Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-06 / 4. szám

8 •KÉPRIPORT« HÉTFŐ, 2003. JANUÁR 6. A Délmagyarország Kiadó Oscar-díjáért versenyeztek Szubjektív objektív - öt tételben Schmidt Andrea: Búcsúzás. Miskolczi Róbert: Szentháromság. Kertész Imre idézi Az angol lobogó című elbeszélésében Szép Ernőt, aki így mutatkozott be: Szép Ernő voltam. Nobel-díjas írónk ezzel pusztán azt akarta bemutatni, hogy mi mindent lehet elmondani akar három szóba, tizennégy betűbe tömörítve is. Valahogy így vannak a világgal fotóriporter kollégáink is, amikor egy szemvillanásnyi idő alatt képesek színeket, hangulatot, gondolatokat megfogalmazni és megörökíteni fényképezőgépjük objektívjében. A Délmagyarország és a Délvilág fotóriporterei napilapos munkájuk során persze évente több ezer fotót készítenek, melyek nagy része egy napig él csupán, mint maga az aznapi újság. De ebben a napi gyártási tempóban is rendre megszületik az a gyöngyszem, melyre az imént utaltam. Ami arról ismerszik meg leginkább, hogy sokáig beszélünk róla, évek múltán is emlékszünk rá, hivatkozássá válik. Mert egyedi, mert megismételhetetlen, mert üzen valamit: akár egy gondolatot, akár egy érzést, akár csak egy poént, a helyzet és a fotóriporter sajátos találkozása szerint. Alig van olyan hazai és nemzetközi szakmai díj, amelyikkel ne büszkélkedhetne fotórovatunk valamelyik tagja. Ám mégis más az, amikor a közvetlen környezetükben, a munkahelyükön a munkáltató alapít díjat tiszteletükre, nem is akármilyen elnevezéssel, Lapcom Délmagyarország Oscar-díj néven. Mostani összeállításunkban azt az öt fotót láthatják olvasóink, melyet a kollégákból álló szigorú zsűri Oscar-díjra javasolt. A cég karácsonyi gáláján aztán kiderült, a győztesnek járó szobrocskát 2002-ben Gyenes Kálmán kapta, Morricone fotójáért. Gratulálunk neki, mint ahogy a díjra ugyancsak esélyes kollégájának, SchmiJt Andreának. Miskolczi Róbertnek. Karnok Csabának és Tésik Attilának is! Ó.F. Tésik Attila: Tthcnszemle. Gyenes Kálmán: Főpróba Karnok Csaba: Szabadság, szeretem