Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-05 / 30. szám

«AKTUALIS* SZERDA, 2003. FEBRUÁR 5. Már a taxisok is Alföldi Róbert rendhagyó Faustjáról beszélnek Szegeden A pletykák bizony igazak! Öt év haladék a vállalkozásoknak A kiváltságok 2007-ig maradnak Cigiszüret a határon Közel 260 jogsértő cselekményt derítettek fel a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának munkatársai az elmúlt na­pokban. Az elkövetési érték meghaladta a 47,9 millió forintot. A vámleltárból kiderül, hogy 2 ezer 755 karton füstölnivaló a feketepiac helyett vámraktárakba került. Lefoglaltak még régiónk fináncai 99 li­ter különféle szeszes italt és 77 liter tiszta szeszt is. A kiszabott pénz­bírságokból 1 millió 657 ezer forint folyt be az államkasszába. ÚJHELYI FOGADÓÓRÁJA Lakossági fogadóórát tart ma Új­helyi István. Az MSZP ország­gyűlési képviselője az érdeklődő­ket délután 3 órától várja a most megnyíló országgyűlési képvise­lői szolgáltatói irodában (Szeged, Széchenyi tér 10-11., I. emelet 117.). A MAGYAR BORRÓL A KÁVÉHÁZBAN A magyar bor esélyei az EU-ban címmel rendeznek kávéházi es­tet ma 18 órától a Virág cukrász­Asztalosokat, kőműveseket, nevelőszülőket képeznek Romaprogram indul Csongrád megyében is Phare-program keretében fog­lalkoznak a hátrányos helyzetű roma fiatalok képzésével a Dél-Alfüld három megyéjében. Élet és munkaesélyek elnevezés­sel fejlesztési társulás jött létre annak érdekében, hogy 18 hónap leforgása alatt roma fiatalokat képezzen és azokat munkához juttassa. A társulás vezetője a szegedi székhelyű Progress Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány, tagjai a Békés Megyéért Vállalko­zásfejlesztési Közhasznú Közala­pítvány, a Bács-Kiskun Megyei Tbrülctfejlesztési Kht., a szegedi Alternatív Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakisko­la, az úgyszintén a megyeszékhe­lyen működő Cigány Oktatási Egyesület, továbbá egy Bács me­gyei érdekképviseleti szervezet, valamint Békés város cigány ki­sebbségi önkormányzata. A Phare (Equal)-program már 2002. december 10-én elindult, a képzés hat hónapig tart, ezt követően 12 hónapig garantál­tan munkát kapnak - ez hivata­losan bejelentett munkaviszony helyi vállalkozóknál - a tovább­tanulni és dolgozni vágyó, leg­feljebb 35 éves romák. Az Euró­pai Szociális Alapból a képzésre közel 360 ezer eurót nyert a Progress Alapítvány. Kőműves és asztalos szakmára, középfo­kú végzettséget adó OKJ-s kép­zésre 30 férfit, nevelőszülői is­meretek megszerzésére 15 nőt választottak ki. Alkalmasságu­kat a helyi kisebbségi önkor­mányzat vizsgálta a vállalkozói központok által megadott szem­pontrendszer alapján. A kivá­lasztásban résztvevők egybe­hangzó véleménye szerint-a fia­talok tehetségesek, minden va­lószínűség szerint megtalálhat­ják számításukat az életben. A kőműveseket Kiskunhala­son, az asztalosokat Békésen, a nevelőszülőket Békéscsabán és Kiskunhalason oktatják. F. K. Az adókról, a járulékokról és az egyéb költségvetési befizetésekről rendelkező törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény kötelezte arra a szegedi önkormányzatot is, hogy az eddig ha­tározatlan idejű adókedvezményeket határozottá változtassa. Az adókedvezmények 2007. december 31-ig élnek, azok mértéke nem változik. dában. A vendég: Juhász Béla élelmiszer- és vendéglátó-ipari menedzser. A házigazda: Szilágyi Árpád városvédő polgár. Minden meghökkentő dolog benne lesz a szegedi Faust-pro­dukcióban, amiről már a taxi­sok is pletykálnak - mondta Alföldi Róbert, az előadás ren­dezője az operabarátok estjén a Bartók zsúfolásig megtelt dísz­termében. A Szegeden beruházó cégeknek, vállalkozásoknak nem kell attól tartaniuk, hogy elveszítik az ed­dig megkapott adókedvezménye­ket. Azok még belátható ideig, az elkövetkező öt esztendőben élni fognak. Mint ahogy azt Gaál Zoltántól, a polgármesteri hivatal adóirodá­jának vezetőhclyettesétől meg­tudtuk, az adókedvezmények vo­natkozásában annyi változott, hogy az iparűzési adóról szóló ­módosított - 41/1988. számú rendeletben foglalt adókedvez­mények 2003. január l-jétől ha­tározott idejűvé változnak. A hi­vatkozott törvény rendelkezik aszerint, hogy a különböző adó­kedvezményeket, -mentessége­ket csak 2007. december 31-ig lehet biztosítani az adózóknak, így az önkormányzatok számára kötelezően előírta, hogy ennek szellemében módosítsák rende­leteiket - Szegeden erre 2002. decemberében került sor. A vál­toztatások oka az Európai Unió­val való jogharmonizációs törek­vésekben rejlik. A törvényi szabályozás miatt az a vállalkozó jogosult a 2003. március 31 -én hatályba lépő ön­kormányzati rendelet által meg­határozott időre biztosított adó­kedvezményre, aki március utol­só napjáig már jogosultságot szerzett, vagy az igénybevételre jogosító feltételek teljesítését leg­később 2003. december 31-ig megkezdte. A vállalkozónak az adókedvezményre jogosító felté­telek teljesítését 2004. január 31-ig be kell jelenteni az önkor­mányzati adóhatósághoz. Gaál Zoltán elmondta, Szege­den több kedvezmény él, mint Nyugat-Magyarország más vá­rosaiban, ahol szinte ismeretlen fogalom a munkahelyteremtő tá­mogatás. Szegeden az önkor­mányzat- éppen azért, mert ke­vesebb beruházásra került sor, mint az osztrák határ mentén ­mindig „vállalkozásbarátabb" próbált lenni. így például a vá­rosban legalább 10-50 munkahe­lyet teremtő, termékelőállító kis-, avagy középvállalkozás 3 évig 20 százalékos helyi iparűzé­si adókedvezményben részesül. Az a nagyvállalkozás, amelyik 50 százalékos nettó értéket meg­haladó termékelőállító beruhá­zást létesít Szegeden, szintén 3 évig élvezheti a 20 százalékos adókedvezmény előnyeit. Ha pe­dig az illető vállalkozás a bevallá­si időszakhoz képest nettó árbe­vételét 30 százalékos mértékben, de legalább 1 milliárd forinttal növeli és azt 5 éven át legalább szinten tartja, akkor az öt esz­tendő során a helyi iparűzési adója felét megtarthatja. Szegeden további kedvezmé­nyeket élveznek azok a cégek, amelyek az ipari parkokba tele­pülnek. Ezek a vállalkozások a be­ruházási adókedvezményen felül további 20 százalékos adókedvez­ményben részesülnek az ipari park területén elért nettó árbevé­telük után az adóköteles tevé­kenység megkezdésének évében és az azt követő 4 esztendőben. Nem fizetnek iparűzési adót azon vállalkozások, amelyek korábban székhellyel, telephellyel nem ren­delkeztek Szegeden, s az ipart va­lamelyik ipari parkban „űzik". A városban működő vállalko­zások mintegy 14 millió forintot takarítottak meg tavaly az úgy­nevezett iparipark-kedvezmény címén. Úgy is fogalmazhatnánk: ennyi iparűzési adóról mondott le az önkormányzat. Jelenleg or­szágszerte arra készülnek számí­tások, ha megszűnnek az adó­kedvezmények, mennyivel több pénz marad a városok kasszájá­ban. Szegeden 2002-ben 175 millió 233 ezer forint adóbevé­telről mondott le a város vezeté­se annak érdekében, hogy ked­vezzen a vállalkozásoknak. FEKETE KLÁRA A szegedi sajtófotó titkai RÉGI ZONGORISTÁK KLUBJA Következő összejövetelét csütör­tök este 7 órakor tartja a Régi zongoristák klubja az újszegedi Forrás Szállóban. Fellép: Arany János, Lévay Endre, Mózes Já­nos, Polgár Gyula, Várnai Szilárd és az est programját összeállító Veress László professzor és mű­vészbarátai. ,A kép nem a gépben, hanem a fejben születik" - vallják a szegedi sajtófotósok. Fotó (Press) Szeged címmel rendeztek ká­véházi estet tegnap, amelyen a közönség megismerhette a sajtófotózás és az újság­készítés műhelytitkait is. Lapunk jelenlegi fotóriporterei közül Gyenes Kálmán, Karnok Csaba, Miskolczi Róbert, valamint egykori munkatársaink képvisele­tében Enyedi Zoltán, Somogyi Károlyné-, to­vábbá sajtófotósként Básthy Gábor, Frank Yvette, Németh György és Veréb Simon volt a közéleti kávéház vendége tegnap este a szege­di Royal Szállóban. Az est házigazdája, Tráser László újság­Fotó: Karnok Csaba író kérdéseire adott válaszokból az érdek­lődők - többek között - megtudhatták, ki számít sajtófotósnak, milyen változásokat jelent a szakmában a digitális fényképezés elterjedése, s hogyan dolgoznak fotóripor­ter kollégáink a Délmagyarországnál és a Délvilágnál. Régen gyűlt már össze annyi ér­deklődő egy operabarát rendez­vényen, mint hétfőn este, ami­kor Alföldi Róberttel és a szegedi Faust-produkció francia vendég­művészeivel beszélgetett Gyé­mánt Csilla szinháztörténész, az egyesület elnöke a Bartók Béla Művelődési Központban. A ke­délyes hangulatú esten úgy tűnt, a népszerű színész-rendezőnek sikerült meggyőznie különös koncepciójáról a közönséget. Al­földi elmondta: Havas Ágnes, a Budapesti Francia Intézet mun­katársa, valamit Oberfrank Péter szegedi zeneigazgató ötlete volt, hogy lehetőséget adjanak neki élete első operarendezésére. Bol­dogan mondott igent a felkérés­re, mert eddig a műfaj közelébe sem engedték, ráadásul úgy látja, évek óta Szegeden van a legprog­resszívebb operajátszás. - Azért szeretek előadásokat csinálni, mert a színház talán ma az egyetlen „munkahely", ahol egy alkotó teljesen szabadon működ­het. Az operában persze vannak hagyományok, de ezekben épp az a jó, hogy fel lehet őket rúgni. Ha felépítek egy egymásra épülő ele­mekből álló rendszert, akkor an­nak létjogosultsága van a színpa­don, azaz azon belül bármit meg lehet tenni egy előadásban. Sze­rintem Gounod nagyon bírná azt, amit a Faustban kitaláltam ­fogalmazott Alföldi, aki a tava­lyi Shakcspeare-előadásával, a Vincent Monteil, Gyémánt Csilla és Alföldi Róbert az operabarátok estjén. Fotó: Miskolczi Róbert Szentivánéji álommal már letet­te névjegyét Szegeden. - Faust identitásproblémája ismerős le­het a rendszerváltozás óta össze­zavarodott, helyét a világban nem találó és egzisztenciálisan is lecsúszott művészek, értelmisé­giek számára. A forradalmi lel­kületű emberek, akik 1989-ben a változások élén jártak, ma nem értik azt az őrületet, ami körülöt­tünk zajlik. Ragaszkodnak az ak­kor fontosnak tartott értékekhez, amelyek azonban azóta megvál­toztak. Bár a Faust eredetileg egy 16. századi német kisvárosban játszódik, a zavaros világban identitását kereső ember problé­mája itt és most is aktuális. Nem a „misztikus etvasz", ha­nem az emberi viszonyok izgat­nak a darabban - állította Alföldi Róbert nem tartja magát opera­rendezőnek, szerinte ilyen szak­ma nem is létezik, hiszen az ope­ra is elsősorban színház. A da­rabbeli viszonyok elemzése is keltett némi derültséget, kide­rült, hogy a rendező Margitot nem májbajos szűznek gondolja, hanem „egy olyan csajnak, aki­nek van pucája". Majdnem olyan, mint Carmen, azaz pon­tosan tudja, hogy minden pasi odavan érte; Gyémánt Csilla rákérdezett a produkcióról a városban terjen­gő hírekre is, mire Alföldi ne­mes egyszerűséggel úgy vála­szolt: A pletykák igazak! Min­den meghökkentő dolog benne lesz, amiről máris beszélnek, ám nem kiragadva és öncélúan, hanem dramaturgiai funkció­val. Hogy mit szóltak mindeh­hez a francia vendégművészek? A francia karmester, Vincent Monteil a kérdésre diplomati­kus választ adott: miután a ren­dező ismertette koncepcióját, és kiderült, hogy minden logikus benne, megadták magukat. A fergeteges est zárásaként a pre­mier főszereplői, Fernand Ber­nadi, Dániel Galvez-Vallejo, Jac­ques Gay és Raphaelle Farman bemutatkozásképpen nagy si­kert aratva részleteket énekeltek az operából. HOLLÓSI ZSOLT s A >fl A O/ engedménnyel kaphatók, % SZEGED, SOMOGYI U. 20. % \ | | £ " /Oamí9 a késx|et tart! •• Ny.: h.-p.: 9-17, szo.: 9-13 •• XjLJ

Next

/
Thumbnails
Contents