Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-08 / 6. szám

Szerda, 2003. január 8. RANDEVÚ 9 Felvételi előtt A pályaválasztás előtt álló középiskolások többsége a felmérések és a tapasztalatok szerint az utolsó egy-két hónapra hagyja annak eldöntését, hogy melyik intézmények és milyen szakok szerepeljenek a jelentkezési lapokon. Emiatt minden intézményben, a szakokon sok a „beeső" hallgató, aki igazából nem erős motiváltságból és meggyőződésből választotta tanulmányai helyszínét, a szakot. MUNKATÁRSUNKTÓL A napokban megjelent az Oktatási Minisztérium 2003-as Felvételi tájékoztatója. Mivel a végzősök (és szüleik) többségében most első alkalommal lapozzák át, s sok esetben nehezen értelmezik a továbbtanulási kínálatot, érdemes más információkat is felhasználniuk a döntéshez. Ilyen az intézmények felvételi kiadványainak, internetes információforrásainak a megismerése. A tájékozódás talán leglényegesebb formája a személyes tapasztalat. Ennek egyik formája az egyetemek, főiskolák „Nyitott kapuk" programján való részvétel és a személyes látogatás. A jelentkezés, illetve a felvételi előtt állók négyötöde a végleges döntésnél - egy friss felmérés szerint - azt veszi figyelembe, hogy a kiválasztott intézményben megszerezhető végzettség jó elhelyezkedési és anyagi esélyt nyújt-e a diploma után, s legalább ennyit számít, hogy milyen tantárgyakból hirdetik meg a felvételi vizsgát, s be lehet-e kerülni a középiskolai eredményekből számított hozott pontokkal? A tanulmányok helyszínének megválasztása az anyagi hátteret biztosító szülőket jobban befolyásolja, mint a diákokat. A fiatalok - a felmérések szerint - a baráti kör, az osztálytársak gyakran nem kellően alátámasztott információira is alapoznak. Mivel a továbbtanulás a végzős középiskolások egyéni sorsát hosszabb időre meghatározó döntés, a jelentkezés stratégiai és taktikai kérdéseit a diákoknak alaposan mérlegelniük kell. RANDI-rovat KOÓS RÉKA A TESTVÉREK KÖZÖTTI KONFLIKTUSOKRÓL, A DROGRÓL ÉS AZ ALKOHOLRÓL Házibulik kibeszélt titkai Randizok figyelmébe! Továbbra is várjuk leveleiteket, ugyanúgy hirdethettek, mint eddig: a mellékelt ábrát vágjátok ki, s ragasszátok az üzenetet tartalmazó, névvel, címmel ellátott borítékra. Neveteket, címeteket nem közöljük, az üzenetek tartalmáért felelősséget nem vállalunk. A borítékra írjátok rá: Randi-rovat! lek, hívj fel, vagy küldj SMS-t a 20/492-4256-os telefonszámra. „Remény" jeligére üzenem: Hirdetésed felkeltette az érdeklődésemet. 30 éves, barna hajú, 172 cm magas, dolgozó srác vagyok. Szeretnék veled találkozni, ezért kérlek, hívj a 20/911-5164-es telefonszámon. REMÉNY „Remény" jeligére üzenem: 34 éves, átlagos testalkatú, szakmunkás képzettségű, saját lakással rendelkező, apróbb emberi hibákkal bíró, kissé önbizalom-hiányos fiú vagyok. Szórakozni én is szeretek, és már nagyon vágyom egy komoly kapcsolatra. KérCSILLAGTENGER „Csillagtenger" jeligére üzenem, hogy sajnos a múltkor nem sikerült találkoznunk, de remélem, ezúttal több szerencsénk lesz. A helyszín és az időpont legyen ugyanaz: Szeged Plaza terasza, január 9-én, csütörtökön 18.35-kor. Koós Réka középiskolásként bomberdzsekit, bakancsot viselt és kemény rockzenét hallgatott. Tanulmányai alatt mindössze egyetlen szörnyű élmény érte még általánosban: Geigő öccsével együtt kiültette őket az énektanárnő a kórusból, mondván, nem tudnak énekelni! A közismert musicalszínésznőt a kamaszkor nagy problémáiról: a testvérek közötti konfliktusokról, a drogról és az alkoholról kérdeztük. - Milyen problémák foglalkoztattak kamaszkorodban? - A kamaszkor nálunk is veszekedős volt, amit így felnőtt fejjel teljesen nevetségesnek látok, hiszen apró-cseprő dolgokon kaptunk össze. Gergőt a tulajdonviszonyok nem hatották meg, nem okozott számára gondot, ha elvitt valamit a szobámból. Az alaphabitusunk más, de természetesen az értékrendünk hasonló. Mai napig állandó vitatémánk az autó. Nekem a nagy járgányok a kedvenceim, Gergő pedig a kicsiket kedveli. Vérig sértődik, amikor azt mondom az autójára: nőknek való. Az autó legyen nagy, erős és biztonságos, mint az enyém. Koszos-mocskos, nem suvickolom reggeltől estig, pedig imádom a kocsimat. - Ezek szerint rajongsz az autósportért... - A Forma-l-et nem kedvelem, a ralit viszont igen! Imádom a sebességet, de inkább a dinamizmust részesítem előnyben, nem döngetek kétszázzal az autópályán. Igazi örömet a városban történő cikázás jelent, jóleső érzés megelőzni, „leverni" a férfiakat. Inkább autóval megyek mindenhova, de nem iszom. így szép lassan leszoktam mindennemű ivásról, buliban képes vagyok hajnalig táncolni egy csepp pia nélkül is. Persze gimnáziumban én is bedobtam egy-két gin-tonikot, hiszen abban a korban a „nagyságát" hangsúlyozva mindenki iszik. - Az alkohol mellett a cigarettától és a kábítószertől is óvják a szülők a gyermekeiket... - Én már egy másik generáció vagyok, kimaradtam abból, amikor elindult a drogos, füvezési korszak Magyarországon. Korábban akadt olyan ismerősöm, aki sajnos belebonyolódott, a mostani baráti körömben szerencsére senki sem drogozik. Egy személlyel azért szakítottam meg mindennemű kapcsolatot, mert láttam, számára a „cucc" mindennél fontosabb. Az a baj, hogy a drogozás lassan népbetegséggé válik, olyan, mint a mi korunkban a cigaretta volt. Amikor 17 évesen elszívtam egyet, annak státusa volt, úgy gondoltam, attól én már felnőtt csaj vagyok. Kiröhögtek minket a társaink, ha nem gyújtottunk rá. Azért tuKoós Réka a Hair című musicalban. dom megérteni, hogy a drogról való leszokás borzasztó nehéz- lehet, mert 11 évig cigarettáztam és csak mostanra sikerült végleg letennem. Tudom, én szerencsés vagyok, mert egész életem érdekes, állandóan maximális fordulatszámon pörgők. Felnőttek is, akik egész nap ülnek az irodában, alig várják, hogy valami izgalom történjen az életükben: elmennek egy szórakozóhelyre, nem tudják máshogy magukat felpörgetni, csak „cuccal". Ezzel kapcsolatban is látom az idősebb emberek konzervativizmusát, hogy aki beleszívott a füves cigibe, az már bűnöző. Ezt nem lehet így felfogni, semmi sem csak fehér vagy fekete! Nyilván kell egy program, ami arra ösztökéli a megtévedt fiatalokat, hogy le tudjanak mondani a „cuccról". Aki elszívott egy füves cigit, azt még nem kell megbüntetni, azt kell agyonverni bikacsökkel, aki a kezébe adja! Rájuk rónék ki iszonyatos büntetéseket. Persze, annak is lehetősége van elgondolkodni a dolgokon, aki 15-6 évesen elszívja a füves cigit, de hát akkor még „sík" hülye az ember, borzasztóan lehet befolyásolni. Nem tudom elképzelni: ha én szívtam volna füves cigarettát, ne vegyék észre rajtam a szüleim. Ha jó a szülő-gyermek kapcsolat, mindenképpen megoldható a probléma. A cigarettára visszatérve: egyik barátnőmmel a szülei még kislány korában „letüdőztettek" egy nagyon erős cigarettát, amitől szegény köhögőrohamot kapott és a rosszullét kerülgette. De elérték, hogy barátnőm soha többé nem venne a kezébe cigarettát. A droggal ezt sajnos nem lehet megtenni. Én nem hiszek ebben a faldumában, hogy a füves cigi nem káros. A fű után jön a tabletta, a bélyeg, a kokó. Aki már füvezik, annak hatalmas esélye van, hogy megkóstolja a nehezebbeket is. Egyszer én is kipróbáltam, mert azzal szekált egy ismerősöm: hogyan merek olyanról negatív véleményt mondani, amit nem ismerek? Még életemben nem éreztem magam olyan rosszul, borzasztó volt. Engem sem érdekelt a dolog, csak annyit szekáltak miatta. A fiatalok is ilyen állandó szekálásoknak lehetnek kitéve. Az elején ellenállnak, de beadják a derekukat, hogy a társaság tagjai lehessenek. A fű a lejtő legeleje, s mint tudjuk, a lejtőn megállni nagyon nehéz... 0. JAKOCS PÉTER A népszerű Crystal zenekar tagjai közül ketten, Kati és Tibi (balról) a szentesi gimnázium dráma tagozatán énekeltek először. A Crystal zenélt a szentesi gimi estjén A szentesi gimnázium szokásos év végi bulijára a tantestület ezúttal egykori diákokat hívott meg. Az országszerte népszerű Crystal zenekar tagjai közül ketten, Kasza Tibor és Lajtai Katalin az intézmény dráma tagozatán énekelt először, míg Kasza Gábor - nevéből ítélve is igen szoros kötődéssel bír Tibihez később csatlakozott hozzájuk. Most ismét Szentesen jártak. A Crystal koncertje után valóban sikoltoztak az autogramot kérő lányok. A hangulat pontosan olyan volt, mint egy átlagos drámais találkozón. A különbség csak abban mutatkozott, hogy ezúttal nem a dések körében ismert dalok szóltak, hanem a Crystal slágerei, melyek lényegében nem különböznek az eredeti „feeling"-től. Kasza Tibi, a dalok többségének szerzője és szövegírója úgy fogalmazott, tulajdonképpen kiváltságos helyzetben van, mert nem kellett alkut kötnie. A zenekedvelőknek pontosan az kell, amit ő adni akar, s ennek bizonyítéka a legutóbbi platinalemez is. Az újabb, Fújja el a szél című album pedig napokon belül aranylemez lesz. A szentesi üzletekből legalábbis már elfogyott a hanganyag, s ez nem meglepő. Lajtai Kati és Kasza Tibi az első énekórákat a gimiben természetesen Majtényi András tanár úrtól vette, de a budapesti könnyűzenében jelenleg futó volt drámaisok egyébként ma is rendszeresen járnak énekórákra, s ebben valamelyest különböznek pályatársaiktól. Tibor ráadásul egy ideig maga is tanított. A legnagyobb kalandot nekik elsősorban persze a zeneszerzés és a zenélés jelenti, amivel úgy tűnik, elismerést vívtak ki maguknak, hiszen maga Mike Oldfield adta muzsikáját és rtevét az Itt megtalálsz című dalhoz, melynek szövegírója Miklós Tibor. Ő írta Kasza Tibivel együtt a Fiú, feleljt, mely 1998-ban az országos táncdalfesztivál első helyét hozta a társaságnak. A karácsony előtt megjelent lemezen szimfonikus hangszerek is felvonulnak, különösen tiszta hangzást adva a bűbájjal felérő daloknak. Az úttörő szerepet Kati vállalta, amikor úgy döntött, hogy Budapesten fog énekelni, s egy év múlva követte őt Tibi, őt pedig Gábor, mígnem létrejött az, amit Crystal néven ismerünk. S hogy mennyire nyitott, ugyanakkor mennyire egész a Crystal zenéje, arra bizonyíték a világ hírességeinek közreműködése a magyar fiatalokkal: a Lord of the Dance szólistái játsszák az ír sávokat az új hanganyagon. Katinak és a fiúknak nincsenek elfoglaltság nélküli napjaik, televíziós szereplések, koncertek követik egymást, s ha véledenül csinálnak maguknak egy szabadnapot, a rajongókkal akkor is tudják tartani a kapcsolatot, hiszen Tibor - sztároktól szokatlan módon - a lemezborítóra ráíratta a telefonszámát, amelyre máris számtalan üzenet érkezett. Az égyik esemesező például azt írta: „Fantasztikus jó lemezt csináltatok, Írország jó tündérei legyenek veletek!" blaho gabriella