Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-13 / 37. szám

Csütörtök, 2003. február 13. BIZALMASAN Romantikus feleségek Arra a kérdésre, hogy mi volt a legromantikusabb dolog, amit a felesége megtett önért, a férfiak válaszaiból válogatunk a hölgyek okulására. „Amikor egyszer elutaztam, a nyakamba akasztotta a nyakláncát emlékeztetőül, amikor pedig megjöttem, közölte, hogy megtarthatom." „Az egyik születésnapomon egy elegánsan felöltözött hölgy jelent meg a hárfájával. A feleségem bérelte a helyi zenekarból. Pezsgőt hörpölgetni a kellemes hárfaszó alatt igazán nem egy mindennapi élmény volt." „Még diákok voltunk, amikor megtudta, hogy mi a kedvenc gyerekkori könyvem, ami sajnos elveszett. Ő végigjárta az antikváriusokat és előjegyzésbe vetette. Végül is sikerült beszereznie, de majdnem egyhavi ösztöndíját otthagyta érte." „Egyszer azt írta a rúzsával a tükrömre, hogy »Hiányzol«. Ma is ott van a tükrömön." Titkos Szabályok Szívünk mélyén - valljuk csak be! - férjhez akarunk menni, és bár tagadjuk, romantikus szerelemről, sóhajokról, esküvői fátyolról, virághegyekről, nászajándékokról, nászűtról, és az esküvővel járó összes „borzalomról" álmodozunk szólítják meg a bevezetőben a hölgyolvasóikat a szerzők, Ellen Fein és Sherrie Schneider, akik nem kevesebbre vállalkoztak, mint, hogy Titkos Szabályok című könyvükben harmincöt szabályba foglalják a nagy Ő meghódításának kipróbált praktikáit. A Titkos Szabályok tulajdonképpen egyszerű tanácsok ahhoz, miként kell bánni a férfiakkal, hogy ne csak egy „futó kaland" legyen a nő, hanem a „legcsodálatosabb teremtés a fölSzaSáluoÁ L ESS ffifl Sít® Jk ' •<• fi . "fi: . " . £flS»S 3 ••••FIV.' Vfi " f/: •..'fi-/' - . StU EUcn Foto é> Strerró ScfcntiJw dón". A kötet arra vállalkozik, hogy a szabályokat betartó hölgyért megőrül majd álmai lovagja. fáicusz H-6720 Szeged, , Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu könyváruház H-6720 Szeged, , Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu A NYUGATNAK KELL MEGOLDÁST LELNIE Vissza a csadorba: az iszlám válasza? Mind több muszlim nő részesíti előnyben a csadort, vagy legalábbis a hagyományőrző viseletet, a nyugatival szemben; olykor zsákban futó verseny részvevőinek tűnnek a képernyőn szereplő orientális hölgyek, mintsem szexbombának, holott alkatilag utóbbiak lennének, ha engednének látni magukból bármit is. Az iszlám hagyományőrzés fölerősödésének szélsőséges formája, a fundamentalizmus gondolnánk - teljességgel okafogyott; miért akar évszázadokkal ezelőtt kialakult, merev szabályrendszert számos iszlám és nem iszlám ország számtalan lakója magára erőltetni épp most, mikor a modernizmus és globalizáció minden korábbinál inkább lehetővé teszi: a Föld egyre nagyobb területén az ember úgy éljen, ahogy akar? Miért küzdenek török egyetemek hallgatónői a hagyományos viselet jogáért - holott az egyetemistákra világszerte köztudottan nem az a jellemző, hogy ijedten szertefutottak volna, mikor az észt osztották? Miért tartják magukra nézve egyre kötelezőbbnek az iszlám szabályokat a Nyugat-Európában, azaz abszolút „világi" környezetben élő muszlimok? Miért, hogy - mint Határ Győző írja -: mind több „eredeti" nyugati nő tér át iszlám hitre? A közel-keleti kultúrában járatos Józsa Margó, az Afro-Jazz Tánccsoport vezetője - ő honosította meg Szegeden például a hastáncoktatást - a turkológus Dobrovits Mihály véleményét osztja. Eszerint az iszlám hagyományőrző válfaja - benne a nőknek a hagyományos, lehető legszűkebb családi szerepkörbe való visszahátrálásával - a modernizációval járó egyéni felelősségvállalás alól mentesíti az embert. A modern világban magától értetődő, hogy a nők is munkába állnak, de mert munkát kapni nem könnyű, sokan inkább vállalják a hagyományos női-családanyai szerepet. Ez egyszersmind azt is érthetővé teszi: a Nyugat-Európában - azaz olyan környezetben, ahol ez igazán nem lenne össztársadalmi elvárás - élő muszlim nők miért vállalják lelkesen a rájuk Mohamed évszázadokkal ezelőtti látomásai által kirótt szerepet. - Nyugat-Európában fokozottan szembesülnek azzal a ténnyel a muszlim nők: vagy sikerül „eladniuk" magukat a munkaerőpiacon, vagy nem, és ehhez képest az iszlám értékrend, a maga több évszázados „begyakorlottságával", legalább kiszámítható jövőképet, biztonságos megélhetést kínál - mondja Józsa Margó. Akár olyan áron is vállalják az iszlám előírások szerinti létet a muszlim nők, hogy tudva tudják: férjük második, harmadik, negyedik asszonyt is hozhat a házhoz? Józsa Margó e kérdésre úgy válaszol: a többnejűséget manapság már csak egészen különlegesen gazdag igazhívők engedhetik meg maguknak, tekintettel arra: a férjnek többszörösen be kell bizonyítania, hogy nőit nemcsak feleségül venni tudja, hanem el is tartani, s ez egyre nehezebb. Egyébként pedig az iszlám többnejűség úgyszólván a nyugati válás „light"-os változata: a férj úgy alapíthat új családot, hogy közben a régivel sem kell megszakítania a kapcsolatot. - Az iszlám hagyományőrzés erősödése, a fundamentalizmus: egyfajta válasz, görcsös bezárkózási reakció a modernizmus, a globalizáció ellentmondásaira - mondja végül Józsa Margó. - Ha ezekre az ellentmondásokra megfelelő választ lel a nyugati világ, akkor a muszlim nők nem belebújni igyekeznek majd a csadorba, hanem kibújni a csadorból. F.CS. A Józsa Margó vezetésével létrejött Ajfo-Jazz Tánccsoport hastáncosai Szegeden népszerűsítik a közel-keleti kultúrát. Fotó: Karnok Csaba Hastánc: a Kelet tánca A hastánc, azaz orientális tánc egyike a legősibb táncoknak. Eredeti célja: fölkészíteni a nőket a gyermekszüléssel együtt járó stresszre mondja Józsa Margó táncpedagógus, a Szegedi Táncművészeti Alapiskola moderntánc-tagozatán belül működő Afro-Jazz Tánccsoport alapítója. Hozzáteszi: Ázsia északkeleti csücskében e tánc a maga eredetiségében maradt fönn. A hastánc a Közel-Kelet legkülönbözőbb területeire sokáig jellemző volt, de a Hawaii-szlgetek maori őslakói is ismerték, eredetileg szintén szüléselősegítő jelleggel. Nyugat-Európa először Napóleon egyiptomi hadjárata során ismerte meg a hastáncot. Ma a hastánc teljesen elvesztette eredeti jelentéstartalmát, Algírtól Bejrúton át Kairóig egyiptomi, szíriai, libanoni hastáncosnők egyaránt szórakoztatják a közönséget. E szórakoztató vonulat sem mai keletű: Egyiptomban cigánylányok múlt történeti korokban is táncoltak piactereken, olykor táncontúli szolgáltatásokat is nyújtva - utóbbiból származik a hastánc téves megítélése. Görögországban a szegény lányok szintén hastánccal gyűjtötték össze a hozományra valót, a pénzt ruhájukra varrták. Ma a Raqs Sharql, Kelet Tánca néven revüelemekkel dúsított táncokat tekinthetnek meg legtöbbször az érdeklődők. De ugyanígy ismert a visszafogott jellegű, modern egyiptomi, illetve a széles mozgásspektrumot bemutató török tánc is, illetve a libanoni, mely a kettő közti elemeket tartalmazza. Az Afro-Jazz hastánccsoportja - melyet Vajda Hajnalka vezet - Serena Wilson metodikáját követi. Technikai alapja a hagyományos közép-közel-keleti táncok vidékéről származik, részben általuk kidolgozott elemeket is tartalmaz. Beckham az igazi sztár Fátyolt viselő pakisztáni nők mutatják személyazonossági kártyájukat. Fotó: MTI A szurkolók és a tinédzserlányok után már az akadémikusok szívét is „elrabolta" Dávid Beckham, a Manchester United és az angol labdarúgó-válogatott sztárja: egy most megjelent tanulmányban fenoménnak, kiválasztottnak, sőt, Messiásnak titulálják, s kijelentik, hogy ő az ország legbefolyásosabb embere. - Viselkedésével az emberiség szinte minden tagját megszólítja, rajongótáborában 5-től 60 éves korig férfiakat és nőket fegyaránt felfedezni - véli Andrew Parker szociológus. A mű nyugodt, megfontolt, erős emberként jellemzi Beckhamet, aki - munkásosztálybeli gyökereit megtartva - fellépésével és véleményformálásával az elmúlt években megváltoztatta a férfiak hozzáállását például a divathoz, az apaszerephez és a homoszexualitáshoz. A tanulmány megállapítja, hogy az angol labdarúgás történetében senki meg sem közelítette a sztárságnak azt a mértékét, amit a klasszis középpályás képvisel. - Akadnak néhányan, akik szerint az 1966-os világbajnokságon győztes csapat kapitánya, Bobby Moore is hasonlóan ünnepelt játékos volt a maga idejében. Beckham azonban a fogyasztói társadalom és kultúra korában tűnt fel, ahol a megjelenés és a stílus a legfontosabb.