Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-01 / 27. szám

KULTURÁLIS MELLÉKLET MINDEN SZOMBATON SZIESZTA ••••••••H SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. FEBRUÁR 1 NAPI MELLEKLETEK Hétfő A DEL SPORTJA Kedd A PÉNZ BESZEL ÉP TESTBEN Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek C LMADAR Mmmmmmmmmmmm WWW.DELMAGYAR.HU Amerika és Irak háborús készenlétben Az Irak ellen irányuló amerikai nyomásgyakorlás nyilvánvaló, s ebből kétféle megoldás lehetséges: ha az amerikai ráhatás elegendő a válság belső iraki megoldásához, Szaddam megdöntéséhez, akkor nem lesz háború, ha viszont ez nem következik be, akkor a washingtoni gépezet beindul, megszállják a gazdag olajlelőhelyeket rejtő országot. Irak megszállását jelzi előre, mindaz, ami az elmúlt napokban történt: az, hogy 150 ezer katona vonult fel az iraki térségben. Feltételezhető, hogy az erődemonstráció mögött konkrét elképzelés van. A háborús készülődést jelzi, hogy az Egyesült Államok további 37 ezerrel növelte katonáinak számát az Öböl térségében, ami a legnagyobb katonai felvonulás az 1991. évi Öböl-háború óta. December 24. óta összesen 125 ezer katona telepítését rendelték el a térségben, ahol akkor 60 ezer katona állomásozott. A George Bush londoni kormány 26 ezer katonát küld a Perzsa-öböl térségébe, jelenleg 4 ezer brit katona tartózkodik a régióban. A térségbeli haderőt 250 ezer főre fejlesztik fel a Pentagon terve szerint. Szaddám Huszeinnek így vagy úgy meg kell válnia fegyvereitől, s ha erre nem hajlandó, akkor az Egyesült Államok egy koalíció élén rá fogja kényszeríteni ezt. A VASPARIPA HADOSZTÁLY A harckocsival, támadóhelikopterekkel, tüzérséggel és A találgatások egyre biztosabbak: az USA támadást fog mérni Irakra. Ennek esélye George Bush múlt keddi bejelentése óta szinte biztosra vehető. „Iraknak már eddig sok ideje volt arra, hogy leszereljen, de világos, hogy ezt még nem tette meg. Sok időnk volt annak megállapítására, hogy Szaddám Húszéin jelenleg a múlt régi trükkjeit alkalmazza. Menynyi időre van még szükségünk, hogy lássuk: egyértelmű, hogy nem szerel le?" Az elnök szavai szerint mindenekelőtt fontos, hogy mindenki megértse: Szaddám Húszéin kezében van a világ néhány leghalálosabb fegyvere, és súlyos fenyegetést jelent Amerikára, Amerika barátaira és szövetségeseire nézve. - A világ összefogott, hogy Szaddám Huszeint felszólítsa a leszerelésre, ö azonban ennek nem tesz eleget. Mintha valami rossz filmet vetítenének újra, Szaddám Húszéin húzza az időt, s bújócskát játszik az ENSZ ellenőreivel - mondta az amerikai elnök. George Bush leszögezte: az Egyesült Államok a béke érdekében továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Irak felszámolja tömegpusztító fegyvereit, és ennek érdekében fenntartja a Bagdadra kifejtett nyomást. Indul a hét hajóból álló raj, 6000 tengerészgyalogossal és 4000 tengerésszel. A képen Freeman őrmester búcsúzik kisfiától. Fotó: MTI más, páncélos erők leküzdésére alkalmas fegyverrel felszerelt hadosztály az egyik legütőképesebb és legkorszerűbb a szárazföldi erők kebelében. A texasi Fort Hood 12 ezer, a coloradói Fort Carson 4 ezer, valamint további 10 létesítmény több mint 20 ezer katonájából áll össze a Vasparipa erőcsoportosítás. ÚJSÁGÍRÓK A FRONTON Az amerikai sajtó és hadsereg kapcsolatai a vietnami háború óta nem felhőtlenek. A hadsereg annak idején azzal vádolta az újságírókat, hogy bíráló élű tudósításaikkal az ellenségnek tettek szívességet. Az Öböl-háborúban a katonai hivatalnokok időnként visszatartották a tudósításokat, máskor a jelzőket is megváltoztatták bennük, és ez a cenzúra egyik felet sem tette boldoggá. Az afganisztáni háborúban az újságírók nem juthattak el a frontvonalra, az ottani harcokat különleges erők kis csoportokban végrehajtott titkos műveletei jellemezték, s ezekAz iraki fegyveres erők hadipotenciálja IRAK - FEGYVERES ERC* ^ azbnzfAMI hadaàreg fl katonak 350000-424 000 lő köztarsasági garda irirtatakiiati 26000IŐ tartalékosok ssnoookS tekrionai egysegek 50 000 » horchocsr 2000 db páncélozott hará jarmü: 3600 db kw«g 3250 db legrihrsilo rakéta 1 500 db tokMiild rafcria 300 db ebből Scud rakéta max. 40 db L*4MM1> - u, pcaicfwt m játabb 20 000 ló tamr«pukxKp€k: 31§0b fiïwîXY N!> ÍW íves ùevtffàb AftiipMMrö legalabb 100 db Ji I katonak 2 00016 kisebb hajak' (Mviri teeuMüto 21 db dpa- mtij femar* «mu tetet éterit ve$n botogiaitegyverek 2003 ¡mm ¡ítpot Î ben újságírónak nem volt helye. A nagyszabású iraki szárazföldi háborúban azonban más lesz a helyzet. A tudósítók munkája azért nem lesz mentes a megszorításoktól. Az újságírók használhatják ugyan saját technikai eszközeiket, de a műholdas telefon és más eszközök alkalmazását átmenetileg betilthatják a csapatmozgások biztonsága érdekében. Az információ iránti igénynek összhangban kell majd lennie a haditervek titkosságával és a katonák biztonságának követelményeivel. PROPAGANDAHÁBORÚ A Pentagon arra készül, hogy egy propagandaháborút is meg kell vívnia Szaddám Huszeinnel. Állandóan kéznél lesznek a „gyors reagálású" szóvivők, hogy azonnal visszavághassanak a közvéleményt megtévesztő iraki fogásokra. A tárca szerint tudósítók is segíthetnek ellensúlyozni az iraki dezinformációs kampányt. A Pentagon szóvivőjének példája szerint az irakiak polgári létesítményekben építhetnek ki katonai állást, és a civil áldozatokért az amerikaiakat okolnák. A Pentagon a nyomtatott és az elektronikus sajtó mintegy 120 újságíróját készítette fel haditudósításra, s hamarosan legalább ugyanennyit képeznek ki katonai táborokban az elkövetkező napokban is. Az újságírók a többi között a laposkúszást is elsajátítják, s begyakorolják, hogyan kell felvenni a biológiai és vegyi fegyverek elleni védőöltözetet. A nagy tévétársaságok közben a „második Öböl-háborúra" készülve már régóta vívják egymással a maguk ádáz háborúját a nézettségért, és igyekeznek egymáson túltenni drámai hangvételű tudósításaikkal. A CNN és a Fox hírtelevízió, az MSNBC folyamatosan beszámolnak a katonai felvonulás minden mozzanatáról, és tudósítók népes csapatát vezénylik maguk is a térségbe. MIÉRT IRAK? A „lator államként" nyilvántartott országok közül Irak, a nemzetközi terrorhálózatok közül az al-Kaida a legveszélyesebb és veszélyes kapcsolat áll fenn a szabályokat nem ismerő terroristák és a szabályokat hasonlóképp figyelmen kívül hagyó „lator államok" között. A világ már nyolc éve ráébredt a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek közötti kapcsolatra, amikor a tokiói szaringáztámadás ezreket ölt vagy sebesített meg. Azóta bőséges mennyiségű bizonyíték került elő arra, hogy az Oszama bin Laden nevével fémjelzett al-Kaida terrorszervezet legalább ennyire pusztító, ha nem még pusztítóbb anyagok megszerzésére vagy előállítására törekszik, és nem lehet kétséges, hogy a hálózat be is vetne tömegpusztító fegyvereket - ideggázokat, vírusokat, sőt, nukleáris robbanófejeket is -, ha birtokába jutnának ilyesmik. AZ AMERIKAI HAZAFISÁG A média hatalma és az elszánt hazafiság kötelez: az amerikai televíziócsatornákon megszaporodtak a harcias adások, és a mérsékelt hangok alig hallatszanak. Mintha máris elkezdődött volna az Irak elleni háború. Az amerikai kábelcsatornák, a CNN, a Fox News Channel és az MSNBC hónapok óta ilyen és hasonló címekkel bombázza a nézőt komor zenék és hangok kíséretében: „A célpont Irak", „A következő lépés: Irak", „Szemtől szembe Irakkal", „Visszaszámlálás: Irak". Viszszatérő képsorok az induló katonákról, a sírva búcsúzkodó nőkről és gyerekekről". (ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK A MAGYAR TÁVIRATI IRODA HÍREI ALAPJÁN KÉSZÜLT.) PPPB8WHPS WBm Szaddám Húszéin „Irak lesz az amerikai csapatoktemetője, amennyiben az Egyesült Államok megtámadja az országot" - mondta Szaddám Húszéin. Az iraki elnök szerint a háború kérdése nem a katonák számától függ, hanem a jó vagy rossz ügy szolgálatától. Szaddám szerint „nem idegeskedik" az esetleges amerikai támadás miatt. „Higgyék el, nyugodt az álmom: rögtön elalszom, amint a párnára hajtom a fejem. Éjszakai békémet csak egy dolog zavarhatja meg: ha valami fontos gondolatom támad, gyorsan felkelek, felírom, és már alszom Is tovább." Az Iraki elnöknek felajánlották, hogy mondjon le a hatalomról, és vonuljon száműzetésbe külföldre. Húszéin családjának egy része már Svájcban él. Amikor 1979-ben Bakr lemondott hivataláról, Húszéin nyíltan magának követelte a kormányhatalmat: ő lett a Forradalmi Kormányzótanács elnöke és a miniszterelnök, s számos egyéb tisztséget Is betöltött. Kiterjedt titkosrendőrségére támaszkodva elnyomta a belső ellenzéket, s személyi kultuszt alakított ki maga körül. Elnökként elhatározta, hogy átveszi Egyiptomtól az arab világ vezetőjének szerepét, uralma alá hajtja a Perzsa-öböl (Arab-öböl) térségét, és népe életszínvonalának növelésére használja fel az ország olajbevételeit.