Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-25 / 47. szám

KEDD, 2003. FEBRUAR 25. • A K T U A L I S • 3 Már 2004-ben hatszor annyi támogatást kap a termelő, mint most Pénzt hoz a gabona, a marha Jól járnak az uniós tagsággal a szarvasmarhatenyésztők is. Fotó: Káinok Csaba Már az uniós csatlakozás évé­ben, 2004-ben 7 ezer forintról mintegy 40-45 ezer forintra emelkedik az egy hektárra jutó termelési támogatás. Mivel a direkt kifizetések 90 százaléka a gabonafélékre, olajos magvak­ra és fehérjenövényekre jut, a velük foglalkozó termelői kör jelentős gyarapodásnak néz elé­be. Megannyi találgatás után az FVM Csongrád megyei hivatalá­ban a konkrét támogatások pon­tos összegét is megtudhatják már az érdeklődő termelők. Is­merve a közvetlen kifizetések rendjét, nyilvánvalóvá vált, hogy a mezőgazdaságból élők nagy ré­sze kifejezetten jól jár az uniós csatlakozással. A direkt kifizeté­sek 90 százaléka a gabonafélék­re, olajos magvakra és fehérjenö­vényekre jut, de jelentős támoga­tásokhoz jutnak a szarvasmar­hát, a juhot tartók, valamint a dohánytermelők is - mondta Tasnádi Gábor, a megyei FVM-hivatal vezetője. Nincs vi­szont közvetlen kifizetés a ser­tésre és baromfira, ezen a két te­rületen a kereslet és a kínálat ala­kulása szabályozza majd a pia­cot. A szántóföldi növényeknél, a gabonaféléknél, az olaj- és fehér­jenövényeknél az egy hektárra jutó közvetlen kifizetés 2004-ben 55 százalékos támoga­tási szint mellett (25 százalék EU-forrás plusz a 30 százalékos költségvetési kiegészítés) 40-45 ezer forint lesz hektáronként a mostani 7 ezer forint helyett. Vagyis a támogatások mértéke már a csatlakozás első évében meghatszorozódik. Ezt követően minden esztendőben emelkedik az egy hektárra eső összeg, míg­nem 2013-ban eléri az uniós szintet. Addigra a jelenlegi támo­gatásnak több mint a tízszeresét kaphatja meg a termelő. A támogatásra akkor jogosult a magyar gazda, ha a 19 hektár­nál nagyobb területen gazdálko­dók a hektárok meghatározott százalékát (jelenleg az egytize­dét) ugaroltatják, pihentetik. Er­re is jár területalapú támogatás - az összeg a tagállamokban el­éri a 80 ezer forintot -, sőt lehet nem élelmiszer és nem takar­mány célú növénytermesztés­sel, például a repcével is foglal­kozni. Jól járnak azok a gazdák is, akik cukorrépával foglalkoznak. Egy átlagos, hektáronként 44 tonnát betakarító cukorrépa-ter­melő bevétele 2001-ben (egy hektárról) 354 ezer forint volt. A csatlakozás első évében azonos körülmények között a hektáron­kénti bevétel 502 ezer forintra emelkedik, vagyis közel 150 ezer forinttal lesz több. A csatlakozáskor kizárólag a sertés- és baromfitenyésztők, va­lamint a tojástermelők járhat­nak rosszul, de csak a többiekhez viszonyítva. Az unióban ugyanis ezeket a területeket kevésbé segí­tik, támogatásokhoz csak pályá­zat útján lehet jutni. A sertésre, baromfira és tojásra nincs terme­lési kvóta, közvetlen kifizetés, intervenció. A meglévő szabályo­zó elemek elsősorban élelmi­szer-biztonsági, környezetvédel­mi, állatjóléti, takarmányozási, illetve az előállított termék mi­nőségére vonatkozó előírások. Az európai piac ugyanis túlter­melési válsággal küzd sertésből és baromfiból. A magyar disznó csak abban az esetben lehet ver­senyképes, ha a jelenlegi 260-270 forintos kilónkénti ön­költséget csökkenti a dán terme­lő szintjére: ott 200 forintból ké­pesek előállítani egy kiló sertés­húst. F.K. Nem elég lemondani SULYOK ERZSÉBET Máig az asztalomon van egy megbízási szerződés másolata. Az 1999 márciusában kelt irat utolsó oldalán összesen négy alá­írás szerepel, ebből három - ugyanaz a név. Nincs már mit kertelni ezen, a szegedi színház volt főigazgatójának az aláírá­sa díszíti háromszor ezt a papírt. Az történt, hogy megbízta magát bizonyos tevékenység ellátásával. Azt is beleírta a do­kumentumba, hogy erről a tevékenységről önmagának köteles beszámolni. Óriási dumák vannak az amúgy formailag pedáns iratban. Például, hogy a felek kötelesek jóhiszeműen együtt­működni, viszont a vitás eseteket békés úton rendezik, fogvi­tában viszont a bíróságra mennek. (Szóba nem jöhet, hogy az alperes szembeköpje a felperest - legföljebb, ha tükör elé áll.) Mindennek a tetejébe Korognai Károly záradékkal is ellátta az okmányt, melyben arról értesítette önmagát, hogy a szerződés tartalmát magára nézve kötelezőnek ismeri el és a tevékeny­séget „legjobb tudása és felkészültsége mellett" vállalja. A ne­gyedik aláírás a saját beosztottjáé, az akkori gazdasági veze­tőé. Ahányszor csak rátévedt a tekintetem erre a különös iratra, a cseppre gondoltam a tengerben, és arra, hogy a büdös életben nem lesz ebben az országban valódi demokrácia. A nyomdafesték nem bírná el, ha ideírnám, mire gondoltam, amikor napvilágra kerültek Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter ügyvédi irodájának állami megbízásai. Mert az látszott, hogy „ezek" ott folytatják, ahol „azok" - kényszerűségből - abbahagy­ták. Bízzák meg magukat feszt, vállalkoznak legjobb tudásuk sze­rint - az állami fejőstehén leszívására. Vagyis tök mindegy, mi­lyen színű a hatalom, mindegyik a maga zsebét tömi. Nagyban és kicsiben. A volt kancelláriaminiszter ügyei - meg a hattyúháziak, meg a vadászházat önmagának eladó főúttörő „tevékenvsé­gei" - azért veszélyesebbek, mint a Fidesz-érában megtörtént és eltűrt disznóságok, mert halálba kaszabolják az éppen csak újraéledt, zsenge reményt. A bizakodást abban, hogy a demok­rácia gyakorlata igenis más. mint amit mi eddig megtapasztal­hattunk. És hogy meg tudjuk csinálni! Hogy a tisztesség (és nem csak a látszata) lehet a standard, s a tisztességtelen a rit­ka kivétel - nem fordítva! És ha meghal ez a remény, sokkal nagyobb a kár, mint akár a szegedi büdzsé színház által leszí­vott 300 milliója, vagy az ország költségvetéséből kisíbolt mil­liárdok. Mert akkor tényleg nem lesz itt demokrácia. Legföl­jebb a látszata. Ráadásul persze pénzünk se lesz. Szakkollégiumok segítik a megyei közgyűlést A megyei önkormányzat elnökének munkáját, s a közgyűlés önként vállalt feladatainak ellátását segítik azok a szakkollégiumok, melyek a közelmúltban alakultak meg. MUNKATÁRSUNKTÓL A hat témakörben működő gré­miumok tanácsadó, döntéselő­készítő, értékelő feladatot látnak el. Ugyanakkor a megye gazdasá­gi és civil életének szereplőivel, a cégekkel és szervezetekkel tar­tott kapcsolat erősítésében is számít a megyei közgyűlés elnö­ke, Frank József a neves szakem­berek segítségére. A művelődés és a kultúra terü­letén működő szakkollégium el­nöke Blazovich László, tagjai: Domonkos László, Tandi Lajos, Kruzslicz Pál és Olasz Sándor. Az egészségügyi és szociálpoli­tika területén Gaál István elnök­letével Majláthné Lippai Éva, Dudás Dezső, Martini Jenő és Kovács Ferenc segiti a megyei önkormányzat munkáját. A regionális, agrár- és környe­zetvédelmi ügyek szakkollégiu­mát Gombos András vezeti, tag­jai: Rakk Tamás, Kun Mihály, Major Tibor és Szuda Zoltán. A gazdaságfejlesztés, az inf­rastruktúra, a befektetés-ösztön­zés szakkollégiumának munká­jában Stefán József elnökletével Vámosi Lukács, Gedei Zoltán, Kapás Ferenc, Dancsó József és Ábrahám László vesz részt. A turisztika kérdéseiben Málo­vics János, valamint Mező Ta­másné, Németh István, Frank Sándor, Nagy László, Kovács Fe­rencné, Roczkov György és Na­csa József ad tanácsot a közgyű­lésnek, s elnökének. Az oktatás, a kutatás és az in­nováció témakörében tanácsko­zó szakkollégiumot Kovács Kor­nél vezeti, a tagok: Benedek György, Mucsi Imre, Valastyán Pál, Vígh László és Dervarics At­tila. Bevándorlók, menekültek, állampolgársági kérelmek a szegedi központban Illegális munkavállalók bajban Több mint 15 ezer ügyfél for­dult meg egyetlen esztendő alatt a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgár­sági Hivatalának Dél-alföl­di Regionális Igazgatóságán. 4338 tartózkodási engedélyt adtak ki, s ezernél több kérvé­nyezőnek segítettek abban, hogy megkaphassa a magyar ál­lampolgárságot. A rendőrség, a közigazgatási hi­vatal és a menekültügyi ügyosz­tály is intézte 2001 végéig ha­zánkban a menekültek befogadá­sával, a tartózkodási engedélyek­kel, az állampolgársági kérel­mekkel kapcsolatos tennivaló­kat. Tavaly január elsejével aztán megszerveződött a Belügymi­nisztérium Bevándorlási és Ál­lampolgársági Hivatala, amely­nek dél-alföldi regionális köz­pontja Szegeden, a Londoni kör­úton kezdte meg munkáját. A három megyében, így Csongrád­ban, Békésben és Bács-Kiskun­ban illetékes igazgatóságon teg­nap rendezték meg a 2002-es esztendőt értékelő munkaérte­kezletet. E tanácskozáshoz kap­csolódva kértük meg Petiik Or­bánná igazgatót, beszéljen arról, mi is adta a legtöbb tennivalót központjuknak az elmúlt évben. - Igazgatóságunk dolgozói lét­száma csupán 51 fő, ám ezzel a viszonylag kis apparátussal is si­került például 1291 menekült­ügyi státusért folyamodó kér­vényt elbírálni. Ezek közül 36-ot fogadott el hivatalunk, 697-en elutasító végzést kaptak, míg a többi eljárást meg kellett szün­tetnünk, mert időközben a kér­vényezők eltűntek. A legtöbb menekült egyébként Irakból és Afganisztánból lépte át a határt körzetünkben ­mondta el Petrik Orbánná. Az igazgató beszélt arról is, hogy az idegenrendészeti eljárások során 4338 magyarországi tartózkodá­si engedélyt adtak ki, s 1034 olyan hatósági bizonyítványt ké­szítettek el, ami a magyar állam­polgárság megszerzéséhe'z szük­séges. Az űj magyar állampolgá­rok túlnyomó többsége romá­niai, illetve szerbiai magyar nemzetiségű, de ügyfeleik között volt olyan németországi, svédor­szági magyar is, aki nyugdíjas­ként kérvényezte, hogy hazatele­pülhessen. Magyarországról 599 személyt utasítottak ki, legtöbb­jük illegális munkavállalóként bukott le. Összesen 15 ezer 213 ügyfél fordult meg az igazgatósá­gon egyetlen esztendő alatt, s mivel a közigazgatási hivataltól is örököltek több mint 3200 elbí­rálására váró ügyet, nem csoda, hogy nem egyszer éjszakába nyú­lóan is dolgoztak, a túlórák szá­ma meghaladta a 6200-at. B.Z. Folytatás az 1. oldalról Szőkefalvi-Nagy Erzsébet kijelentette: sem a dolgo­zók, sem az olvasók, sem a könyvek számára nem tudják a megfelelő körülményeket biztosítani a könyvtárban működő ügynevezett félklíma-beren­dezéssel. Jelenleg a könyvtárnak nincs arra pénze, hogy az épületbe friss levegőt befúvó, és a megfelelő pára­tartalmat biztosító rendszert folyamatosan mű­ködtesse. Ha tehát az olvasók estefelé ásítoznak, akkor annak az az oka, hogy a Dóm téri épületet csak reggel tudják úgy-ahogy, néhány résnyire nyit­ható ablakon keresztül.kiszellőztetni. Megfelelő raktár híján a könyvek az olvasóterek­ben, világos, meleg, száraz levegőjű helyiségekben vannak. A napfény és a hő így elsőként a kötést te­szi tönkre. A régi bőrkötések már az első évben el­töredeztek az űj épületben. Az állomány pusztulá­sát gyorsítja, hogy a 19. század végétől kezdve egyre több facsiszolatot használtak a papírgyártásban, ami miatt a lapok aztán gyorsan savasodásnak in­dultak. A régi űjságlapok emiatt megbarnulnak, tö­redeznek, végül teljesen szétmállanak. A Könyvtári Intézet országszerte fölméri, hogy mekkora állomány veszélyeztetett a nagy könyvtá­rakban. - A Somogyi-könyvtárban a negyedik emeleti pe­riodikatárban a legrosszabb a helyzet - összegzi az eredményeket az igazgatónő. Szőkefalvi-Nagy Er­zsébet szerint ha nem biztosítják ebben az épület­részben a régi újságok, folyóiratok számára a meg­felelő körülményeket, a régióban páratlan értékű gyűjtemény biztosan elpusztul. Ebben az épületrészben csak fűteni lehet, a leve­gő pedig télen-nyáron elviselhetetlenül száraz. Ré­gen ezen azzal próbáltak segiteni, hogy vödörszám locsolták szét a vizet, ami percek alatt elpárolgott. A legsürgetőbb mentőakció legalább négymillió fo­rintba kerül, de ez csak „barkácsolás" lenne, házila­gos megoldás, hogy legalább hűthessék a periodika­tár légterét. A párásítást is biztosító átalakítás ennek kétszeresébe kerül, de a folyóiratok mellett a köny­vek pusztulását is lassító megoldás már az egész épület fűtő-hűtő rendszerének átépítését jelentené. Egyelőre azonban friss levegő befűjására sincs le­hetőség és pénz. M. B. I. Elporladnak a Somogyi-könyvtárban őrzött régi folyóiratok Könyveket pusztít az aszály A jelenlegi körülmények között biztos pusztulás vár a gyűjteményre. Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents