Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-19 / 42. szám

SZERDA, 2003. FEBRUÁR 19. • AKTUÁLIS* 3 Öt cég, 600 munkahely a volt konzervgyári ingatlanokban Hely négyszáz új embernek Egyszerre öt cég betelepülése várható a volt Szegedi Konzervgyár területére, amelvek együttvéve 600 főt alkalmaznak, négyszázat újonnan vesznek fel. A város költségvetése kamatokkal együtt kapja vissza azt a 300 millió forintos tagi kölcsönt is, amelvbe az előző ciklusban a konzervgyár állítólagos megmentése került. Az utolsó igen, vagyis a végleges megállapodás is megérkezett tegnap a városházára azoktól a cégektói, amelyek jeleztek, betelepülnének a volt Szegedi Konzervgyár - immáron ipari park - területére. Öt vállalkozás költözik az értékes területre, egyikük a Makóról érkező IM-SZE Kft., amely olasz tulajdonban lévő, műanyag kiegészítőket gyártó cég. A kft. bővíteni szeretné termelését, 140 főt alkalmazna. A már ismert és Szegeden jelen lévő Renitex új ruházati áruházat tervez ugyanott 30 dolgozóval. A Bíró és Antal Kft., amely építőanyag-nagykereskedő, plusz 5-10 főt kíván alkalmazni, a Főnix Raktárház Kft. pedig újonnan létesülő üzletházában 60 ember felvételében gondolkodik a konzervgyári ingatlanegyüttesben. A legnagyobb befektető azonban a szegedi székhelyű magáncég, a Szilánk Kft., amely megveszi az épületeket, kifizeti a kamatokkal együtt a városnak járó 300 millió forintos, az előző városvezetés által a Szeko 2001 Rt.-nek nyújtott tagi kölcsönt és rendezi a vételártartozást a Ma2000. december 2. Amikor a konzervgyári dolgozók az üzem hónap közepére tervezett bezárása ellen tüntettek. Fotó: Karnok Csaba gyar Fejlesztési Banknak. (Ezen pénzintézet tulajdonában volt első, 2001 januárjában bekövetkező bezárásáig a konzervgyári A Szilánk 350 munkahelyben gondolkodik, vagyis a korábbi 200-hoz képest 150 fős a bővülés. Összességében megközelíti a 600-at a Szekóba betelepülő, a 400-at az újonnan létesülő munkahelyek száma. Az öt cégből négy már megkötötte a szerződést az önkormányzattal, az ötödikkel, a Szilánkkal - amely a Szeko 2001 Rt.-t vásárolja megaláírandó megállapodás még közgyűlési jóváhagyásra vár. Mint emlékezetes, az előző városvezetés 2001 végén hozta létre egy magáncéggel közösen, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal a Szeko 2001 Rt.-t a konzervgyár újbóli beindítására, oly módon, hogy az önkormányzat vállalta a kockázatot: 300 millió forintos tagi kölcsönt nyújtott az induló vállalkozásnak. Ez megint csak egy olyan privatizációnak bizonyult mondta a szegedi polgármester -, amelyben a kockázatot és az anyagi terheket a város viselte, a hasznon pedig egy külső befektetővel osztoztak. A történések utólag azt igazolták, nem a termelés beindítása volt a cél, hanem telekspekuláció. Az új városvezetést két cél motiválta - mondta el Botka László polgármester -, termelő beruházáshoz juttatni a szegedieket, az önkormányzatnak pedig visszaadni a kihelyezett összeget, kamataival együtt. F.K. Az üdítő kivétel FEKETE KLÁRA Van egy jó hírem - mondta Botka László, Szeged polgármestere tegnap, mégha nem is pontosan ugyanezekkel a szavakkal. Maid hozzátette: ráfér a vátosra és lakóira, hogy időnként valami jóról is hallianak a múlt hét végi drámai bejelentést követően, vagyis hogy csőd közeh helyzetbe jutott a költségvetés. És következett a hír: rövid időn belül közel egy időben hatszázan kezdenek el dolgozni a volt konzervgyárban. S nem májkrémet kenegetnek majd, mondta, mielőtt az emberben régi emlékképek bukkannának elő: a régi konzervgyári dolgozók 2000 karácsonya előtt transzparensekkel vonulnak a Kossuth Lajos sugárúton, a gyár egyik kapujától a másikig, égő gyertyák és virágok, amelyeket a főbejárat előtt helyeznek el. Majd a gyár 2001 januári bezárása rémlik fel a maga egyéni tragédiáival. Aztán jön a december, az újranyitás városi segítséggel, az örömünnep, száz ember fölvétele. És gigantikus küzdelmének kezdete a többi gyártóval a hazai máikrémpiacon. Az ember, amikor benne van a történésekben, a dolgok sürejében, még nem képes az események végét látni. Csak sejtései vannak, amelyeket megpróbál mondatokba önteni - magam is ezt tettem ugyanezeken a hasábokon 2001. augusztus 23-án. Azokat a kérdéseket fogalmaztam meg a konzervgyár újraindításáról szóló első hír hallatán, vajon lehet-e hasznot kihozni a drága konzervdobozokba zárt olcsó húsból, hogy abból fussa munkabérre, gázszámlára, az egymilliárdos vételár kifizetésére tizenkét havi részletben. Ilyen feltételekkel indult ugyanis a konzervek gyártása - legalábbis ennyiről tudott a külvilág -, s lett belőle előbb termelési kooperáció, majd a Szegedi Paprika telephelye újbóli bezárásáig, 2002. szeptember 28-áig. Az utolsó felvonás tüntetés nélkül zajlott, a megmaradt alig harminc dolgozót mindössze a Szövetkezeti útra „csoportosítottákát". Ma már csak konzervgyártás fedőnevű telekspekulációként emlegeti mindenki az akciót. Az ember szívesen tetszelegne abban a szerepben, hogy ö már akkor megmondta, mégsem teszi. Mint írtam: amikor a dolgok történnek, még nem látni a befejezést. Ezért aztán az ember óvatosan örül, holott a legszívesebben ujjongana. Hatszáz fix munkahelyre van ígéret, amiből négyszáz vadonatúj, s olyan körülmények között, amikor gyárak zárnak be sorozatban Magyarországon. Szeged ezúttal az üdítő kivétel lenA Mol Rt. a megyében még egyetlen településsel sem egyezett meg Már szorít a határidő Jóllehet február 24-én lejár a Mol Rt. által szabott határidő, az olajtársaság eddig még egyetlen Csongrád megyei településsel sem egyezett meg az iparűzési adótöbblet visszafizetéséről. A Mol Rt. 2001. évi iparűzési adó bevallásának önellenőrzése során - mint már megírtuk - kiderült, hogy a nemzeti olajtársaság mintegy 250 millió forinttal több iparűzési adót fizetett ki több mint húsz Csongrád megyei településnek, mint amenynyi járt volna. Az olajcég felszólította az önkormányzatokat, hogy február 24-éig rendezzék tartozásukat. A megadott határidőig Algyőnek közel 130 millió, Szegednek 80 millió, Üllésnek pedig 7 millió forintot kellene visszafizetnie. A többi megyei településnek 1 -6 millió forint közötti összeget kellene átutalnia a Mol Rt. számláiára. Jóllehet korábban úgy volt, hogy az olajtársasággal folytatott tárgyalásokra Piri József algyői polgármestert hatalmazzák fel az iparűzési adótöbblet visszafizetésével sújtott települések vezetői, időközben minden önkormányzat maga kezdeményezett egyeztető tárgyalásokat a Mol Rt.-vei. Noha a kisebb önkormányzatok, így például Üllés, Kübekháza vagy Öttömös vezetői különtárgyalásokat folytattak, folytatnak az olajcéggel, ugyanazt szeretnék elérni, mint Algyő: azaz 2004-től, három év alatt, kamatmentesen szeretnék visszafizetni az adótöbbletet. Az 1600 lakosú Kübekházának 2,5 millió, míg a 800 lelket számláló Öttömösnek 4,2 millió forintot kellene visszautalnia. Nyáriné Tajti Anna üllési, Molnár Róbert kübekházi és Bata Ferenc öttömösi polgármester lapunknak elmondta: képtelenek egy összegben visszafizetni a pénzt a Mólnak. A negyvenmilliárdos költségvetésű Szegednek nem lenne jelentős tétel a 80 millió forint, ám a jelenlegi válsághelyzetben a város vezetői arra kérték az olajcégvezetőit, hogy az adótöbbletet 2004-ben, két részletben törleszthessék. Megtudtuk: a Mólnál ígéretet tettek, hogy péntekig mindenképpen tájékoztatják a szegedieket és algyőieket a kérelmük elfogadásáról vagy elutasításáról. Hogy mi lesz a többi megyei településsel, nem lehet tudni. Bacsur György, a Mol Rt. sajtóirodájának főmunkatársa tegnap egyetlen kérdésünkre sem tudott válaszolni. Lapunktól tudta meg, hogy az olajtársaság adóvezetője, Birinyi György szerdán Üllésen tárgyal az adótöbblet visszafizetése ügyében. Információink szerint abban az esetben, ha a települések számára nem elfogadható a Mol ajánlata, úgy az adózás rendjéről szóló törvény értelmében az önkormányzat mint adóhatóság adóellenőrzést rendelhet el, amellyel 90 nappal kitolhatják az olajtársaság által szabott határidőt. sz. c. sz. Nagylakon a magyar oldalon nem kell sokat várakozniuk Tiltakoztak a kamionosok Egyablakos ügyintézést vezettek be február elején a román hatóságok a nagylaki, á borsi és a gyulavarsáitdi átkelőhelynél. A változás az első napokban alaposan lelassította a kamionforgalmat, emiatt a hétfőre virradó éjjel tiltakoztak is a sofőrök. MUNKATÁRSUNKTÓL A február eleje óta Nagylaknál bevezetett új határátkelési ügyintézés nem hogy enyhítette, de még fokozta is a gondokat. Emiatt az átkelő romániai felét hétfőre virradó éjszaka mintegy 200 kamionsofőr zárta el járművével, tiltakozásul a hosszas várakozás miatt. Róbert Ludt, az aradi határrendőrség szóvivője a sajtónak nyilatkozva elmondta, a tiltakozás csak rövid ideig tartott, hétfó reggelre helyreállt a rend. A kamionosok szerint az okoz gondot, hogy a február elején bevezetett egyablakos ügyintézés a forgalom gyorsítása helyett éppen ellenkező eredménnyel járt: 12-14 órát kell várakozni a határ átlépésekor. Az egyablakos ügyintézést február elsejétől vezették be a román hatóságok a nagylaki, a borsi és a gyulavarsándi határátkelőnél, miután a módszert a román-bolgár határon, a giurgiui átkelőnél kipróbálták. A nagylaki gondokkal kapcsolatban a múlt héten Arad megye prefektusa arra hívta fel a figyelmet, hogy az igen nagy forgalmú határátkelő forgalmának gyorsításához egy új sávot kellene építeni a teherautók és kamionok számára. A vám- és pénzügyőrség dél-alföldi regionális parancsnokságától megtudtuk, a romániai változások miatt hónap elején a magyar oldalon is megnőtt a várakozási idő. Ezenkívül az itt várakozó román kamionok sofőrjei a tumultus idején átmentek az átkelő román oldalára, hogy tiltakozzanak, hátrahagyott járműveik is gondot okoztak. A legutóbbi hétvégén azonban a magyar oldalon már nem kellett többet várakozni, mint máskor. A Mazsihisz kíváncsi, hogyan dönt az ügyészség a Sorstalanság-ügyben Izrael nagykövete Hódmezővásárhelyen járt Hódmezővásárhelyen tett látogatást tegnap Judith Varnai Shorer, Izrael rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A találkozón elhangzott: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatni fogja a vásárhelyi zsinagóga belső rekonstrukcióját. Az egész napos programsorozatot záró, Fekete Sas-beli sajtótájékoztatón Lázár János polgármester ismertette Vásárhelynek Izraelhez, illetve a zsidósághoz fűződő kapcsolatait. Arról, hogy milyen tárgyalásokat folytatott a nagykövet asszonnyal és a küldöttséggel, elmondta: a város, az ország társadalmi-gazdasági kérdéseiről, a további gazdasági-kulturális együttműködési lehetőségekről egyaránt szó volt. A város támogatja a zsidó hitközség működését, és a műemlékvédelmi hivatal, illetve a mai látogatás eredményeként a Mazsihisz segítségével folytatja a zsinagóga belső rekonstrukcióját. - Olyan városvezetést képviselünk, amelynek működése során egyetlen polgártársunknak sem kell félnie vallási meggyőződése, hovatartozása miatt - hívta föl a Judith Varnai Shorer nagykövet asszony. Fotó: Tésik Attila figyelmet a polgármester. Judith Varnai Shorer nagykövet - aki most járt először Vásárhelyen elmondta: nagyon megnyerte a tetszését a város, és az a szellemiség, amit a városvezetés képvisel. - Örömmel támogatjuk a zsinagóga rekonstrukcióját mondta Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke. Zoltai Gusztáv ügyvezető fölhívta a figyelmet: ha az ügyészség - egy közelmúltban érkezett följelentés folyományaként - úgy ítélné meg, hogy a városvezetés anyagi hibát követett el Kertész Imre Sorstalanság című kötetének minden vásárhelyi középiskolásnak való eljuttatásával, akkor az ezzel kapcsolatos költséget a Mazsihisz át fogja vállalni. Erdélyi Miklós a Magyar-izraeli Baráti Társaság képviseletében elmondta: a társaság mindent megtesz azért, hogy Vásárhelyen ismertté tegye a zsidó, Izraelben pedig a magyar kultúrát. - Kifejezzük szolidaritásunkat, mikor a zsidó népet terroristatámadások érik, s ártatlan áldozatok halnak meg - tette hozzá. A küldöttség látogatása nem áll összefüggésben azzal, hogy Kertész Imre-köteteket rongáltak meg a városban ismeretlen tettesek - tudtuk meg a nagykövet asszonytól. Megígérte: az izraeli nagykövetségen föl fogja hívni a befektetők figyelmét Hódmezővásárhelyre. F.CS. Manbir Singh nagykövet szerint fejleszthető az együttműködés Ha jönnek majd az indiaiak Elsősorban a helyi textilipar helyzete érdekelte India új magyarországi nagykövetét, aki országjáró körútján kedden Csongrád megyével ismerkedett. MUNKATÁRSUNKTÓL Manbir Singhet kedden a megyei közgyűlés alelnöke, Marosvári Attila fogadta. A találkozón a házigazda tájékoztatta a nagykövetet a megye gazdaságának erősségeiről, s az oktatásról. A nagykövet nemrégen foglalta el hivatalát, s úgy látja, több okból is érdekes lehet az indiaiak számára Magyarország. A távol-keleti állam gazdasága folyamatosan fejlődik, évente hatszázalékos a növekedés, s az indiai üzletembereket, befektetőket most már Közép-Európa is érdekli. A nagykövet elsősorban a textilipar helyzetéről kért és kapott információkat. De nem csak a gazdasági kapcsolatok kialakulásában szeretne segíteni. Országának középosztálya - amibe mintegy kétszázmillió ember tartozik - folyamatosan gyarapodik. Sokan közülük nagyon szeretnek utazni; Amerikát, Kanadát már felfedezték, Magyarországot azonban még nem, pedig nagyon sok olyan érték van itt, ami tetszene honfitársainak.