Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-01 / 27. szám

Szombat, 2003. február 1. SZIESZTA IV. LOMBOS FERENC HORGÁSZROVATA Tihanyi kalendárium Tihanyi kalendárium 2003 címmel évköny­vet jelentetett meg a Tihanyi Bencés Apát­ság. - Az évkönyvben közreadott tanulmá­nyok, visszaemlékezé­sek a bencés szellemi­ség ébrentartását szol­gálják - írja kalendári­umbeli ajánlásában Korzenszky Richárd perjel, a tihanyi apát­ság vezetője. A kalendárium tanulmányai az 1055-ben I. And­rás által alapított apátság történetéről, a bencés eszményről, a szerzetesség követelményeiről szólnak. A Balatonnal és a Tihanyi-félszigettel foglalkozó helytörténeti, néprajzi írások egyebek közt az egykori téli halászatot és a régi szántódi rév hangulatát idézik föl. Az idei Tihanyi kalendáriumban olvasható egy visszaemlékezés is, amely IV. Károly 192l-es tihanyi fogságának körülményeit írja le. A bencés évkönyvet szerkesztő Korzenszky Richárd naplójából az érdeklődő a 2002-es esztendő tihanyi történéseit ismerheti meg. A Tihanyi Bencés Apátság krónikájának a szerepét is betölti a kalendárium, ugyanis az évkönyvből kiderül, hogy milyen vál­tozásokat élt meg a kolostor, és milyen rendezvényeket ­elsősorban képzőművészeti tárlatokat - szerveztek a rend­házban. A Tihany iránt érdeklődők további eligazodását segíti az a válogatott könyv- és cikkjegyzék, amely a településsel és környékével foglalkozó legfontosabb szakirodalmat mutat­ja be. BARANGOLÁSOK REBÁK SÁNDORRAL legnagyobb barokk könyvtár­terme. Alászállhatunk a ka­pucinus templom kriptájába, ahol száznál is több Habsburg nyugszik. A nagy uralkodók között van Mária Terézia, II. József és Ferenc József is. Ugyancsak elfárad az, aki a Szépművészeti Múzeum ösz­szes termét végig akarja járni. Világhírű mesterek, mint Brueghel, Rubens, Remb­randt, Tintoretto, Velázquez képei függnek a falakon. A nagyszentmiklósi kincs néven ismert tíz kilogramm súlyú, színarany fejedelmi asztali készlet sem utolsó látványos­ság. A Természettudományi Múzeum kitömött állatgyűj­teménye egy teljes emeletet foglal el. Leghíresebb műtár­gya egy kicsiny újkőkori szob­rocska, a willendorfi Vénusz. Ha lazítani akarunk Bécs­ben, sétáljunk egyet a Kärntner Strasse forgatagá­ban, s csodálkozzunk rá a fé­nyes kirakatokra. A Ring ne­vezetességeit városnéző busz­ról vagy a sokkal romantiku­sabb fiákerről érdemes szem­ügyre venni. Választhatjuk pi­henőhelyül a századforduló hangulatát idéző kávéházak egyikét. Az igazi bécsi édes­ségek között válogatva együnk például egy szelet Sacher-tor­tát. A Stadtparkban a bécsi keringő legnagyobb mestere, Johann Strauss aranyozott szobrát is felkereshetjük. Schönbrunn kastélya Európa egyik legjelentősebb barokk együttese. Ha megtekintettük a múzeumot, a hintógyűjte­ményt, az állatkertet, a park­ban a mókusokat akár a te­nyerünkből is etethetjük. A Mária Terézia tér Bécsben. A belváros a Habsburgok pazar építészetét dicséri. Egy kiállítás képeslapja Több mint tánc - tangó A tangó kifejezéshez sokaknak kapcsolódik valamilyen él­ménye, de akik igazán kapcsolatba kerültek vele, tudják, hogy a tangó jóval több, mint egy tánc vagy egy zene. A tangó egy életérzés, amelyben illúzió és melankólia, szerelem és gyűlölet egyaránt kifejezésre kerülhetnek. Ez a 2/4-es dallamra épülő tánc Kuba fővárosáról kapta nevét, hiszen ősváltozatát, az afrokubal eredetű habanerát már a XIX. században táncolták. Az eleinte Buenos Aires kocsmáiban, utcanők és azok kitartó! körében népszerű tánc később, a századforduló tájékán, a tangó zenei stílus nemzetközi térhódításával mint argentin tangó terjedt el szerte a világban. Ez az „ügyetlen négertánc", ahogy akkoriban hívták az európaiak, először Párizsban vetette meg lábát. A szoros zárt tartás és a helyenként obszcén elemek ellen az egyház és az állam hiába tiltakozott. A nép elfogadta és megszerette, aminek eredményeként 1907-ben Nizzában már az első sikeres tan­góversenyt is megrendezhették. A hölgyek hosszú szoknyái és ruhadarabjai egy hasonlóan hosszú felvágással egészültek ki, ami az optikai élvezet mellett a lépések technikai kivitelezésének is elengedhetetlen feltétele volt. A tangódivat és -frizura 1912-re már meghódította magának Európát. Az első világháború után újra megjelenik a tangó, de már leegyszerűsödve és lelassulva. 1922-ben Angliában standar­dizálják lépéseit és 1929-ben Ismerik el, mint hivatalos táncot. A II. világháború után aztán eltűnik, és újra csak a '80-as évek elején megjelenő tangóslágerekkel kerül vissza a köztudatba és terjed el újra a táncos ifjúság körében. Ezt a sokszínű és nagy utat megjárt táncot latin ritmusa és érzelmi világa ellenére napjainkban tartás- és lépéstechnikai jellemzői miatt a standard táncok közé sorolják. EKKER BALÁZS TÁNCTANÁR Január közepén rendezték meg az osztrák horgászok és vadászok hagyományos bécsi kiállítását. Tízezrek tola­kodtak a látnivalók körül, magyar érdeklődők ezúttal is szép számmal akadtak. Az. eddigi szokásoktól eltérően egy pavilonban zsúfolták össze a látnivalókat. A vadászat, illet­ve a hozzá kapcsolódó ruházat volt döntő többségben, de te­repjárók tucatjait is meg lehe­tett csodálni. A kínálatot uta­zási irodák, illetve vendéglátó­egységek sokasága színesítet­te. A magas színvonalon meg­rendezett kiállításnak vala­hogy mégis a régi zsibvásárok­ra emlékeztető ízét éreztem. Gyári kiállítók ebben az év­ben sem jelentkeztek, talán tíznél is kevesebb osztrák szaküzlet kínálta portékáit. A kereskedők áruikkal elsősor­ban a műlegyezős módszert, illetve a pontyozást kedvelő horgászokat célozták meg. Ja­vukra váljék, hogy ezekben a témakörökben szinte teljes körű választékot mutattak be. A legyezők még egy medence partján is gyakorolhatták mozdulataikat, viszonylag rit­kán csapták arcul az arra sé­tálókat. Ezeknek a soroknak az írója is a szerencsés kivéte­lezettek közé tartozott. Ter­mészetesen más horgászmód­szerekhez illő felszereléseket A műlégykészítés kellékei. is lehetett vásárolni, de jóval kisebb választékban. A minőségi áruk voltak többségben. Javarészt csak grafitból készült horgászboto­kat lehetett vásárolni, a ná­lunk úton-útfélen kapható tá­vol-keleti bóvlik errefelé isme­retlenek. A kereskedők első­sorban a német és az angol termékeket favorizálták. Talán három-négy helyen láttam ak­ciós vásárt, de azok sem voltak túlzottan vonzóak. Néhány évvel ezelőtt a wobblereknek és körforgó villantóknak gaz­dag választékával találkozhat­tak itt a pergetést kedvelő hor­gászok. A bőségnek sajnos vé­ge, ismert és bevált wobble­reket például nem is árusí­tottak. A műcsalik kínálatának többsége sajnos névtelen és komolytalan kategóriákba tar­tozott. A horgászaprócikkek drá­gábbak, mint hazai szaküz­leteinkben. A csúcsminőségű botok, orsók helyenként ol­csóbbak. Ugyanúgy világhírűek a Burg kincsei, Schönbrunn sétányai, mint a bécsi porcelán, a bécsi keringő, a kávéházak vagy az újévi koncert. A kulturális kí­nálat oly gazdag, hogy a tu­rista. csak belekóstolni képes. A Práter lassan forgó, 67 mé­teres átmérőjű óriáskerekének fülkéiből van idő szemügyre venni a várost. A Duna-sík beépítési magassága a szem­nek kellemes, csak a temp­lomtornyok emelkednek ki. A hátteret a Bécsi-erdő lankái adják, oldalaira villanegyedek kapaszkodnak. Távolban az UNO-City toronyházai és egy Bécs világraszóló látványos­sága a Spanyol Lovasiskola. Épületét még VI. Károly (III. Károly magyar király) emel­tette. Ezért az előadásokon a bevonuláskor, a díszpáholy fe­lett függő képe előtt ma is minden előadáson levett ka­lappal tisztelegnek a lovasok. A betanított csődörök a Károly főherceg által alapított lipicai (ma Szlovéniában) méntelep­ről kapták nevüket. A mos­tanság szereplésre szánt lo­vakat a Graz melletti Piber Osztrák Nemzeti Méntelepen tenyésztik. Kecses mozgásúak, ugyanakkor jó állóképességű­ek, eredetileg arab, berber és spanyol elődök keresztezésé­ből nyerték őket. Hosszú Ideig tartó idomításukat hároméves korukban kezdik. A fehér tó­nusú épületbelső stukkókkal és csillárokkal díszített, a kö­zönség a két emeleten kör­befutó erkélyek ülő- vagy ál­lóhelyeiről figyelheti az elő­adást. A szürke, jól megtermett lovak és sötét zsakettet viselő lovasok összmunkája tökéle­tes és leginkább a baletthoz hasonlítható. Bécs európai gazdasági, kulturális, művészeti súlyának kialakulásában igen nagy szerepet játszott, hogy évszá­zadokon keresztül volt a Habsburg uralkodók központja. A császárvárosba áramló hallatlanul nagy anyagi és szel­lemi erők teremtették meg a mai elegáns Bécs alapjait. másik kilátópont, a Duna-to­rony. Bécs legismertebb épülete a Stephansdom, a Szent István vértanú tiszteletére szentelt székesegyház. A gótikus épí­tészet egyik legcsodálatosabb alkotása. 800 éve áll, végigélte városa történelmének minden jelentős eseményét. Méretei lenyűgözők, főhajója 101 mé­ter hosszú, a nagy torony 137 méteres, a török ágyúkból ön­tött Pummerin harang 198 mázsás. A Burg - nevétől el­térően - egyáltalán nem em­lékeztet várra, sokkal inkább pompás palotaszárnyak, átjá­rók, udvarok, terek konglome­rátuma. A Habsburgok egy­kori gazdagságába bepillan­tást engednek a császári lak­osztályok, a kincstár vagy a Prunksaal, mely a kontinens Az egyik legforróbb tánc a tangó. Perzselő tekintetek, egymásba fonóáó mozdulatok.

Next

/
Thumbnails
Contents