Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-10 / 34. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. FEBRUÁR 13. • AKTUÁLIS" 5 Hogy unokáink is vehessenek szögedi papucsot Négyszázezer forint hagyományőrzésre Négyszázhúszezer forintot szavazott meg a szegedi közgyűlés a szegedi papucskészítés hagyományának ápolására. Több évszázados hagyomány Szegeden a papucskészítés. Valaha mesterek tucatjai ismerték a Tisza partján e mesterség fortélyait, ám napjainkban már csak Rátkai Sándornak, a népművészet mesterének keze közül kerül ki a bőrből, bársonyból varrt, virágmintákkal díszített szögedi papucs. Félő, ha egyszer Sanyi bácsi felhagy a mesterséggel, vége szakad a papucskészítés szép hagyományának. Ám a 89 éves mester felajánlotta: hetente egy nap szívesen oktat olyan fiatalokat, akik kíváncsiak a papucsos mesterségre. A Szegedi Ifjúsági Ház Kht. helyet is biztosítana ehhez, s a tanulók körét is megszervezné. Oktatófilm készülhetne, kiadásra vár a szegedi papucs történetét feldolgozó kötet is, csupán a pénz hiányzik ahhoz, hogy Csongrád megye székhelyének híres-neves papucsát még unokáink is vásárolhassák. A papucsos hagyományőrzés érdekében nyújtotta be egyéni indítványát Szabó László MDF-es képviselő. A megmenthető értékhez képest elenyésző összeg megítélését kérem - fogalmazott indítványában Szabó László, aki úgy véli, egy belvárosi papucsos mintabolt kialakítása is sokat segíthetne abban, hogy aSzegedre érkezők megismerkedhessenek a csak a Tisza partján készített papucsokkal. Szeged város közgyűlése egyetértett az indítvánnyal és 420 ezer forintot szavazott meg a papucskészítés hagyományának őrzésére. B. Z. Minden remény megvan arra, hogy Rátkai Sándor szegedi papucsos szép mesterségét tovább éltesse az utókor. Fotó: Karnok Csaba Együttgondolkodásra hívnak az Oskolás Intézet tagjai A Tisza Szeged főutcája A Tisza mindkét partját rendezvényekkel, sportolásra, pihenésre alkalmas helyek kialakításával szeretné életre kelteni egy szegedi alkotóközösség. Kötélhíd a Maros-torok fölött, lakóhajók a part mentén, sokakat vonzó csónak- és úszóházak, rendszeres vízibusz-közlekedés csupán néhány ötlet ahhoz, hogy a Tisza - amint oly sokszor emlegették már - valóban a város főutcája legyen. Szervezéssel, gondossággal, figyelemmel, és persze némi pénzzel látványos változást érhetnénk el - mondják a szegedi Oskolás Intézet tagjai. Az intézményt hiába keresnénk a városban: „csak" interneten létezik. Amint Schilsong János, az Oskolás Intézet Virtuális Alkotóközösség vezetője elmondta, tagjaik „rendes" civil foglalkozású értelmiségiek, akik a számítógépes világháló kínálta lehetőségeket kihasználva, beszélgető, együtt gondolkodó, terveket kidolgozó és cserélő csoportot alkotnak. Természetesen nem öncélúan működnek: fő tevékenységük az „iparosított ötletelés", vagyis annak vizsgálata, hogy az adott területen fölvetődő elképzeléseket hogyan hasznosíthatják, van-e rájuk piaci kereslet. Mint városukat szerető embereket, a Tisza és környéke sorsa is élénken foglalkoztatja az Oskolás Intézet tagjait. A folyó Szegedet átszelő szakasza számtalan lehetőséget kínál arra, hogy a Tisza elfoglalja méltó helyét a helybeliek életében, és vonzerejével ide csábítsa a turistákat is. így például a Maros-torok körA Szegedi Csónakázó Egylet klubháza. Archiv fotó nyékének rendezésével strandot és part menti sétautakat alakíthatnának ki; a folyó fölött kötélhíd vezetne át Újszegedről az északi partra; a Sárga gondozott üdülőteleppé fejlődhetne; a Foka-telepen a fiatalok kedvére szolgáló ügyességi pályákat építhetnének; a hajókölcsönzők a vízre csábítanák a folyó szépségeit evezés közben fölfedezőket; egy virágokkal díszített, fakorlátos, régimódi úszóház napozók és fürdőzők tömegét vonzaná; a menetrendszerű vízibuszjárat kikötne a homokkal föltöltött part sportpályáinál, úszó vendéglőinél, a kempingnél, a horgász- és strandröplabda-versenyek helyszínén és a Boszorkányszigeten, ahol a hagyományhoz kapcsolódó fesztiválokra gyülekezne a közönség. Természetesen mindehhez pénz kell, de Schilsong János szerint a pályázati lehetőségek kihasználásával igen sok forrást megnyithatnának azok a befektetők, akik fölismerik a Tiszához kapcsolható vállalkozásokban rejlő üzleti lehetőségeket. De a pénz nem kizárólagos föltétel: ha a Tisza-part egyes szakaszainak kezelői és tulajdonosai a maguk területén kellő gondossággal tesznek valamit az előrelépésért, megindulhat a várva várt fejlődés. Az alkotóközösség Tiszáról szóló ötleteit és terveit a www.oskolas.hu internetes címen találják az érdeklődők. NY. P. Számlaperben hirdetett ítéletet a bíróság HÍREK TAPEIPOLGARORÖK Tisztújítást tartottak a tápéi polgárőrök. Az elnök Tóth Zoltánné maradt, helyettese Bánfi József, titkár Mogyorósi László, szolgálatvezető ifj. Dávid István. LORINTZY JUDIT TÁRLATA Az égbolt a szem napi tápláléka címmel rendeznek kávéházi estet ma 18 órától a Virág cukrászdában. Vendég: Lőrintzy Judit festő. Házigazda: Bátyi Zoltán újságíró. Ötvádlottas számlaperben hozott ítéletet a Szegedi Városi Bíróság. Az eredeti vádirat szerint az elsőrendű R Bélát és a másodrendű V. Jánost, a diszkontáruház üzemeltetésével foglalkozó Tompaker Kft. vezetőit még azzal vádolta az ügyészség, hogy a kilencvenes évek közepén összesen 129 millió forint értékű fiktív számlákat befogadva mintegy 25 milliós áfacsalást követtek el, s vétkesek magánokirat-hamisításban is. Am a per során arra a következtetésre jutott a bíróság, egyetértve a vádat módosító ügyésszel is, hogy nem bizonyítható egyértelműen a bűnösségük, csupán gondatlanul jártak el, amikor nem győződtek meg arról, a számlák nem létező cégektől érkeztek. Mivel az adócsalást csak szándékosan lehet elkövetni, esetükben felmentő ítélet született. A harmadrendű vádlott K. Zoltánt, a negyedrendű B. Józsefet és az ötödrendű T . Bélát mint számlák kiállítóit, elmarasztalta a bíróság. K. Zoltánt 2 évi, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, B. József 175 ezer forint, míg T. Béla 80 ezer forint pénzbüntetést kapott. Amennyiben az összeget nem fizetik be, 350, illetve 200 napra rács mögé kell vonulniuk. Az ítélet nem jogerős. Nem politikai, hanem szakmai alapon mondanak véleményt MDF - öten egy frakcióban A megkezdett beruházások folytatását, a szegedi szellemi tőke minél hatékonyabb hasznosítását szeretné elcrni a Torony alatt munkálkodó, ötfős MDF-MKDSZ-frakció. Ketten egyéni körzetből, hárman pedig listáról kerültek be Szeged tavaly októberben megválasztott képviselő-testületébe, s azóta MDF-MKDSZ-frakcióba tömörülve politizálnak. A frakció vezetőjével, Mécs Lászlóval, valamint a tagokkal, Ványai Éva, Hingl László, Szabó László MDF-es és Kalmár Ferenc kereszténydemokrata képviselővel az MDF Gyertyámos utcai klubjában beszélgettünk. A politikusok elmondták: bár nem nagy létszámú a frakciójuk, mégis fontosnak tartják, hogy önállóan jelenítsék meg a nemzeti és kereszténydemokrata értékeket a szegedi Torony alatt. A Fidesszel kialakított kapcsolatuk jó, összefogva hatékonyabban politizálhatnak. A képviselők azt is hangsúlyozták, hogy higgadt, megfontolt erőként akarnak részt venni a közgyűlés és a bizottságok munkájában. A baloldali kezdeményezéseket nem politikai alapon ítélik meg. -Ha úgy vélik, rossz határozat van készülőben, szakmai érvekkel támadják. Hasonlóan fontos, mondták, hogy a jobboldal érdekeit hiteles emberek képviseljék a szegedi politikában. A frakció: Kalmár Ferenc, Mécs László, Ványai Éva, Hingl László és Szabó László. Fotó: Karnok Csaba Amikor Szeged fejlesztése került szóba, elsőként a megkezdett beruházások folytatását emelték ki a frakciótagok. Szóltak a központi könyvtár építéséről, a kisszínház és a fürdő rekonstrukciójáról. Amikor pedig az autópályára terelődött a beszélgetés, egységes volt az álláspont: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a sztráda mihamarabb elérje Szegedet, majd az országhatárt. De addig is meg kell kezdeni az elterelő utak építését, ugyanis a városra már szinte elviselhetetlen teherként zúdul az átmenő teherforgalom. Márpedig Szeged levegője az országban talán a legrosszabb, de mindenképpen a legporosabb, s ha ez ellen tenni akarunk, nem elég új utakra költeni, város környéki erdősávok telepítésére is áldozni kell - vélték a politikusok. Szeged fejlődése szempontjából az is nagy kérdés, miként tudunk felkészülni az uniós csatlakozásra. Csongrád megye székhelyén van olyan erős szellemi bázis, hogy - arra építve - fejlett technológia központtá váljon a város. Az önkormányzat feladata az, hogy ehhez minden segítséget megadjon - hangzott el a Gyertyámos utcai klubban. B. Z. Temették a telet a zsombóiak Vidám hangulatban temették a telet szombaton a zsombóiak. Amíg a művelődési ház előtt rakott máglyán égett a telet jelképező szalmabábu, a vendégeknek farsangi fánkot és forralt bort osztogattak. Az ünneplés a baksiak szomszédolásával ért véget. Hetedik esztendeje farsangolnak ismét a zsombóiak. - Ezt a szép és méltatlanul elfeledett hagyományt újból megismertettük a helyiekkel - mondta Monori Gyula főszervező, a művelődési ház vezetője. A hajnalig tartó mulatozás a maszkások felvonulásával kezdődött. Tizenegy felnőtt és húsz gyerkőc bújt jelmezbe, hogy elijessze az ártó szellemeket. A legötletesebbre a Flistone családot életre keltő csoport bemutatkozása sikeredett. Frédi és Béni, na meg asszonyaik, egy papírból készített kocsin érkeztek, s mögöttük egy hatalmas lila Dinó rohant, óriási farsangi trombitából gyártott farokkal. A legkisebbeknél Geringer Nikolett jelmeze tetszett legjobban a zsűrinek. A hatodik osztályos kislány rőzsehordó asszonynak öltözött. Ezenkívül még számos bohóc, illetve pingvin, tigris, nyuszi kísérte végig a falu utcáin a téltemető gyászkocsit húzókat. A menethez csatlakozott egy kockás toronyóra és egy amnéziás Mikulás is. A felvonulás után a művelődési ház előtt rakott hatalmas máglyára vetették a telet jelképező szalmabábut. A tüzet körülállók közül többen is döbbenten kiáltottak fel, amikor a bábu hirtelen életre kelt és leugrott a rőzserakásról. Tóbiás József, vagyis az elégetésre váró tél megunta a meleget és odébb állt. Ezután már tényleg egy bábu lett a lángok martaléka. A vendégek eközben nem maradtak éhen, hiszen ötféle fánkot szolgáltak fel, amit huszonhét asszony sütött. A tálcákon szépen sorakozott egymás mellett a csöröge, a képviselő, a rózsa, az apró és a farsangi fánk. Az édes étekre jól csúszott a forralt bor. A maszkás bemutatóval korántsem ért véget a zsombói farsangi mulatság. A művelődési ház nagytermében a baksiak szórakoztatták a nézőket. A legnagyobb tapsot a hét éve alakult Poén amatőr színtársulat kapta, amely különböző jeleneteket adott elő - parodizálták például Komár Lászlót és átdolgozták a János vitézt. Az utóbbiban Iluska helyett a bombázó mostohával jött össze Jancsi, így kedvenc birkája is nyugodtan alhatott aznap este. Emellett ellátogatott még a zsombói kultúrházba a géppuska lábú Michael Flatley túlsúlyos baksi bátyja, valamint a Lesz Kecsap spanyol trió is - három nagy hasú pasi képében. K.T.