Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-13 / 37. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. FEBRUÁR 13. •ZÖLDPONTOK" 7 A Zöld Pontok melléklet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készül. Szerkeszti: Újszászi Ilona A Körös-Maros Nemzeti Park „mozaikjai" Cserebökénytől Csanádig Csavarvonal A természetvédelem nemcsak élőlényfajok eltűnésétől tart, de új fajok megjelenésétől is, és nem ok nélkül. Egy-egy, meggondolatlanul betelepített, ellenálló-szapora állat vagy növény ki is szoríthat az adott területről őshonos faiokat. A Tisza, a Maros hullámtereiben, ahol a nemzeti parkok javában igyekeznek „lecserélni" az ültetett nemesnyárasokat őshonos nyarakkal, füzekkel, nem is maga a nemesnyár jelent problémát, mert azt ki lehet vágni s nem regenerálódik újra, hanem például a szintén tájidegen - mesterségesen behozott - zöld juhar, a gyalogakác, a vadszőlő. Ezek évről évre bővítetten termelődnek újjá, és kérdésessé tehetik az őshonos fák alkotta erdők sarjaztatással történő megfiatahtását. Gyorsabban nőnek, mint a kivágott, öreg fák sarjai, és dzsungelként elborítják a területet. A hazai madárvilágból nemigen hozhatni példát mesterséges telepítésre (azaz mégis: a fácánt még a rómaiak hozták be, és nagyon jól tették), mert a madár elröpül onnét, ahol nem tetszik neki. De, mondjuk, szegény pézsmapocok, amikor - jó régen - behurcoltak belőle néhányat Csehországba, nem tudott visszaúszni Észak-Amerikába: kénytelen volt elszaporodni Európában is, s például a balatoni nádpusztulásért erőteljesen felelős. Vagy például: olyan vizeinkben, ahol egykor kárász és compó élt, az esetek 99 százalékában ezüstkárász fordul elő (anno hat darabot hoztak be belőle Bulgáriából; eredeti hazája Kelet-Ázsia). A WWF Magyarország mocsáriteknős-védelmi programja pedig fölhívja a figyelmet - „megunt" ékszerteknősünket szabadon bocsátani a terráriumból: felelőtlenség. Ugyanis - tesszük hozzá mi alkalmasint áttelelhet, szaporodhat, s ¡kiszorítja élőhelyéről a nála sokkal visszafogottabb természetű mocsári teknőst. A következmény - ékszerteknős nemcsak Amerikában fog előfordulni, hanem nálunk is, mocsári teknős viszont sehol. Mindez mutatja: meggondolatlan - bármily jó szándékú - mesterséges beavatkozások, például telepítések nem okvetlen gazdagítják az élővilágot, hanem, mondjuk, szegényítik. Kissé csavaros, de így igaz. FARKAS CSABA Fehér foltok a közvéleményben A park szürkemarha-állományának Kardoskút ad otthont. Fotó. Tésik Attila A megkérdezettek 52 százaléka egyetlen környezetvédelmi szervezetet sem tudott megnevezni. Ez a Cognative tavaly év végi közvélemény-kutatásának egyik meglepő eredménye. MUNKATÁRSUNKTÓL Altalánosságban jelentős a természet- és környezetvédelem iránti igény: a lakosság kétharmada mutatott érdeklődést a téma iránt, és 12 százaléka az emberiség fő problémájaként a természettel vagy élővilággal kapcsolatos veszélyt lát. Ám a fehér foltokra is fény derült: míg a tőlünk nyugatabbra élők 71 százaléka legalább egy környezetvédelmi szervezetet ismer, addig nálunk a lakosság 52 százaléka egyetlen ilyet sem tudott említeni. A kutatás igazolta: a természeti károkra irányuló figyelem nagy részben függ az érintettségtől is, ugyanis míg a teljes hazai lakosság közel egyötöde, addig a tiszai cián- és nehézfémszennyezéstől sújtott alföldi területeken élők egyharmada tekintette a legnagyobb veszélynek a természettel kapcsolatos problémákat. Pedig európai szinten is kiemelkedő természeti értékeinket, így például ártereinket és gyepeinket is számtalan veszély fenyegeti. Cserebökényi puszta, csanádi puszták, a kardoskúti Fehér-tó környéke és a Maros menti erdőségek - e négy területből áll a Körös-Maros Nemzeti Park Csongrád megyei hányada. A park harmada lelhető nálunk; minden része más és más, veszélyeztetett élőhelyeket, élőlényeket véd. Külön-külön részekből álló, „mozaikos" elrendeződésű az összesen 51 ezer 125 hektáros, szarvasi központú, hárommegyés Körös-Maros Nemzeti Park - mondja Tirják László igazgató. A cserebökényi puszták részint vízzel borított, részint szárazon álló, füves területet jelentenek, ennek megfelelő élővilággal pusztai, partimadárvilággal. A hozzá látszólag hasonló csanádi puszták - Pitvaros környékén szintén füves, félig-meddig vizes élőhelyek (de máskor és másképp keletkezett e terület, mint a cserebökényi puszta). A ritka, védett tavaszi hérics éppúgy honos itt, mint a vetővirág - utóbbinak országszerte itt található a legnagyobb állománya. Az ide tartozó Montághpusztán a nemzeti park jelentős élőhelymentő, -létrehozó munkát végzett: megoldotta, hogy az egyik lapos területen megmaradjanak a pusztai vizek, így egyedülálló pusztai bakcsótelep alakult ki egy facsoportban. A nemzetközileg is számon tartott, a ramsari egyezményben - ez a vízimadár-vonulásban nagy szerepet játszó területeket védi - szereplő kardoskúti Fehér-tó Békésben foglal helyet, de Csongrád megye keleti határa is vonzáskörébe tartozik; voltaképp az egykori vásárhelyi pusztából áll. Itt található a nemzeti park szürkemarha-, racka-, cigája-törzstenyészete. Az ennek helyet adó, minden tekintetben európai szinvonalat biztosító, egyszerre hagyományőrző és modern látogatóközpont jelenleg épül, de az állomány máris szemrevételezhető. A parkhoz tartozó negyedik terület: a Maros magyarországi szakasza, a hullámtéri erdőségek. Két gémtelep is található a Maros szigetein, szürkegémekkel, kiskócsagokkal, bakcsókkal, kárókatonákkal. A vidra szintén föllelhető a területen, védett cincér- és csigafajok is akadnak. A folyó mintegy „lehozza" az erdéRob Wolters, az Európai Természetvédelmi Központ ügyvezető igazgatója Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel folytatott megbeszélésén nagyra értékelte Magyarország természetvédelemben játszott vezető szerepét a csatlakozó országok között. Kóródi Mária szólt arról, hogy meg kell teremteni azokat a filyi hegyek flóráját-faunáját a síkságra. A folyó menti erdőségekben jelenleg a tájidegen fák, például nemesnyárasok „lecserélése" zajlik, a területre jellemző fákkal. Ez a Maros romániai oldalán Phare CBC-program keretében létrehozandó védett terület kialakításával függ össze: egységes élőhelyet nyújt majd a védelemre szoruló állat-, növényvilágnak a folyó mindkét oldala. F.CS. nanszírozási formákat, amelyekhez az Európai Természetvédelmi Központ a következő időszakban a csatlakozó országokat hozzá kívánja segíteni. Rob Wolters utalt arra, hogy a Tiszával kapcsolatos magyar tevékenység, amely a vízgazdálkodást, a helyi lakosok, illetve a természetvédelem érdekeit ötvözi, Európában is mintaértékű lehet. Hullámtéri élőhely-rehabilitáció az Alsó-Tiszán Kiszámíthatatlan a felmelegedés hatása Földünk légkörének felmelegedése már állatok és növények százait érinti és azzal fenyeget, hogy néhány évtized múlva számos fajta kipusztul. Bizonyos mérsékelt égövi állat- és növényfajták évtizedenként átlagosan 5,1 nappal „előtte járnak" biológiai órájuknak - véli Terry Root, a Stanford egyetem munkatársa, a Nature című brit tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője. Ha ilyen változások jöhettek létre, jóllehet a Föld légköre egy évszázad alatt mindössze 0,5 Celsius-fokkal lett melegebb, elképzelhető, hogy mekkora változások következhetnek be 2100 év múlva, amikorra a felmelegedés elérheti akár a 6 Celsius-fokot is. Minta: a Tisza környezetének kezelése Európai megoldást a finanszírozásra A MOCSÁRI TEKNŐS VÉDELMÉBEN Programot indított a mocsári teknős védelmében a WWF Magyarország. Cél: elősegíteni e veszélyeztetett állatfaj hazai állományának hosszú távú fönnmaradását. A természetvédelmi szervezet együttműködőket keres a programhoz Csongrád megyéből is. A hatékony védelem érdekében szeretnék föltérképezni a hazai mocsáriteknős-élőhelyeket, ehhez a fajra vonatkozó adatlapokat küld a WWF az érdeklődőknek. Várják továbbá azok jelentkezését, akik szívesen végeznének terepi megfigyeléseket. A programra a WWF Magyarország levelezési címén lehet jelentkezni (1124 Budapest, Németvölgyi út 78/b; a borítékra írják rá: „Mocsári Teknős Védelmi Program"), vagy a panda@wwf.hu e-mail címen. MAGYARUL A National Geographic magyar nyelvű változata - a tervek szerint- március 7-én kerül az újságosstandokra. A magazin tartalmának 85 százalékát az amerikai kiadás fordítása teszi ki, a fennmaradó részben jelennek meg magyar szerzők anyagai. A 650 forintért kínált magyar National Geographic (bevezető ára 490 forint lesz). MENNYIT ZABÁL AZ IZZÓLÁMPÁJA? Egy évben egy közepes magyarországi település energiaigényét lehetne kiváltani, ha a lakosság többsége a hagyományos izzók helyett fénycsöveket használna. Ezt állítja az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, mely az energiahatékony világítás népszerűsítésére szervezett országos kampányt „Tudja, mennyit zabál az izzólámpája?" címmel. Az akciót a Globális Környezetvédelmi Mechanizmus |GEF) nevű ENSZ-szervezet finanszírozta. A TERMÉSZET ÉRTÉK A Világ Természetvédelmi Alap hazai szervezete, a WWF Magyarország 1991 és 2001 között másfél milliárd forintot áldozott természetvédelmi tevékenységekre, ennek 90 százalékát külföldi forrásból biztosította. A szervezet 10 év alatt 25 olyan programot indított, amely főként a védelem alatt nem álló, de természeti értékekben gazdag területek megőrzésére irányult. Az új feladatokat az európai uniós csatlakozás kihívásai határozzák meg, így a növekvő területhasználat olyan káros természeti hatása, mint például a vizes élőhelyek esetleges felszámolása. Több hal lesz majd a Marosban is Az Alsó-Tiszán is elkezdődött a folyók és a hullámtéri kubikgödrök közti kapcsolat megteremtése. A halak szaporodási lehetőséghez jutnak, s - lévén, hogy a víz zsilipekkel kinn tartható - nem fenyegeti őket kiszáradás. A folyóval összekötött, zsilipekkel szabályozható vízállású kubikgödörrendszcr ívó- és táplálkozóhelyet, s - esetleges szenynyezés esetén - mentsvárat jelent a halaknak. A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (Csemete) még 2000-ben, a cianidmérgezés után elhatározta: hullámtéri élőhely-rehabilitációs területet alakít ki a Tisza élővilágának megsegítésére, mintaterületként - tudtuk meg Paulovics Péter egyesületi társelnöktől. A helyszín: a tápéi kompátkelővel szemben, a Tisza és a Maros hullámterében lévő, 600 hektáros, kubikgödrökkel tarkított rész, melyhez két holtág is tartozik. Az egyesület együttműködési megállapodást kötött az Ativiziggel és a Szeviép Rt.-vei a rekultiváció érdekében. Az Ativizig „soron kívül" fölújított három hullámtéri zsilipet, a Csemete pedig két szegedi és egy környezetvédelmi alap célelőirányzat-pályázaton több mint kétmillió forintot nyert a munkákra. A Tisza-hullámtéri kubikgödrök már ez évben kapcsoA befagyott kubikgödör láttán fölmerül a kérdés: ismét bekövetkezhet az az állapot, mikor „több volt a hal, mint a VÍZ"? Fotó: Tésik Attila latba kerülhetnek a Tiszával, elkezdhet működni a rendszer; a marosi területen még az előkészítés folyik, ott új zsilipre is szükség van. A zsilipek lehetővé teszik: a hullámtéren a folyó levonulása után is kinn maradjon a víz, az ívni kijött halak ivadékai fölne. velkedhessenek, s ne pusztuljanak el milliárdszámra a víz viszszahúzódása után. Ha úgy tűnik, nyár végére, őszre mindenképpen kiszárad a terület, ezt nem várják meg a kezelők: fölhúzzák a zsiüpeket, a kialakított csatornán keresztül a maradék vízzel együtt a halak, egyéb élőlények akadálytalanul bekerülhetnek a folyóba. A folyók és a a hullámtéri kubikgödrök csatornával való összekötésének tervét egyébként már az 1900-as évek elején fölvetette Répássy Miklós neves halszakember. A Csemete-munkák eredménye nemsokára elképzelhetetlen mennyiségű ivadékhallal bőviti az Alsó-Tisza és a Maros halállományát. CS.F.