Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-18 / 41. szám
• AKTUÁLIS« KEDD, 2003. FEBRUÁR 18. A németek, osztrákok, olaszok már felfedezték az új átkelőt A kiszombori határkapu A hidegben kevesen vállalkoznak az utazásra. Fotó: Schmidt Andrea Korszerű határállomás fogadja a Romániába utazókat Kiszombor mellett. A forgalom niég csekély, pedig sokkal kevesebbet kell autóznia Temesvár felé annak, aki itt lép ki az országból. Már évekkel ezelőtt felvetődött, hogy kellene egy korszerű, éjjel-nappal nyitva tartó határátkelő Kiszombor körzetében, hiszen ezzel csökkenhetne a nagylaki forgalom, a Temesvárra igyekvőknek se kéne Arad felé kerülni. A terv megvalósult, már napi 24 órában át lehet kelni az új határkapun. Tavaly még csak személygépkocsikat fogadott a határállomás, most már buszok és 3,5 tonnánál kisebb teherautók is átléphetik a határt. A falu csendjét nem zavarja a forgalom, hiszen elkerülő út épült a makói úttól a határig. Minden adott a gyors határátlépéshez, ám - mint azt láthattuk - egyelőre még roppant kevés dolga akad a vámosoknak, határőröknek. Azt ugyanis még véletlenül sem állíthatnánk, hogy egymást kerülgetik a határkapu felé igyekezve az autók. - Ezt a határállomást a németek, az osztrákok és az olaszok is hamarabb felfedezték, mint a Magyarországon és Romániában élők - mondta Wentzel Ágoston nagylaki vámparancsnok. Kiszombor „pénzügyőrileg" Nagylakhoz tartozik, az itt szolgálatot teljesítők is Nagylakról érkeznek. Ami miatt a németek, az osztrákok és az olaszok szóba kerültek, a határregisztrációból kiderül: a napi 4-500 fős forgalom jelentős részét ök teszik ki. - Arról még korai lenne beszélni, mennyire lesz kedvelt átkelő Kiszombor - folytatta a határállomás bemutatását Wentzel Ágoston -, hiszen csak január eleje óta nonstop itt a forgalom. De például a temesvári reptérről már itt fuvaroz a gyorspostaszolgálat, s mint hallom, a Tisza Volán Rt. is tervezi, hogy a Szeged-Temesvár járatuk Kiszomboron haladjon át. Nagyon bízunk abban, hogy ha elmúlik ez a kemény tél, mind többen akarnak majd itt átlépni a szomszédba. Eddig ugyanis egyetlen csúcsforgalmat élt át Kiszombor - karácsony után érkeztek ide nagy számban a Nyugat-Európába, munkahelyükre visszatérő romániai vendégmunkások. Wentzel Ágostontól megtudtuk azt is, hogy egy-két csempész azért már „kóstolgatta", milyen is a helyzet Kiszombornál. Leginkább a cigarettafuvarosok érezték úgy, hogy itt talán könnyebben áthozhatják árujukat, mint Nagylakon. Ami pedig a benzinseftet illeti, a kiszombori határállomáson még nem foglaltak le üzemanyagot. - Szigorúan felügyelünk arra, hogy egy nap csak egyetlen alkalommal léphessen be magyar területre teli tankkal Romániából egy kocsi. A szabályt az utazók be is tartják. Ez persze nem jelenti azt, hogy Kiszombornál senki ne utazna át azért, mert túl drágának tartja a magyar naftát, csak éppen az a fuvarozás a törvényes keretek között zajlik - mondta el Wentzel Ágoston parancsnok. BÁTYI ZOLTÁN Pillanatképek a szegedi plazában: menni és venni Télen meleg, nyáron hideg. A plazában kellemes az élet, pezsgés mindenütt, sokan vásárolnak, szinte sehol egy nyugodt sarok. A téli hidegből belépni a fűtött plaza kivilágított épületébe jó. A fogyasztás szentélyében dologtalanul csámborgók sokasága. Szól a zene itt is, ott is, mindenhol. És mindenhol más zene szól. Közel fél éve kaptak egy nagyobb, fűtetlen termet a triálkerékpárosok. Az akrobatikus sportot üző fiatalok hosszabbítóról üzemeltetett kismagnójából saját CD-ik szólnak, ennek ütemére építgetik közös erővel raklapokból, kábeldobokból, farönkökből a pályát, amin aztán végigugrálhatnak két vagy egy keréken anélkül, hogy lelépnének a pedálról. A külső zajokat elzárja a graffitivel díszített fal. Az egyesületi tagok mellett bárki szerencsét próbálhat biciklijével a teremben. A baráti társaság lánytagjai fonott székeken cseveghetnek a bejárat mellett, amíg a fiúk készülődnek a nagy mutatványokra. A daltól hangos főutcáról betérve az egyes üzletekbe mindenhol más aktuális sláger segít a ruha, cipő, könyv, karóra, vagy lakberendezési tárgy kiválasztásában. A bejárat környékén következésképp egyszerre élvezhető mindkét nóta. A plaza diktálja a divatot. A nagy árleszállításoknak nagyrészt vége, megérkezett az új tavaszi trend: ahogy a fákon megjelennek az első rügyek, sok szexis, U. S. Army feliratot viselő kiskatona lepheti el az utcákat. Ez valóban a kiskatonák divatja lesz: ahogy 42-es női lábbelit, úgy 42-esnél nagyobb trendi ruhaneműt sem nagyon találni. Az étkezdék környékén a különböző népek ízei keverednek a kedvenc rádióadók slágereivel és a plaza fő muzsikájával, ebbe néha beleszűrődik a játékgépek hangja és a beszélgetés alapmoraja. Az összhatást ellenben nem zavarja az evőeszközök csörgése, mivel tányér, villa, pohár, kanál és kés egyaránt műanyag pizza, pörkölt és pikáns kínai leves esetében. A gyermekmegőrző falát a kicsik rajzai díszítik, s a medencével feltöltött medencében vagy a légvárban való ugráláshoz az ütemet a főutca zenéje szolgáltatja. A beugróban biztonságban vannak a gyerekek, folyamatos a szakszerű felügyelet, se ablak, se ajtó, ami elbóklászásra csábíthatna. A szülők pedig nyugodtan nézhetik meg a moziban a kiválasztott amerikai filmet. A színpadon „sztárok", play back műsoruk hangja tölti be a teret, igen, ők azok, akiknek hangját halljuk napközben a rádióból! A két lányon már a trendi katonaruha, ahhoz méltó eréllyel szólítják fel a közönséget két szám között a tapsolásra és a karlendítésre a jó hangulat fokozása érdekében. A fiúk nagyon lazák, kicsit kedvetlenek mégis, talán mert a nyakba akasztott szinti és gi-. tár banándugója megint otthonmaradt. WAGNER ANIKÓ Nézelődés egy pohár sör mellett. Fotó: Schmidt Andrea HÍREK BARTÓK MIHÁLY ESTJE Az Akadémikusok - nyakkendő nélkül címmel indított sorozat részeként szerdán 16.30-tól rendezik meg a Móra Ferenc Múzeum dísztermében Bartók Mihály vegyész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja estjét. A szegedi születésű jeles kutató, az SZTE emeritus professzora, az SZTE-MTA Organikus Katalízis Kutatócsoport vezetője idén ünnepli 70. születésnapját. Pályafutásáról, kutatási eredményeiről és még sok minden másról az est házigazdájával, Vincze Irén egyetemi tanárral beszélget. SZEGEDEN A FEJLESZTÉS EMELI A SZEMÉTDÍJAT A szegedi hulladékgazdálkodási ágazat 3 milliárd 400 millió forintos fejlesztésének 65 százalékát az Európai Unió ISPA-alapja támogatja. A fennmaradó 35 százalékból 25 százalékot az állam, 10 százalékot az önkormányzat biztosít. Az ISPA a támogatás feltételeként határozta meg, hogy 7 éven át az évi infláció felett 10 százalékkal, összességében kétszeresére emelkedjen a szemétszállítás díja. Az így keletkezett többletbevételt a város elkülönítetten kezeli és ebből fedezi a beruházás városi önrészét, így a hulladékszállítás díja az idén 16 százalékkal emelkedett Szegeden. EGÉSZSÉGHÉT ÚJSZEGEDEN Február 24-28. között ismét egészséghetet rendeznek Újszegeden, a MÁV-rendelőintézet könyvtárában. Naponta 15 és 18 óra között ingyenes vérnyomás, vércukor-, koleszterin-, testzsírmérésre nyílik lehetőség. Az egészséghéten mindennap 16 óra 30 perckor kezdődnek a kerekasztal-beszélgetések szakorvosok részvételével. Február 24-én a magas vérnyomásról, 25-én a cukorbetegség kezelésének újdonságairól, 26-án az allergiáról, 27-én az urológiai betegségek gyógyításáról, 28-án a szorongásról, stresszről, depreszszióról hallhatnak az érdeklődók. KERESIK VAS LÁSZLÓT A Szegedi Rendőrkapitányság eltűnés miatt továbbra is keresi Vas Lászlót. A 28 éves szegedi fiatalember 2002. november 8-án az esti órákban ismeretlen helyre távozott. Tartózkodási helye azóta ismeretlen. Vas László körülbelül 165 centiméter magas, vékony testalkatú. Haja barna, rövidre nyírt, bajuszt, szakállt nem visel. Arca csontos, fogazata hiányos. Bal vállán kék színű „Vodkás" feliratú tetoválás látható. A rendőrség kéri, hogy aki bármit tud a fiatalember jelenlegi tartózkodási helyéről, értesítse a Szegedi Rendőrkapitányságot a 62/562-400-as telefonszám 18-26-os mellékén, illetve hívja a rendőrség 107-es, vagy a telefontanú ingyenes 80/555-111 -es számát. GYÜLEKEZETI NYÍLT NAP Az utolsó napok szentjeinek Jézus Krisztus egyháza szegedi gyülekezete nyílt napon mutatkozik be február 21 -én 17 órától és február 22-én, szombaton 15 órától a Kossuth Lajos sugárút 53. alatt. Az érdeklődők megismerhetik az egyház történetét, hitük alapjait és választ kaphatnak kérdéseikre is. Amikor lába kél egy csomagnak A nagyobb csomagokat az áruházak többségében, így a Cora Áruházban is kötelező csomagmegőrzőben elhelyezni. A biztonságosnak tartott szekrények azonban nem is annyira biztonságosak. Vásárlása végeztével nyitva találta olvasónk azt az áruházi csomagmegőrző szekrényt, amelynek bezáródásáról - szokásához híven előzőleg meggyőződött. - Az értékeinket, a pénztárcát és a telefont szerencsére kivettük, az eltűnt táskában párom összes irata benne volt - elevenítette fel a Cora Áruházban történteket Horváth Zsolt. Ezek után azonnal szólt a bejáratnál álló őrnek, aki a vevőszolgálathoz küldte. - Ott annyit mondtak csupán, hogy sajnálják, s részükről elintézettnek tekintették a történteket. A csomagmegőrzőnél lévő táblán a felirat is ezt az álláspontot „képviseli": felelősséget nem vállalunk. Bozsó Edina, a Cora marketingvezetője elmondta: mivel a vevők sérelmezik, ha a nagyobb táskákba a kijáratnál belenéznek, ezért bevezették a díjtalan csomagmegőrző szekrények használatát. - Ezekkel nagyon ritkán van probléma - szögezte le. Másfél éve cserélték le a szekrényeket a legbiztonságosabbnak ítélt számkódos zárúakra. - Bármilyen lopás, autófeltörés vagy elveszett tárgy esetén a biztonsági szolgálat köteles jegyzőkönyvet felvenni. Ez lett volna a feladatuk az említett esetben is mondta. Ha a vevő elfelejti a négyjegyű kódot, abban az esetben egyedül a biztonsági őrök főnöke nyithatja ki a szekrényt, amennyiben a vásárló el tudja mondani, mit hagyott benne. Hasonló csomagmegőrző rendszer működik több nagyáruházban, többek közt a Praktikerben is. Az áruház vezetője, Sebők Zoltán nem tud náluk történt hasonló esetről. - A vevők az információs pultnál kérhetik el a szekrény kulcsát. Sokszor előfordul, hogy ezt később nem hozzák vissza a vásárlók - tájékoztatott. Ha a kulcs elvész vagy a zár elromlik és nem nyílik, akkor a pótkulcs segítségével kitárul az ajtó - feltéve, hogy az érintett elmondja, mi is volt benne. A Tesco Áruházban is sok szekténykulcs maradt emlékül a vevőknél, így egy ideje 200 forintos kauciót számolnak fel az 50 forintnyi szekrénybérleti-díj mellett. A szekrény használata egyébként nem kötelező, csak ha a táskában olyan áruféleség is van, ami náluk is kapható. W.A. Oláh Nóra teremtő és pusztító elemei Az alkotó a kiállításon. Fotó: Szabó Imre Az örökös küzdelemre ítélt ember ellentmondásos érzéseit tükrözi Oláh Nóra napokban megnyílt textilplasztikai kiállítása a makói városi könyvtárban. Az alkotó bevallása szerint saját élete, egy küzdelmekkel terhes időszak ihlette a most kiállított munkáit, de - mint a tárlatot a közönség figyelmébe ajánló Varga Márta, a városi tv ügyvezető igazgatója fogalmazott - rájuk nézve, velük azonosulva saját sorsába is bepillantást nyerhet a látogató. A textilplasztika egyébként különleges műfaj és kevesen művelik. Nyers textil, vászon és tapétaragasztó, no meg az alaphoz szükséges lemez kell hozzá. S persze fantázia, hiszen ez az anyag elsősorban a lendület, a mozgás kifejezésére alkalmas. Például a Teremtő és pusztító elemek című összeállítást a meghívón Remarque idézet ajánlja a néző figyelmébe: „A víz erősebb, mint a kő. Ami mozog, mindig legyőzi azt, ami áll." A civilben pedagógus Oláh Nóra ezen az anyagon tavaly nyár óta dolgozott. Az alkotó elárulta nekünk: következő tárlata kísérletező jellegű lesz, jelenleg ugyanis egy, a textilplasztikához hasonló műfajban gondolkozik, textilszobrokat szeretne készíteni. A most megnyílt kiállítás március 7-ig látható a makói könyvtár nyitvatartási idejében. SZ. I. M.