkán keseredik el. Fotó: Karnok Csaba 1992-ben első alkalommal kel­lett pályázni a gyermekházak igazgatói posztjára. - Sokan biz­tattak, hogy én is adjam be a pá­lyázatomat. Végül azért döntöt­tem így, mert szeretem, szeret­tem ezt a házat, és úgy éreztem, ha vezető leszek, megvalósítha­tom a terveimet. Emellett persze komoly kihívásnak is tekintet­tem - magyarázta. Mivel Orbán Hédi ekkor mind­össze 25 éves volt, nem rendel­kezett kellő vezetői tapasztalat­tal. Nem volt könnyű - jegyezte meg. Ám Hédi ritkán keseredik el. Mint fogalmazott, nem sza­bad kétségbe esni, hiszen min­den kátyúból ki lehet mászni. Amihez természetesen szükség van a kollégákra, jó .szándékú emberekre, a szülőkre és gyere­kekre is. Voltak idők, amikor erre a kitartásra nagy szükség volt a gyermekháznál. - Előfordult, hogy nap mint nap létünk és ön­magunk igazolásával kellett fog­lakoznunk. • - A díj, amit kapok, nemcsak a magam, hanem a gyermekház és a közművelődési szakma fontos­ságának elismerése. Váratlanul ért, amikor közölték velem a hírt. Percekig álltam a telefonnál és nem jutottam szóhoz. Szere­tem ezt a munkát. Fontos, hogy az ember azt csinálhassa, amit szeret. Úgy érzem, a helyemen vagyok. Addig szeretnék itt dol­gozni, amíg meg tudunk újulni, egyre újat és újat tudunk kihozni magunkból. Amíg úgy érzem, hogy felelősséggel tartozom bizo­nyos dolgokért,, addig nem sza­bad felállni. A. T. J. Polner Zoltán író, újságíró Folklórkincsünk kutatója Polner Zoltán 70 éves szegedi születésű költő, újságíró, folk­lorista kapta ebben az eszten­dőben a Szegedért Alapítvány művészeti kuratóriumának dí­ját. MUNKATÁRSUNKTÓL Polner Zoltán 1933. január 24-én született Szegeden, 1955-ben szerzett magyar szakos tanári diplomát a szegedi egyete­men. Pitvaroson kezdte tanári pályáját, az 1956-os forradalom idején Csanádpalotán tanított. Közszereplése miatt nemcsak a faluból, hanem a katedráról is tá­voznia kellett. Vaszy Viktor al­kalmazta a Szegedi Nemzeti Színházban segédrendezőnek. 1958-tól egy éven át Budapesten volt segédmunkás, majd Ferenc­szálláson, később Kiszomboron tanított. 1965-től a Csongrád Megyei Hírlap munkatársa, ro­vatvezetője, majd főmunkatársa volt egészen 1992-es nyugdíjba vonulásáig. Az elmúlt években Szegedi Szépírás címmel új iro­dalmi, művészeti folyóiratot in­dított, újjáélesztette a művész­klubot. Ezernyi riportot, számos mára Polner Zoltán népköltészetet gyűjtött. Fotó: Karnok Csaba művelődéstörténeti értékűvé vált tudós- és művészportrét írt. 1962-ben Szigorú vallomás cím­mel jelent meg első verseskötete, amit további nyolc követett. Ma­kón ismerkedett meg későbbi fe­leségével, Katona Judit költővel. Különösen a népköltészeti gyűj­tései keltettek nagy visszhangot, A Teknyőkaparó, az Ördöngö­sök, a Sárember, a Földédös­anyám, az Isten zsámolyánál és a többi néprajzi kötetével beírta nevét a magyar folklorisztika tör­ténetébe. Polner élete nyitott könyv, nem titkol belőle semmit, azt sem, hogy a III/III-as ügyosztály ügynöke volt. Erről így vallott nemrégiben a lapunk számára adott születésnapi interjúban: „Zsarolással tudtak beszervezni 1968-ban, s 1989-ig készítettem jelentéseket szegedi írókról, mű­vészekről. Ha valaki ezeket elol­vassa, gyorsan észreveszi, igazán semmitmondó dolgok kerültek papírra, de csak enyhíti a bűnt, semmissé tenni nem tudja. Van, aki megbocsátott ezért, s van, aki megszakította velem minden kapcsolatát. Saját sorsomon lát­hattam, milyen megdöbbentő dolgokra képes egy diktatúra. Én 1980-ig bűnösnek számítottam a párt szemében, mert 1956-ban Csanádpalotán a forradalom mellé álltam. Eközben beszer­veztek, s nemrégiben az derült ki, hogy egy titkos ügynökkel en­gem is figyeltettek. Kelet-európai sors? Magyar sors? Mit mond­jak? Ez volt Polner Zoltán szege­di költő sorsa. Szégyentől nem mentes és egyben gyönyörű élet áll mögöttem."

Next

/
Thumbnails
Contents