Délmagyarország, 2003. február (93. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-08 / 33. szám

I Még a legnagyobb hóban is eljut mindenkihez az ebéd. Fotó: Gyenes Kálmán A 15 települést magába foglaló homokháti kis­térség lakóinak negyvenhárom százaléka, majd 20 ezer fő tanyán él. Ezért kialakítottak egy tanyagondnoki hálózatot, amely ellátja a kül­területeken élőket, főleg a magányos időseket. A nyolc hónapja működő szolgálat munkáját teg­nap értékelték. Még 1997-ben fogott össze Mórahalom, Szatymaz, Röszke és a Bács-Kiskun megyei Kelebia önkor­mányzata, hogy létrehozza a speciális tanyagond­noki szolgálatot. Ennek célja, hogy segítse a tanyá­kon élők felzárkózását, mindennapi életét. A homokháti kistérség 15 településének több mint 45 ezer lakója van. Közülük mintegy 20 ezren élnek tanyán, ráadásul nagy részük magányos idős. Ok már nehezen mozognak, ezért is szükséges, hogy legyen, aki gondoskodik róluk. - Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Mi­nisztérium támogatásával, kísérleti jelleggel bein­dítottuk a tanyagondnoki hálózatot - mondta Nóg­rádi Zoltán mórahalmi polgármester tegnap a szol­gálat nyolc hónapos munkájának értékelésén. A programban 12 tanyagondnok és 21 tanyafelelős vett részt. A nyolc hónap alatt tizenkétezer alka­lommal vittek ebédet, háromezer gyereket szállí­tottak iskolába és négyezer hivatalos ügyet intéztek el a felelősök. A program példaértékű, hiszen az országban a homokháti kistérségben próbálták ki először. Min­denhol kedvezően fogadták, sőt az érintettek nagy része azt szeretné, ha továbbra is megmaradna a szolgálat, ami elsősorban pénz kérdése. A kormány 2 millió forint normatív támogatást ad körzeten­ként az érintett önkormányzatoknak (egy körzet 70 főtől kezdődik). Korábban egy külterületi lakos után 5 ezer forint járt a polgármesteri hivatalnak. A tanyaprogramnak nem csak az ebédszállítás, az ügyintézés és a gondoskodás köszönhető. A ké­sőbbiekben tovább kívánják fejleszteni a rendszert. Például a halmozottan hátrányos helyzetű tanyai gyermekek helyzetét felmérik, amibe bevonják a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot is. Ezen­kívül az érintett önkormányzatok el szeretnék ér­ni, hogy a nemzeti lakásprogram keretében felújí­tanák a rossz állapotban lévő tanyákat, amiket szo­ciális bérlakásként lehetne hasznosítani. Röszkén nyolcszázán élnek tanyán. - Két gond­nok és 5 felelős látja el a tanyán élőket - tudtuk meg Magyari László polgármestertől. A település első embere több tucat levelet kapott, amelyekben megköszönik az idősek a gondoskodást. A szaty­maziak fele tanyán lakik. - A legnagyobb gondunk, hogy a többség magányos idős, akiket ritkán láto­gat meg a rokonság - vette át a szót Gyömbér Lász­ló polgármester. A régió legnagyobb tanyás községe Ásotthalom. - Külterületünkön óriási távolságok vannak. A gyerekek 4-5 kilométert gyalogolnak, majd közel 20 kilométert buszoznak, hogy iskolába mehessenek - mondta a polgármester, Petró Fe­renc. K.T. Fedor Attilát és Kemenes Istvánt nevezte ki az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács a Szegedi Táblabíróság büntető, illetve polgári kollégiumának vezetőjévé. A két kollégiumvezető április elsején kezdi meg munkáját az ítélőtáblán. Január elsejével három (Buda­pest, Pécs, Szeged) ítélőtábla állt fel Magyarországon. A tényleges ítélkezést július elsejével kezdik meg a táblabíróságokon, így Sze­geden is. Addig folyamatosan töltik be a bírói állásokat, s ki­épül a táblabíróság teljes appará­tusa. A minap arról döntött az Or­szágos Igazságszolgáltatási Ta­nács (OIT), hogy a Szegedi Táb­labíróság büntető kollégiumának vezetője április elsejétől Fedor Attila lesz, míg a polgári kollégi­umot Kemenes István vezeti majd. Mindkettőjük kinevezése 2009. március 31 -éig szól. Fedor Attila több évtizedes bí­rósági ' tapasztalattal rendelke­zik. Dolgozott a Szegedi Városi Bíróság elnökeként, volt a Csongrád Megyei Bíróság elnök­helyettese, majd elnöke is, míg 1992 óta a megyei bíróság bün­tető kollégiumának vezetője­ként dolgozik. Kemenes István a Szeged Vá­rosi Bíróságon kezdte bírói munkáját a hetvenes években, ítélkezett megyei bíróként is, majd a Csongrád Megyei Bíró­ság polgári és gazdasági kollégi­umának élére került, s jelenleg is azt vezeti. Mint Heidrich Gábortól, a Szegedi ítélőtábla elnökétől megtudtuk, lezárultak a táblabí­róság tanácselnöki posztjaira ki­írt pályázatok is, s a jövő héten dől el, hogy az ítélőtábla elnöke­ként kiket nevez ki május else­jétől a két büntető és a három polgári ítélőtanács élére. Folya­matosan zajlik a bírói álláshe­lyek pályáztatása is. Ezekre az állásokra március 5-éig lehet pályázni, míg a hat polgári és nyolc büntető táblabíró szintén május elsejétől áll munkába az ítélőtáblán. Március l-jétől egyébként mű­ködni fog a két kezelőiroda is, s abban a nőnapban már folyama­tosan érkeznek azok az ügyek, amelyekben már a Szegedi ítélő­táblának kell döntenie - mondta el Heidrich Gábor. B.Z. ENTUM XXI, Ingatlan Szövetkezet 6720 Szeged. Klauzál tér 7. (Wagner udvar) Tel.: 62-552-845 Tagjainknak garantáltan magas hozamú Nyitva tartás: befektetési lehetőséget biztosítunk Éves nettó H-Cs: 9-17. P: 9-14 Futamidő/ Tagi kölcsön 50.000­990.000 Ft 1.000.000­2.990.000 Ft 3 000 000 Ft-tól 3 hónap 12,00% 12,50% 6 hónap 13,00% 13,50% 14,00% 9 hónap 14,50% 15,00% 15,50% 12 hónap 16,50% 17,00% 17,50% www.fundamentum21 .hu Irodáink: Budapest - vsa u. 9 H. em 1. Tsl. 1-268-3236 Győr - Rákóczi F. utca 3. tsz. 2 Tsl.: 96-527-266 Kapuvár-fő tsr 10. TW.i 96-595-255 Nyíregyháza - Luther u. 5 tsz. 10. ISI. 42-500-210 Sopron - Várkerület 9 fsz. 1 Tel.: 99-524-327 Székesfehérvár - Koronázó % 41 m i, Tel.: 22-507-024 Veszprém - Rákóczi F. u 5 Tel: 86-561-880 SZOMBAT, 2003. FEBRUÁR 8. • A K T U A L I S " Ludas Matyik SULYOK ERZSÉBET Ez az ötödik országértékelő beszéd - nekem tetszett. Alighanem a legjobb volt, mind között. Mint retorikai mű. Mint kommuniká­ciós alkotás, amelynek meghatározott közönséget jól körülírt cé­lokért, jól megválasztott témákban kell meggyőznie. Ráadásul a díszlete, a hangulata, az egész fíling nélkülözte, ami a korábbiak­ban, miniszterelnökként elmondott beszédekben meghatározó volt: a vezér éteri magasságokban, jobbára narancsszínben tar­tott, ám elmosódó kontúrú és jelentésű szimbólumok közt lebeg­ve szózatot intéz az ő híveihez. Régóta nem vitatja senki Orbán Viktor különféle természetű ki­váló képességeit, retorikai tehetségét pedig különösen nem, úgy­hogy a föntiekben nincs nóvum. Amint egyebekben sincs. A be­széd tartalmi elemeiből következő attitűd is változatlan. Legfö­ként a „mi", a többes szám első személy tartalma. Az orbáni reto­rikában a „polgári oldal" továbbra is azt jelenti: a nemzet. Amely időlegesen és a demokráciának nevezett gyermeteg játék szabá­lyai szerint ellenzékben van ugyebár. A jelenlegi kormány nem más, mint az ellenzék ellenzéke. A nemzet ellenzéke. Szemben a társadalommal. És rémesen dühös, mert hatalmas sokadalmat lát átellenben magával. Dühében talán még a Mária Valéria hidat is lerombolná! A polgári értékeket döngöli az agyagba feszt, ránk szabadítja a bűnözőket, a drogosokat, gyengíti a forintot, kiárusít­ja a nemzeti vagyont, másodrendű országként visz bennünket az unióba, csatlósként háborúba, s még a Moszadot is beengedi az országba, célzottan likvidálni. Dühét csak fokozza, hogy nem ké­pes bebizonyítani: okkal vádolta az előző kormányt különb s kü­lönb visszaélésekkel. Erre mondják pestiesen - ügyes! Könnyű persze megérteni, hogy a jobboldal vezére számára első számú politikai érdek vala­miképpen egy akolba terelni és ott is tartani a Fideszt és más pár­tokat - a polgári körök aktivistáival. Kemény diónak látszik, így kívülről, de Orbán egyszerű és nagyszerű megoldást talált: mi, magyarok. Kész, passz. Innen elrugaszkodva már csak egy nem­zeti hagyományban mélyen gyökeres szimbólumot - mintha da­kota mondást - kell keresni, s szinte egyetlen szóval meg lehet mutatni a kívánt, egységesítő és lelkesítő magatartásmintát. Haj­rá, Ludas Matyik! - szólt lehengerlő félmosollyal a szónok, s mii­hó magyar szív dobbanhatott egy ütemre. A magukat ma igazta­lanul megalázottnak, kisemmizettnek érzők, ám a székely góbé­sággal vetekedő magyar virtussal megáldott, holnap „csakazértis" győzők szíve. Tényleg sokan lehetnek. S mit nekik immár, hogy éppen az őket tegnap kisemmiző úri kópék biztatják ma mindannyiukat ­ludasmatyiságra. E góbés kópék nyilván töretlenül bíznak a Si­micska-igazságban: hülyének lenni állampolgári jog. Kinevezték a kollégiumvezetőket Feláll a szegedi ítélőtábla Egymilliárd után nyolcszázmillió jut Csongrád megye fejlesztésére Több pénz a szomszédoknak Folytatás a11. oldalról - Miközben örülök a másik két megye fejlesztésének, el kell mondanom, a rendszer látható­an nem érzékeli a trendeket. A területkiegyenlítésnek nem ala­csonyabb, hanem magasabb szinten kellene megtörténnie, azaz, a folyamat ne úgy menjen végbe, hogy az egyik térség süly­lyed, a másik emelkedik, és fél­úton találkoznak, hanem eltérő dinamikával ugyan, de fejlődhes­sen mindegyik. Ha a megyék fejlettségét néz­zük, a GDP nem jó alap az össze­hasonlításra. Hiszen miközben Kecskeméten már nem tudnak új közművesített telket adni a betelepülő befektetőknek és Bé­késcsaba környékén is szaporod­nak az üzemek, Csongrád me­gyébe nem jön termelőberuházás - véli az elnök. - A multinacionális tőke ná­lunk szinte kizárólag a kereske­delem, az áruházláncok révén van jelen és ilyen formában nem generál fejlődést: nem segí­ti a kisvállalkozásokat, hanem inkább elnyomja, elég, ha a tönkremenő kis üzletekre gon­dolunk. Frank hozzátette: ami most Annak idején a makói hagymaházra is nyert területfejlesztési támogatást a város. A felújításokra for­dítható összeg most csökkent. Fotó: Karnok Csaba történik, azt sok mindennek le­het nevezni, csak területfejlesz­tésnek és a különbségek kiegyen­lítésének nem. Azért is borúlátó a megyei önkormányzat elnöke, mert a térség fejlődése szem­pontjából elengedhetetlen lenne az autópálya továbbépítése. Ám az semmiképp sem lenne jó, ha a jelenlegi díj maradna. Hiszen, ha a térségben nagy cégnek számító Pick Rt. megtiltotta járművei­nek, hogy az autópályát használ­ják, mert naponta több százezer forintot kellene fizetnie emiatt, miért jönnének ide az új befekte­tők?! BAKOSANDRÁS Bevált a tanyagondnoki hálózni a Homokháton Körzetenként kétmillió A kamara és az EU A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) gazdaságpoli­tikai bizottsága támogatja Ma­gyarország csatlakozását az Eu­rópai Unióhoz. Véleményük szerint a magyar vállalkozások számára számos előnyt jelent az uniós tagság.

Next

/
Thumbnails
Contents