Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-10 / 34. szám

8 • EU-TÜKÖR» HÉTFŐ, 2003. FEBRUÁR 10. Gazdasági óriás, de politikai és katonai törpe az Európai Unió Kevesebb ok a kenyértörésre? A kocka el van vetve - mondhatjuk, hiszen az Európai Unió és Magyarország diplomatái lezárták a csatlakozási tárgyalásokat, a lépésről április 12-én ügydöntő népszavazáson mond véleményt a magyarság. E történelmi pillanatra készülve Thomas Glaserrel, az Európai Bizottság magyarországi delegációja tanácsosával beszélgettünk az unióról és magunkról. - Ha a történelemből ismert minta alapján akarná érzékeltetni számunkra, milyen az Európai Unió, akkor a római birodalomhoz vagy a brit gyarmatbirodalomhoz, az Amerikai Egyesület Államokhoz, vagy inkább a Szovjetunióhoz hasonlítaná ? - Egyikhez sem. Mert a római birodalmat, de a britet is egy közös nyelv egységesítette. Mert az említett nagyhatalmak katonai erőre épültek. Ezzel szemben az unió gazdasági óriás, de politikai és katonai törpe. Gazdasági erejének alapja, hogy minden tagja jó valamiben. Továbbá: az EU piaca szabad piacgazdaságként működik, ugyanakkor nincs közös nyelv, közös kultúra és közös fogyasztói szokások, mint például az államokban. Az említett példákkal szemben az EU alulról fölfelé szerveződik: nincs közös zászló, nincs közös központi hatalom, ugyanakkor léteznek közös szabályozások, például hogy mekkora legyen egy traktor ülése, vagy egy fűnyíró mekkora zajt bocsáthat ki. Az EU önkéntes alapon szerveződik. Az alapító Római Szerződés preambuluma is kimondja: az európai népek szoros közösségét kell megteremteni, és nem az európai országokét, vagy államokét. Tehát új típusú kísérlet az EU. - Mi az három ok, amiért jó az EU-nak a bővítés ? - Először is: a bővítés igazolja az integráció hasznosságát, népszerűségét. Másodszor: az EU diplomáciai és katonai értelemben gyenge, ezért a béke, a stabilitás és a demokrácia harc nélküThomas Glaser: Egy globalizálódó világban EU-tagként sokkal könnyebb Magyarország érdekeit képviselni, mint egyedül. li kiterjesztése fontos eredmény. A harmadik ok: miközben közelebb kerül azon szomszédaihoz, melyek gazdasági potenciálja óriási, az EU saját lassú gazdasági növekedését fölpezsdíti a most csatlakozók gyorsabb pörgése. - Magyarországnak miért éri meg, hogy csatlakozzon az unióhoz ? - Egyrészt Magyarország e lépéssel igazolja európai identitását, végleg megpecsételi Európához tartozását. Másrészt újraegyesítheti a magyar népet, hiszen egy közös Európában a belső határok eltűnnek. Harmadrészt egy globalizálódó világban EU-tagként sokkal könnyebb Magyarország érdekeit képviselni, mint egyedül. - Van élet az EU-n kívül is állítják a tamáskodók. - Igen - például Norvégia vagy Svájc számára. De Magyarországot nem jellemzi, hogy ezeréves olajtartaléka lenne, vagy hogy az egész világ ott tartaná a pénzét. Persze Magyarország számára is „van élet az EU-n kívül", de talán nem a legjobb élet lenne az. - Egyirányú utcának tűnik, hogy az EU-hoz csatlakozhat egy ország, de kilépésének nincsenek meg a garanciái. - Az EU a múlt problémáira, például a francia-német háború megelőzésére kínált mára megkövesedettnek tűnő megoldásokat. De az unió nem ugyanaz 12, vagy 25 tag esetén. Ezt fejezi ki a konvent által készítendő új alkotmány, melynek tervezetében már szerepel a kilépési záradék. De mégis kevesebb ok lesz a kenyértörésre, mert nem valószínű, hogy egyedül marad valaki az álláspontjával, hiszen ennyi szereplő már sokkal életszerűbb szövetségeket köthet. Ezért mondom: az EU akár fordított trockizmusként is fölfogható, mert itt nem „folyamatos forradalom" zajlik, hanem folyamatos tárgyalás és egyeztetés. Ú. I. A csodavárás helyett a reahtások felé mozdultunk A szegediek nagy többsége uniópárti A korábbihoz képest Szegeden is nőtt az elmúlt évben az EU-csatlakozást ellenzők száma, ám a túlnyomó többség jelenleg is uniópárti. Elsősorban tanulmányi célból, évről évre végeznek felméréseket Szegeden az egyetem szociológia szakos hallgatói. A vizsgálatok változatos témái mégis megengednek bizonyos következtéseket arról, hogyan élnek és a legfontosabbnak és legaktuálisabbnak tartott kérdésekről hogyan gondolkodnak a város lakói. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkról a 200l-es és az elmúlt évi felmérésben is kérdéseket tettek föl a hallgatók. Dr. Feleky Gábor, a szociológiai tanszék vezetője a közelmúltban elvégzett gyors értékelés alapján azt állítja, hogy az előző évhez képest a mi városunkban is nőtt az uniós csatlakozást ellenzők aránya. 2001-ben Szegeden többen voltak uniópártiak, mint az országos átlag: a reprezentatív felmérésben megkérdezettek 75-77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja Magyarország belépését az unióba. (A Tárki 2002 közepén készült országos vizsgálatában ez az arány 72 százalék volt.) Az ellenzők aránya 11-ről 13 százalékra nőtt. Az átlagosnál (13 százalék) is többen ellenzik a csatlakozásunkat az idősebbek, az alacsony iskolázottságnak és az alacsony jövedelműek körében. Ha foglalkozások szerint tekintjük át az ellenzők táborát, azt a meglepő adatot találjuk, hogy a vállalkozók körében az átlagosnál sokkal többen - 20 százalék - vannak a csatlakozás ellen. Árnyalja a képet, ha azt vizsgáljuk, mit várnak az emberek az uniós tagságtól. Mindkét évben azt tükrözték a vizsgálatok, hogy túlnyomó többségben vannak, akik szerint a tagsággal jóval több előny jár, mint hátrány. A megkérdezettek 60 százaléka gondolja úgy, hogy az előnyök dominálnak. Az előző évi 11-ről 14 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint inkább hátrányaink, mint előnyeink származnak a csatlakozásból. Az euroszkeptikusok közül a képzetlenek, alacsony jövedelműek nemcsak sejtik, hanem pontosan tudják, hogy nekik nehéz lesz. Meglepő viszont, hogy a szakképzettek, a szakmunkások és a vállalkozók közül viszonylag sokan gondolják, hogy nem fogják bírni a versenyt a „nagyhalakkal". Megnézték azt is, milyen téren a legbizakodóbbak, illetve a legkevésbé optimisták az emberek. Arra lehet következtetni az adatokból, hogy a legtöbben a bérek, az életszínvonal emelkedésében, a személyes körülményeik javulásában bíznak. Mérsékeltebben optimistán látják a magyar vállalkozások sorsát. Egyenesen pesszimisták a mezőgazdaság tekintetében, úgy látják, a csatlakozásnak csak a hátrányai fognak érvényesülni ebben a szférában. A szakember szerint az EU-csatlakozást ellenzők aránya a népszavazásig még növekedni fog - az euroszkeptikus, illetve a sarkosan csatlakozásellenes erők kampányának hatására. Mindazonáltal talán nem baj, hogy az utóbbi időszakban mérséklődött az uniós csatlakozást korábban övező optimizmus. Hiszen az is gond lenne, ha a népesség valamiféle csodavárásra rendezkedne be. Ahelyett, hogy a valóság tényei alapján lélektanilag is felkészülne: az unióban sem minden fenékig tejföl, s nem is adnak semmit ingyen, hanem valamit valamiért. S. E. 60% 50 40 30 20 ro O[ KU YH vagy hátrányos lösz? 14,2 hátrányos 27,8 S-A előnyös 60% Népszavazáson Magyarország IU csatlakozását? Itetosj/» aefR vatoták} sumo «lówirwle*) igen biztosan ¡giro Kívánatos és takargatni való Most landolt az otthoni postaládában az Európa-csillagos levél. Abban még csak a választható kérdések biztosak. De azért újabban nem csupán az unásig ismert politikus, hanem a buszon mellénk zsúfolódó ismeretlen, a hálapátolásban pihenőt tartó szomszéd, de még a fürdőkádban pancsoló gyerek is az EU-ról szövegel. Elért minket a népszavazásra hangoló propaganda! Ezzel szemben lapunk tükröt mutat - most is. A mától minden héten egyszer jelentkező EU-tükör - korábbi mellékleteink, az Eu-kapu és a Nő-unió hagyományaihoz híven - a kívánatost és a takargatni valót is megmutatja. Az uniós csatlakozásról a Csongrád megyében élők szempontjából szóló, új mellékletünk mellett szinte mindennap jelentkezünk az „uniós Rubik-kocka" lógójával külön is hangsúlyossá tett írásokkal. Mi már nem csak arra vagyunk kíváncsiak, a bürokraták éppen miről tárgyalnak Brüsszelben, inkább a társulás mindennapi életünket érintő következményeiről szeretnénk többet megmutatni. Arról például, hogy lehet-e ezután is otthon hizlalt disznót vágni, vagy árusítják-e a 2,8 százalékos zsírtartalmú tejet. Nos, éppen Thomas Glasertöl, az EU magyarországi delegációja tanácsosától hallottuk: az unió központjában, Belgiumban is divat a disznóvágás, csak nem lehet eladni a házilag feldolgozott húst. Sőt: gazdag zsírtartalmú tej is kapható, ha feltüntetik a csomagoláson az adatokat. De azt is előre jelezte: a csatlakozás napján, egy csapásra nem változik meg minden. A legtöbb dolog marad, amilyennek megszoktuk. Az unióval járó előnyöket, így például a gazdaság élénkülését, a kiszámíthatóság jótékony hatását is csak három-négy év múlva érzékelhetjük. Addig meg? Tájékozódjunk! Gondolkodjunk! Hogy megfontoltan válaszolhassunk a népszavazáson eldöntendő, mindenki jövőjét érintő kérdésre: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon ?" ÚJSZÁSZI ILONA Mindszenti diák német tanulmányúton Élet a biofarmon Biogazdálkodó fél éve a mindszenti Fuchs Máté - egy németországi falucskában önkéntes segítőként szerzett ismereteinek hatására. Jelenleg a Nürnbergtől néhány kilométerre található csöppnyi falucska, Deinsdorf az ideiglenes otthona a mindszenti Fuchs Máténak. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem másodéves, környezetgazdálkodási szakos hallgatója, a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat támogatásával, egy pályázat elnyerésével utazhatott Németországba. Ott egy biogazdálkodást folytató farmon önkéntes segítőként munkálkodik. - Vendéglátóim a környezetbarát életmód hívei, ami a vegetáriánus étkezésekben, a biotermékek fogyasztásában nyilvánul meg - magyarázta Máté, aki elárulta: itthon egyáltalán nem veti meg a húst. - A németországi farmon a kenyeret például csak biobúzából, a helyi kismalomban frissen őrölt lisztből sütve fogyasztjuk, a müzlit is válogatott, vegyszermentes alapanyagokból készítjük. A háztartásban felhalmozódott biohulladékot pedig komposztként hasznosítjuk. A farmot, mely kiérdemelte a Zöldház, Németországban rangos címet, előszeretettel látogatják a német turisták, akiknek ellátásából a magyar fiatalember is kiveszi a részét. Hasonlóképpen a ház körüli munkából, az állatok és a kert gondozásából, az asztalosműhelyben a kisebb-nagyobb barkácsolásból, az épületek felújításából. A magyar önkéntesnek németországi tartózkodási ideje alatt saját környezetvédő projekten is kell dolgoznia. Máté a német lakóhelyéhez közeli erdő megtisztításán, valamint egy magasles építésén és egy ahhoz vezető ösvény kialakításán fáradozik. Emellett pedig igyekszik magába szívni a környezetvédelem minden csínját-bínját, na és a nyelvtudást. A németországi tapasztalatai alapján Fuchs Máté itthon szeretne létrehozni egy minőségi termékeket előállító biofarmot. T.A. A természet és az ember harmonikus kapcsolatáról szerez itthon is hasznosítható tapasztalatokat Fuchs Máté. Fotó: Tésik Attila Az EU-tükör melléklet •a-JBÉL a Külügyminisztérium "A IfPlI támogatásával készül; il|Í szerkeszti: SS Ujszászi Ilona