Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-15 / 39. szám
NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS MMMMMNNNNM 2003. FEBRUÁR 15. Szerda Csütörtök Péntek MNnHMMMHHMMMHHHMI WWW.DELMAGYAR.HU Vitray ellen álljon ki, aki akar Az olimpiára készül és csapatot épít, a sportolók emberi sorsait bemutató műsort állít össze. Vitray Tamás hetvenévesen sem fáradt a szakma dzsungeléhez és azt vallja, nehéz dolguk van a ma kezdő riportereknek. Kicsi az elvárás velük szemben, ezért sokan vannak és könnyen lecserélik őket. Az ő tévés pályája viszont nem tiszavirág-életű, így tapasztalataira ma is sokan kíváncsiak. - Az mtv-n újra kiírják a nevét több műsor végén. Elégtételt érez? - A nevemet már valóban lehet látni a képernyőn, visszahívtak a Magyar Televízióhoz sportfőszerkesztőnek. Hogy elégtételt érzek-e? Nehéz erre válaszolni, mert ha túl szerény vagyok, akkor azt mondom, meglepetésként ért, hogy kerestek. Végül is az utóbbi hat évben én már csak mint külsős dolgoztam az állami tévének, így nem sok közöm volt hozzá. Rövidebb időt töltöttem egy kereskedelmi televíziónál is. Úgyhogy nem mondhatom, hogy számoltam ezzel a felkéréssel, de kaptam két lehetőséget és az egyiket elfogadtam. Kifejezetten sportfőszerkesztésre szerződtem, tehát az én dolgom az, hogy a sportosztály működésbe jöjjön. A terveket pedig mindig megszabják az események. Egy olimpia előtt állunk és ez mindig a legnagyobb erőpróba a sportosoknak. Ugyan az emberek még nem tudják, de a tévéseknek ez már a huszonnegyedik óra. Már azt is meg kellett mondanunk, hogy hány szállodai szobát igénylünk. Szűk másfél évvel az olimpia előtt már tudnunk kell, kik mennek és milyen technikai lehetőségekkel számolhatunk. - Tervez átalakításokat, változtatásokat? - Nem, nem az a dolgom. Odacseppentem kevés ismerős és több, számomra alig ismert ember közé, esélyem se lett volna arra, hogy rögtön mindent megváltoztassak és ezt nem is akartam. Én azt gondolom, hogy először - bármilyen elcsépelt szó - csapattá kell alakulni, aztán lehet tervezni. A csapattá válás eszköze pedig a munka. Ha van munka, akkor lehet fejlődni, ha nincs, akkor nem. Ezért a legfőbb feladatom, hogy munkát szerezzek. Elindult viszont egy sorozat, ami újdonságot jelent, mert a sport általában csak közvetítésekből állt, és nagyon kevés egyébből. Az a címe: „Amiről nem beszélünk". Olyan sporthoz kötődő témákat dolgozunk fel benne, amiket mások nem. Vagy azért, mert nem jutott eszükbe, vagy azért, mert kényes téma. Például: a Los Angeles-i olimpián a magyar sport nem vett részt és ezt ráadásul magukkal a sportolókkal is megszavaztatták. Politikai döntés volt, bosszúból, kvázi azért, mert Moszkvába meg az amerikaiak nem mentek el. Ez a döntés azonban sok sportolónak azt jelentette, hogy nem juthatott el pályafutása csúcsára, mert négy évvel később már nem volt ugyanolyan esélye. Mi ezeket a sportolókat fogjuk előszedni. Megnézzük, mi lett belőlük, megkérdezzük, befolyásolta-e a tizenkilenc évvel ezelőtti szavazás az életüket. Hiszen elestek a nagy esélytől. Ráadásul most már az olimpiai győzelem nem csak dicsőség, ma az olimpikonoknak olyan lehetőségeik vannak, hogy életük végéig egyfajta anyagi juttatáshoz jutnak. Emellett vannak nagyon nagy sportolóink, akik a sport miatt az életükkel kevésbé foglalkoztak, magyarán nem tanultak. Nem mindegyik azért, mert nem engedték neki, nagyon sokan azért, mert lusta volt hozzá, a sport kötötte le. Nekik megélhetési sportolókként negyven év körüli korban kell alacsonyabb szinten újrakezdeniük életük alakítását, hogy egyáltalán eltartsák magukat. - Munkaszerzésről beszélt. Azt nem lehetett volna megoldani, hogy a Bajnokok Ligáját az mtv közvetítse? - Valóban elterjedt a hír, hogy nem mi közvetítjük, de erről még szó sincs. Tudni kell ugyanis, hogy a Bajnokok Ligáját kizárólag országosan fogható és földi sugárzású televízió közvetítheti. Az az adó, amelyikről mondják, hogy megkapta a jogot, egyik feltételt sem teljesíti. Mi még semmilyen végleges választ nem kaptunk. Két érdekelt is „Ha komolyan gondolnák, hogy a Magyar Televízió tisztességesen megmaradjon a politikától távol, akkor már rég megpróbálták volna kihúzni a kátyúból, ebből a szörnyű anyagi helyzetből. De az előző kormányok is feltételeket szabtak és a feltételek mindig a befolyásuktól függtek." Fotók: Miskolczi Róbert van az ügyben, a Magyar Televízió és a Sport 1. Legutóbb ketten közvetítettük a Bajnokok Ligáját, mert az mtv továbbadhatta a jog egy részét, noha a Sport 1 nem országosan fogható és földi sugárzású. Lehet, hogy a Viasat3 szintén másodikként kapja meg a jogot egy külföldi adótól. - Láthatják a nézők az elkövetkezőkben a képernyőn olyan műsorban, ami a sporttal nem függ össze? „Eljön egy életkor, mikor a kérdező embert elkezdik kérdezgetni. Nagyon megtisztelő, de nem . jó, mert azt jelzi, hogy már a célegyenesben van a riporter, azaz a pályájának abba a szakaszába lépett, mikor nem a tevékenysége számít, hanem a tapasztalatai értékesek, arra kíváncsiak az emberek. Nincs ebben semmi sértő vagy fájdalmas, de jellegzetes. Nem tesz boldoggá, mert szívesen ülnék én szembe egy öreg nénivel vagy bácsival, hogy mondja el a tapasztalatait. Örülnék neki, milyen okosakat hallok. Hogy mennyire nyílik meg az ember, az attól függ, hogy a beszélgetés alatt milyen gombokat nyomnak meg benne. Magamtól nem tudok semmit elkezdeni, amiről érdeklődnek, arra válaszolok. Nem mindig mondok újat, az ember egy idő után már a saját lemezeit játssza újra. Bár egy nagy zeneszerzőtől, jó karmesterrel kétszer is érdemes meghallgatni ugyanazt a művet." - Márciusban elképzelhető, hogy elkezdődik egy olyan játék, melyet én vezetek. Nem én jelentkeztem a feladatra, ajánlatot kaptam és azért vállaltam el, mert eltér a korábbi gyakorlattól ez a feladat. Nagyon sok játékot vezettem már anno és mindig az volt az érzésem, hogy a helyzetben van valami alapvetően igazságtalan. Az, aki a játékot vezeti, mindig egyfajta fölényt élvez, hiszen neki ott van a kezében a papír és akármit kérdez, tudja a választ. Felteszem a kérdést, ha a játékos nem tudja a választ és én rendes ember vagyok, akkor sajnálkozom, esetleg kicsit ironizálok, de mindenesetre ott van a kezemben a megfejtés. Most egy olyan játékot ajánlottak, amiben ellenem kell nyernie annak, aki játszik. Tehát én se tudom előre a választ, ami nagy kockázat, mert az ember vén fejjel ugye kockára teszi a saját hiteiét. Aki velem szembeszáll, komoly összeget nyerhet, én nem nyerhetek pénzt. - A rendszerváltás óta állandóan áll a bál a közszolgálati tv körül. Lehet-e egyáltalán egy közszolgálati adó politikailag kiegyensúlyozott, vagy ez csak álom? - Hogy lehet, arra van példa a világban. Például a BBC abszolút kiegyensúlyozott, pedig a briteknél is két nagy politikai erő váltja egymást. Hogy Magyarországon lehet-e? Hát az én életemben már nem, mert a politika mindig a maga szolgálatába akarja állítani a televíziót. - Úriemberként hogyan boldogul a farkastörvények közt? - Én rettenetesen tisztelem a farkasokat. A dzsungel könyvének nagy híve vagyok, az abban leírt farkastörvények legalább annyira tisztességesek, mint az emberek törvényei. Persze tudom, mire vonatkozik a kérdés és arra az a válaszom, hogy nem kell beállni a sorba. Más dolgok határozzák meg ma a sikert, ez igaz, de ez még nem farkastörvény. A sikert ma az határozza meg, hogy mennyien néztek egy műsort. Ez óhatatlanul átalakítja a televíziózást. Az én felfogásom szerint nem előnyösen. Hiszen az olcsóbb, a gagyi mindig szélesebb közönségre számíthat, és minél emelkedettebb valami, annál kevesebben értik, igénylik. Ez törvényszerű. Na most, ha az ember egy zsákba benyúl, mert minél többet akar markolni, akkor leginkább az aljára nyúl először, hátha az egészet kiveszi. Magyarul, nagyon mélyre megy a televíziózás, mikor a közönségét toborozza. Mostanában illik emlegetni a valóságshow-kat, ezeknél biztos lehet még mélyebbre menni, de ez már majdnem a zsák alja. Ezért vizeződik fel, ezért lesz rendkívül kétes értékű a televíziózás, de ez az élet rendje. Azt gondolom, ez is egyfajta mérce. Amíg a közszolgálati televízió a közönségért óhajt versenyezni, addig föltehetően kénytelen maga is leszállni egyfajta mélységbe. Milyen érdekes! Az elmúlt három hónapban van egyfajta fölzárkózás és ez is sokatmondó. Amennyire én tudom, azok az mtv-s műsorok tudtak komolyan versenyezni a kereskedelmi adók esedékes műsoraival, amelyek archív anyagokra támaszkodtak. Szenes Iván emlékező műsora verte a valóságshow-kat. Ez azt jelzi, az emberekben van nosztalgia az után, ami korábban volt a televízióban. Ez iránymutató és tanulságos. RIMÁNYI ZITA