Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-18 / 41. szám

• AKTUÁLIS« KEDD, 2003. FEBRUÁR 18. A németek, osztrákok, olaszok már felfedezték az új átkelőt A kiszombori határkapu A hidegben kevesen vállalkoznak az utazásra. Fotó: Schmidt Andrea Korszerű határállomás fogadja a Romániába uta­zókat Kiszombor mellett. A forgalom niég cse­kély, pedig sokkal kevesebbet kell autóznia Te­mesvár felé annak, aki itt lép ki az országból. Már évekkel ezelőtt felvetődött, hogy kellene egy korszerű, éjjel-nappal nyitva tartó határátkelő Kis­zombor körzetében, hiszen ezzel csökkenhetne a nagylaki forgalom, a Temesvárra igyekvőknek se kéne Arad felé kerülni. A terv megvalósult, már na­pi 24 órában át lehet kelni az új határkapun. Tavaly még csak személygépkocsikat fogadott a határállo­más, most már buszok és 3,5 tonnánál kisebb te­herautók is átléphetik a határt. A falu csendjét nem zavarja a forgalom, hiszen elkerülő út épült a ma­kói úttól a határig. Minden adott a gyors határátlépéshez, ám - mint azt láthattuk - egyelőre még roppant kevés dolga akad a vámosoknak, határőröknek. Azt ugyanis még véletlenül sem állíthatnánk, hogy egymást ke­rülgetik a határkapu felé igyekezve az autók. - Ezt a határállomást a németek, az osztrákok és az olaszok is hamarabb felfedezték, mint a Magyar­országon és Romániában élők - mondta Wentzel Ágoston nagylaki vámparancsnok. Kiszombor „pénzügyőrileg" Nagylakhoz tartozik, az itt szolgá­latot teljesítők is Nagylakról érkeznek. Ami miatt a németek, az osztrákok és az olaszok szóba kerül­tek, a határregisztrációból kiderül: a napi 4-500 fős forgalom jelentős részét ök teszik ki. - Arról még korai lenne beszélni, mennyire lesz kedvelt átkelő Kiszombor - folytatta a határállo­más bemutatását Wentzel Ágoston -, hiszen csak január eleje óta nonstop itt a forgalom. De például a temesvári reptérről már itt fuvaroz a gyorsposta­szolgálat, s mint hallom, a Tisza Volán Rt. is terve­zi, hogy a Szeged-Temesvár járatuk Kiszomboron haladjon át. Nagyon bízunk abban, hogy ha elmú­lik ez a kemény tél, mind többen akarnak majd itt átlépni a szomszédba. Eddig ugyanis egyetlen csúcsforgalmat élt át Kiszombor - karácsony után érkeztek ide nagy számban a Nyugat-Európába, munkahelyükre visszatérő romániai vendégmun­kások. Wentzel Ágostontól megtudtuk azt is, hogy egy-két csempész azért már „kóstolgatta", milyen is a helyzet Kiszombornál. Leginkább a cigarettafu­varosok érezték úgy, hogy itt talán könnyebben át­hozhatják árujukat, mint Nagylakon. Ami pedig a benzinseftet illeti, a kiszombori határállomáson még nem foglaltak le üzemanyagot. - Szigorúan felügyelünk arra, hogy egy nap csak egyetlen alkalommal léphessen be magyar területre teli tankkal Romániából egy kocsi. A szabályt az utazók be is tartják. Ez persze nem jelenti azt, hogy Kiszombornál senki ne utazna át azért, mert túl drágának tartja a magyar naftát, csak éppen az a fu­varozás a törvényes keretek között zajlik - mondta el Wentzel Ágoston parancsnok. BÁTYI ZOLTÁN Pillanatképek a szegedi plazában: menni és venni Télen meleg, nyáron hideg. A plazában kellemes az élet, pezs­gés mindenütt, sokan vásárol­nak, szinte sehol egy nyugodt sarok. A téli hidegből belépni a fűtött plaza kivilágított épületébe jó. A fogyasztás szentélyében dologta­lanul csámborgók sokasága. Szól a zene itt is, ott is, mindenhol. És mindenhol más zene szól. Közel fél éve kaptak egy na­gyobb, fűtetlen termet a triálke­rékpárosok. Az akrobatikus spor­tot üző fiatalok hosszabbítóról üzemeltetett kismagnójából sa­ját CD-ik szólnak, ennek ütemé­re építgetik közös erővel rakla­pokból, kábeldobokból, farön­kökből a pályát, amin aztán vé­gigugrálhatnak két vagy egy keré­ken anélkül, hogy lelépnének a pedálról. A külső zajokat elzárja a graffitivel díszített fal. Az egye­sületi tagok mellett bárki szeren­csét próbálhat biciklijével a te­remben. A baráti társaság lány­tagjai fonott székeken cseveghet­nek a bejárat mellett, amíg a fiúk készülődnek a nagy mutatvá­nyokra. A daltól hangos főutcáról be­térve az egyes üzletekbe minden­hol más aktuális sláger segít a ru­ha, cipő, könyv, karóra, vagy lak­berendezési tárgy kiválasztásá­ban. A bejárat környékén követ­kezésképp egyszerre élvezhető mindkét nóta. A plaza diktálja a divatot. A nagy árleszállítások­nak nagyrészt vége, megérkezett az új tavaszi trend: ahogy a fákon megjelennek az első rügyek, sok szexis, U. S. Army feliratot vise­lő kiskatona lepheti el az utcá­kat. Ez valóban a kiskatonák di­vatja lesz: ahogy 42-es női lábbe­lit, úgy 42-esnél nagyobb trendi ruhaneműt sem nagyon találni. Az étkezdék környékén a kü­lönböző népek ízei keverednek a kedvenc rádióadók slágereivel és a plaza fő muzsikájával, ebbe né­ha beleszűrődik a játékgépek hangja és a beszélgetés alapmo­raja. Az összhatást ellenben nem zavarja az evőeszközök csörgése, mivel tányér, villa, pohár, kanál és kés egyaránt műanyag pizza, pörkölt és pikáns kínai leves ese­tében. A gyermekmegőrző falát a ki­csik rajzai díszítik, s a medencé­vel feltöltött medencében vagy a légvárban való ugráláshoz az üte­met a főutca zenéje szolgáltatja. A beugróban biztonságban van­nak a gyerekek, folyamatos a szakszerű felügyelet, se ablak, se ajtó, ami elbóklászásra csábít­hatna. A szülők pedig nyugodtan nézhetik meg a moziban a kivá­lasztott amerikai filmet. A színpadon „sztárok", play back műsoruk hangja tölti be a teret, igen, ők azok, akiknek hangját halljuk napközben a rádióból! A két lányon már a trendi katonaruha, ahhoz mél­tó eréllyel szólítják fel a közön­séget két szám között a tapso­lásra és a karlendítésre a jó hangulat fokozása érdekében. A fiúk nagyon lazák, kicsit kedvetlenek mégis, talán mert a nyakba akasztott szinti és gi-. tár banándugója megint ott­honmaradt. WAGNER ANIKÓ Nézelődés egy pohár sör mellett. Fotó: Schmidt Andrea HÍREK BARTÓK MIHÁLY ESTJE Az Akadémikusok - nyakkendő nélkül címmel indított sorozat részeként szerdán 16.30-tól ren­dezik meg a Móra Ferenc Múze­um dísztermében Bartók Mihály vegyész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja estjét. A szegedi szü­letésű jeles kutató, az SZTE emeritus professzora, az SZTE-MTA Organikus Katalízis Kutatócsoport vezetője idén ün­nepli 70. születésnapját. Pálya­futásáról, kutatási eredményei­ről és még sok minden másról az est házigazdájával, Vincze Irén egyetemi tanárral beszélget. SZEGEDEN A FEJLESZTÉS EMELI A SZEMÉTDÍJAT A szegedi hulladékgazdálkodási ágazat 3 milliárd 400 millió fo­rintos fejlesztésének 65 százalé­kát az Európai Unió ISPA-alapja támogatja. A fennmaradó 35 százalékból 25 százalékot az ál­lam, 10 százalékot az önkor­mányzat biztosít. Az ISPA a tá­mogatás feltételeként határozta meg, hogy 7 éven át az évi inflá­ció felett 10 százalékkal, összes­ségében kétszeresére emelkedjen a szemétszállítás díja. Az így ke­letkezett többletbevételt a város elkülönítetten kezeli és ebből fe­dezi a beruházás városi önrészét, így a hulladékszállítás díja az idén 16 százalékkal emelkedett Szegeden. EGÉSZSÉGHÉT ÚJSZEGEDEN Február 24-28. között ismét egészséghetet rendeznek Újsze­geden, a MÁV-rendelőintézet könyvtárában. Naponta 15 és 18 óra között ingyenes vérnyomás, vércukor-, koleszterin-, testzsír­mérésre nyílik lehetőség. Az egészséghéten mindennap 16 óra 30 perckor kezdődnek a ke­rekasztal-beszélgetések szakor­vosok részvételével. Február 24-én a magas vérnyomásról, 25-én a cukorbetegség kezelésé­nek újdonságairól, 26-án az al­lergiáról, 27-én az urológiai be­tegségek gyógyításáról, 28-án a szorongásról, stresszről, depresz­szióról hallhatnak az érdeklő­dók. KERESIK VAS LÁSZLÓT A Szegedi Rendőrkapitányság el­tűnés miatt továbbra is keresi Vas Lászlót. A 28 éves szegedi fi­atalember 2002. november 8-án az esti órákban ismeretlen helyre távozott. Tartózkodási helye az­óta ismeretlen. Vas László körül­belül 165 centiméter magas, vé­kony testalkatú. Haja barna, rö­vidre nyírt, bajuszt, szakállt nem visel. Arca csontos, fogazata hiá­nyos. Bal vállán kék színű „Vod­kás" feliratú tetoválás látható. A rendőrség kéri, hogy aki bármit tud a fiatalember jelenlegi tartóz­kodási helyéről, értesítse a Szege­di Rendőrkapitányságot a 62/562-400-as telefonszám 18-26-os mellékén, illetve hívja a rendőrség 107-es, vagy a tele­fontanú ingyenes 80/555-111 -es számát. GYÜLEKEZETI NYÍLT NAP Az utolsó napok szentjeinek Jé­zus Krisztus egyháza szegedi gyülekezete nyílt napon mutat­kozik be február 21 -én 17 órától és február 22-én, szombaton 15 órától a Kossuth Lajos sugárút 53. alatt. Az érdeklődők megis­merhetik az egyház történetét, hitük alapjait és választ kaphat­nak kérdéseikre is. Amikor lába kél egy csomagnak A nagyobb csomagokat az áruházak több­ségében, így a Cora Áruházban is kötelező csomagmegőrzőben elhelyezni. A bizton­ságosnak tartott szekrények azonban nem is annyira biztonságosak. Vásárlása végeztével nyitva találta olvasónk azt az áruházi csomagmegőrző szekrényt, amelynek bezáródásáról - szokásához híven ­előzőleg meggyőződött. - Az értékeinket, a pénztárcát és a telefont szerencsére kivettük, az eltűnt táskában párom összes irata benne volt - elevenítette fel a Cora Áruházban tör­ténteket Horváth Zsolt. Ezek után azonnal szólt a bejáratnál álló őrnek, aki a vevőszolgá­lathoz küldte. - Ott annyit mondtak csupán, hogy sajnálják, s részükről elintézettnek te­kintették a történteket. A csomagmegőrzőnél lévő táblán a felirat is ezt az álláspontot „kép­viseli": felelősséget nem vállalunk. Bozsó Edina, a Cora marketingvezetője el­mondta: mivel a vevők sérelmezik, ha a na­gyobb táskákba a kijáratnál belenéznek, ezért bevezették a díjtalan csomagmegőrző szekré­nyek használatát. - Ezekkel nagyon ritkán van probléma - szögezte le. Másfél éve cserélték le a szekrényeket a legbiztonságosabbnak ítélt számkódos zárúakra. - Bármilyen lopás, autó­feltörés vagy elveszett tárgy esetén a biztonsá­gi szolgálat köteles jegyzőkönyvet felvenni. Ez lett volna a feladatuk az említett esetben is ­mondta. Ha a vevő elfelejti a négyjegyű kódot, abban az esetben egyedül a biztonsági őrök fő­nöke nyithatja ki a szekrényt, amennyiben a vásárló el tudja mondani, mit hagyott benne. Hasonló csomagmegőrző rendszer műkö­dik több nagyáruházban, többek közt a Praktikerben is. Az áruház vezetője, Sebők Zoltán nem tud náluk történt hasonló eset­ről. - A vevők az információs pultnál kérhe­tik el a szekrény kulcsát. Sokszor előfordul, hogy ezt később nem hozzák vissza a vásár­lók - tájékoztatott. Ha a kulcs elvész vagy a zár elromlik és nem nyílik, akkor a pótkulcs segítségével kitárul az ajtó - feltéve, hogy az érintett elmondja, mi is volt benne. A Tesco Áruházban is sok szekténykulcs maradt emlékül a vevőknél, így egy ideje 200 forin­tos kauciót számolnak fel az 50 forintnyi szekrénybérleti-díj mellett. A szekrény használata egyébként nem kötelező, csak ha a táskában olyan áruféleség is van, ami ná­luk is kapható. W.A. Oláh Nóra teremtő és pusztító elemei Az alkotó a kiállításon. Fotó: Szabó Imre Az örökös küzdelemre ítélt ember ellentmondásos érzéseit tükrözi Oláh Nóra napokban megnyílt textilplasztikai kiállítása a makói városi könyvtárban. Az alkotó bevallása szerint saját élete, egy küzdelmekkel terhes idő­szak ihlette a most kiállított munkáit, de - mint a tárlatot a közönség figyelmébe ajánló Varga Márta, a városi tv ügyvezető igazgatója fogal­mazott - rájuk nézve, velük azonosulva saját sorsába is bepillantást nyerhet a látogató. A textilplasztika egyébként különleges műfaj és kevesen művelik. Nyers textil, vászon és tapétaragasztó, no meg az alaphoz szükséges lemez kell hozzá. S persze fantázia, hiszen ez az anyag elsősorban a lendület, a mozgás kifejezésére alkalmas. Például a Teremtő és pusztító elemek című összeállítást a meghívón Re­marque idézet ajánlja a néző figyelmébe: „A víz erősebb, mint a kő. Ami mozog, mindig legyőzi azt, ami áll." A civilben pedagó­gus Oláh Nóra ezen az anyagon tavaly nyár óta dolgozott. Az alkotó elárulta nekünk: következő tárlata kísérletező jellegű lesz, jelenleg ugyanis egy, a textilplasztikához hasonló műfajban gon­dolkozik, textilszobrokat szeretne készíteni. A most megnyílt kiállí­tás március 7-ig látható a makói könyvtár nyitvatartási idejében. SZ. I. M.

Next

/
Thumbnails
Contents