Délmagyarország, 2003. március (93. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-08 / 57. szám

4 • AKTUÁLIS« CSÜTÖRTÖK, 2003. MÁRCIUS 6. Csongrád megyei nyugdíjasok kérdései az unióról Unokáik jövője a tét Határozott igen az EU-ra Elsősorban a Szegeden szom­baton kezdődő EU népszavazási kampány elemeit vitatta meg tegnap, második ülésén az eu­rópai uniós nagybizottság. MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád Megyei Önkor­mányzat, Szeged és a Szegedi Tu­dományegyetem hozta létre a kö­zelmúltban a közeledő csatlako­zással kapcsolatos feladatok megoldására az európai uniós nagybizottságot. A testület teg­napi ülésén Botka László polgár­mester hangsúlyozta, hogy a kampányban a lehető legtöbb embert szeretnék megszólítani oly módon, hogy az információ­kért sehová ne kelljen külön el­menni, azok szinte szembe jöjje­nek - szó szerint az utcán. Ezt a célt szolgálják a város különböző pontjain, a nagy bevásárlóköz­pontokban, forgalmas helyeken felállított pultok, pavilonok, ahol bárki megkaphatja a számá­ra érdekes tájékoztató füzeteket, útbaigazítást, vagy akár a szemé­lyes kérdésére a választ. A hétvé­gi, úgynevezett roadshow-kon a felnőttek előadásokat hallgathat­nak, filmet nézhetnek, a gyere­kek viszont kifejezetten szóra­koztató programokon vehetnek részt. Frank József, a Csongrád Me­gyei Közgyűlés elnöke a megyei városok fesztiváljellegű kam­pányprogramjairól szólt és em­lített egy érdekességet: a Min­dentudás Egyeteme mintájára Európa Egyetemet szervez a megye kiváló tudósok előadása­ival, amelyeket a Magyar Tele­vízió is műsorára tűz. Nem a kampány részeként, de az uniós felkészülés jegyében június ele­jén pedig valóságos fesztivál­centrummá kívánják tenni a várost és környékét, ahol rend­kívül látványos bemutatókon, felvonulásokon adna egymás­nak randevút a megye minden települése. - Szeged Európa kapuja, s ez nem csak egy szlogen, hanem egy új típusú térség- és város­fejlesztési modell is - hangsú­lyozta a Szegedi Tudomány­egyetem rektora, Mészáros Re­zső, aki hozzátette: érdemes az egyetemi ifjúságot, annak kü­lönböző szervezeteit is bevonni a közös munkába, tekintettel arra, hogy ez a kreatív és fogé­kony korosztály sokat segíthet a szemlélet alakításában és az operatív feladatok megoldásá­ban is. - Amit teszünk, egy nagy és határozott igen érdekében tesz­szük, amit reményeink szerint Szeged választópolgárai monda­nak az Európai Unióra - fejezte ki a bizottság szándékát Botka László a tanácskozáson. Az is érdekelte őket, mennyit ér majd a nyugdíjuk az unióban. Fotó: Schmidt Andrea Vajon ki lehet-e lépni, ha kiderül, hogy nem jó nekünk benn? Ilyen kérdés is megfogalmazódott azon a szegedi nyugdíjasfórumon, amely az európai uniós csatlakozásról szólt. Sokan azért jöttek cl,, mert kíváncsiak: vajon tényleg jobban fognak-e élni unokáik. - Jó lenne még élvezni az előnye­it is - mondta maga elé egy idős férfi pénteken délelőtt a szegedi megyeháza dísztermében, ami­kor Gurmai Zita MSZP-s ország­gyűlési képviselő az Európai Unióról beszélt. A fórumon, melyre a megye összes települé­séről érkeztek nyugdíjasok, az uniós csatlakozással kapcsolatos kérdések kerültek napirendre. Marosvári Attila, a megyei köz­gyűlés alelnöke mondott meg­nyitót, s Gurmai Zita előadása után dr. Juhász Mária, a Nyugdí­jas Klubok és Idősek Eletet az Éveknek Országos Szövetség Csongrád megyei elnöke, az idősügyi tanács tagja mondta el, hogy még az idén program készül az idősügyi tanács közreműkö­désével a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására, s ez érinti a nyugdíjasokat. - Azért jöttem el, mert van há­rom lányunokám, a legnagyobb tizenhét éves, ezért érdekel, mi vár rájuk, tényleg jobb lesz-e az életük - mondta Miklós István­ná. Szögi Sándornét is családja jövője miatt érdekelte a program, de - mint mondta - bízik abban, hogy még az ő korosztálya is job­ban élhet. Koczkás Julianna elol­vassa az unióval kapcsolatos új­ságcikkeket, de szerinte sokkal több információhoz juthat az, aki eljön egy ilyen tájékoztatóra, hiszen választ kaphat a kérdései­re. Bár az országgyűlési képvise­lőnek sietnie kellett, a szervezők által összegyűjtött kérdéseket el­vitte és ígérte, írásban küldi a vá­laszt. A Csongrád megyei nyugdíja­sok kérdései között voltak egé­szen tudományosak is, mint például: „Hogyan valósítja meg akaratát egy régió, amelynek ér­dekei eltérnek az uniós érdek­től?", de akadt, akit az érdekelt, mennyire végleges a döntés, ki lehet-e lépni, ha nem tetszik ne­künk benn. - Szerintem a legizgalmasabb kérdés az, mennyit fog érni a nyugdíjunk az unióban - mond­ta kérdésünkre a találomra meg­szólított úr, dr. Nagy Máté, aki huszonnégy évig vezette a társa­dalombiztosítási igazgatóságot. ­Magyarországon ma a nyugdíj értékének emelése az inflációtól és a keresetnövekedéstől függ. Az unióban három százalékra kell csökkenteni az inflációt. Ha a keresetnövekedés tizenkét száza­lékos, akkor hét és fél százalék­kal emelkedhet a nyugdíjunk, ami, figyelembe véve, hogy a szolgáltatások és bizonyos áruk drágulni fognak, nem túl biztató. Persze, korai lenne jósolni. Izgal­mas kérdés, mit tesz a kormány az uniós csatlakozásig ezen a té­ren. Hogyan képzelik el a nyugel­látás átlagos, negyvenháromezer forint körüli összegének emelé­sét, s mi lesz velünk, Csongrád megyeiekkel. Hiszen nálunk két-háromezerrel alacsonyabb ez a szám az országos átlagnál. B.A. Kampánynyitó Szegeden Kovács László külügyminiszter mond ma beszédet Szegeden, a városi EU-kampánynyitón. A rendez­vény délután fél 4-kor kezdődik a Mars téri U pavi­lonban. Kovács László beszéde után a Hóra Színház Kultúra határtalanul című produkcióját láthatják az érdeklődők. A Fool Moon együttes délután 5 órakor, a Pa-Dö-Dö pedig 6 órakor lép színpadra. Március 14-étől nyolc helyen rendeznek a város­ban EU-roadshow-t. Március 14-én a Rókus II. ál­talános iskola előtti területen, 16-án a tarjáni Víz­torony téren, 21-én a dorozsmai főtéren, 22-én a tápéi sportpályán, 28-án a Fő fasori Víztorony té­ren, 29-én a Kálvária téren, április 4-én a szőregi Templom téren, 5-én pedig Makkosházán, a Gyöngyvirág utcai zöld területen kampányolnak a csatlakozás mellett. MSZP-s tisztújítás Tisztújító küldöttgyűlést tart ma a Magyar Szocialista Párt Csong­rád megyei szervezete. A kül­döttgyűlés vendége lesz Kovács László, a szocialista párt orszá­gos elnöke, házigazda pedig Bot­ka László megyei elnök. Infor­mációnk szerint a megyei kül­döttgyűlésnek egyetlen elnökje­löltje van Botka László jelenlegi elnök személyében. A küldöttek az elnökség tagjaira is voksol­nak. Több mint egymilliárdba kerülne a rekonstrukció Májusban lesz százéves a zsinagóga Nagyszabású rendezvénysoro­zattal készül az új zsinagóga felavatásának 1HH. évfordulójá­ra a Szegedi Zsidó Hitközség. A gyönyörű épület teljes rekonst­rukciójára remény sincs, mert az több mint egymilliárd fo­rintba kerülne. Szeged egyik legszebb épületét, a Baumhorn Lipót tervei alapján készült új zsinagógát száz évvel ezelőtt, 1903. május 19-én avat­ták fel. A Szegedi Zsidó Hitköz­ség nagyszabású kulturális és tu­dományos rendezvénysorozattal készül a centenáriumra, vala­mint megemlékezik a ma már al­ternatív színházi központként működő régi zsinagóga felszente­lésének 160. évfordulójáról is. Már tavaly ősszel pályázatot hir­dettek a szegedi zsidóság törté­netével kapcsolatos, maximum húszoldalas tanulmányok elké­szítésére. Az ajánlott témák kö­zött szerepel többek között a sze­gedi zsidó iskola, árvaház és kór­ház történetének feldolgozása, a dél-alföldi magyar zsidó folklór, a zsidó cserkészélet, a szegedi or­todoxia, a jeles helyi zsidó csalá­dok sorsának bemutatása. A pá­lyamunkákat április 1-jéig várják a hitközség címére (6722, Sze­ged, Gutenbergu. 20). A centenáriumi rendezvényso­rozat részeként májusban zsidó kulturális napokat szerveznek. Koncertet ad a Budapest Klezmcr Band és kántorhangversenyre is várják a közönséget. Fotókiállítá­son mutatják be a szegedi zsina­gógákat a különböző korszakok­ban, s helytörténeti konferenci­A szegedi új zsinagóga idén lesz 100 esztendős. Fotó: Schmidt Andrea án vitatják meg, mit tett a város­ért a szegedi zsidóság. A hitköz­ség a Szegedi Mozgókép Kft.-vei közösen zsidó filmhetet is ren­dez: a holokauszttal és a zsidó­sággal kapcsolatos magyar és külföldi, valamint új izraeli fil­meket vetítenek. Az ünnepi is­tentiszteletekre meghívják azo­kat a jeles rabbikat, akik az el­múlt években, évtizedekben Sze­geden tevékenykedtek. - A centenáriumi rendezvény­sorozattal az is célunk, hogy a le­gendás szegedi rabbi, Löw Immá­nuel szellemiségéhez hűen de­monstráljuk: magyar zsidóként magyarságukat és zsidóságukat egyformán fontosnak tartjuk és elődeinkhez hasonlóan Szege­dért is szeretnénk tenni - hang­súlyozza Lednitzky András, a hitközség elnöke, aki azt is hoz­záteszi: - Örömünkre szolgál, hogy felmérve jelentőségét, Bot­ka László polgármester és Szeged városa is szerepet vállalt az évfor­duló megrendezésében. A követ­kező két évre további terveink vannak: szeretnénk, ha a város­ban újra utcát neveznének el Löw Lipótról, valamint Löw Im­mánuelről is. A szolidaritás je­gyében egyre több szegedi közép­iskolás csoport keresi fel a zsina­gógát a holokauszt emléknapon és előadókat is kérnek tőlünk. Tavaly 30 millió forint állami tá­mogatást kaptunk az új zsinagó­ga rekonstrukciójára, ebből meg­kezdődött a tetőszerkezet felújí­tása. Idén az egyházak felújítási keretéből 36 millió forintot ka­pott a Mazsihisz, valószínűleg ezt az összeget nekünk adják a munkálatok folytatására. Az új zsinagóga teljes rekonst­rukciója két évvel ezelőtti áron 1,2 milliárd forintba kerülne. Re­ményünk sincs arra, hogy ezt si­kerül majd valaha is előteremte­nünk. H. ZS. A megyét elkerüli az influenzajárvány Egyre kevesebben betegszenek meg Az influenzafigyelő szolgálat adataiból úgy látszik, Csongrád megyét elkerüli a járvány. A ha­sonló tünetekkel járó megbe­tegedést okozó vírusok is mind kevesebb embert döntenek ágy­nak. Megyénkben szerda óta műkö­dik influenzafigyelő szolgálat, a háziorvosok jelentései alapján azonban a megyei ANTSZ he­lyettes tiszti főorvosa, Kovács Fe­renc úgy látja: a felsőlégúti meg­betegedések száma stagnál, sőt csökkenést mutat. Az influenzát okozó vírust pedig nem is mutat­ták ki egy esetben sem. A magas lázzal, hányással, hasmenéssel járó felső légúti megbetegedése­ket más vírusok okozták. A leg­több megbetegedésről Makó és Csongrád körzetében számoltak be. A makói kórház belgyógyá­szati osztályán látogatási tilal­mat vezettek be, s a két település iskoláiban is magas volt a hiány­zók száma. Szegeden csak kis mértékben nőtt az otthon mara­dó diákok száma. A Deák Ferenc utcai óvoda vezetője, Csűri Györgyné sem érzékelt a tél vé­gén nagyobb megbetegedési hul­lámot: a hatvan csöppség közül összesen hárman maradtak a na­pokban távol. A tarjáni Bölcsőde utcai óvoda vezetője, Faragóné Spilák Eva az öt tarjáni tagóvoda egyikéből sem kapott hírt nagy­arányú hiányzásról. Igaz, az utóbbi három napban szünet volt náluk, a pedagógusok to­vábbképzésen vettek részt. Az Alsóvárosi Általános Iskola igaz­gatóhelyettese, Tibai József sem tapasztalta, hogy megnőtt volna a hiányzók száma. - Ketten-hár­man hiányoznak az egyes osztá­lyokból, igaz, akad olyan, ahol ez a szám eléri a kilencet is - tájé­koztatott. A Móra középiskola igazgatóhelyettese, Miskolczi Já­nos összesítése szerint minden osztályban akad hiányzó, ritkán, de előfordul, hogy arányuk eléri a 20 százalékot is. A Kolozsvári té­ri iskola igazgatónője, Szabó Márta is szerencsés: iskolájának tanulóit elkerülték a vírusok. W.A. Táska az ablakból MUNKATÁRSUNKTÓL Vásárolni érkezett Szegedre há­rom kecskeméti fiatalember a hét közepén. Miután megérkez­tek városunkba a fiatalok, egyi­kük a kocsiban maradt, a másik elindult vásárolni, a 21 éves P. Z. pedig sétálni indult a Boldogasz­szony sugárúton. Séta közben feltűnt neki az egyik parkoló Opel hátsó ülésén hagyott táska. R a nála lévő csa­varhúzóval kifeszítette a gépko­csi hátsó ablakát, majd magához vette a táskát. A fiatalok ezután felkerekedtek és a tűzoltólakta­nya közelében megszabadultak az üres táskától. Mivel a történ­teknek több szemtanúja is volt, a rendőrök halmar elkapták a tol­vajt. Árnyjátékpremier Az évad utolsó bemutatóját tartja vasárnap délelőtt 11 órától a szege­di Kövér Béla Bábszínház. Rumi László darabját, a Muzsikás Jankó szerencséje című árnyjátékot a szerző rendezésében vitte színpadra a társulat. A produkció zenéjét ifj. Csoóri Sándor szerezte, a tervező: Mátravölgyi Ákos. A darab egy ágrólszakadt hegedűs történetét meséli el. Az árnyjá­téknak köszönhetően, mintha egy öreg ház repedezett falán elevened­nének meg a népmesék figurái. A réges-régi történethez dédapáink muzsikáját hallhatjuk.: síppal, dobbal, dudaszóval. A darabot Diósze­gi Ágnes, Jenei Endre, Kiss Ágnes, Lukucza Hajnalka, Rózsa Teodóra, Szálkái Dénes és Szkaliczki Adél játsszák.

Next

/
Thumbnails
Contents