Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-30 / 25. szám

14 • MEGYEI TÜKÖR" CSÜTÖRTÖK, 2003. JANUÁR 30. Koncz Zsolt visszatért a Szentesbe Pályafüggő edzőmeccsek LABDARUGAS Egy hét csúszással kezdte meg a felkészülést a Szentesi TE lab­darúgócsapata. A keretben ed­dig csak apró változások tör­téntek. A Szentesi TE edzője, Bozóki Zoltán már január elején trénin­get vezényelt volna az NB 111 Al­föld csoportjában az őszt első he­lyen záró együttesének, azonban az időjárás, pontosabban a hő­esés közbeszólt. Törökék így alig több mint egy héttel ezelőtt kezdték el a felkészülést. Vasár­nap kivételével mindennap moz­gott a csapat, fele-fele arányban teremben és szabadban. - A sportcsarnokban főleg az egymás közötti focizás volt a program, amelyen egy fiatal ro­mán légióst is teszteltünk. A ta­pasztaltak alapján nem valószí­nű, hogy nálunk folytatja. A sza­badban csak futni tudtunk, a li­getet, illetve azokat a helyeket választottuk, amelyeken eltaka­rították a havat - mondta Bozó­ki. A felkészülés egyik legfonto­sabb fokmérője az edzőmeccs. Nos a Szentesi TE heti program­ja már adva van, ám itt is sok minden függ a pályák állapotá­tól. - Az biztos, hogy szerdai kecs­keméti edzőmeccs után szomba­ton az Orosháza következik, egy­előre még nem tudjuk, hol. Az­A szentesiek (sötét nadrágban) az edzéseken az időjárás miatt még csak álmodnak a képen látható minőségű pályákról. Fotó: Miskolczi Róbert tán játszunk még mérkőzést a HFC-vel, várhatóan február 8-án és 19-én, a Makóval szintén dup­lameccset kötöttünk le és a Deszkkel is tervezünk egy teszt­találkozót. Igyekeztünk erős el­lenfeleket találni, hogy megfelelő alappal indulhassunk neki a március 8-án, Jászberényben kezdődő tavaszi idénynek. A keret alig változott: Balogh László a HFC-hez igazolt, míg a megszűnt Demecserből hazatért Szarvas Zsolt. Nagy valószínű­séggel a csapatnál marad Koncz Zsolt, aki az elmúlt hetet a ZTE-nél töltötte. A zalai próba­játékról így vélekedett a gólerős középpályás: - Kiváló edzéseken vehettem részt, amelyeken meg­tapasztalhattam, mennyivel gyorsabb a játék, a gondolkodás. Szerintem hamar felvettem a rit­must, ám úgy vettem észre, nem igazán akartak leigazolni, mivel inkább védőt kerestek. A társa­ság remek, rendes és egységes, a Szegeden is megfordult Faragó István mellett Egressy vett a pártfogásába. Nem mondtak semmi különöset a pénteki ha­zautazás előtt, a hírek szerint az edző Bozsik Péter jó véleménnyel volt rólam. A rosszban is mindig van jó: így jövő hétfőn Kis Krisz­tiánnal együtt elutazhatok a te­remlabdarúgó-válogatott két újabb meccsére Belgiumba. MÁDI JÓZSEF Krám Lehel lemondott Rosszul kezdődött a 2003-as esztendő az AL-KO Szentesi TE női teremlabdarúgó-csapatá­nak. Lemondott Krám Lehel, az eddigi sikeredző. Valaki, vagy valakik ötéves sike­res munkát tiportak a sárba az­zal, hogy december végén, az edző tudta nélkül, egy hirdetőúj­ságban felhívást tettek közzé a következő szöveggel: „Három­szoros bajnok női teremlabdarú­gó-csapat szponzort keres." Ez egy olyan lavinát indított el, mely a fél évtizede sikert sikerre halmozó Krám Lehel edzőt és szakosztályvezetőt lemondásra késztette. A távozás körülmé­nyeiről beszélgettünk. - Az említett felhívás volt az utolsó csepp a pohárban a dön­tése előtti - Tulajdonképpen voltak elője­lei. Az utóbbi időben nyíltan for­dultak felém a játékosok, hogy szeretnének pénzt kapni a játé­kért. A szakosztály megalakulá­sától kezdve köztudott volt, hogy mi amatör csapat vagyunk. Pénzt mi a játékosoknak és a ve­zetőknek nem tudtunk adni. Az önkormányzattól, illetve a szponzortól kapott támogatás ar­ra volt elég, hogy az NB l-es pontvadászatban, a megyei baj­nokságban indulhassunk, vala­mint a serdülő együttes rangos tornákon szerepeljen. Ezzel az edzési és versenyzési feltételek megoldódtak. A lányok megkér­dőjelezték a pénz gazdaságos fel­használását, amely/végén bizal­matlansághoz vezetett. A szak­osztálygyűlésen megmutattunk a lányoknak minden szerződést, könyvelést, amelyből láthatták, tévedtek. Az említettek végül oda vezettek, hogy elköszöntem a csapattól. - Azóta eltelt néhány nap. A döntése végleges 1 - Ha valaki szívvel-lélekkel csi­nál valamit, annak a bizalmat­lanság iszonyatos törést jelent. A feleségemmel együtt próbáltunk meg mindent megtenni a csapat jó szereplése érdekében. Az ered­mények, azt hiszem, önmagu­kért beszélnek. Az ember megér­zi, ha a bizalom megszűnik, az alapvetően nagy baj. Mi úgy érez­tük, hogy így tovább nem tudunk dolgozni. Ezért hoztam meg a számomra is nagyon nehéz és fá­jó döntést, ami végleges. - Teljesen kilép a női terem­labdarúgás körforgalmából 1 Az MLSZ-ben lévő feladatokat to­vább folytatja 1 - Csak az AL-KO Szentesi TE női csapatától távozom, az MLSZ-ben lévő feladataimat to­vább végzem. - A távozása után a csapat anyagilag mennyire roppan­hat megl Befejezik a bajnok­ságot 1 - Sok esetben személyfüggők a szponzorok. Ebben az esetben is ez áll fenn. Távozásommal az AL-KO és a Wink cég is elállt a további támogatástól. A csapat­nak van egy kis spórolt pénze, il­letve bízva az önkormányzat tá­mogatásában, végig tudja játsza­ni a 2002-2003-as bajnokságot. A következő évi pontvadászat be­indulásáig, illetve a nevezésig van mód és lehetőség arra, hogy a következő csapatvezetés szpon­zort keressen, hogy törésmente­sen továbbra is sikeresen szere­peljenek. Ezt kívánom a lányok­nak. Remélem, hogy a csapat együtt marad, és a fiatal, tehetsé­ges játékosokat is megtartják, hi­szen ez a jövőt jelenti. A könnyeivel küszködő, s lekö­szönő sikeredző zárószavai után megkérdeztük a másik felet. - Hogyan vélekednek arról, hogy Krám Lehel, a sikerek ko­vácsa öt év után felállt és el­hagyta a kispadot 1 - kérdeztük az együttes két vezéregyéniségé­től, Juhász Nikolett csapatkapi­tánytól, valamint Kiss Etelkától, a csapat jelenlegi egyik legjobb játékosától. Kiss Etelka: - Ezúton szeret­nénk megköszönni az eddigi munkáját. Távozása nagyon meglepett bennünket. Január 3-án volt egy szakosztálygyűlés, ahol közölte a tanár úr a dönté­sét. Nagyon sajnáljuk, hogy így történt. Juhász Nikolett: - Tanár úr fél­reértette a mi érdeklődésünket. Nem tudtuk, hogy milyen az anyagi hátterünk. Erre voltunk kíváncsiak. - Ilyen előzmények után ho­gyan folytatják tovább 1 - Mindent megteszünk a baj­nokság megnyeréséért. DUNÁS VARGA ZOLTÁN Makón továbbra is hó fedi a futballpályát Labdázás helyett futnak Harmadik hete készül a Makó FC labdarúgócsapata az NB II Szabolcs-Gabona csoport tava­szi folytatására. Az eltervezett munkát nem tudják maradék­talanul elvégezni a Maros-par­tiak; jobb híján csak futnak. A hónap közepén a francia Al­pokban kezdte meg a felkészü­lést a labdarúgó NB II Sza­bolcs-Gabona csoportjában őszi elsőséggel büszkélkedő Makó FC. Ott akkor természetesnek tűnt, hogy a futballcipő helyett síléc került a játékosok lábára, de arra senki sem mert gondolni, hogy a hazaérkezés után is a szertárban marad a labda. - Akárcsak La Normán, Makón is csak szenvedünk a hóban - pa­naszkodott Kolozsvári lános edző. - Továbbra is fehér lepel takarja a pályánkat, amelyen a futáson kí­vül mást nem lehet művelni. Ilyen esetekben megoldást jelentene, ha terembe vonulhatnánk. Csakhogy Makón egész egyszerűen nincs számunkra hely. Már arra is gon­doltam, hogy bemegyünk a Ga­lamb József Szakközépiskola tor­natermébe, mérete miatt túl sok mindent nem tudnánk csinálni. A pályagondok miatt fő is rende­sen a fejük a makói vezetőknek. Az eredeti tervekben még az szerepelt, hogy február 2-án a Deszk látogat Makóra. A párosítás azóta sem változott, ellenben az egyelőre még bizonytalan, hogy meg tudják-e rendezni a találkozót. Az viszont már biztos, hogy az őszihez képest egy fővel biztosan csökken a zöld-sárgák kerete: Szegedi Ferenc a Békés megyei I. osztályban sze­replő Sarkad együtteséhez távozott játékos-edzőnek. Vele ellentétben viszont még nem dőlt el, hogy mi lesz Maróti Sándorral. - Azért nem utaztam a fiúkkal Franciaországba, mert abban az időpontban próbajátékra voltam hivatalos a német negyedik osz­tályban szereplő Metlach csapa­tához - mesélte a gárda házi gól­királya. - Útra készen álltam, már bepakoltam a kocsiba, ami­kor megszólalt a mobilom. A né­met együttes vezetői kerestek, akik legnagyobb megdöbbené­semre azt közölték, hogy financi­ális okok miatt most nem aktuá­lis a szerződtetésem. Szerintem ehelyett inkább az van a háttér­ben, hogy nem tudják elintézni a munkavállalási engedélyemet... SZÉLPÁL LÁSZLÓ Nyilas Istvánnal, vagy nélküle? K0SARLABDA A Sole-Szcdeák A csoportos férfi kosárlabdacsapata számára a hét végén az egyik legnehezebb találkozó következik. A szegediek a nyolc közé szeret­nének kerülni az alapszakasz­ban, és számukra minden mér­kőzés kiemelt téttel bír, ám a szombati, • kecskeméti meccs már csak azért is igen fontos lesz, mert a közvetlen rivális ott­honában lépnek pályára. A csapat a Falco elleni, emléke­zetes kupavisszavágó óta eltelt két hétben átesett egy kisebb fizi­kai alapozáson, majd megkezdte a gyakorlást, a taktikai elemek tökéletesítését a szombati össze­csapásra. A gárdából egyedül ta­lán csak Nyilas Istvánt veszi kö­rül bizonytalanság, hiszen a szombathelyiekkel szembeni meccsen ütésért kiállították. - Alig értem el Alexe testét, mégis akkorát esett, mintha ha­talmasat ütöttem volna. A bírók sajnos csak az igen látványos földre huppanását látták, a ro­mán légiós köpését nem - emlé­kezett vissza a csapatkapitány. ­Az elmúlt napokban úgy készül­tünk, hogy én nem játszhatok. A szövetségtől ugyanis még sem­milyen értesítést nem kaptunk a büntetésemről, így azt sem tu­dom, Kecskemétre néző vagy já­tékos minőségben utazom. A Szolnok elleni, zártkapus edző­mérkőzésen Kecskés és Pávlicz felváltva pótolt, de elképzelhető, hogy Rawlins vagy Molnár A. szerepel a négyes poszton. A leg­jobb az lenne, ha csak a kupa­küzdelmektől tiltanának el. A Sole-Szedeák napi két edzés­sel hangolt a szombaton 17.30-kor kezdődő Kecskemét elleni rangadóra. A meccs pikan­tériáját az adja, hogy a Bács me­gyeiek trénere az a Molnár Csa­ba, aki a szegedi gárda egykori mestere volt. M. J. Nacsa Imre hetvenéves lett Ki gondolta volna, hogy már nyolc év telt el azóta, hogy Na­csa Imre, a megyei sportigaz­gatóság akkori vezetője nyug­díjba vonult. Az ismert sport­ember ma ünnepli hetvenéves születésnapját. Valamikori munkatársai, kollé­gái, az atléták százai, a tanítvá­nyok ezrei közül bizonyára egy sem akad, aki ne őrizne kellemes emléket Nacsa Imréről, a testne­velőről, a szakedzőről, a makói sportfelügyelőről, s a megyei sporthivatal elnökhelyetteséről, majd elnökéről, aki mindig azon munkálkodott, hogy a magyar sport szekere előrehaladjon, mi­nél több egészséges fiatal kerül­jön ki az iskolapadból. Ezért dol­gozott tanárként az első munka­helyétől, a makói Keritől, a József Attila gimnáziumon keresztül a Juhász Gyula szakközépiskoláig, a makói sportfelügyelőségtől a megyei sporthivatalig bezárólag. Nem csupán oktatott, hanem ne­velt is, sőt arra is volt energiája, hogy versenyzőinek, tanítványai­nak az útját egyengesse, s pályá­kat építsen. A nevéhez fűződik a Maros-parti atlétikai salakos fu­tópálya megvalósítása - sajnos . már talán nyoma sincs. Majd ké­sőbb a Juhász Gyula szakközépis­kolában kialakított sportcentrum és a Vasas-pályán létrehozott at­létikai pálya. Sportvezetőként mindig azért dolgozott, hogy se­gítse a szövetségeket, az egyesüle­teket, a szakosztályokat, a ver­senyzőket . Mindig volt haszno­sítható tanácsa, amely a bajba ju­tottakat újra talpraállította, a megkeseredetteknek újult erőt adott a további munkához. Hihetetlen, hogy már nyolc éve nyugdíjban van, s hogy ma betöl­ti a hetven évet. Mostanában ke­veset látjuk a sporteseményeken, de tudjuk, hogy megőrizte egész­séges életmódját - úszik és kocog -, s lázasan dolgozik azon, hogy megírja a makói sport történetét. Kívánjuk, hogy valósítsa meg el­képzeléseit. SÜLI JÓZSEF Szegediek Rouenben MUNKATÁRSUNKTÓL Három szegedi is részt vett azon a profi full-contact kick-box-gá­lán, amelyet a franciaországi Ro­uenben rendeztek. A program­ban ötször kétperces mérkőzések szerepeltek. A -71 kg-ban Perne­ki Mihály (edzője: Stricz Richárd) aratta a legnagyobb sikert, hi­szen az öt menet után a ponto­zók 3:0-ás különbséggel őt látták jobbnak a hazai bajnok Fréderic Ciesielsky ellenében. Sóki And­rás (edzője: Molnár Csaba| a 63,5 kg-ban is végigküzdötte a játék­időt, ám végül vereséget szenve­dett pontozással, 3:0-ra. Elekes Tamás a -86 kg-ban ugyancsak kikapott a francia kiválóságtól, Yohann Lemaire-tői. A gall fölé­nye annyira egyértelmű volt, hogy Elekes az első menet végén feladta a csatát. L* CH0C rUliCWTAß «»unt» nm A roucni győztes Perneki Mihály (jobbról) és edzője, Stricz Ri­chárd.

Next

/
Thumbnails
Contents