Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-12 / 36. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. FEBRUÁR 13. • AKTUÁLIS" 5 Az édesapa enyhének tartja az ítéletet Nacsa Szilviát fogházra ítélték Folytatás az 1. oldal A külföldiek megborzadnak a szokatlanul magas üzemanyagárak láttán Tankolás, áremelés előtt Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője is fellebbezett, s így került az ügy a Csongrád Megyei Bíróságra, ahol az első tárgyalást már de­cemberben megtartotta a Hegedűs István vezette ítélőtanács. Mivel újabb tanúk és szakértők meghallgatását is fontosnak tartották, a per tegnap folytatódott, s végül az alábbi ítélet született. Nacsa Szilvia jogerősen 4 hónap, 1 évre felfüggesztett fogházbüntetést kapott és 2 évre eltiltották az ápolónői foglalkozás gyakorlásától. Az ítélet indok­lásakor elhangzott, azért enyhítették az első fokon meghozott ítéle­tet, mert egyértelműen csak az bizonyítható, hogy az arc sérüléseit okozta Nacsa Szilvia, az viszont nem, hogy a kéz- és lábtörés okozója is ő lett volna. A döntés kihirdetését követően a kislány édesapja megfenyegette Nacsa Szilviát. - Első dühömben nem tehettem mást, mert változatlanul az a véle­ményem, hogy ez a nő soha többet nem foglalkozhatna gyerekekkel ­mondta pár órával később, némiképp lehiggadva Merész Ferenc. Mint Ábrahám Lászlótól, a Merész családot képviselő ügyvédtől megtudtuk, polgári pert is indítottak az ügy kapcsán, az újszegedi gyermekkórházat perelik vagyoni és nem vagyoni kár miatt több mil­lió forintra. - A kórház vezetése ugyanis elismerte az intézmény felelősségét, s ha peren kívül meg tudtunk volna egye2ni, nem lenne pereskedés. Ám ez elmaradt, így nincs más lehetőségünk, mint bíróságon érvényt szerezni követelésünknek - mondta Ábrahám László. B.Z. Érdeklődők és érdekeltek a tárgyaláson. Fotó: Schmidt Andrea Az utóbbi időben a benzinár­emelések híre már nem okoz nagy megrázkódtatást a magyar autós társadalomban. Mától 6 forinttal kerül többe a benzin, tegnap néhányan úgy gondol­ták, megtankolnak az „olcsóbb" üzemanyagból. Szegeden, az Etelka sori AGIP-kú­ton egy wartburgos tankol. Az idős sofőr azt mondja, tud a hat­forintos benzin-áremelésről, de nem ezért jött: kifogyott a tartály­ból az üzemanyag, így is, úgy is tankolnia kellett. - Nem jellemző ma már, hogy kannákkal jönnének az emberek az áremelés hírére, mint régen, de azért a forgalom ilyenkor erő­sebb - mondja GátiAdám kútke­zelő. Pálinkás Mihály, az OMV Ró­kusi körúti benzinkutasa sem látja másként a helyzetet. Véle­ményére szinte azonnal rácáfol a középkorú hölgy, akinek Nissan­ját éppen tankolják. - Háziorvos vagyok és kifejezet­ten az áremelés miatt jöttem. Igaz, csak félig üres a tankom, de az a néhány forint is számít, amit így spórolhatok - mondja a dok­tornő, aki kéri, nevét ne írjuk le. - Nem sokat jelent ez a pár fo­rint, de azért egy tank benzinen legalább egy sör árát meg lehet spórolni - mondja a másik kút­oszlopnál Kazi Tamás, miközben a töltőpisztolyt leveszi a kútfej­ről. - Ma kifejezetten azért vet­tem elő az autót, hogy az olcsóbb benzinből tankoljak, de tudom, ez inkább csak pszichikailag je­lent valamit. Gyakorlatilag egy liter benzin árát spórolom meg, és ezt nem nehéz elautózni. Ré­gen, amikor harminc forint volt a benzin, még jelentett valamit egy háromforintos emelés, ma már a hat forintot sem igen érez­zük meg - fejezi be a tankolást a fiatal reklámszakember. A Mol Rt. Csongrádi sugárúti töltőállomásán egy Daciába en­gedi a benzint luhász István. ­Muszáj most megtankolnom, mert indulok Békéscsabára. Ez az utam lehet, hogy kevesebből kijön, de nem sokáig tart a spó­rolás: holnap újra kell tankol­nom - indul fizetni a nyugdíjas daciás. - Senki nem teszi le ma már az autót azért, mert drágább a ben­zin, ti is autóval jöttetek, nem? ­kérdez vissza a kútkezelő, Ne­mes Gábor. - Nem jellemző ma már a nagy tülekedés az áreme­lés hírére, főleg azért, mert a leg­többen csak néhány ezer forin­tért tudnak tankolni, így pedig szinte semmit sem lehet spórol­ni - teszi hozzá. - Sokan kérdezik, tudom-e, mennyibe kerül a benzin Romá­niában - avat be az autósok lelki­világába Varjas Tibor, a Dorozs­mai úti Mol-kút benzinkutasa. ­De nem mindenki mehet kül­földre azért, hogy tankoljon. Rá­adásul én nem is nagyon aján­lom, mert a „sumákkutaknál" olyan anyagot is betankolhat az ember, hogy azután többe kerül majd a leves, mint a hús. Érde­kes egyébként, hogy a külföldi, főleg a nyugati autósok gyakran megdöbbennek, amikor meglát­ják, mennyibe kerül nálunk a benzin - ad egyetlen mondatban helyzetképet a magyar benzinvi­szonyokról a kutas. A 9l-es benzin literje mától 237 forint 50 fillérbe, a 95-ösé 240 forint 50 fillérbe, a 98-asé 249 forint 50 fillérbe kerül. A gáz­olajért 218 forintot kell fizetni. KÉRI BARNABÁS Kazi Tamás úgy gondolta, tankol még az olcsóbb benzinből. Fotó: Miskolczi Róbert Az ügyintézés elektronizálása Az e-önkormányzat bevezetésével gyorsabban és hatékonyabban dolgoznának az ügyfélszolgálati irodák. Szegeden tavasszal kezdik kiépíteni ezt a rendszert. A honatyákhoz hasonlóan a kübekházi képviselők is számítógépet kapnának. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, vala­mint a Belügyminisztérium együttműködési meg­állapodást kötött az e-közigazgatás kiépítésére. Ez első lépésben azt jelentené, hogy minden önkor­mányzat rajta lenne az interneten. Az önkormány­zatok felzárkóztatására az idén mintegy 2 milliárd forintot fordítana a két tárca. - Az e-önkormányzat lényege, hogy elektronizál­ják az ügyintézését - mondta Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere. A rendszernek köszönhetően gyorsabbá és jóval hatékonyabbá vá­lik az különféle irodák működése. A későbbiekben az ügyfélnek be sem kell mennie a hivatalba, hi­szen az internetről mindent elérhet, még a szüksé­ges formanyomtatványokat is letöltheti. Azért az irodák nem szűnnek meg, hiszen az okmányirodán ugyanúgy le kell adni a fényképet az útlevélhez, mint korábban. A rendszer továbbfejlesztésével pedig az e-önkor­mányzatokhoz más szervezetek, intézmények is csatlakozhatnak, például a könyvtári kölcsönzés is gyorsabb lenne. Szegeden az idén 50 millió forintot különítettek el a költségvetésben a rendszer kiépí­tésére, amibe elsőként a szociális irodát vonnák be. A beruházás tavasszal elkészül. A kübekházi önkormányzati képviselők már el­fogadták, hogy ezentúl elektronikus úton kapják meg a határozatokat, előterjesztéseket. - A képvi­selők lemondtak tiszteletdíjúkról, így ebből a pénz­ből szerezzük be a számítógépeket - tudtuk meg Molnár Róbert polgármestertől. Évente mintegy 500 ezer forintot tett ki a kübeki hivatal papírkölt­sége. Már tárgyaltak a V-nettel a hálózatkiépítésről és a bérelt vonalról. A későbbiekben a helyi általá­nos iskola is csatlakozhat a rendszerhez. Pénzhi­ány miatt a modernizálási törekvés most elakadt, mert az önkormányzatnak 7,5 millió forintot kelle­ne visszafizetnie a Mol Rt -nek. Az önkormányzatokhoz hasonlóan a Parlament­ben is modernizálni kívánnak. A tervek szerint az országgyűlési képviselők a közeljövőben laptopot kapnak, így a számítások szerint több millióval csökkenthető a papírköltség. Az átállás nem megy egyszerűen, mivel többen tiltakoznak. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy teljesen más az előterjesztések fizikai kezelése a képernyőn, mint a szétpakolható papírlapokon. Lázár János fideszes országgyűlési képviselő más véleményen van. - A laptop megkönnyíti a mun­kát, hiszen jóval gyorsabban átnézhető vele egy-egy dokumentum - mondta. Emellett hosszú távon jó­val olcsóbb, mint a papír. Vásárhely polgármestere otthon is számítógépet használ ügyei intézésére. - Hetente 10-20 kiló papírt kap egy-egy képvise­lő. Már a negyedik ciklusomat kezdem, s ezalatt több mázsa iratot böngésztem át - fogalmazott Géczi József. A szocialista honatya nem teljesen jártas a számítógép kezelésében, de ezzel rákény­szerül arra, hogy megtanulja azt. - Nem vagyok fej­lődésellenes, de ha rajtam múlna, még mindig egy ferences kolostorban ülve, balról jövő gyertyafény­ben lúdtollal írnék egy pergamenre - tette hozzá nevetve. K.T. HÍREK SZUROMIA KAVEHAZBAN A kultúra aktuális kérdései Sze­geden címmel rendeznek kávé­házi estet ma 18 órától az Eöt­vös-kollégiumban (Tisza L. krt. 103.). A vendég: Szuromi Pál művészettörténész, a házigazda: Wayer Péter jogász. DALOSTALÁLKOZÓ A TEMI Juhász Gyula Művelő­dési Központ nyugdíjasklubja re­gionális dalostalálkozót rendez ma 14 órától nagyteremben. A találkozón tótkomlósi, csorvási, kecskeméti, hetényi, maroslelei és szegedi együttesek lépnek fel. FÉLBE TÉPETT LEVELEK Az Alsóvárosi Kultúrházban ma este 8 órakor kezdődik a Kender zenekar és a Tallabile koncertje Félbe tépett levelek címmel. Az együttesek fellépése után félév­kezdő táncházat tartanak. KHOLODENKO ZONGORAESTJE Az ukrán Vadim Kholodenko ma este fél 8-tól az SZTE Konzerva­tóriuma nagytermében ad hang­versenyt a Filharmónia Kht. szervezésében. Aló éves zongo­raművész már másodszor ven­dégszerepel Szegeden, a bérleti estre belépőjegyek is válthatók. Hatszázmillióba kerül a csatornahálózat kiépítése Balástya szennyvize elvezetésre vár A balástyai önkormányzat nagy terve, hogy kiépítse a település szennyvízhálózatát. MUNKATÁRSUNKTÓL Már évek óta halasztódik a balás­tyai szennyvízhálózat megépíté­se. - Az önkormányzat egyedül nem képes fedezni a beruházás költségét, ezért állami támoga­tásra van szükségünk - mondta Újvári László polgármester. Már többször adtak be pályázatot, de eddig nem jártak sikerrel. Idén ismét megpróbálják. A beruházás összköltsége brut­tó 600 millió forint. Ennek a tíz százaléka önerő, amit részben az önkormányzat, részben a lakos­ság áll. Az előzetes tervek szerint 550 ingatlant kötnének rá a há­lózatra. A családoknak lakás-elő­takarékossági szerződést kellett kötniük és ebből fedezik a bekö­tést. Ingatlanonként mintegy 130 ezer forintot kell fizetniük. A költség nagy részét azonban állami támogatásokból szeret­nék előteremteni. Többek között a Belügyminisztérium céltámo­gatási alapjából, a Környezetvé­delmi és Vízügyi Minisztérium KAC-pályázatából, valamint a VICE-alapból. A beruházás pályázatfüggő, de a balástyaiak nagyon bíznak abban, hogy az idén elnyerik a támoga­tást. Ha igen, akkor még az ősszel elkezdődhet a munka. « Nem kényeztetik el a diplomás fiatalokat sem Pályakezdők esélye és a minimálbér A Nyugat-Dunántúlon a diplomás pályakezdők magasabb fizetésre számíthatnak, mint alföldi társaik. Az első boríték vastagsága azonban döntően attól függ, hogy az adott végzettség mennyire sokoldalú, ügyes szakembert takar. Izgalmas foglalkozás és érte hatalmas fizetés - általában ezek a karri­ertervezgetés sarokkövei. Az iskolapadból ki-, a munkaerőpiacra be­lépve azonban sok, megyénkben elhelyezkedő pályakezdő tapasztalja: bizony, be kell érnie a minimálbérrel. Segédmunkásként például - élettapasztalattól függetlenül - Kiste­leken átlagosan bruttó 50 ezret, Csongrádon és Kisteleken 53 ezret, Szegeden pedig 52 ezer forintot kínáltak a munkáltatók - derül ki a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ decemberi adataiból. A beta­nított munkások ennél többet kaphatnak, Szentesen 60 ezer, Makón 63 ezer, Szegeden pedig 66 ezer forintot vihetnek haza. Nagyobb a szóródás a szakmunkások esetében, hiszen az alkalmazók a sereghaj­tó Kisteleken átlag bruttó 56 ezret, Szegeden pedig 76 ezret kínáltak számukra az elmúlt év végén. Természetesen a kezdők fizetése mi­denhol inkább a skála alsó felét közelíti. A szellemi foglalkozásúaknak felajánlott bérek még jobban külön­böznek, hiszen a minimálbértől úgy bruttó 100 ezer forintig szinte minden megtalálható. Akad persze egy-két kiugróan magas bér is, Makón például üzletkötőket 80-150 ezerért, Vásárhelyen pedig veze­tő beosztású közgazdászokat kerestek bruttó 200-250 ezer forintért. De természetesen ez utóbbi állást aligha töltheti be egy tapasztalatlan friss diplomás. Minden attól függ, ki van a papír - szakmunkás-bizonyítvány, érettségi, diploma - mögött, legalábbis a nyugat-dunántúli Moson­magyaróváron, ahol szintén elég széles skálán mozognak a kezdők bérei. Egy vállalkozónak dolgozó szakmunkás általában 50 ezerrel in­dul - papíron, a többit zsebbe kapja. De egy jól képzett, ügyes fiatal egy-egy cégnél bruttó 60-80 ezer forintot is megkap pályakezdőként. Egy érettségivel rendelkező, nyelvet nem beszélő óvári titkárnő ál­talában minimálbért kap, míg egy angolul vagy németül magas szin­ten tudó, hasonló képzettségű szakember akár 100 ezret is kereshet induláskor. A diplomás, nem közalkalmazotti státusban elhelyezke­dő fiatalok nagyjából bruttó 100-150 ezret kapnak, az összeg ismét csak attól függ, a végzettséghez milyen szakértelem és nyelvtudás pá­rosul. A nyugati határ mentén egyébként a német nyelv hegemóniá­ját megtörni látszik az angol, az uniós csatlakozás közeledtével egyre inkább átvéve a fontossági sorrend első helyét. A nagyobb cégeknél egyébként a tudást már az adott idegen nyelven folytatott állásinter­júval felmérik. A pályakezdő közalkalmazottak bére pedig természetesen régiótól függetlenül ugyanaz, egy végzettséggel nem rendelkező, iskolai takarí­tónő minimálbérből, egy érettségizett ápolónő 60 ezerből, egy friss dip­lomás tanár és orvos pedig bruttó 107 ezer 500 forintból gazdálkodhat. SZÖGI ANDREA

Next

/
Thumbnails
Contents