Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-09 / 7. szám

s CSÜTÖRTÖK, 2003. JANUAR 9. • A K T U A L I S • 3 A hóeltakarítók változatlanul tizenkét órá­ban dolgoznak. A megye fő útjai járhatók. Ma újabb havazás várható. A katasztrófavédelemnek sehol sem kellett beavatkoznia Csongrád megyében, a tejet, kenyeret és más friss élelmiszereket minden­hová eljuttatták. Csupán a katasztrófavéde­lem vásárhelyi kirendeltségét kérték arra, hogy a porcelángyár dolgozóit szükség esetén befogadó, átmeneti szálláshelyet rendezze­nek be a gyár sportcsarnokában. Végül min­denki hazajutott, így a szállást nem vették igénybe - tájékoztatta lapunkat Kerepeczki András polgárvédelmi őrnagy, a megyei vé­delmi igazgatóság polgári veszélyhelyzetke­zelési osztályvezetője. A szegedi fő gyűjtőutak és tömegközleke­dési útvonalak járhatók, de a környező ut­cákban sok autó beragadt a hóba. Addig nincs baj, amíg gurul a kocsi, de megállás után nehéz, vagy lehetetlen az újraindulás. A szükséghelyzet azonban testvériessé tette a szegedieket: az egy sávra szűkült utcát „eldugító" autót megtolják a várakozó ko­csivezetők, de a segítőkész gyalogosok is szívesen nekigyürkőznek, és megadják a kezdő lökést. A Szegedi Közterület-fenntartási Kht. teg­nap és ma harmincnégy kis- és nagygéppel, s az éjszakai, rendkívüli hómunkásokat is szá­mítva, több mint kétszáz emberrel dolgozott az utcák járhatóvá tétteléért. Serege János igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint a la­kótelepeken (Újszegeden, valamint Rókustól Felsővárosig) kiszabadították a kétirányú for­galmú lakóutcákat a hó alól. Terveik szerint a következő napokban a város mellékutcáit ve­szik sorra. Az igazgatóhelyettes kiemelte, hogy a dolgozóik vasárnap óta tizenkét órás műszakokban váltják egymást, s mindent megtesznek az utak járhatóvá tételéért. Az alkalmi hómunkások szerda éjjel is lapátol­tak, söpörtek. De más veszélyek is leselkednek ránk: az Ág utcai Pajtás büfé környékéről jelentették, hogy a népszerű intézmény fölött, a tízeme­letes ház tetőpárkányáról kifordulva, hatal­mas hóbucka lebeg - nem örül majd, akinek a nyakába szakad. A tömegközlekedés lassanként visszazök­ken a rendes kerékvágásba. A buszok, villa­mosok és trolik, kisebb késésekkel, de már járatkimaradás nélkül közlekednek. Vincze Tibor, a Szegedi Közlekedési Társaság főmér­nöke nem titkolta, hogy a keddi hófúvás nagy próbatétel elé állította az SZKT-t, mert a vil­lamossínek váltóit többször betömte a hó, ezért az utasoknak át kellett szállniuk. Szer­dán már többé-kevésbé a menetrend szerint indultak a kocsik. Mező István, a Tisza Volán Rt. forgalmi igazgatója elmondta, hogy a megye néhány mellékútját még nem használhatják, így pél­dául Tömörkénytelepre, Rárósra és más ki­sebb településre nem juthatnak el a buszok. Az árokba csúszott vagy hóakadály mögé szo­rult buszokat mindenütt kiszabadították, s ha késéssel és néhány járat kimaradásával is, de minden vonalon elvitték az utasokat. - Elzárt település nincs, a megye fontos út­jai járhatók - értékelte a helyzetet Gádzser Gábor, a Csongrád Megyei Állami Közútke­zelő Kht. ügyeletvezetője. A kisebb utak kö­zül néhányat még vastag hó borít, de ezek sem járhatatlanok, s e helyeken is hamaro­san végeznek a hóekék. A vonatközlekedés is helyreállt, a szerelvé­nyek legföljebb 5-15 perces késéssel futnak be az állomásokra. - Csütörtökön újabb, de a keddinél gyen­gébb havazás várható - adott előrejelzést a meteorológiai szolgálat szegedi állomása. Tartós, de nem túl sok (5-10 centiméteres) porhó hullik majd, amelyet a két nappal ko­rábbinál enyhébb szél fújdogál. Pénteken ha­sonló idő lesz, később csökken a csapadék. NY. P. TEMETKEZÉS - FENNAKADÁS NÉLKÜL A Szegedi Temetkezési Kft. igazgatója, Hódi Lajos tájékoztatása szerint Szegeden és Csongrád megye egész területén fennakadás nélkül folynak a temetések. A lehullott nagy mennyiségű hó nem okozott késést egyetlen szertartás esetében sem. Az igazgató lapunknak elmondta: az elhantolások rendben zajlanak, ha a koporsót a j nagy hó miatt lehetetlen járművel elszállítani a sírgödörig, akkor munkatársai gyalogo­san oldják meg ezt a feladatot. A lánc nélküli autókat foglyul ejti a hó Fölszabadítják a kis utcákat Hó­szünetben Kumbor törvénysértőnak tartja felmentését. Futó: Miskolczi Róbert A Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság nyomozó osztályá­nak volt vezetője az országos rendőrfőkapitányhoz fordult: Kumbor Tibor felmentésének körülményei miatt panasszal élt Salgó Lászlónál. MUNKATÁRSUNKTÓL Kumbor Tibor, a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság nyo­mozó osztályának az év végén felmentett vezetője törvényte­lennek tartja az ellene folytatott és két hónapig tartó vizsgálatot, ami végül leváltásához vezetett. Információink szerint a jelenleg szabadságát töltő alezredes pa­nasszal fordult Salgó László or­szágos rendőrfőkapitányhoz. Kumbor Tibor a szolgálati utat betartva Lukács János megyei fő­kapitánynál nyújtotta be az Or­szágos Rendőr-főkapitányság ve­zetőjének írt többoldalas levelet, amelyben részletesen leírja, sze­rinte mikor és milyen hibákat követett el ügyében a rendőrség. Információink szerint Kumbor a levélben nem említette felmen­tésének valódi okait, nem tért ki az ellene érkezett számos beje­lentésre sem. A volt osztályvezető korábban azt állította, hogy szakmai okokkal nem tudták kikezdeni, hát kikezdték magánéletét, rá­adásul olyan személyek terjesz­tették róla a felmentéséhez ve­zető - szerinte - valótlanságo­kat, akik évek óta egy bűnözőt sem fogtak el, egy ügyet sem ol­dottak meg. Kumbor Salgó Lászlónak írt le­vele azért meglepő, mert a tiszt felmentése törvényes volt, a dön­tést nem kellett megindokolni. Az alezredest nem szakmai munkája miatt váltották le, az ellene indított eljárást az indo­kolta, hogy több személynek tar­tozik még most is jelentős ösz­szeggel, több százezer forinttal, amit a határidő lejárta után sem fizetett vissza. Éppen amiatt kez­deményezték felmentését, mert az egyre növekvő adósságok mi­att Kumbor meghagyása a beosz­tásában hatalmas kockázati té­nyezőt jelenthetett volna az osz­tály munkájával kapcsolatban. Kumbor Tibor nem nyilatko­zott lapunknak a levélről, sem jövőjével kapcsolatos elképzelé­seiről, a főkapitányságon sem kommentálták az alezredes leve­lét. Stop vagy nem stop? - ez itt a kérdés. A főkapitányság volt osztályvezetője elégtételt akar A felmentett Kumbor panasszal élt Salgónál A jugoszlávok és az ukránok kedvezőjeltételekre számíthatnak A külügy cáfolja a július elsejei vízumkényszert Július l-jétől még biztosan nem utaznak hozzánk vízummal a jugoszlávok és az ukránok. Amennyiben Magyarország 2004. május l-jétől az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, úgy vízumkötelezettséget kell majd bevezetnie az unióból kimaradó szomszédai számára. Mivel Szlovákia és Szlovénia velünk egy időben csatlakozik, értelem­szerűen csak Jugoszlávia, Hor­vátország, Románia, valamint Ukrajna jöhet számításba. Ezen országok közül azonban Hor­vátország és Románia rákerült az EU vízummentességi listájá­ra: Románia ráadásul biztos be­futónak számít a következő csatlakozási időszakban, azaz 2007-ben. Jugoszláviában már hónapok óta azzal foglalkozik a közvéle­mény, Magyarország mikor ve­zeti be a vízumkötelezettséget, s hogy egy ilyen beutazási enge­dély mennyibe fog kerülni. A ta­lálgatások szerint július 1. a dá­tum, s hogy egy vízumért akár 25-30 eurót is elkérhetünk. Ez­zel szemben tegnapi érdeklődé­sünkre azt válaszolták a Külügy­minisztérium szóvivői irodáján, hogy július 1 -jétől nagy valószí­nűséggel még nem vezetjük be a vízumkényszert. A csatlakozási tárgyalásokon, a 2001 novemberében lezárt bel­és igazságügyi fejezet keretében Brüsszel elfogadta, hogy Buda­pest minél később, a tagság előtt csak pár hónappal vezesse be a vízumkötelezettséget a jugoszláv és az ukrán állampolgárok szá­mára. Egyelőre tehát csak az biztos, lesz vízumkötelezettség, de a részletekről tárgyalások folynak úgy az EU-val, mint a jugoszláv és ukrán féllel. Magyarország olyan megoldást szeretne, amely a schengeni rendszeren belül a lehető legkedvezőbb és mindkét fél számára optimális. Ami azt jelenti: a vízumdíj összege ala­csony lehet és az engedély több­szöri beutazásra szólhat. Ma még nem tudni, a magyar lépést követi-e ellenintézkedés Belgrád és Kijev részéről, azaz a magyar állampolgárok belépését is vízumhoz kötik-e. A gyakorlat azonban az, hogy a vízumkény­szer bevezetése kölcsönös, de egyes értesülések szerint Jugo­szlávia kivételt tenne. A vízum­kényszer bevezetésével a ma­gyarigazolványok tulajdonosai nem kerülhetnek kivételes hely­zetbe, mint ahogy eddig sem él­veztek előjogokat. A Külügyminisztériumban ér­dekes kivételként emlegetik Boszniát, amely minden évben májustól novemberig egyoldalú­an felfüggeszti a magyar állam­polgárok vízumkötelezettségét, a nyári turistaszezonra való tekin­tettel. F.K. Hidegben is lesz áram Nem kell fennakadásra számíta­ni a villamosenergia-ellátásban a hideg időjárás miatt - mondta a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. el­nök-vezérigazgató j a. Tombor Antal elmondta: az előrejelzések szerint az országos villamosenergia-rendszer képes lesz helytállni a következő na­pokra jelzett zord körülmények között is, a mostani időjárás nem számít rendkívülinek janu­árban. Az elnök-vezérigazgató beszámolt arról, hogy az orszá­gos csúcsterhelés jelenleg megfe­lel a téli átlagnak, 5.700 mega­watt. Hozzátette azonban: az or­szág még nem állt vissza a teljes felhasználásra az ünnepek óta. Ez a következő napokban törté­nik meg, és amennyiben marad a szigorú hideg, a rendszer terhelé­se 200-300 megawattal nő. Gázpénzhez jutott Vásárhely Ismét pénzhez jut Vásárhely, még ha a közel tízmilliárd fo­rintos költségvetéshez képest aprópénzhez is. A gázközmű­vagyonért több részletben ösz­szesen 16 millió 72 ezer 816 forint érkezik. MUNKATÁRSUNKTÓL Fotó: Miskolczi Róbert A gázközművagyonból származó összegből a megye 44 és fél mil­lió forinthoz jut összesen - nyi­latkozta lapunknak Bacsa Pál, települési képviselő, az MSZP helyi elnöke, aki már helyet is ta­lált a Vásárhelyre jutó pénznek. Szerinte ebből lehetne finanszí­rozni a végzős középiskolások számítógép-kezelői államilag el­ismert vizsgájának, gépjár­mű-vezetői engedélyének és nyelvvizsgájának díját. E végzett­ségek megléte ma már alapelvá­rásnak számít a munkaerőpia­con. Lázár János polgármester a szocialisták kérését támogatja, hiszen levélben ígérte meg, hogy az 525 végzős diák vizsgadíját je­lentő 20 millió 574 ezer forintot - lehetőség szerint - betervezik a város költségvetésébe. Egyszer elmeséltem a gyerekeimnek, hogy bármennyire hihetet­len, én is voltam gyerek és mivel figyeltem a felnőttekre, bizakod­va tekintettem a jövőbe. Különösen, amikor a vége felé közele­dett az iskolai téli szünet. Ilyenkor naphosszat a világvevő néprá­dió mellett gubbasztottam és a fülemmel is bizakodtam. Mert a rádión keresztül volt szokás bejelenteni a népnek, hogy hány na­pos szénszünettel hosszabbodik meg - a rendes. A gyerekeim a hasukat fogták, úgy nevettek. Mi az, hogy szénszünet ? Világvevő ? Nép ? Még hogy bizakodva tekintettél a jövőbe! - kaccogtak, feszt. Naná, gondoltam tegnap, naná, hogy akkoriban nem volt a né­pekben semmiféle bizopytalanság! Elképzelhetetlen volt az ilyenfajta információs káosz, mint most. Elképzelhetetlen volt, hogy ne tudjuk, ki mondja meg a tutit. Akkor csak két eset léte­zett: vagy ment mindenki, vagy senki. Iskolába is. Ha volt szén, mentünk, ha nem volt szén - akkor is. Legföljebb nem fűtöttünk. De nem menni csak akkor lehetett, kivétel nélkül senkinek, vagyis mindenkinek, ha a rádióban „elrendelték". Most meg senki nem tud semmi biztosat. Ez az információs tár­sadalom egyik csodája. A gödöllői polgármester már kora reggel tudta, hogy ellenzéki képviselőként hogyan használja az információs káoszt egy kis ok­tatásra. Demokráciából, önkormányzatiságból adott leckét az ok­tatási miniszternek, mondván, nem Magyar Bálint, hanem az is­kolaförmtartó nevében a települési jegyző jogosult elrendelni a rendkívüli iskolai szünetet. Gémesi úrnak teljesen igaza volt. Bár azóta sem tudja senki pontosan, mit is mondott valójában a mi­niszter. Vajon tényleg „elrendelte"-e a hét délebbi fekvésű megyé­ben a tanítási szünetet, vagy ezt csak „javasolta" a rendelkezésre illetékeseknek ? Ez van. Nem egy néprádiót hallgatunk. Hanem a tájékoztatásra hivatott eszközök garmadájából szerezzük a számunkra szüksé­ges információkat. S ezek között nem volt kettő, amelyik egyfor­mán tájékoztatott volna. Szerencsére az iskolaigazgatók teljesen maguktól tudták a teendőiket. Csak a tévék, a rádiók, az újságok, a hírügynökségek, a faxok, az esemesek, a vezetékes és mobilte­lefonok, az internetes fórumok zavartak be. Ezért aztán egyik gyerek elment az iskolába, a másik meg nem. Szerencsére ettől senkinek nem lett semmi baja. Úgyhogy, mamák, papák, őrizzük meg az öniróniánkat - miképpen emlékezetünkben a világvevő néprádióban elrendelt szénszünetet. SULYOK ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents