Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-25 / 47. szám

KEDD, 2003. FEBRUAR 25. • A K T U A L I S • 3 Már 2004-ben hatszor annyi támogatást kap a termelő, mint most Pénzt hoz a gabona, a marha Jól járnak az uniós tagsággal a szarvasmarhatenyésztők is. Fotó: Káinok Csaba Már az uniós csatlakozás évében, 2004-ben 7 ezer forintról mintegy 40-45 ezer forintra emelkedik az egy hektárra jutó termelési támogatás. Mivel a direkt kifizetések 90 százaléka a gabonafélékre, olajos magvakra és fehérjenövényekre jut, a velük foglalkozó termelői kör jelentős gyarapodásnak néz elébe. Megannyi találgatás után az FVM Csongrád megyei hivatalában a konkrét támogatások pontos összegét is megtudhatják már az érdeklődő termelők. Ismerve a közvetlen kifizetések rendjét, nyilvánvalóvá vált, hogy a mezőgazdaságból élők nagy része kifejezetten jól jár az uniós csatlakozással. A direkt kifizetések 90 százaléka a gabonafélékre, olajos magvakra és fehérjenövényekre jut, de jelentős támogatásokhoz jutnak a szarvasmarhát, a juhot tartók, valamint a dohánytermelők is - mondta Tasnádi Gábor, a megyei FVM-hivatal vezetője. Nincs viszont közvetlen kifizetés a sertésre és baromfira, ezen a két területen a kereslet és a kínálat alakulása szabályozza majd a piacot. A szántóföldi növényeknél, a gabonaféléknél, az olaj- és fehérjenövényeknél az egy hektárra jutó közvetlen kifizetés 2004-ben 55 százalékos támogatási szint mellett (25 százalék EU-forrás plusz a 30 százalékos költségvetési kiegészítés) 40-45 ezer forint lesz hektáronként a mostani 7 ezer forint helyett. Vagyis a támogatások mértéke már a csatlakozás első évében meghatszorozódik. Ezt követően minden esztendőben emelkedik az egy hektárra eső összeg, mígnem 2013-ban eléri az uniós szintet. Addigra a jelenlegi támogatásnak több mint a tízszeresét kaphatja meg a termelő. A támogatásra akkor jogosult a magyar gazda, ha a 19 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók a hektárok meghatározott százalékát (jelenleg az egytizedét) ugaroltatják, pihentetik. Erre is jár területalapú támogatás - az összeg a tagállamokban eléri a 80 ezer forintot -, sőt lehet nem élelmiszer és nem takarmány célú növénytermesztéssel, például a repcével is foglalkozni. Jól járnak azok a gazdák is, akik cukorrépával foglalkoznak. Egy átlagos, hektáronként 44 tonnát betakarító cukorrépa-termelő bevétele 2001-ben (egy hektárról) 354 ezer forint volt. A csatlakozás első évében azonos körülmények között a hektáronkénti bevétel 502 ezer forintra emelkedik, vagyis közel 150 ezer forinttal lesz több. A csatlakozáskor kizárólag a sertés- és baromfitenyésztők, valamint a tojástermelők járhatnak rosszul, de csak a többiekhez viszonyítva. Az unióban ugyanis ezeket a területeket kevésbé segítik, támogatásokhoz csak pályázat útján lehet jutni. A sertésre, baromfira és tojásra nincs termelési kvóta, közvetlen kifizetés, intervenció. A meglévő szabályozó elemek elsősorban élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi, állatjóléti, takarmányozási, illetve az előállított termék minőségére vonatkozó előírások. Az európai piac ugyanis túltermelési válsággal küzd sertésből és baromfiból. A magyar disznó csak abban az esetben lehet versenyképes, ha a jelenlegi 260-270 forintos kilónkénti önköltséget csökkenti a dán termelő szintjére: ott 200 forintból képesek előállítani egy kiló sertéshúst. F.K. Nem elég lemondani SULYOK ERZSÉBET Máig az asztalomon van egy megbízási szerződés másolata. Az 1999 márciusában kelt irat utolsó oldalán összesen négy aláírás szerepel, ebből három - ugyanaz a név. Nincs már mit kertelni ezen, a szegedi színház volt főigazgatójának az aláírása díszíti háromszor ezt a papírt. Az történt, hogy megbízta magát bizonyos tevékenység ellátásával. Azt is beleírta a dokumentumba, hogy erről a tevékenységről önmagának köteles beszámolni. Óriási dumák vannak az amúgy formailag pedáns iratban. Például, hogy a felek kötelesek jóhiszeműen együttműködni, viszont a vitás eseteket békés úton rendezik, fogvitában viszont a bíróságra mennek. (Szóba nem jöhet, hogy az alperes szembeköpje a felperest - legföljebb, ha tükör elé áll.) Mindennek a tetejébe Korognai Károly záradékkal is ellátta az okmányt, melyben arról értesítette önmagát, hogy a szerződés tartalmát magára nézve kötelezőnek ismeri el és a tevékenységet „legjobb tudása és felkészültsége mellett" vállalja. A negyedik aláírás a saját beosztottjáé, az akkori gazdasági vezetőé. Ahányszor csak rátévedt a tekintetem erre a különös iratra, a cseppre gondoltam a tengerben, és arra, hogy a büdös életben nem lesz ebben az országban valódi demokrácia. A nyomdafesték nem bírná el, ha ideírnám, mire gondoltam, amikor napvilágra kerültek Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter ügyvédi irodájának állami megbízásai. Mert az látszott, hogy „ezek" ott folytatják, ahol „azok" - kényszerűségből - abbahagyták. Bízzák meg magukat feszt, vállalkoznak legjobb tudásuk szerint - az állami fejőstehén leszívására. Vagyis tök mindegy, milyen színű a hatalom, mindegyik a maga zsebét tömi. Nagyban és kicsiben. A volt kancelláriaminiszter ügyei - meg a hattyúháziak, meg a vadászházat önmagának eladó főúttörő „tevékenvségei" - azért veszélyesebbek, mint a Fidesz-érában megtörtént és eltűrt disznóságok, mert halálba kaszabolják az éppen csak újraéledt, zsenge reményt. A bizakodást abban, hogy a demokrácia gyakorlata igenis más. mint amit mi eddig megtapasztalhattunk. És hogy meg tudjuk csinálni! Hogy a tisztesség (és nem csak a látszata) lehet a standard, s a tisztességtelen a ritka kivétel - nem fordítva! És ha meghal ez a remény, sokkal nagyobb a kár, mint akár a szegedi büdzsé színház által leszívott 300 milliója, vagy az ország költségvetéséből kisíbolt milliárdok. Mert akkor tényleg nem lesz itt demokrácia. Legföljebb a látszata. Ráadásul persze pénzünk se lesz. Szakkollégiumok segítik a megyei közgyűlést A megyei önkormányzat elnökének munkáját, s a közgyűlés önként vállalt feladatainak ellátását segítik azok a szakkollégiumok, melyek a közelmúltban alakultak meg. MUNKATÁRSUNKTÓL A hat témakörben működő grémiumok tanácsadó, döntéselőkészítő, értékelő feladatot látnak el. Ugyanakkor a megye gazdasági és civil életének szereplőivel, a cégekkel és szervezetekkel tartott kapcsolat erősítésében is számít a megyei közgyűlés elnöke, Frank József a neves szakemberek segítségére. A művelődés és a kultúra területén működő szakkollégium elnöke Blazovich László, tagjai: Domonkos László, Tandi Lajos, Kruzslicz Pál és Olasz Sándor. Az egészségügyi és szociálpolitika területén Gaál István elnökletével Majláthné Lippai Éva, Dudás Dezső, Martini Jenő és Kovács Ferenc segiti a megyei önkormányzat munkáját. A regionális, agrár- és környezetvédelmi ügyek szakkollégiumát Gombos András vezeti, tagjai: Rakk Tamás, Kun Mihály, Major Tibor és Szuda Zoltán. A gazdaságfejlesztés, az infrastruktúra, a befektetés-ösztönzés szakkollégiumának munkájában Stefán József elnökletével Vámosi Lukács, Gedei Zoltán, Kapás Ferenc, Dancsó József és Ábrahám László vesz részt. A turisztika kérdéseiben Málovics János, valamint Mező Tamásné, Németh István, Frank Sándor, Nagy László, Kovács Ferencné, Roczkov György és Nacsa József ad tanácsot a közgyűlésnek, s elnökének. Az oktatás, a kutatás és az innováció témakörében tanácskozó szakkollégiumot Kovács Kornél vezeti, a tagok: Benedek György, Mucsi Imre, Valastyán Pál, Vígh László és Dervarics Attila. Bevándorlók, menekültek, állampolgársági kérelmek a szegedi központban Illegális munkavállalók bajban Több mint 15 ezer ügyfél fordult meg egyetlen esztendő alatt a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának Dél-alföldi Regionális Igazgatóságán. 4338 tartózkodási engedélyt adtak ki, s ezernél több kérvényezőnek segítettek abban, hogy megkaphassa a magyar állampolgárságot. A rendőrség, a közigazgatási hivatal és a menekültügyi ügyosztály is intézte 2001 végéig hazánkban a menekültek befogadásával, a tartózkodási engedélyekkel, az állampolgársági kérelmekkel kapcsolatos tennivalókat. Tavaly január elsejével aztán megszerveződött a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala, amelynek dél-alföldi regionális központja Szegeden, a Londoni körúton kezdte meg munkáját. A három megyében, így Csongrádban, Békésben és Bács-Kiskunban illetékes igazgatóságon tegnap rendezték meg a 2002-es esztendőt értékelő munkaértekezletet. E tanácskozáshoz kapcsolódva kértük meg Petiik Orbánná igazgatót, beszéljen arról, mi is adta a legtöbb tennivalót központjuknak az elmúlt évben. - Igazgatóságunk dolgozói létszáma csupán 51 fő, ám ezzel a viszonylag kis apparátussal is sikerült például 1291 menekültügyi státusért folyamodó kérvényt elbírálni. Ezek közül 36-ot fogadott el hivatalunk, 697-en elutasító végzést kaptak, míg a többi eljárást meg kellett szüntetnünk, mert időközben a kérvényezők eltűntek. A legtöbb menekült egyébként Irakból és Afganisztánból lépte át a határt körzetünkben mondta el Petrik Orbánná. Az igazgató beszélt arról is, hogy az idegenrendészeti eljárások során 4338 magyarországi tartózkodási engedélyt adtak ki, s 1034 olyan hatósági bizonyítványt készítettek el, ami a magyar állampolgárság megszerzéséhe'z szükséges. Az űj magyar állampolgárok túlnyomó többsége romániai, illetve szerbiai magyar nemzetiségű, de ügyfeleik között volt olyan németországi, svédországi magyar is, aki nyugdíjasként kérvényezte, hogy hazatelepülhessen. Magyarországról 599 személyt utasítottak ki, legtöbbjük illegális munkavállalóként bukott le. Összesen 15 ezer 213 ügyfél fordult meg az igazgatóságon egyetlen esztendő alatt, s mivel a közigazgatási hivataltól is örököltek több mint 3200 elbírálására váró ügyet, nem csoda, hogy nem egyszer éjszakába nyúlóan is dolgoztak, a túlórák száma meghaladta a 6200-at. B.Z. Folytatás az 1. oldalról Szőkefalvi-Nagy Erzsébet kijelentette: sem a dolgozók, sem az olvasók, sem a könyvek számára nem tudják a megfelelő körülményeket biztosítani a könyvtárban működő ügynevezett félklíma-berendezéssel. Jelenleg a könyvtárnak nincs arra pénze, hogy az épületbe friss levegőt befúvó, és a megfelelő páratartalmat biztosító rendszert folyamatosan működtesse. Ha tehát az olvasók estefelé ásítoznak, akkor annak az az oka, hogy a Dóm téri épületet csak reggel tudják úgy-ahogy, néhány résnyire nyitható ablakon keresztül.kiszellőztetni. Megfelelő raktár híján a könyvek az olvasóterekben, világos, meleg, száraz levegőjű helyiségekben vannak. A napfény és a hő így elsőként a kötést teszi tönkre. A régi bőrkötések már az első évben eltöredeztek az űj épületben. Az állomány pusztulását gyorsítja, hogy a 19. század végétől kezdve egyre több facsiszolatot használtak a papírgyártásban, ami miatt a lapok aztán gyorsan savasodásnak indultak. A régi űjságlapok emiatt megbarnulnak, töredeznek, végül teljesen szétmállanak. A Könyvtári Intézet országszerte fölméri, hogy mekkora állomány veszélyeztetett a nagy könyvtárakban. - A Somogyi-könyvtárban a negyedik emeleti periodikatárban a legrosszabb a helyzet - összegzi az eredményeket az igazgatónő. Szőkefalvi-Nagy Erzsébet szerint ha nem biztosítják ebben az épületrészben a régi újságok, folyóiratok számára a megfelelő körülményeket, a régióban páratlan értékű gyűjtemény biztosan elpusztul. Ebben az épületrészben csak fűteni lehet, a levegő pedig télen-nyáron elviselhetetlenül száraz. Régen ezen azzal próbáltak segiteni, hogy vödörszám locsolták szét a vizet, ami percek alatt elpárolgott. A legsürgetőbb mentőakció legalább négymillió forintba kerül, de ez csak „barkácsolás" lenne, házilagos megoldás, hogy legalább hűthessék a periodikatár légterét. A párásítást is biztosító átalakítás ennek kétszeresébe kerül, de a folyóiratok mellett a könyvek pusztulását is lassító megoldás már az egész épület fűtő-hűtő rendszerének átépítését jelentené. Egyelőre azonban friss levegő befűjására sincs lehetőség és pénz. M. B. I. Elporladnak a Somogyi-könyvtárban őrzött régi folyóiratok Könyveket pusztít az aszály A jelenlegi körülmények között biztos pusztulás vár a gyűjteményre. Fotó: Schmidt Andrea