Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-22 / 45. szám

I SZOMBAT, 2003. FEBRUAR 22. X « A K T U A L I S • A feljelentést visszavonta, de a pénzt kéri a szentesi kórháztól az OEP Kilencvenmilliós követelés Kamatokkal együtt mintegy kilencvenmillió forintra rúg az az összeg, amelyet az OEP viszszakövetel a szentesi kórháztól. A pénztár a külföldi betegek kezelése kapcsán egy éve feltárt szabálytalanságok miatt igényli vissza a pénzt. Ugyanakkor úgy tudjuk: a napokban visszavonták a rendőrségen ez ügyben tett feljelentést. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - ahogy arról többször is beszámoltunk - tavaly gazdasági visszaélésekre bukkant a szentesi kórház baleseti sebészeti osztályán ápolt külföldi betegek ellátásával kapcsolatban. A zömmel jugoszláviai betegek kezelését sürgősségi ellátásként számolták el, miközben a valóságban csípő- és térdprotéziseket ültettek be nekik. Valamennyi beavatkozást krónikus mozgásszervi probléma indokolta, és ez az államközi egyezmény alapján nem tartozik a társadalombiztosító számlájára elvégezhető műtétek közé. Akkor az OEP mintegy tizenkilencmillió forintot igényelt vissza a kórháztól és rendőrségi feljelentést is tett az ügyben. Ezt még az akkori egészségügyi miniszter, Mikola István jelentette be 2002. február 27-én. A miniszter csalásról beszélt. A kórház igazgató főorvosa,' dr. Kovács Ágnes úgy reagált, követhettek el adminisztrációs hibát, lehet szakmai vagy jogértelmezési vitájuk az OEP-pel, de a csalás gyanúját visszautasítja. Ezt követően viszont felfüggesztette állásából a baleseti sebészeti osztály vezetőjét, dr. Geönczeöl Tibort. Információink szerint ezután a rendőrség nyomozott, s az ügyben több érintett vagyonát is zár alá helyezték, mintegy hatvanmillió forint értékben. Most viszont - úgy tudjuk - Matejka Zsuzsanna, az OEP főigazgatója visszavonta a feljelentést, egyútBetegfelvétel. A kórházat érzékenyen érinti, hogy kilencvenmilliót kell visszafizetni. Fotó: Tésik Attila tal kezdeményezte a vagyonzár feloldását. Ez ügyben kerestük az OEP főigazgatóját ás. Kiss Zsolt, a gyógyító-megelőző ellátási főosztály vezetője válaszolt a kérdéseinkre. Úgy fogalmazott: a feljelentés visszavonásáról nincs információja. Azt azonban elmondta, idő közben egészen 1997-ig visszamenőleg megvizsgálták a kórház gazdálkodását, s több szabálytalan elszámolásra is fény derült. Már eléri a hatvanmillió forintot az az összeg, amit megítélésük szerint a szentesi kórház jogtalanul vett fel. A kamatokkal együtt mintegy kilencvenmillió forintot vár vissza a pénztár. A visszafizetésről az OEP most köt szerződést a kórházzal, a megállapodás tervezete szerint az intézmény a pénzt egy éven át, részletekben adná vissza. Megkérdeztük, miért a kórháznak magának kell fizetnie, ha egyszer a szabálytalanságot nem az egész intézmény, hanem csak egyes dolgozói követték el. Kiss Zsolt azt mondta, az OEP a kórházzal áll szerződéses viszonyban. S az intézmény dönthet úgy, hogy közben polgári peres eljárást indít az elkövetőkkel szemben. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke lapunknak elmondta: ő is úgy értesült, az OEP visszavonta a rendőrségi feljelentést, s azt is tudja már, a pénzt a kórháztól szeretné megkapni a pénztár. - Számomra érthetetlen ez a döntés. Hiszen vagy történt szabálytalanság - és akkor kideríthető, név szerint kik követték el - vagy nem történt, és akkor semmi alapja nincs az OEP-nek arra, hogy pénzt követeljen bárkitől is. Mivel ez elég jelentős összeg, ha a kórház nem tudja fizetni, a fenntartónak, azaz a megyei önkormányzatnak kell a zsebébe nyúlnia - mondta lapunknak Frank József. A kórház idei évi költségvetésében egyébként az összes bevétel rovatban 2 milliárd 877 millió 457 forint szerepel. A kilencvenmillió forint ehhez viszonyítva is jelentős összeg, s várható, hogy a gyógyító munkától von el jelentős forrást. Megkerestük Kovács Ágnest, aki ígérte, hamarosan válaszol a kérdéseinkre. És szerettük volna még megkérdezni az egyik érintettet, a kórház sebészeti osztályának korábban felmentett vezetőjét, dr. Geönczeöl Tibort is. Ő azonban nem kívánt nyilatkozni, mert, mint mondta, úgy tudja, a vizsgálat még folyik. B. A. Az egyetemek, főiskolák könyvtárainak milliárdokra volna szükségük Hiány szépségtapaszokkal Az Oktatási Minisztérium 150 millió forintos keretösszeggel hirdetett pályázatot felsőoktatási intézmények könyvtárainak támogatására. A szegedi egyetemi könyvtár dolgozói bíznak benne, hogy siker esetén javul az ellátottság, a kölcsönzési lehetőség. Az Oktatási Minisztérium lOMj honlapján közzétett felhívás' szerint a pályázat célja a hallgatók és az oktatók jobb szakirodalmi ellátása. Mint Szentirmai László, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár (SZTE EK) címzetes főigazgatója mondja, ezen a területen van mit pótolnia a mindenkori kabinetnek: - Hatodszor írták ki ezt a pályázatot. A keretösszeg azonban hat éve nem változott, annak ellenére, hogy a Felsőoktatási Törvény (FT) értelmében a hallgatói normatíva 5 százalékát kellene tankönyvvásárlásra és könyvtárfejlesztésre fordítani. A normatíva azóta emelkedett, de a támogatás nem. A kiírás szerint az elbírálás során előnyt élveznek azok az intézmények, amelyek hosszabb nyitvatartási idővel és szaktájékoztatással folyamatosan biztosítják a beszerzett dokumentumok helyi elérhetőségét, s kölcsönzéssel lehetővé teszik az országos elérhetőséget is. Ez azt jelenti, hogy bár az egyetem kisebb kari bibliotékái is pályázhatnának, esélye a sikerre egyedül az SZTE EK-nak van. - A kari, szakos könyvtárak elmondják, mire volna a legnagyobb szükségük, s mi ezeket a Az elektronizálás sokat segített, de még rengeteg mindenre kellene a pénz. Fotó: Miskolczi Róbert kéréseket is bevesszük a pályázatunkba - magyarázza a címzetes főigazgató. - Az egyetem egységesülése előtti utolsó pályázatukat alapul véve próbálunk valamilyen arányosságot kialakítani közöttük. Szentirmai hozzátette: a pályázat könyvtári többlettámogatásként van kiírva, holott évek óta semmilyen alaptámogatást nem kapnak az egyetemi bibliotékák. - Költségvetési hiányokat próbálnak befoltozni ezekkel a „szépségtapaszokkal". Szép gesztus, de nem sokat segít rajtunk. Az egyetemek, főiskolák könyvtárainak milliárdokra volna szükségük ahhoz, hogy az alapszolgáltatásaikat megfelelően el tudják látni. A szintre hozás mellett elengedhetetlen volna a különböző régi könyvek és folyóiratok hiányzó darabjainak a megszerzése, az elhasználódott kötetek renoválása. Ezen feladatok elvégzéséhez is több százezer forint hiányzik a kasszából. - Az elektronikus információs adatbázisrendszer létrejötte valamennyire orvosolta a problémát, de mennyivel másabb kézbe venni egy 50 éves folyóiratot, mint a monitoron olvasni - feleli Szentirmai László. GARAJ SZAKÁCS LÁSZLÓ Veszteséges az Arago A Pick Szeged Rt. többségi tulajdonosa, az Arago Befektetési Holding Rt. a 2002. évet 530 millió forint adózás utáni veszteséggel zárta, szemben az egy évvel korábbi 3,3 milliárd forint nyereséggel. A tegnap közzétett, konszolidált, nem auditált gyorsjelentés szerint a cégcsoport árbevétele tavaly 53,5 milliárd forintot ért el. Az Arago konszolidációs körébe a Pick Rt.-n kívül a Zalakerámia Rt., az Eravis Ingatlanforgalmazó Rt., a Lillafüred Sport Hotel Kft., a Hunguest Hotels Rt., továbbá az Eravis kapcsolt vállalkozása, a Domestore Kft. tartozik. Az Arago jegyzett tőkéje hétmilliárd forint. Bűnbak kerestetik UJSZASZI ILONA Kin verjék el a port ? Úgy tűnik, erre egyszerűsödött a kérdés a szentesi kórház és az egészségbiztosító vitájában. Közpénzről, mégpedig a kamatokkal együtt nagyjából 90 millió forint sorsáról szól a történet. Persze, hogy nem mindegy, ez a szentesi kórházban elköltött összeg kit szolgált, illetve gazdagított-e valakit jogtalanul. Ha jóhiszeműek vagyunk, akár azt is gondolhatjuk: a szentesi baleseti sebészeten egyfajta szplgálatnak fogták föl a vajdasági magyarok segítését azzal, hogy „háborús sérültnek" minősítették és „sürgősségi esetnek" kódolták azt is, amikor idős, csontkopásos, vagyis régóta szenvedő betegnek ültettek be csípőprotézist. E jóhiszeműségre utalhatna az is, hogy az egy évvel ezelőtt végzett OEP-vizsgálat ilyen, először adminisztrációsnak nevezett hibát más kórházakban is talált. Ám az ilyenfajta segítségnyújtás se tiszta ügy, még a határon túl élő magyarok támogatását kormányprogrammá emelő Orbán-idószakban sem. Hiszen a rendszerváltozással lezárult az olyan magánakciók kora, mint mikor fogamzásgátlót és fájdalomcsillapítót vittünk át számolatlanul a határon erdélyi ismerőseinknek. Mára már törvényeknek kell meghatároznia azt, hogy az anyaország egészségügye miképpen vehet részt az országhatárokon túl rekedt magyarság orvosi ellátásában. Ez szabályos. így van rendjén. Ezért erősebb az a benyomás, hogy a szentesi kórházbeh rendetlenség mögött inkább magánérdek, illetve magánvagyon-gyarapodás lehet. Jogos is, hogy a köz károsítói és a felelősök nevét rendőrségi vizsgálat tárja föl, amit az OEP-nek, mint a közpénz szabályos felhasználása fölötti őrök egyikének kötelessége kezdeményezni. Ugyanezen ok miatt nincs joga visszavonni a feljelentést. Ha mégis megteszi, visszaél hatalmával, elmaszatolja a felelősök körét, illetve vétlenekre zúdítja a következményeket. Miközben homályban marad az is, hogy az államközi szerződést is érintő történet befejezését miért nem keresik a nemzetközi jog segítségével. De miért ? Az OEP a régi, sok történetet lezáró forgatókönyvnél marad: kijelöl egy bűnbakot, és az elherdált közpénz megfizetésére kényszeríti a közt. Most úgy tűnik, ezt a balhét is a szentesi egészségügyi intézmény vezetőjének nyakába varrják. Igaz, a dinamikus, nagyot akaró és szakmájában szép teljesítményt nyújtó igazgató asszonyt, aki mellesleg a Magyar Kórházszövetség elnöke is, más ügy miatt tervezi meneszteni a megyei önkormányzat. Az OEP meg a közpénzből a baleseti osztályon elköltött milliókat a közzel, azaz a megyei önkormányzattal fizetteti meg. A vizsgálat le sem zárult, felejtsük el? 2004-től kell fizetniük az önkormányzatoknak Engedett a Mol Rt. Halasztott, kamatmentes fizetést tesz lehetővé a Mol Rt. azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknek több iparűzési adót fizetett, mint amennyi járt volna. - Levegőhöz jutottunk, így nem kell hitelt felvennünk, működőképes marad a település - kommentálta a Mol Rt. igazgatótanácsának tegnapi döntését az algyői polgármester. Piri József elmondta: az olajtársaság határozatától függetlenül az önkormányzat mint adóhatóság adóellenőrzést rendel el az iparűzési adótöbblet visszafizetésének ügyében. Ismeretes, hogy a Mol Rt. 2001. évi iparűzési adó bevallásának önellenőrzése során kiderült, a nemzeti olajtársaság mintegy 250 millió forinttal több iparűzési adót fizetett ki több mint húsz Csongrád megyei településnek, mint amennyi járt volna. Az olajcég felszólította az önkormányzatokat, hogy február 24-éig rendezzék tartozásukat. Algyőnek közel 130 millió, Szegednek 80 millió, Üllésnek pedig 7 millió forintot kellett volna visszafizetnie a megadott határidőig. A többi megyei településnek 1-6 millió forint közötti őszszeget kellett volna átutalnia a Mol Rt. számlájára. Jóllehet a Mol Rt. folyamatosan tárgyalt az érintett településekkel, és már a megbeszélések elején deklarálta, hogy nem akarja pénzügyileg lehetetlen helyzetbe hozni az önkormányzatokat, végig kérdéses volt, sikerül-e megegyeznie február 24-éig a helyhatóságokkal. Az olajcég vezérkara tegnap úgy határozott, hogy az önkormányzatoknak csak 2004-től, kamatmentesen kell visszafizetniük az adótöbbletet. A Mol Rt. MTI-hez eljuttatr t pénteki közleménye szerint azért döntött így, mert a 2003-as központi költségvetés lezárását követően az érintett települések nem tudnak olyan forráshoz jutni, amelyből rendezhetnék az adó-visszafizetésüket. sz. c. sz. Képviselői vélemények Kiss Elemér lemondásáról Pártállásfüggő megítélés Két Csongrád megyei országgyűlési képviselő, Balogh László (MDF) és Gazdag János (MSZP) véleményét kértük Kiss Elemér lemondásával kapcsolatban. MUNKATÁRSUNKTÓL A kancelláriaminiszter lemondása Balogh Lászlót nem lepte meg. Amint elmondta: a Parlament folyosóján már hetek óta beszéltek arról, hogy nagy összegű megrendeléseket kapott Kiss Elemér ügyvédi irodája. Balogh szerint a kancelláriaminiszter még a sajtóbotrány kirobbanása előtt le kellett volna mondania, még akkor, amikor egy parlamenti interpellációra adott válaszában elismerte: az MSZP külföldi (izraeli) PR tanácsadója 10 ezer dollárt kapott egy olyan tanulmány elkészítésére, amely még az országgyűlési képviselők előtt is titkos. Hozzátette: meggyőződése, hogy a képviselők előtt titkosított tanulmány nem készülhet közpénzen. Azzal zárta mondandóiát: úgy tűnik az üvegzsebprogram üvegszemprogrammá alakult át. Az MSZP Csongrád megyei országgyűlési képviselője, Gazdag János tőlünk értesült Kiss Elemér lemondásának híréről. A képviselő megérti a kancelláriaminiszter lemondását, hiszen mint kommentálta: az országgyűlésben az ellenzék részéről zajló gyűlöletszító támadássorozat újabb „akciójának" Kiss nem akarta kitenni sem magát, sem kormányát. Elegendő lett volna, ha Kiss bizonyítja, nem tett olyan lépéseket, amelyek kedvező helyzetbe hozták egykori ügyvédi irodáját. A kancelláriaminisztert ért támadások egyébként minden jogalapot nélkülöznek, a mostani szabályok alapján jogszerűtlenség nem történt - szögezte le az MSZP-s képviselő, aki kitűnő szakembernek tartja Kiss Elemért, s aki ezért is fájlalja távozását a miniszteri posztról.