Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-09 / 7. szám
s CSÜTÖRTÖK, 2003. JANUAR 9. • A K T U A L I S • 3 A hóeltakarítók változatlanul tizenkét órában dolgoznak. A megye fő útjai járhatók. Ma újabb havazás várható. A katasztrófavédelemnek sehol sem kellett beavatkoznia Csongrád megyében, a tejet, kenyeret és más friss élelmiszereket mindenhová eljuttatták. Csupán a katasztrófavédelem vásárhelyi kirendeltségét kérték arra, hogy a porcelángyár dolgozóit szükség esetén befogadó, átmeneti szálláshelyet rendezzenek be a gyár sportcsarnokában. Végül mindenki hazajutott, így a szállást nem vették igénybe - tájékoztatta lapunkat Kerepeczki András polgárvédelmi őrnagy, a megyei védelmi igazgatóság polgári veszélyhelyzetkezelési osztályvezetője. A szegedi fő gyűjtőutak és tömegközlekedési útvonalak járhatók, de a környező utcákban sok autó beragadt a hóba. Addig nincs baj, amíg gurul a kocsi, de megállás után nehéz, vagy lehetetlen az újraindulás. A szükséghelyzet azonban testvériessé tette a szegedieket: az egy sávra szűkült utcát „eldugító" autót megtolják a várakozó kocsivezetők, de a segítőkész gyalogosok is szívesen nekigyürkőznek, és megadják a kezdő lökést. A Szegedi Közterület-fenntartási Kht. tegnap és ma harmincnégy kis- és nagygéppel, s az éjszakai, rendkívüli hómunkásokat is számítva, több mint kétszáz emberrel dolgozott az utcák járhatóvá tétteléért. Serege János igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint a lakótelepeken (Újszegeden, valamint Rókustól Felsővárosig) kiszabadították a kétirányú forgalmú lakóutcákat a hó alól. Terveik szerint a következő napokban a város mellékutcáit veszik sorra. Az igazgatóhelyettes kiemelte, hogy a dolgozóik vasárnap óta tizenkét órás műszakokban váltják egymást, s mindent megtesznek az utak járhatóvá tételéért. Az alkalmi hómunkások szerda éjjel is lapátoltak, söpörtek. De más veszélyek is leselkednek ránk: az Ág utcai Pajtás büfé környékéről jelentették, hogy a népszerű intézmény fölött, a tízemeletes ház tetőpárkányáról kifordulva, hatalmas hóbucka lebeg - nem örül majd, akinek a nyakába szakad. A tömegközlekedés lassanként visszazökken a rendes kerékvágásba. A buszok, villamosok és trolik, kisebb késésekkel, de már járatkimaradás nélkül közlekednek. Vincze Tibor, a Szegedi Közlekedési Társaság főmérnöke nem titkolta, hogy a keddi hófúvás nagy próbatétel elé állította az SZKT-t, mert a villamossínek váltóit többször betömte a hó, ezért az utasoknak át kellett szállniuk. Szerdán már többé-kevésbé a menetrend szerint indultak a kocsik. Mező István, a Tisza Volán Rt. forgalmi igazgatója elmondta, hogy a megye néhány mellékútját még nem használhatják, így például Tömörkénytelepre, Rárósra és más kisebb településre nem juthatnak el a buszok. Az árokba csúszott vagy hóakadály mögé szorult buszokat mindenütt kiszabadították, s ha késéssel és néhány járat kimaradásával is, de minden vonalon elvitték az utasokat. - Elzárt település nincs, a megye fontos útjai járhatók - értékelte a helyzetet Gádzser Gábor, a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. ügyeletvezetője. A kisebb utak közül néhányat még vastag hó borít, de ezek sem járhatatlanok, s e helyeken is hamarosan végeznek a hóekék. A vonatközlekedés is helyreállt, a szerelvények legföljebb 5-15 perces késéssel futnak be az állomásokra. - Csütörtökön újabb, de a keddinél gyengébb havazás várható - adott előrejelzést a meteorológiai szolgálat szegedi állomása. Tartós, de nem túl sok (5-10 centiméteres) porhó hullik majd, amelyet a két nappal korábbinál enyhébb szél fújdogál. Pénteken hasonló idő lesz, később csökken a csapadék. NY. P. TEMETKEZÉS - FENNAKADÁS NÉLKÜL A Szegedi Temetkezési Kft. igazgatója, Hódi Lajos tájékoztatása szerint Szegeden és Csongrád megye egész területén fennakadás nélkül folynak a temetések. A lehullott nagy mennyiségű hó nem okozott késést egyetlen szertartás esetében sem. Az igazgató lapunknak elmondta: az elhantolások rendben zajlanak, ha a koporsót a j nagy hó miatt lehetetlen járművel elszállítani a sírgödörig, akkor munkatársai gyalogosan oldják meg ezt a feladatot. A lánc nélküli autókat foglyul ejti a hó Fölszabadítják a kis utcákat Hószünetben Kumbor törvénysértőnak tartja felmentését. Futó: Miskolczi Róbert A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztályának volt vezetője az országos rendőrfőkapitányhoz fordult: Kumbor Tibor felmentésének körülményei miatt panasszal élt Salgó Lászlónál. MUNKATÁRSUNKTÓL Kumbor Tibor, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztályának az év végén felmentett vezetője törvénytelennek tartja az ellene folytatott és két hónapig tartó vizsgálatot, ami végül leváltásához vezetett. Információink szerint a jelenleg szabadságát töltő alezredes panasszal fordult Salgó László országos rendőrfőkapitányhoz. Kumbor Tibor a szolgálati utat betartva Lukács János megyei főkapitánynál nyújtotta be az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének írt többoldalas levelet, amelyben részletesen leírja, szerinte mikor és milyen hibákat követett el ügyében a rendőrség. Információink szerint Kumbor a levélben nem említette felmentésének valódi okait, nem tért ki az ellene érkezett számos bejelentésre sem. A volt osztályvezető korábban azt állította, hogy szakmai okokkal nem tudták kikezdeni, hát kikezdték magánéletét, ráadásul olyan személyek terjesztették róla a felmentéséhez vezető - szerinte - valótlanságokat, akik évek óta egy bűnözőt sem fogtak el, egy ügyet sem oldottak meg. Kumbor Salgó Lászlónak írt levele azért meglepő, mert a tiszt felmentése törvényes volt, a döntést nem kellett megindokolni. Az alezredest nem szakmai munkája miatt váltották le, az ellene indított eljárást az indokolta, hogy több személynek tartozik még most is jelentős öszszeggel, több százezer forinttal, amit a határidő lejárta után sem fizetett vissza. Éppen amiatt kezdeményezték felmentését, mert az egyre növekvő adósságok miatt Kumbor meghagyása a beosztásában hatalmas kockázati tényezőt jelenthetett volna az osztály munkájával kapcsolatban. Kumbor Tibor nem nyilatkozott lapunknak a levélről, sem jövőjével kapcsolatos elképzeléseiről, a főkapitányságon sem kommentálták az alezredes levelét. Stop vagy nem stop? - ez itt a kérdés. A főkapitányság volt osztályvezetője elégtételt akar A felmentett Kumbor panasszal élt Salgónál A jugoszlávok és az ukránok kedvezőjeltételekre számíthatnak A külügy cáfolja a július elsejei vízumkényszert Július l-jétől még biztosan nem utaznak hozzánk vízummal a jugoszlávok és az ukránok. Amennyiben Magyarország 2004. május l-jétől az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, úgy vízumkötelezettséget kell majd bevezetnie az unióból kimaradó szomszédai számára. Mivel Szlovákia és Szlovénia velünk egy időben csatlakozik, értelemszerűen csak Jugoszlávia, Horvátország, Románia, valamint Ukrajna jöhet számításba. Ezen országok közül azonban Horvátország és Románia rákerült az EU vízummentességi listájára: Románia ráadásul biztos befutónak számít a következő csatlakozási időszakban, azaz 2007-ben. Jugoszláviában már hónapok óta azzal foglalkozik a közvélemény, Magyarország mikor vezeti be a vízumkötelezettséget, s hogy egy ilyen beutazási engedély mennyibe fog kerülni. A találgatások szerint július 1. a dátum, s hogy egy vízumért akár 25-30 eurót is elkérhetünk. Ezzel szemben tegnapi érdeklődésünkre azt válaszolták a Külügyminisztérium szóvivői irodáján, hogy július 1 -jétől nagy valószínűséggel még nem vezetjük be a vízumkényszert. A csatlakozási tárgyalásokon, a 2001 novemberében lezárt belés igazságügyi fejezet keretében Brüsszel elfogadta, hogy Budapest minél később, a tagság előtt csak pár hónappal vezesse be a vízumkötelezettséget a jugoszláv és az ukrán állampolgárok számára. Egyelőre tehát csak az biztos, lesz vízumkötelezettség, de a részletekről tárgyalások folynak úgy az EU-val, mint a jugoszláv és ukrán féllel. Magyarország olyan megoldást szeretne, amely a schengeni rendszeren belül a lehető legkedvezőbb és mindkét fél számára optimális. Ami azt jelenti: a vízumdíj összege alacsony lehet és az engedély többszöri beutazásra szólhat. Ma még nem tudni, a magyar lépést követi-e ellenintézkedés Belgrád és Kijev részéről, azaz a magyar állampolgárok belépését is vízumhoz kötik-e. A gyakorlat azonban az, hogy a vízumkényszer bevezetése kölcsönös, de egyes értesülések szerint Jugoszlávia kivételt tenne. A vízumkényszer bevezetésével a magyarigazolványok tulajdonosai nem kerülhetnek kivételes helyzetbe, mint ahogy eddig sem élveztek előjogokat. A Külügyminisztériumban érdekes kivételként emlegetik Boszniát, amely minden évben májustól novemberig egyoldalúan felfüggeszti a magyar állampolgárok vízumkötelezettségét, a nyári turistaszezonra való tekintettel. F.K. Hidegben is lesz áram Nem kell fennakadásra számítani a villamosenergia-ellátásban a hideg időjárás miatt - mondta a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. elnök-vezérigazgató j a. Tombor Antal elmondta: az előrejelzések szerint az országos villamosenergia-rendszer képes lesz helytállni a következő napokra jelzett zord körülmények között is, a mostani időjárás nem számít rendkívülinek januárban. Az elnök-vezérigazgató beszámolt arról, hogy az országos csúcsterhelés jelenleg megfelel a téli átlagnak, 5.700 megawatt. Hozzátette azonban: az ország még nem állt vissza a teljes felhasználásra az ünnepek óta. Ez a következő napokban történik meg, és amennyiben marad a szigorú hideg, a rendszer terhelése 200-300 megawattal nő. Gázpénzhez jutott Vásárhely Ismét pénzhez jut Vásárhely, még ha a közel tízmilliárd forintos költségvetéshez képest aprópénzhez is. A gázközművagyonért több részletben öszszesen 16 millió 72 ezer 816 forint érkezik. MUNKATÁRSUNKTÓL Fotó: Miskolczi Róbert A gázközművagyonból származó összegből a megye 44 és fél millió forinthoz jut összesen - nyilatkozta lapunknak Bacsa Pál, települési képviselő, az MSZP helyi elnöke, aki már helyet is talált a Vásárhelyre jutó pénznek. Szerinte ebből lehetne finanszírozni a végzős középiskolások számítógép-kezelői államilag elismert vizsgájának, gépjármű-vezetői engedélyének és nyelvvizsgájának díját. E végzettségek megléte ma már alapelvárásnak számít a munkaerőpiacon. Lázár János polgármester a szocialisták kérését támogatja, hiszen levélben ígérte meg, hogy az 525 végzős diák vizsgadíját jelentő 20 millió 574 ezer forintot - lehetőség szerint - betervezik a város költségvetésébe. Egyszer elmeséltem a gyerekeimnek, hogy bármennyire hihetetlen, én is voltam gyerek és mivel figyeltem a felnőttekre, bizakodva tekintettem a jövőbe. Különösen, amikor a vége felé közeledett az iskolai téli szünet. Ilyenkor naphosszat a világvevő néprádió mellett gubbasztottam és a fülemmel is bizakodtam. Mert a rádión keresztül volt szokás bejelenteni a népnek, hogy hány napos szénszünettel hosszabbodik meg - a rendes. A gyerekeim a hasukat fogták, úgy nevettek. Mi az, hogy szénszünet ? Világvevő ? Nép ? Még hogy bizakodva tekintettél a jövőbe! - kaccogtak, feszt. Naná, gondoltam tegnap, naná, hogy akkoriban nem volt a népekben semmiféle bizopytalanság! Elképzelhetetlen volt az ilyenfajta információs káosz, mint most. Elképzelhetetlen volt, hogy ne tudjuk, ki mondja meg a tutit. Akkor csak két eset létezett: vagy ment mindenki, vagy senki. Iskolába is. Ha volt szén, mentünk, ha nem volt szén - akkor is. Legföljebb nem fűtöttünk. De nem menni csak akkor lehetett, kivétel nélkül senkinek, vagyis mindenkinek, ha a rádióban „elrendelték". Most meg senki nem tud semmi biztosat. Ez az információs társadalom egyik csodája. A gödöllői polgármester már kora reggel tudta, hogy ellenzéki képviselőként hogyan használja az információs káoszt egy kis oktatásra. Demokráciából, önkormányzatiságból adott leckét az oktatási miniszternek, mondván, nem Magyar Bálint, hanem az iskolaförmtartó nevében a települési jegyző jogosult elrendelni a rendkívüli iskolai szünetet. Gémesi úrnak teljesen igaza volt. Bár azóta sem tudja senki pontosan, mit is mondott valójában a miniszter. Vajon tényleg „elrendelte"-e a hét délebbi fekvésű megyében a tanítási szünetet, vagy ezt csak „javasolta" a rendelkezésre illetékeseknek ? Ez van. Nem egy néprádiót hallgatunk. Hanem a tájékoztatásra hivatott eszközök garmadájából szerezzük a számunkra szükséges információkat. S ezek között nem volt kettő, amelyik egyformán tájékoztatott volna. Szerencsére az iskolaigazgatók teljesen maguktól tudták a teendőiket. Csak a tévék, a rádiók, az újságok, a hírügynökségek, a faxok, az esemesek, a vezetékes és mobiltelefonok, az internetes fórumok zavartak be. Ezért aztán egyik gyerek elment az iskolába, a másik meg nem. Szerencsére ettől senkinek nem lett semmi baja. Úgyhogy, mamák, papák, őrizzük meg az öniróniánkat - miképpen emlékezetünkben a világvevő néprádióban elrendelt szénszünetet. SULYOK ERZSÉBET