Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-03 / 28. szám

8 •ZÖLD PONTOK" HÉTFŐ, 2003. FEBRUÁR 3. A Zöld Pontok mellékletet szerkeszti: Újszászi Ilona Értékek Kölcsön kaptunk az utódainktól, nem pedig elkótyavetyélhető tulajdonunk a Föld. De mintha nem tudnánk mit kezdeni ezzel az értéket védő gondolattal. Nemzetközi összefogás szükségeltetik az olyan, emberiség okozta baj mérséklőiéhez, mint például a globális felmelegedés. Ezért volt korszakalkotó, hogy 1997 decemberében 38 fejlett ipari ország kötelezettségként vállalta: a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkenti az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó hat gázféleség, mindenekelőtt a szén-dioxid kibocsátását. Ám hiába teljesítették az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentőiére kitűzött időarányos célokat például az EU-tagországok, ha - többek között - az Amerikai Egyesült Államokban „a gazdaság mindenek előtt" értékszemlélete miatt - csekély mértékben ugyan, de - már 1999-2000-ben ismét emelkedett a kibocsátási szint. Pedig ha a gazdasági és a természeti értékek kibékíthetetlenségére hivatkozva vitáznak a nagyok, akkora végső és közös cél elérése kerülhet veszélybe. Persze, vannak helyi bajaink is. A környezet állapota szűkebb hazánkban, a Dél-Alföldön sem ideális. Gondoljunk csak a szennyvízen úszó, jórészt még csatornázatlan településeinkre, vagy a megmérgezett Tiszára, az esetleg szelektíven gyűjtött, majd egyetlen edénybe zúdított és elszállított szemétre. Ugyanakkor e vidéken is jelentős természeti értékek maradtak fenn, és várnak megőrzésre. A nemzetközi civakodás, például a fenntartható fejlődésről tavaly nyár végén Johannesburgban tartott világértekezletről hallottak hatására, a nem eléggé ismert helyi problémák miatt nehezen határozza meg a maga számára az egyes ember: mi az, amit ő tehetne a saját környezete védelméért. Iránytű lehet a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!" felszólítás. Ennek jegyében született meg a Zöld Pontok, lapunk környezetvédelmi melléklete, mely - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával - összesen hat alkalommal jelentkezik. E zöld oldalakon pontról pontra bemutatjuk a környezet állapotát, a természet értékeit, a követhető mintákat, hogy mindenki eldönthesse: hogyan adhatunk az utódainak zöld pontokat. ÚJSZÁSZI ILONA Makói energiabajnok Ötvenezer forint értékű kerékpárt nyert a makói Szikszay György Református Általános Iskola egyik tanulója, a hetedikes Medve Tímea egy energiatakarékosságot ösztönző pályázaton. Az energiabajnokság a kis fogyasztású kompakt fénycsövek használatát népszerűsítette. Az országos pályázatot egy nemzetközi kampány részeként hirdették meg hazánkban, megyénkben a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület közreműködésével - hangzott el a pénteki díjátadó ünnepségen, az iskola folyosóján. Mindegyik megyében kisorsoltak egy értékes kerékpárt a legjobb pályamunkák beküldői között. Nálunk a makói Medve Tímeának kedvezett a szerencse. Az egyesület környezeti nevelési tanácsadója, Antal János a fődíj mellett minden pályázatra jelentkezett diáknak, felkészítő tanáruknak és az iskolának is hozott a kompakt fénycsövekből néhányat. Az energiabajnokságot tavaly ősszel írták ki. A résztvevők feladata egyszerű volt: egy adtalap segítségével ki kellett számítaniuk családjuk jelenlegi világítási költségét, illetve azt, mennyit lehetne pénzben és energiában megtakarítani az izzók cseréjével. A versenyre az ország nyolc megyéjéből összesen közel hatszáz diák nevezett be. A kompakt fénycsövek népszerűsítése egyszerre szolgálja a takarékosságot és a környezetvédelmet, hiszen a kevesebb energiát fogyasztó izzók nem csak pénzt takarítanak meg - mondta Antal János. Mivel működésükhöz kevesebb áram kell, mérséklik az energiatermeléssel együtt járó környezetkárosítást is. Ha valóban korszerűsítenék a világítást, minden benevezett diák családjában, ez együttesen azt jelentené, hogy négyezer-hétszáz mázsa kőszénnel vagy százhetvennyolcezer liter gázolajjal kevesebbet kellene elégetni az erőművekben az elkövetkező hat évben, amíg a fénycsövek működőképesek. Magyarországon a háztartások nagyjából hatvan százaléka használ energiatakarékos izzókat tudtuk meg. Csongrád megyében ez az arány mindössze negyven százalék, ami a szerényebb jövedelmekkel magyarázható. A legolcsóbb kompakt fénycső ára ugyanis ezerháromszáz forint körüli. Ennek ellenére érdemes megvenni, mert hatezer órás élettartama idején ennek közel az ötszörösét takarítja meg használójának. Ha egy család az összes izzót lecseréli - még a csillárokban is -, a különbség markánsan látható a villanyszámlán: az éves költségmegtakarítás több mint hatezer forint, míg a fénycsövek élettartamának végére összesen akár harmincezer forint is lehet. Az akció hasznosságát jelzi, hogy a kerékpárt nyert Medve Tímea is azt mondta, amikor megkérdeztük, hogy korábban még soha nem hallott az energiatakarékos izzókról. Mostantól otthon is használni fogják, hiszen a kerékpár mellé ő is kapott a környezetbarát izzókból ajándékba. SZABÓ IMRE Az egyesületet képviselő Antal János a kerékpár mellé kompakt fényI csöveket és egvoklevelet is adott Medve Tímeának. Fotó: Szabó Imre Elvárások A magyar környezetvédelemnek - négy területet kivéve - a csatlakozásig meg kell felelnie az uniós elvárásoknak. A szennyvizek összegyűjtésére, tisztítására vonatkozó uniós előírásokat teljes mértekben 2015 vegétől kell alkalmazni. A veszélyes hulladékok égetéséhez használt berendezéseket már 2005 közepére fel kell újítani, vagy ki kell cserélni. A csomagolási hulladékoknál 2005 vége az a határidő, amikor már a hasznosításnak el kell érni legalább az 50 százalékot. Az uniós előírás teljesítéséhez általánossá kell tenni a szelektív lakossági hulladékgyűjtést, nagyobb ösztönzést adva új feldolgozókapacitások létesítéséhez, a meglévők jobb hasznosításához. A nagy tüzelőberendezéseknek, erőműveknek 2004 végéig kell teljesíteniük az uniós határértékeket. Ez több erőműre, cukor- és cementgyárra vonatkozik. Natura 2000 Az európai jelentőségű természeti értékek védelmét szolgáló Natura 2000 program magyarországi területeinek kijelölése az ország európai integrációjának feltétele. A Natura 2000 területeken csak olyan tevékenység folytatható majd, amellyel a természeti örökség megőrizhető. A Natura 2000 területek abban különböznek a már meglévő védett területektől, hogy a védettség fogalmát tágabban értelmezik. Nem feltétlen a területek természetes állapotának megőrzése a cél, hiszen akár egy pár hektáros szántóföldet is Natura 2000 területté nyilváníthat az EU csak azért, mert az egy fokozottan védett állatfaj populációjának élőhelye. Az ország 10 nemzeti parkja, 40 tájvédelmi körzete és 150 természeti terű' lete mellé csatlakozó Natura 2000 területek magyarországi hálózatára tett javaslatot az Európai Unió felülvizsgálja, majd akár már 2006-ban ki is hirdetheti. Tisza-program, uniós támogatással Milliárdnyi ivadékhal, évről évre Együtt a természetvédelem és a gazdálkodás Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem kettős követelményrendszerének nem könnyű megfelelni. Fotó: Tésik Attila A gazdálkodási mellett a természetvédelmi szempontoknak is igyekszik megfelelni a mártélyi tájvédelmi körzet területén lévő erdőket is kezelő Dél-alföldi Erdészeti (Dalerd) Rt. Ez nem könnyű föladat - de megvalósítható. - A természetvédelem és az erdőgazdálkodás szempontjai öszszeegyeztetők - mondja Fazekas József, a Dalerd termelési vezérigazgató-helyettese. A körtvélyesi fakitermelés kapcsán megerősíti a nemzeti park lapunknak néhány nappal ezelőtt nyilatkozó illetékese szavait. A ritka madarak élőhelyét is érintő fakivágásra egy, a területet jól ismerő vásárhelyi természetvédő hívta föl a figyelmet, a sok helyütt alkalmazott mesterséges faállománypótlással kapcsolatban is kifejezve aggályait. A termelési vezérigazgató-helyettes fölhívja a figyelmet: tájvédelmi körzet területén erdészeti munka csak előírások figyelembevételével végezhető. Például: ha az erdőt őshonos fafajok alkotják, meg kell maradnia a területen egy facsoportnak az állomány tíz százalékáig, a korhadéklakó rovarok, az odulakó madarak és denevérek részére. Három hektárnál nagyobb, összefüggő területen nem lehet fát vágni; a kitermelés csak vegetációs időn kívül, októbertől márciusig végezhető. Mindezt figyelembe veszi tehát az rt. a kitermeléseknél. - Évente átlag a terület mindössze egy százalékát termeljük ki, a fölújítás még az adott évben megkezdődik - mondja a termelési vezérigazgató-helyettes. Ha természetes úton, sarjadztatással nem lehetséges az utánpótlás, .illetve a kitermelt állományt nem őshonos, a nemzeti park területén nem kívánatos fák alkották, akkor mesterséges úton valósul meg a fölújítás, őshonos fekete* és szürkenyárral, fehér fűzzel (ezek egyébként többnyire kisebb hozamot adnak, mint a nem őshonos, vagy a nemesített fák). Őshonos fafajok egyedeiből a tájvédelmi körzet területén évenként mintegy negyvenezer darab, másfél-két méteres, előnevelt csemetét ültet a gazdaság, amely arra is figyel, hogy az árvizek következtében kipusztult, természetes úton meg nem újuló, őshonos fafajú erdőrészleteket is pótolja. Kétségtelen - teszi hozzá a termelési vezérigazgató-helyettes -, hogy a mesterséges erdőtelepítés (melyet akkor alkalmaznak, ha a sarjadztatás nem lehetséges) fasorai valóban „zsinóregyenesek", nem igazán tájvédelmi körzetbe illők. Viszont nincs más megoldás: a fiatal fák gondozása a technika jelen színvonalán csak soros ültetés esetében lehetséges. És előbb-utóbb „visszatermészetesül" az ültetett erdő. Egyes fák jobban, mások kevésbé jól növekednek, némelyikük kidől, ezek helyét természetes úton odakerült, más fák töltik ki, egyre változatosabb, természetvédő zsargonnal élve „mozaikosabb" elrendezésű, mind többféle élőlénynek helyet adó lesz a táj - a terület tehát visszanyeri eredeti arcát. F.CS. A Tisza mentén egymást követik a hullámtéri kubikgödrök. A tavaszi áradáskor megtelnek vízzel, de őszre kiszáradnak - évről évre rengeteg hal pusztul el az így létrejött „csapdában". Csongrád megyében is követhető lenne az a megoldás, amit egy Közép-Tisza-vidéki település kezdeményezett a WWF Magyarország természetvédelmi szervezet támogatásával, uniós forrásokból is részesülve. Miképp szüntethető meg a kubikgödrök csapda mivolta, hogyan lehet belőlük ideális halszaporodó hely? - Úgy, ha a kubikgödrök és a Tisza között megteremtjük az összeköttetést. Létesítünk egy zsilippel zárható, a folyó felé enyhén lejtő csatornát és nyár végén, vagy ősszel nem kell mást tenni, csak a zsilipet fölhúzni, a halak megindulnak a folyóba, megmenekülve az egyébként néhány héten, hónapon belül bekövetkező kubikgödör-kiszáradástól mondja Siposs Viktória, a WWF Magyarország Tisza-programjának vezetője. A program - mely a kubikgödrökre vonatkozó részén kívül több, további projektet is tartalmaz - összesen 100 millió forintba kerül, felét az Európai Unió LIÉE-Nature-programja biztosítja, másik része ugvancsak rendelkezésre A WWF Magyarország Tisza-programja Csongrád megyében is követhető lehet. Fotó: Tésik Attila áll és mintegy 20 millió forintra még keresi a támogatókat a WWF. A kubikgödör-Tisza összeköttetés megteremtését a nagykörűi önkormányzat kezdeményezte, hozzájuk társult szakmai segítségnyújtóként, forrásszerzőként a WWF. Ezen a télen már be is fejeződik egv 5 kilométeres kubikgödörrendszer kapcsolatának kiépítése a Tiszával. Az idei tavaszszal a kubikgödrökbe kiúszó halakat, s az itteni, sok milliárdnyi ivadékot tehát már nem fenyegeti „sivatagi halál". Ahhoz, hogy a halak tényleg visszajussanak a Tiszába, nagyon pontos tervek alapján kellett elvégezni a munkákat. A rendszer működik. Erre bizonyíték: egy kisebb, fél kilométeres kubikgödörszakaszt már három éve összekötöttek a folyóval és ott akadálytalanul vándorolnak oda-vissza a halak. A Tisza-program egy másik része az Anyita nevű hullámtéri területhez kötődik. E mély fekvésű, de a folyótól elkülönülő részt egykor természetes csatorna, azaz fok kötötte össze a Tiszával. A fokon keresztül az áradáskor kiment a víz, apadáskor visszahúzódott. Ezt a fokot hozta rendbe a WWF és az idén tavasztól a halak már kijuthatnak a hullámtérbe, leívnak és később, ivadékaikkal együtt, visszatérnek. A régi magyar fokgazdálkodás is újra bevezethető itt, régi, mára csaknem kiveszett, több, mint egy hónapos vízborítást is kibíró gyümölcsfafajták visszahonosításával; a belőlük készülő termékekre mindig vevő az EU-piac. A ridegtartású szürkemarha melynek húsára ugyancsak korlátlan fölvevőkészség mutatkozik az unióban - WWF-es tapasztalatok szerint szintén jól hasznosíthatja a területet. „Nagykörű", illetve Anyita-mintájú" projekt Csongrád megyében is sok helyen megvalósítható lehetne a Tisza mentén. Egyébként mindkettő modellezi: milyen folyamatok zajlanak majd le a tiszai vésztározókban, azok elkészülte utan. FARKAS CSABA