Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-27 / 49. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. FEBRUAR 27. • A K T U A L I S • 3 Koszovóba tartottak a Szentesnél balesetet szenvedett katonák Felborult egy KFOR-busz KFOR-katonákat szállító autóbusz borult fel szerda hajnalban Szentesen. A szerencsés balesetben a negyven utas közül csupán hárman sérültek meg könnyebben. Két katonai busz tartott Lengyelországból Koszovóba, a KFOR kötelékébe tartozó mintegy 80 lengyel katonával. A 45-ös számú főúton Kunszentmárton felől Szentes irányába, a volt Esze Tamás laktanya mellett, szerdán hajnali 3 óra körül az egyik autóbusz kisodródott, az árokba hajtott és az oldalára borult. A mintegy 40 utas saját lábán mászott ki a felborult járműből, közülük hárman könynyebb sérüléseket szenvedtek. Köztük a civil sofőr is, aki ellen a rendőrség eljárást indított. A sérülteket nem kellett kórházba vinni, őket a szentesi mentők a helyszínen látták el - a buszon utazó katonaorvos kíséretében. A helyszínen maradt katonákat a helyi laktanyába szállították, ahol melegedőhelyiséget biztosítottak a számukra. A busz vezetője feltehetően nem választotta meg helyesen a sebességet, ezért borult a jármű az árokba - közölte Bárány Zoltán főhadnagy, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajTfegnap délelőtt teljes szélességében lezárták az városból kivezető utat Szentesen. Fotó: Tésik Attila tóreferense. A Lengyel Nagykövetség sajtóattaséja, Marcin Sokolowski - kérdésünkre válaszolva - megerősítette: a KFOR erőkhöz tartozó katonák Szentesen keresztül délre igyekeztek. Nagy Lajos alezredes, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgatóságának munkatársa hozzátette: a lengyel katonákat szállító jármű úti célja Köszovó. Ezen az autóbuszon csak katonák tartózkodtak. Fegyverszállítmány csak a magyar parlament engedélyével lépheti át az országhatárt. Tegnap délelőtt teljes szélességében lezárták a 45-ös főútnak e szakaszát, a műszaki mentést a honvédség végezte. B. G. Balogh László felszólalása a parlamentben a gyógyszerpiac liberalizációja ellen A kockázatokról azért ne kérdezze zöldségesét! A vény nélkül kapható gyógyszerek mellékhatásairól nem a hírlapárust kell kérdezni - a szakma és a politika összefogásának eredményeképp a tárca visszakozott a gyógyszerpiac liberalizálásának tervétől. - Határozott fellépéssel az egészségügyi kormányzat visszatartható attól, hogy a lakosságot kísérleti nyúlnak tekintve, bevezesse egyes patikaszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazását - véli Balogh László. A szegedi MDF-es országgyűlési képviselő nemrégiben kérdést tett fel a parlamentben az egészségügyi tárca államtitkárának. Balogh a szakmai szervezetek által is megfogalmazott félelmének adott hangot, mely szerint a jelenlegi magas szintű és biztonságos ellátást adó rendszert rombolná szét, ha a gyógyszerforgalmazásba bekapcsolódhatnának a bevásárlóközpontok, benzinkutak, zöldségesek vagy hírlapárusok. A képviselő szerette volna megtudni, kinek a megbízásából készítette a gazdasági versenyhivatal A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései című elemzést, amely megütközést keltett a szakemberekben, valamint azt, hogy várható-e ezzel kapcsolatos törvényváltoztatás, s hallhatjuk-e a reklámok végén: „A mellékhatások tekintetében kérdezze meg zöldségesét vagy hírlapárusát!". A tárca államtitkára, Kökény Mihály a tanulmány keletkezésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „a versenyhivatal munkatervében szereplő program része volt, hogy egy ilyen tanulmányt elkészít". Az elemzés egyik javaslata, hogy a kormányzat fontolja meg néhány vény nélkül beszerezhető, gyógyszernek nem minősülő termék gyógyszertáron kívüli forgalmazását. Azonban e modell vizsgálatára is csak a hatályos jogszabályok módosításával kerülhetne sor fejezte be válaszát az államtitkár. Balogh László szerint a szakmai szervezetek és a politikusok határozott fellépése nyomán a kormány visszakozik egy ilyen irányú változtatástól. W.A. Kompenzált gázközmű Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. csütörtökön maradéktalanul kiadja az 553 érintett helyhatóságnak az őket megillető gázközmű kompenzációt. A kifizetésre a tavaly elfogadott második gázközmű kompenzációs törvény alapján kerül sor. A járandóságok kiadása mintegy 900, egy napon lebonyolítandó tranzakciót jelent. Az önkormányzati igények teljesítése 2,24 milliárd forint összegben készpénzben, míg 7 milliárd 870 millió forint értékben államkötvényben történik meg. A jogszabály az 1993. augusztus 4-e és 1995. december 3l-e közötti időszakban önkormányzati hozzájárulásból létesített, a gázszolgáltató társaságok tulajdonába került, majd ezt követően az állam által privatizált gázközmű-vagyonnal kapcsolatos helyhatósági igényeket rendezte. Az állampolgári biztoshoz a megyéből is érkeztek beadványok Bepanaszolt önkormányzatok A korábbi évekhez képest tavaly csökkent az állampolgári jogok országgyűlési biztosához benyújtott panaszok száma. Legtöbben a települési önkormányzatok döntéseit, ügykezelését kifogásolták. Az összes, beérkezett panasznak 3,73 százaléka Csongrád megyéből érkezett a hivatalhoz. Csongrád megyéből tavaly 144 ügyben 176 panasz érkezett az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, az ország egész területéről közel ötvenkét és fél ezer kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz az elmúlt hét esztendőben. Az ombudsmanok és helyetteseik csaknem ezer írásbeli kifogás híján minden panasz vizsgálatát befejezték 2002. december 31-éig. Míg 2000-ben körülbelül 6500, addig tavalyelőtt közel 5300, 2002-ben pedig 5153 panaszt regisztrált a hivatal. Ezek többsége a települési önkormányzattal kapcsolatban fogalmazott meg problémákat. Az elmúlt évhez hasonlóan a legtöbb, mintegy 999 panasz a falvak, városok önkormányzataival kapcsolatban fogalmazódott meg, hasonlóan tetemes menyAz állampolgári jogok biztosához érkező ügyek aránya, (százalék) Forrás: 0BH Pest megye Borsod-Abúj-Z. ; Csongrád megye Vas megye nyiségű kifogást emeltek a büntető- és polgári jogi ügyek érintettjei, ezeknek többsége azonban kívül esik az ombudsman vizsgálati hatáskörén. Mintegy 257 esetben a közüzemi szolgáltatókkal, 249 esetben pedig a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos esetek miatt keresték meg az országgyűlési biztost. A legtöbb kifogás, a panaszok mintegy 31 százaléka Budapestről érkezett a hivatalhoz, ezt Pest megye követi 11,4%-kai, a leggyérebb „panaszkodási kedv" a Vas és a Tolna megyeieket jellemezte. Csongrád megyéből 176 írásbeli kifogást nyújtottak be, ez az összes panasz 3,73 százaléka. Tavaly a hivatal 415 ajánlást fogalmazott meg, jogalkotásra, módosításra, illetve hatályon kívül helyezésre 86 esetben tettek javaslatot. Bár az összes, tavaly beérkezett kérelem mintegy négyötödét (4324 panaszt) elutasították, 7 esetben mégis fegyelmi eljárást kezdeményeztek, illetve 15 esetben az ombudsmani hivatal által már orvosolhatatlan, vagy időközben megoldódott ügy kapcsán helyes jogalkalmazásra szólította fel az állampolgári biztos az eljáró hatóságot. Az elemzések, szerint Csongrád megyében is több korábbi, egyébként ezreket érintő panasztípus szűnt meg, tavaly nem érkezett az ombudsmanhoz az önkormányzati bérlakások vételi jogával, vagy az OTP-hiteladósságokkal kapcsolatos kifogás. A korábban jellemző egyedi sérelmek mellett egyre nagyobb súlyt képviselnek az érdekképviseletek, kollektívák észrevételei. I. sz. Bűn és bűnhődés BALAZSI IREN Igaza lehet a szentesi kórházigazgatónak abban, hogy nincs pohtikai elkötelezettsége. Ha ugyanis valamelyik párthoz húzna, az lehet, már régen keblére ölelte volna, s nem engedné, hogy Kovács Ágnes végigjárja azt a kálváriát, mely lemondásához vezetett. A pénteken esedékes megyei közgyűlésben - az előjelekből ítélve - nagy az egyetértés abban, hogy meneszteni kell az igazgatót, aki a kórházszövetség elnöke is. A fegyelmi eljárást követően az okok között a csökkenő beteglétszám és az szerepel, hogy a szentesi kórház rossz hírű egészségügyi intézménnyé vált. A kívülálló számára úgy tűnik: az ország sok más egészségügyi létesítményében sem tömegeinek már a páciensek. A „rossz hírről" meg annyit, hogy ismerek egy asszonyt, akinek az egyik egyetemi klinikán le akarták vágni az ujját, de ő nem nyugodott bele, elutazott a szentesi kórházba, ahol nem amputálták, hanem meggyógyították. Persze nem állítom, hogy az igazgató asszony hibátlan. Már csak azért sem, mert ő maga mondta: minden áldott nap megsértett valamilyen törvényt, mivel közismerten rossz az egészségügy finanszírozása. Lemondásával azonban fölvetődik a kérdés: vajon a fenntartó, a megyei önkormányzat mindent megtett azért, hogy elkerülje a kórház az anyagi és erkölcsi csődöt?Gondolt-e arra valaki, hogy miután két miniszter is felavatta tavaly a sürgősségi tömböt, miért nem működik annak a műtője mindmáig? Vagy hogy miért gáncsolták egyesek a költségek jelentós csökkentését eredményező részlegek - a csongrádi belosztály meg a szentesi bőr- és ideggondozó - áttelepítését a kórházba ? A válasz megfogalmazásában az igazgatónő segít: a pénteki közgyűlés - ügyét is tárgyaló - zárt ülésére időzítette levelét, amelyben lemond a szentesi kórház vezetői tisztségéről. Megújul az eurorégió Magyar bejegyzésű közhasznú társaságot hoz létre a határ menti román és magyar megyék, illetve Vajdaság által létrehozott DKMT Eurorégió. Az önálló jogi személyiségű szervezet révén könnyebben hozzáfér az együttműködés az uniós pályázati lehetőségekhez. Ötéves fennállása óta a legnagyobb változás történt tegnap a DKMT Eurorégió életében. A Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye önkormányzata, illetve Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megye tanácsa, valamint Vajdaság Autonóm Tartomány által létrehozott együttműködés döntéshozó testülete, az elnökök fóruma elhatározta: magyar bejegyzésű közhasznú társaságot hoz létre. Dan Ioan Sipos, a Temes megyei tanács elnöke, a DKMT soros elnöke az ülés után elmondta: a közhasznú társaság a közös pályázatok elkészítésében, elindításában segít. Szükség volt erre a formára ahhoz, hogy az európai uniós pénzforrásokat is elérhesse a DKMT. Döntöttek a jelenlévők arról is, hogy az elnökök fóruma közgyűléssé alakul, de e változás nem csak névleges: meghívást kapnak a közösségbe a megyeszékhelyek, megyei jogú városok, így - többek között - Szeged, Újvidék, Temesvár is. Meghívottként pedig civil szervezetek is együtt tanácskoznak majd a közgyűléssel, amely most már nem csak egyhangú, de többségi szavazással is dönteni tud. Létrehoztak egy előkészítő bizottságot is, amelynek az a feladata, hogy a vitára alkalmassá tegye a közgyűlés elé kerülő ügyeket. A DKMT továbbra is szeretne közreműködni abban, hogy a hatmillió embernek otthont adó térségben fejlődjön a közlekedési infrastruktúra, így megépüljön a Szegedet Temesvárral összekötő vasútvonal, és a Duna, a Tisza mellett a Bega csatorna is ismét hajózható legyen. Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke mindehhez hozzátette, a DKMT átszervezésével lehetőség nyílik arra, hogy minden résztvevő olyan komolyan vegye ezt az együttműködést, amennyire csak akarja: azok a tagok, akik a megadott határidőig nem fizetik be a tagdíjat - ez 0,04 euró lakosonként -, automatikusan kizárják magukat az együttműködésből. Marosvári Attila, a megyei közgyűlés alelnöke arról szólt, a klit. azt követően alakulhat meg, hogy mind a ki. lene tag döntéshozó szerve - megyei közgyűlése, tanácsa, illetve tartományi parlamentje - igennel szavaz a létrehozásról. Erre április közr ;éig várhatóan sor kerül, ezért április 25-én ünnepélyes közgyűlésen írják alá az alapításról szóló okiratot. B.A. Újraindítanák a bezárt ásotthalmi gyárat Elvitték a konzervet Az önkormányzat szeretné ismét beindíttatni a csőd miatt egykoron bezárt ásotthalmi konzervgyárat és savanyítóüzemet. A csődhelyzetbe került ásotthalmi konzervgyár és savanyítóüzem 2002 novemberében állt le. - Azt szeretnénk elérni, hogy a falu legnagyobb üzeme ismét beinduljon - tudtuk meg Petró Ferenc polgármestertől. A magyar tulajdonú gyárban hatvanöt ásotthalmi dolgozott. A modern zöldség- és gyümölcsfeldolgozó gépek még mind a helyükön vannak. Ezenkívül óriási mennyiségű konzerv-, illetve üveges savanyúság készlet áll a raktárakban. Azért zárták be a gyárat, mert az fizetésképtelenné vált. Ennek pedig az az oka - tudtuk meg -, hogy a román és ukrán kereskedők elvitték ugyan az árut, de a pénzt mind a mai napig nem utalták át. Az önkormányzat most azon dolgozik, hogy újraindítsa a termelést. Eddig három változat merült fel. Az egyik, hogy az önkormányzat megvásárolná a gyárat. Ez nem menne önerőből, ezért pályázati forrásokat keresnek. A falu vezetősége már arra is gondolt, hogy részvényeket bocsát ki. A legnagyobb esélye azonban annak van, hogy az ásotthalmi üzemet egyesítik a Mórakert Szövetkezettel. - Ez hosszú távon is jó befektetés lenne, mivel a mórahalmi központú szövetkezet hatalmas felvevő piaccal rendelkezik - tette hozzá Ásotthalom első embere. Ráadásul a szövetkezetnek is hasznos lenne az egyesülés, mert jelenleg nincs ilyen üzeme. K.T.