Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-13 / 37. szám

Csütörtök, 2003. február 13. BIZALMASAN Romantikus feleségek Arra a kérdésre, hogy mi volt a legromantikusabb dolog, amit a felesége megtett önért, a fér­fiak válaszaiból válogatunk a hölgyek okulására. „Amikor egyszer elutaztam, a nyakamba akasztotta a nyakláncát emlékeztetőül, amikor pedig megjöttem, kö­zölte, hogy megtarthatom." „Az egyik születésnapomon egy elegánsan felöltözött hölgy jelent meg a hárfájával. A feleségem bérelte a helyi zenekarból. Pezsgőt hörpöl­getni a kellemes hárfaszó alatt igazán nem egy mindennapi élmény volt." „Még diákok voltunk, ami­kor megtudta, hogy mi a ked­venc gyerekkori könyvem, ami sajnos elveszett. Ő végigjárta az antikváriusokat és előjegy­zésbe vetette. Végül is sikerült beszereznie, de majdnem egy­havi ösztöndíját otthagyta ér­te." „Egyszer azt írta a rúzsával a tükrömre, hogy »Hiányzol«. Ma is ott van a tükrömön." Titkos Szabályok Szívünk mélyén - valljuk csak be! - férjhez akarunk menni, és bár tagadjuk, romantikus szerelemről, sóhajokról, eskü­vői fátyolról, virághegyekről, nászajándékokról, nászűtról, és az esküvővel járó összes „borzalomról" álmodozunk ­szólítják meg a bevezetőben a hölgyolvasóikat a szerzők, El­len Fein és Sherrie Schneider, akik nem kevesebbre vállal­koztak, mint, hogy Titkos Sza­bályok című könyvükben har­mincöt szabályba foglalják a nagy Ő meghódításának ki­próbált praktikáit. A Titkos Szabályok tulajdonképpen egyszerű tanácsok ahhoz, mi­ként kell bánni a férfiakkal, hogy ne csak egy „futó kaland" legyen a nő, hanem a „leg­csodálatosabb teremtés a föl­SzaSáluoÁ L ESS ffifl Sít® Jk ' •<• fi . "fi: . " . £flS»S 3 ••••FIV.' Vfi " f/: •..'fi-/' - . StU EUcn Foto é> Strerró ScfcntiJw dón". A kötet arra vállalkozik, hogy a szabályokat betartó hölgyért megőrül majd álmai lovagja. fáicusz H-6720 Szeged, , Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu könyváruház H-6720 Szeged, , Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu A NYUGATNAK KELL MEGOLDÁST LELNIE Vissza a csadorba: az iszlám válasza? Mind több muszlim nő részesíti előnyben a csadort, vagy legalábbis a hagyományőrző viseletet, a nyugatival szemben; olykor zsákban futó verseny részvevőinek tűnnek a képernyőn szereplő orientális hölgyek, mintsem szexbombának, holott alkatilag utóbbiak lennének, ha engednének látni magukból bármit is. Az iszlám hagyományőrzés fölerősödésének szélsőséges formája, a fundamentalizmus ­gondolnánk - teljességgel okafogyott; miért akar évszázadokkal ezelőtt kialakult, merev szabályrendszert számos iszlám és nem iszlám ország számtalan lakója magára erőltetni épp most, mikor a modernizmus és globalizáció minden korábbinál inkább lehetővé teszi: a Föld egyre nagyobb területén az ember úgy éljen, ahogy akar? Miért küzdenek török egye­temek hallgatónői a hagyományos viselet jo­gáért - holott az egyetemistákra világszerte köztudottan nem az a jellemző, hogy ijedten szertefutottak volna, mikor az észt osztották? Miért tartják magukra nézve egyre kötelezőbb­nek az iszlám szabályokat a Nyugat-Európá­ban, azaz abszolút „világi" környezetben élő muszlimok? Miért, hogy - mint Határ Győző írja -: mind több „eredeti" nyugati nő tér át iszlám hitre? A közel-keleti kultúrában járatos Józsa Margó, az Afro-Jazz Tánccsoport vezetője - ő honosította meg Szegeden például a has­táncoktatást - a turkológus Dobrovits Mihály véleményét osztja. Eszerint az iszlám hagyo­mányőrző válfaja - benne a nőknek a ha­gyományos, lehető legszűkebb családi szerep­körbe való visszahátrálásával - a moderni­zációval járó egyéni felelősségvállalás alól mentesíti az embert. A modern világban ma­gától értetődő, hogy a nők is munkába állnak, de mert munkát kapni nem könnyű, sokan inkább vállalják a hagyományos női-család­anyai szerepet. Ez egyszersmind azt is ért­hetővé teszi: a Nyugat-Európában - azaz olyan környezetben, ahol ez igazán nem lenne össz­társadalmi elvárás - élő muszlim nők miért vállalják lelkesen a rájuk Mohamed évszá­zadokkal ezelőtti látomásai által kirótt sze­repet. - Nyugat-Európában fokozottan szem­besülnek azzal a ténnyel a muszlim nők: vagy sikerül „eladniuk" magukat a munkaerő­piacon, vagy nem, és ehhez képest az iszlám értékrend, a maga több évszázados „begya­korlottságával", legalább kiszámítható jövőké­pet, biztonságos megélhetést kínál - mondja Józsa Margó. Akár olyan áron is vállalják az iszlám elő­írások szerinti létet a muszlim nők, hogy tudva tudják: férjük második, harmadik, negyedik asszonyt is hozhat a házhoz? Józsa Margó e kérdésre úgy válaszol: a többnejűséget ma­napság már csak egészen különlegesen gazdag igazhívők engedhetik meg maguknak, tekin­tettel arra: a férjnek többszörösen be kell bi­zonyítania, hogy nőit nemcsak feleségül venni tudja, hanem el is tartani, s ez egyre nehezebb. Egyébként pedig az iszlám többnejűség úgy­szólván a nyugati válás „light"-os változata: a férj úgy alapíthat új családot, hogy közben a régivel sem kell megszakítania a kapcsolatot. - Az iszlám hagyományőrzés erősödése, a fundamentalizmus: egyfajta válasz, görcsös bezárkózási reakció a modernizmus, a glo­balizáció ellentmondásaira - mondja végül Józsa Margó. - Ha ezekre az ellentmondásokra megfelelő választ lel a nyugati világ, akkor a muszlim nők nem belebújni igyekeznek majd a csadorba, hanem kibújni a csadorból. F.CS. A Józsa Margó vezetésével létrejött Ajfo-Jazz Tánccsoport hastáncosai Szegeden népszerűsítik a közel-keleti kultúrát. Fotó: Karnok Csaba Hastánc: a Kelet tánca A hastánc, azaz orientális tánc egyike a legősibb táncoknak. Eredeti célja: fölkészíteni a nőket a gyermekszüléssel együtt járó stresszre ­mondja Józsa Margó táncpedagógus, a Szegedi Táncművészeti Alapiskola moderntánc-tagoza­tán belül működő Afro-Jazz Tánccsoport ala­pítója. Hozzáteszi: Ázsia északkeleti csücskében e tánc a maga eredetiségében maradt fönn. A hastánc a Közel-Kelet legkülönbözőbb te­rületeire sokáig jellemző volt, de a Hawaii­-szlgetek maori őslakói is ismerték, eredetileg szintén szüléselősegítő jelleggel. Nyugat-Európa először Napóleon egyiptomi hadjárata során ismerte meg a hastáncot. Ma a hastánc teljesen elvesztette eredeti jelentéstartalmát, Algírtól Bej­rúton át Kairóig egyiptomi, szíriai, libanoni has­táncosnők egyaránt szórakoztatják a közönséget. E szórakoztató vonulat sem mai keletű: Egyip­tomban cigánylányok múlt történeti korokban is táncoltak piactereken, olykor táncontúli szol­gáltatásokat is nyújtva - utóbbiból származik a hastánc téves megítélése. Görögországban a szegény lányok szintén hastánccal gyűjtötték össze a hozományra valót, a pénzt ruhájukra varrták. Ma a Raqs Sharql, Kelet Tánca néven revüelemekkel dúsított táncokat tekinthetnek meg legtöbbször az érdeklődők. De ugyanígy ismert a visszafogott jellegű, modern egyiptomi, illetve a széles mozgásspektrumot bemutató török tánc is, illetve a libanoni, mely a kettő közti elemeket tartalmazza. Az Afro-Jazz hastánccso­portja - melyet Vajda Hajnalka vezet - Serena Wilson metodikáját követi. Technikai alapja a hagyományos közép-közel-keleti táncok vidé­kéről származik, részben általuk kidolgozott ele­meket is tartalmaz. Beckham az igazi sztár Fátyolt viselő pakisztáni nők mutatják személyazonossági kártyájukat. Fotó: MTI A szurkolók és a tinédzserlá­nyok után már az akadémiku­sok szívét is „elrabolta" Dávid Beckham, a Manchester Uni­ted és az angol labdarúgó-vá­logatott sztárja: egy most megjelent tanulmányban fe­noménnak, kiválasztottnak, sőt, Messiásnak titulálják, s ki­jelentik, hogy ő az ország leg­befolyásosabb embere. - Viselkedésével az embe­riség szinte minden tagját megszólítja, rajongótáborá­ban 5-től 60 éves korig fér­fiakat és nőket fegyaránt fel­fedezni - véli Andrew Parker szociológus. A mű nyugodt, megfontolt, erős emberként jellemzi Beck­hamet, aki - munkásosztály­beli gyökereit megtartva - fel­lépésével és véleményformá­lásával az elmúlt években megváltoztatta a férfiak hoz­záállását például a divathoz, az apaszerephez és a homo­szexualitáshoz. A tanulmány megállapítja, hogy az angol labdarúgás történetében sen­ki meg sem közelítette a sztár­ságnak azt a mértékét, amit a klasszis középpályás képvisel. - Akadnak néhányan, akik szerint az 1966-os világbaj­nokságon győztes csapat ka­pitánya, Bobby Moore is ha­sonlóan ünnepelt játékos volt a maga idejében. Beckham azonban a fogyasztói társa­dalom és kultúra korában tűnt fel, ahol a megjelenés és a stílus a legfontosabb.

Next

/
Thumbnails
Contents