Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-31 / 26. szám

PÉNTEK, 2003. JANUÁR 31. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Szellemi és fizikai felkészülés egyszerre a Hermann-kollégiumban. Főzőcske okosan a Károlyiban. Fotók: Schmidt Andrea Néhány év múlva a Szegedi Tudomány­egyetemre sikeresen felvételizett diákok már azon gondolkozhatnak, hogy diák­szállásba, kollégiumba, vagy éppen szak­kollégiumba költözzenek. Egy készülő tervezet szerint a jövőben ezekbe a ka­tegóriákba sorolják a ma egységesen kol­légiumoknak nevezett diákszállókat. Tavaly az Oktatási Minisztérium a Nem­zeti Kollégiumi Közalapítvány (NKKA) segítségével felállított egy akreditációs bizottságot, amelynek feladata lesz a kol­légiumok minősítése. A szempontok kö­zött a kollégiumpolitika, humán-infrast­ruktúra, gazdálkodás, kollégiumi önkor­mányzat, műszaki infrastruktúra állapo­ta, szolgáltatások, szakmái, kulturális, sport- és szabadidő-tevékenységek egy­aránt szerepelnek. Földházi Zsolt, a Fel­sőoktatási Kollégiumok Országos Szö­vetségének (Fekosz) elnöke üdvözli a döntést, bár mint mondta, elég sok még a homályos pont: - Egyelőre még nem látjuk teljesen tisz­tán, hogy miért is lesz a kollégiumoknak jó, de annyit mindenképpen ér ez a kezde­ményezés, hogy a rengeteg, különböző színvonalú szálláshely között valamiféle rangsort fog teremteni. A terv szerint a juttatásokat, támogatá­sokat e rangsor alapján szeretné a kor­mányzat folyósítani. A kollégiumokat egytől öt csillagig osztályozzák majd. Az egycsillagos intézmények minősülnek majd diákszállásnak, kettőtől négy csilla­gig kollégiumnak, míg az ötcsillagos szál­láshelyet szakkollégiumnak fogják hívni. Az eljárás részletein jelenleg is dolgoznak, az biztosnak látszik, hogy előreláthatólag februárban elindul egy „tesztminősítés", melynek során bizonyos intézményeken kipróbálják a rendszert. A kollégiumokat pontozásos „tesztlappal" fogják minősíte­ni. Az űrlap az ISO szabványhoz hasonla­tos minőségi kritériumokat említ, kiegé­szítve a kollégiumokra érvényes speciáli­sabb szabályozási lehetőségekkel. A Fekosz elnöke aggályosnak tartaná, ha a tervezet a jelenlegi formában valósulna meg: - Egyszerre nézik a szakmai, kollégiumi munkát, és az infrastruktúrát. Ez azért nem szerencsés, mert egy csillogó-villogó, szállodaszintű kollégium is lehet dögunal­mas, míg egy omladozó, lelakott épület­ben is lehet színvonalas, tartalmas szak­mai munkát végezni. Ezért szerintünk jobb volna, ha ezt a két dolgot külön érté­kelnék. A mostani tervezet alapján Szeged kol­légiumainak többsége egycsillagos, diák­szállói minősítést kapna, már ha átmenne a minőségvizsgálaton. A régi, felújított, átalakított épületek nehezen felelnének meg a szigorú szabályozásnak. Földházi ezért is biztos benne, hogy a kritériumok „szelídülni" fognak: - Egy minimális követelményszint min­denképpen lesz, de úgy gondolom, a végső stádiumig sokat finomodik még a szöveg. Az egyetemi kollégiumok vezetői kérdé­sünkre válaszolva elmondták, hallottak a kezdeményezésről, de kezdetleges formá­ja miatt érdemben nem tudnak róla nyi­latkozni. A polgármesteri hivatalban Marosi Ág­nes, az oktatási iroda tanácsosa mindeh­hez még hozzátette, hogy tudomása sze­rint ezt a pontozási rendszert a középisko­lai kollégiumokra nem terjesztik ki, azok­ra nézve a kollégiumi alapprogram az irányadó. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Jogászbál és előadás C^Dfronori A hónap könyve a szegedi Somogyi-könyvtárban Bolyai János: Appendix Szerencséseknek tudhatjuk ma­gunkat a program alakulása mi­att, mert így már a bemutatkozó koncerten tapasztalhattuk, hogy micsoda igényességgel fordul Fürst János a klasszikus nagy­mesterek művei felé. Manapság ez nem csekély érdem. Mindkét szimfóniára, a Haydn London szimfóniára és a Mozart Jupiterre ugyanúgy az elevenség, az életteli zeneiség volt a legjel­lemzőbb. A Jupiter esetében ta­lán kicsit a tempók felpörgetésé­vel is fokozta ezt a hatást a kar­mester, ami ugyan néhány apró mozzanat elsikkadásával járt, de ezért kárpótolt a műegész hatá­rozott összefogottsága. Ebben a gyors tempóban is szinte hibátla­nul, gördülékeny virtuozitással játszott a zenekar. A 104. Haydn szimfónia elő­adása minden porcikájában teli­találat volt, amely szinte előt­tünk vált teremtett zenévé. Fi­nom kis ívei, gesztusai életet kaptak, de romantikus kitárul­kozása, szenvedélyessége és ba­rokkos pátosza is érvényesült a kellő pontokon. Összefogott, ugyanakkor színes volt a sokrétű lassú tétel, a Menüett viccei pe­dig ízléses karikírozással szólal­tak meg, és a fináléban népies erő tombolt. Szecsődi Ferenc elegáns és erő­teljes hegedülése mint mindig, most is magával ragadó volt. Két látványos bravúrdarab között ját­szott egy hasonlóan nehéznek tűnő, de stílusában visszafogott, bensőséges „Poémát", Chausson művét - „lírai pihenőjeként" a produkciónak. A szólóhegedű belépése egyszerűen csodálatos volt e műben: ahogy a mozdulat­lanságból, szó szerint a semmi­ből a lehető leglassabban életre támadt a melankolikusan ro­mantikus hegedűhang, az ember szinte elfelejtett levegőt venni. A keretező művek közül a Kreisler Preludium és Allegro „romanti­kusan barokkszerű" hangvételt, élvezetes stílusjátékot jelentett, Sarasate Bevezetés és Tarantellá­ja pedig valódi otthonosságot, ahol szeret lenni az ember, ha ép­pen virtuóz hegedűjátékos. Nagy nyereséget jelenthet a ze­nekar számára a rendkívüli kisu­gárzású Fürst Jánossal való együttműködés. A koncentráció legmagasabb fokán közvetített, pontos zenei elképzeléseire ez al­kalommal remekül ráhangoló­dott a zenekar, amiből kimagasló produkció született. ILLÉS MÁRIA Az a hír járta, hogy a szegedi Csillagban raboskodó román ál­lampolgár, Nour Claudiu Mi­haita eltűnt. Kiderült, hogy nemzetközi egyezmény alapján adták ki a szomszédos ország­nak. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi Csillag börtön lakója volt 2002 tavaszáig Nour Clau­diu Mihaita. A román férfit még 1998 júniusában tartóztatták le, azzal gyanúsították, hogy ő ölte meg az év februárjában több késszúrással M. Istvánt. A gya­nú végül is beigazolódott, a bíró­ság a meglévő bizonyítékok alapján jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki a büntetését a Szegedi Tudományos előadást és jogász­bált rendez ma, pénteken a Ma­gyar Jogász Egylet Csongrád Me­gyei Szervezete. A Szegedi Aka­démiai Bizottság dísztermében (Somogyi Béla u. 7.) dr. Erdei Ár­pád alkotmánybíró beszél dél­után 2 órától a büntetőeljárás jogorvoslati rendszerének felépí­téséről. A jelentős hagyomá­nyokkal bíró jogászbál este 8 óra­kor kezdődik a Tisza Szállóban. A báli műsorban oprett- és musi­cal részleteket adnak elő a szege­di színház művészei. Fegyház és Börtönben kezdte meg. Mihaita 2002 tavaszán kérvényezte, hogy beszélhessen gyilkossági nyomozókkal, mert még egy bűnét szeretné bevalla­ni. Elmondta: ő gyilkolt Valkón is, ahol P. Mihályt ölte meg brutális kegyetlenséggel, majd lakását is kirabolta, s kocsiját is ellopta. A Pest Megyei Rendőr-főkapitány­ságon kihallgatott Mihaitát a nyomozás befejezésekor iratis­mertetésre Budapestre szállítot­ták. Ezután elterjedt: a kétszeres gyilkos eltűnt. Mint kiderült, Mihaitát 2002. október 31-én egy nemzetközi egyezmény alapján kiadták Ro­mániának, s jelenleg egy román fegyintézet lakójaként tölti bör­tönbüntetését. A Somogyi-könyvtár februárra Bolyai János Appendixét válasz­totta a hónap könyvéül. E mun­ka kiállításával emlékeznek a 200 éve született tudósra. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi Somogyi-könyvtár feb­ruár hónapra kiválasztott köny­ve, Bolyai János Appendixe mér­földkő a tudomány történetében. Bolyai János 1823. november 3-án írott levelében olvashatóak azok a sokat ígérő sorok, melyek hírül adják, hogy valami forra­dalmian új megoldására talált az ifjú tudós. „A feltételem már áll, mihelyt rendbe szedem, elkészí­tem, s mód lesz, a paralelákról egy munkát adok ki; ebben a pil­lanatban nincs kitalálva, de az az út, amelyen mentem, csaknem bizonyoson ígérte a cél elérését, ha ez egyébiránt lehetséges; nincs meg, de olyan felséges dol­gokat hoztam ki, hogy magam elbámultam, s örökös kár volna elveszni; ha meglátja Édes Apám, megesmeri; most többet nem szólhatok, csak annyit: hogy semmiből egy új, más vilá­got teremtettem; mindaz, amit eddig elküldöttem, csak kártya­ház a toronyhoz képest..." A készülő mű a nem euklideszi geometria megszületését jelzi, amely majd tíz évvel később, 1832-ben látott napvilágot. A nagy tekintélynek örvendő pro­fesszor apa, Bolyai Farkas geo­metriai elképzeléseit összefogla­ló tankönyvének a Tentamennek függelékeként (függelék latinul: appendix) lehet olvasni azt a tu­dománytörténeti jelentőségű fel­fedezést, amellyel egy kétezer éves matematikai problémát ol­dott meg a szerző. A gyűjteményében fellelhető Bolyai-kötetek az idősebb Bolyai keze nyomát őrzik, ő ajándékoz­ta azokat először a Marosvásár­helyi Református Kollégiumnak, innen indultak el Szegedre, a So­mogyi-könyvtárba. Bolyai Farkas mint a református kollégium professzora szorgalmazta elő­ször, hogy János fia az eredetileg németül írt munkát fordítsa la­tin nyelvre. A Somogyi-könyv­tárban a Marosvásárhelyi Refor­mátus Kollégium gondozásában megjelent első kiadásból találha­tó két példány, s mindkettőben megtalálható a kollégium pecsét­je. Az egyik államsegélyből ke­rült tulajdonukba 1910-ben, a másik kötet pedig 1928-ban Cs. Sebestyén Károly ajándékaként. Az Appendix címlapján nem sze­repelnek a kiadás adatai. Formai­lag mindenképpen függeléke te­hát az előzőnek, az igazi felfede­zést mégis ez a csatolt, mindösz­sze 26 oldalnyi mű hordozza. Bolyai Farkast is sokáig foglal­koztatta a párhuzamosok problé­mája, de megoldásra nem talált. A Bolyaiakról szóló irodalomnak köszönhetően már elénk tárul a két ember levelezése: a levelek­ben az apa többnyire inti fiát a párhuzamosok problémájától mint egy vég nélküli, filozófiai küzdelemtől. Amikor a fiú mégis megoldásra talál, megírja ezt a nagy Gaussnak, támogatást re­mélve. (Bolyai Farkas még göt­tingeni egyetemi évei alatt is­merkedett meg a német tudós­sal.) A matematikusok fejedelme nyilvánosság előtt sohasem is­merte el az ifjú Bolyait, talán en­nek is köszönhető, hogy a világ csak a későbbi évek során kezdte igazán felismerni jelentőségét. A titokzatos és rejtélyes vásár­helyi remete élete regény lapjaira kívánkozik. Aki évezredes tudo­mányos problémát fejt meg, még inkább rejtélyes. „Az emberek olyanok - ír erről maga Bolyai Já­nos -, hogy csupa irigységből, go­noszságból kikoholnak rendsze­rint minden hírt, hazugságot, mely szájról szájra geometriai progresszióban terjed és közhitet talál." Az Appendixben leírtak jelentő­sége vitathatatlan. A két Bolyai vi­szonyával kapcsolatos félreértések eloszlatását segítheti a kéziratos anyag tökéletesebb feltárása, amelynek során egyre inkább bi­zonyságot nyer a fiú édesapja irán­ti hálája és elismerése. Hála az iránt, ki őt egykor a geometria la­birintusában elindította. Erről így ír a fiú: „...Bolyai Farkas teljesen egyenrangú Gaussszal. Mindent összevéve, egyetlen halandó sem tökéletes. Farkas munkássága sem kevésbé fontos, és előnyö­sebbnek tartom, hogy inkább az utóbbinak vezetése alatt álltam, mint Gaussé alatt, mert Gauss so­hasem csepegtethette volna belém a matematika, és még kevésbé a fi­lozófia iránti tiszta lelkesedést, és egyáltalán nem lett volna képes önképzésemnek legkedvesebb és legjobb részeihez úgy járulni hoz­zá, mint Bolyai Farkas." APPENDIX. sgiEsrrtAM SPATII absolute re ram cxhib«ns: a Veritäte aut falsitate Axiomatis XI End idei (a priori haud nnrjuam decidenda) itt­dependeHtemx adjecta ad casum fai­sitatis, quadratura circuli geometrica. s Auetore johanse bolyát de eadem,Gcometrarum in Excreitu Caesaroo Regio Austríaco Ca­streusium Capitaneo A Csillag lakója volt Romániai börtönbe vitték Mihaitát Koncert A mostani tervezet alapján Szeged kollégiumainak többsége egycsillagos Fürst Jánossal Csillagot kapnak a kollégiumok Fürst János, a Szegedi Szim­fonikus Zenekar művészeti ve­zetője első koncertjén klasszi­kus szimfóniákat vezényelt, va­lamint Szecsődi Ferenc roman­tikus blokkját kísérte.

Next

/
Thumbnails
Contents