Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-07 / 5. szám

Kedd, 2003. január 7. A PÉNZ BESZÉL 7 Elszigetelt britek london (mti) A briteknek a közös európai valutához csatlakozásról kilátásába helyezett népszavazás kiírását sürgette Nagy-Britannia két nagy szakszervezete, a magánszektorban foglalkoztatottak legnagyobb szakmai tömörülése, az Amicus és a közszféra dolgozóinak második legnagyobb szakszervezete, a GMB. Ez utóbbi főtitkára, John Edmonds arra figyelmeztette Tony Blair kormányát, hogy az euróhoz való csatlakozás körüli bizonytalanság a legjelentősebb tényező, amely elrettenti a multinacionális vállalatokat a szigetországi befektetésektől, új munkahelyek teremtésétől. Idézte a szakszervezet által készített legújabb felmérés eredményét, miszerint a termelő iparban az elmúlt évben 71 ezer 123 állás veszett el emiatt. - Az euróhoz való csatlakozás az egyetlen lehetőség ezen munkahelyek védelmére hangoztatta Edmonds. A szakszervezetek felszólítására azután került sor, hogy Tony Blair miniszterelnök újévi üzenetében az euróövetezethez való brit csatlakozást jelölte meg legfontosabb döntésként a mostani nemzedék számára. Minőségi élelmiszerek zalaegerszeg (mti) Az EU-csatlakozás előtt és után nem a piaci verseny, hanem az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelem követelményei jelentik a legnagyobb kihívást a magyar élelmiszergyártók és -kereskedők többsége számára. Erről Piros László, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (ÉOSZ) főtitkára beszélt egy zalaegerszegi tanácskozáson. Piros László kifejtette: nem mennyiséggel, hanem a hatékonyságon nyugvó minőségi árutermelés kiszélesítése révén lehet piaci pozíciókat megtartani. - A hazai iparág számára az igazi versenyhelyzetet nem annyira a meglévő EU-tagok, hanem a csatlakozó országok - főként a csehek, lengyelek, szlovákok - élelmiszer-ipari teljesítménye és kereskedelmi hálózata teremti, mert e három országban a magyarországinál alacsonyabb az alapanyagot biztosító mezőgazdasági termelés árszintje - mutatott rá az ÉOSZ főtitkára. A TIZENKÉT ORSZÁGBAN BEVEZETETT ÚJ PÉNZ NÖVELTE AZ ÁRAKAT ÉS AZ INFLÁCIÓT Egy éve fizetnek euróval Egy évvel minden idők talán legnagyobb pénzügyi vállalkozása, az euró bevezetése után megállapítható: az új pénz mára természetessé vált Európában. Az elmúlt év elején lélegzetvisszafojtva figyelte a világ az euró debütálását, hiszen ilyen jelentőségű pénzügyi akcióra korábban nemigen volt példa. Az új pénz 2002. január elsején nulla órától Európa 12 országában (Belgiumban, Görögországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában, Németországban, Spanyolországban, Írországban, Luxemburgban, Ausztriában és Finnországban) lépett a nemzeti fizetőeszközök helyére. az euró fogadtatása 2001 szilveszter éjszakáján sokan józanok maradtak: tekintélyes pénzügyi szakemberek, bankárok, informatikusok, politikusok figyelték, zökkenőmentes lesz-e a pénznemváltás. Pár órával később a reggeli napilapok sikeres debütálásról tudósítottak: megtudtuk, egy bécsi szelet immár négy euróba kerül, beszámoltak, hogy a Trevi-kútba sok százezer euróérmét dobáltak az emberek, s hogy a szkeptikus britek a szigetország nemzeti bankja előtt vállukon koporsóval fogadták az új évet, illetve hogy a francia könnyedség, valamint egy apró elektronikus baki szerencsés keveredése okán Párizsban több ezer bankautomatából a hivatalos időpontnál jóval hamarabb is lehetett eurót felvenni. Megtudtuk, hogy ha a kibocsátott mintegy 14,5 milliárd euróbankjegyet egymás mellé raknánk, az ötször akkora volna, mint a Föld-Hold távolság, ha pedig az érméket pakolnánk egymás tetejére, az Eiffel-toronynál csaknem kétszázötvenszer magasabb építmény születne. Az eufória után persze jöttek a hétköznapok, a kemény fizikai és a pénzügyi próba. Az elmúlt egy esztendőben 630 milliárd értékű euróbankjegyet és 15,7 milliárd euróérmét hoztak forgalomba, s koptatnak ma is szerte a kontinensen. A pénz „fizikai állóképességével" nincs probléma, ám a gazdasági erőpróba nehezebb feladatot jelentett. Az elmúlt egy év gyakorlata bebizonyította, amit sokan jóEuróbati megadott árak egy szegedi üzlet kirakatában. Négy év múlva mi is azonos cipőben járunk majd az eurózótia jelenlegi országaival. Fotó: Karnok Csaba soltak: az euró megjelenése a tagországok mindegyikében drágulást hozott, s az átállás hozzájárult az infláció növekedéséhez. A váltás tetemes költségeinek kiegyenlítése érdekében a gyártók és a kereskedők a valutacsere után kerekítettek az árakon. Az euró bevezetésének ilyen szempontból nagy vesztese Franciaország, ahol például a napi fogyasztási cikkek 8-10 százalékkal kerülnek többe, mint egy esztendeje. A szakemberek szerint ez természetes folyamat, ám ahogyan a verseny erősödik a pénzügyi unión belül, úgy később csökkenhetnek az árak. Az eurózónában 2002-re kitűzött 2 százalékos inflációs célt nem sikerült teljesíteni, jelenleg 2,2-2,5 százalék közötti a pénzromlás mértéke. hazai várakozások Azt még nem becsülte meg senki, hogy hazánkban mekkora áremelkedést idézhet elő az euró 2007-es bevetése, ám minden bizonnyal néhány százalékkal magasabb infláció várható, mint kereskedelmi partnereinknél. Ennek fő oka az, hogy az országnak sokat kell majd költenie az elmaradt infrastrukturális és egyéb beruházásokra, s ezeknek a gazKapuk és hidak Az új európai pénzből hét különböző címletű bankjegyet nyomtak: 5,10, 20, 50, 100, 200 és 500 eurósat. A bankjegyek mérete nem egyforma, hanem értékük szerint növekszik, színük egymástól jellegzetesen eltér. A bankjegyek - az érmékkel szemben - minden tagállamban egyformák, egyik oldalukon Európa nyitott szellemére utaló stilizált kapuk és ablakok láthatók, míg másik oldalukon hidak szimbolizálják a kommunikációt. A bankók tervezésénél ügyeltek arra, hogy ezek az ábrák minden európai polgár számára azonos jelentéstartalommal bírjanak. A növekvő címleteken Európa építészeti stílusai követik egymást a klasszikus stílusú 5 euróstól a rokokóban pompázó 50 euróson át az 500-ason szereplő modern architektúráig. Az érmék kicsit „nemzetibbek", hiszen az egyforma előoldal más-más hátoldalt takar, melyen az adott ország saját jelképei is helyet kaphattak. Nyolcféle érme létezik: 1 és 2 eurós, valamint ezek váltói, az 1, 2, 5, 10, 20 és 50 eurócentek. J> s soe eas ezs e*r 50 EURO daságfejlesztési kiadásoknak keresletnövelő, így inflációemelő hatása lesz. Közvélemény-kutatások szerint a magyar felnőtt lakosság több mint kétharmada szívesen váltana euróra, igaz, inkább később, mint hamarabb. Azok a magyarok, akik nem tudtak válaszolni vagy közömbösek országuk pénzneme iránt, esetleg kimondottan ellenzik az eurót, együttesen a megkérdezettek egyharmadát teszik ki. Az új pénz mielőbbi bevezetésének hívei között az átlagot meghaladó arányt képviselnek a 25 ezer lakosúnál nagyobb városban élők, az 50-59 éves diplomások és vállalkozók. A kimondottan euróellenesek között felülreprezentáltak az alföldiek, a 25 ezer lakosúnál kisebb településeken élők és a háziasszonyok. erősödő forint Persze az új pénz bevezetése nálunk még távolinak tűnik, de azt már most is tudjuk, mit jelent euróban számolni és kereskedni. Október végétől Magyarország uniós meghívásának közeledtével - a hazai gazdaság külföldi megítélése tényleges teljesítményétől függetlenül javult. November elején 241,5 forint körül jegyezték az eurót, míg december elején 237,5 forint körül mozgott az árfolyam. A forinterősödés miatt jól jártak a magyar turisták, no meg a hazai importőrök, az exportáló cégek viszont termékeikért bár euróban ugyanannyit, forintra átváltva már kevesebbet kapnak. 0. k. k. GYORSFUTÁR Több étkezési utalvány adómentesen Néhány cég már növelte megrendeléseit az étkezési utalványok adómentes értékhatárának emelésével összhangban, de a tapasztalatok szerint januárban várható, hogy nagyobb tömegben igazítják a megrendeléseket a jogszabály által adott lehetőségekhez a vállalatok - mondta Koszmovszky-Pellet Laurent, a Tícket Restaurant Kft. ügyvezető igazgatója. Az Országgyűlés által tavaly november 12-én elfogadott adótörvény-módosítás szerint 2003. január elsejétől a munkáltató által adómentesen természetben adható étkezési hozzájárulás összege 2200 forintról 4000-re, a készétel-vásárlási utalvány adómentes értékhatára pedig 1400-ról 2000 forintra emelkedik. Az ügyvezető igazgató elmondta: néhány vállalat már december végén jelezte, a magasabb értéken rendeli az utalványokat a jövőben, illetve többen áttérnek a „hideg" étkezési utalványokról a „meleg" utalványokra. Életszínvonal és elégedettség Egy kis statisztikai késéssel - amely az adatok összegzése miatt elengedhetetlen - kiderült, hogy mikor, mennyire voltunk elégedettek az életszínvonalunkkal. munkatársunktól A magyar felnőttek 69 százaléka volt elégedett az életszínvonalával 2001-ben, míg tíz évvel ezelőtt ez az arány 55 százalék volt - állapította meg felmérésében az osztrák Fessel-GfK Piackutató Intézet; az erről szóló összefoglalót a btl.hu reklámipari, internetes magazin tette közzé. A felmérést mindegyik országban a 15 éves és idősebb felnőttlakosságot reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével végezték a Fessel-GfK leányvállalatai a múlt évben. A kutatás nem magának az életszínvonalnak a feltárására, hanem a vele való elégedettség megismerésére irányult. A felmérés szerint a magyarok, a csehek, a szlovákok, a szlovénok és a jugoszlávok is elsősorban nyaralásra, hétvégi utazásra költenék pénzüket. Magyarországon a második helyen a lakberendezés áll, amit a ruházati cikkek, az élelmiszer és a személygépkocsi követ. A régióban Szlovéniában legmagasabb az elégedettségi mutató 78 százalékkal. Magyarországhoz hasonlóan Csehszlovákiában is a közvélemény 69 százaléka ítéli meg kedvezően a saját helyzetét. A cseheknél viszonylag nagy, 24 százalékpontos a fejlődés 1991-hez képest. A többé-kevésbé elégedettek 50 százaléknál nagyobb részt képviselnek Szlovákiában, Horvátországban és Lengyelországban. Az inkább elégedetlenek túlsúlya jellemző Romániában, Oroszországban, Bulgáriában és Ukrajnában. A felmérés szerint figyelemre méltó, hogy a '90-es évek elejéhez képest Romániában, de különösen Bulgáriában csökkent az életszínvonalukat kedvezően megítélők aránya. Romániában az elégedettek aránya 1992-ben 55 százalék, 2001-ben 49 százalék volt. Bulgáriában 2001-ben 32 százalék, tíz évvel korábban 47 százalék volt.