Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-30 / 25. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. JANUÁR 30. • MŰSOR HIRDETÉS" 3 Nagyobb összefogás nélkül leszakadó megye lesz Csongrád Polgármesterek találkoztak A polgármesterek a következő négy év teendőit egyeztették a megyei közgyűlés vezetőivel. Fotó: Gyenes Kálmán Megyei lobbi- és vonzerőleltár, idegenforgalmi programcsomagok elkészítésére szövetkeztek egyebek mellett Csongrád megye településeinek polgármesterei. Tegnapi találkozójukon állapodtak meg a következő négy év teendőiben a megyei közgyűlés vezetőivel. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnökének, Frank /ózsefnek az a meggyőződése, hogy bár a magyarországi megyék „lebegtetett állapotban", szabályozási bizonytalanságok közepette léteznek, az intézményfönntartás mellett más funkciójuk is lehet. Amolyan önként vállalt feladatokra gondol, olyanokra, amelyeket senki más nem végez el - habár a megye is nehezen teremthet ezekre forrásokat. Azért hívta össze tegnap Csongrád megye valamennyi településének polgármesterét Szegedre, hogy közös álláspontot alakíthassanak ki a következő négy év feladatairól. Mivel az előző ciklusban elégtelennek látszott a megye érdekérvényesítő képessége - Csongrád a nyolcadik helyre csúszott vissza a gazdasági mutatók alapján összeállított megyerangsorban -, az elnök modern lobbitevékenységre biztatta a polgármestereket. Például a külföldi testvérmegyékkel való összefogásra, közös EU-s pályázatokra. Az első lépés mégis egy megyei lobbileltár elkészítése. Ugyancsak szükség lenne mindazon tényezők listába szedésére, amelyek a csongrádi települések vonzerejét jelenthetik. Összefügg ezzel egy idegenforgalmi programcsomag elkészítése, amely szintén a települések közös gondolkodását, összefogását igényli. Elő kellene készíteni továbbá a befektetési kínálati listát, fölkutatni a potenciális befektetői köröket - a megye közvetítő szerepet vállalna. Mindezek érdekében rendszeressé kívánják tenni a polgármesterek és a megyei vezetők informális találkozóit és számos, a települések összefogásával megvalósítandó programot is terveznek. Ilyen a „pünkösd heti megyefesztivál", amelyet már az idén megszerveznek, Ópusztaszeren, illetve Szegeden. Ez utóbbi, megyeszékhelyi rendezvény egy karnevál lesz, amelyen valamennyi település képviselteti magát a látványos utcai felvonuláson. Megyei sportnapok, alföldi művészeti fesztivál szerepel még a tervekben, továbbá az EU-csatlakozás időpontja körül Csongrádba hívnák az ország összes megyéjét és ezek külföldi testvérmegyéit. Megkérdeztük két kistelepülés polgármesterét, mit szólnak a nagyobb összefogásra és érdekérvényesítésre buzdító kezdeményezésekhez. Vígh Viktor, aki a második ciklusban első embere a 2 ezer 600 lelkes Székkutasnak, legjobban annak örül, hogy a Csongrád Megyei Közgyűlés szervezésében uniós ismereteit gyarapíthatja. A székkutasi polgármesterrel azonos a véleménye Balogh Jánosnénak, Mártély polgármesterének: a kistelepüléseken élő emberek abszolút tájékozatlanok arról, mire számíthatnak az EU-csatlakozással. Talán ezért is a legtöbben félnek, tartanak az európai jövőtől, azt gondolják, hogy a mezőgazdaságból élők a csatlakozás vesztesei lesznek. Mindkét polgármester el fog járni a kéthetenként tervezett EU-információs előadásokra. S.E. Trendek és bérek SZÁVAY ISTVÁN Fordulat látszik körvonalazódni a munkaerőpiacon. Pontosabban a hazai bérekben. A változás már az Orbán-kormány idején kezdődött, amikor a minimálbért ötvenezer forintra emelték, a tendencia pedig folytatódott a Medgyessy-kormány alatt a közszolgálatban dolgozók ötvenszázalékos béremelésével. Valamennyi központi fizetésemelés bérnyomás alá helyezte ugyanis a gazdaságot. Hiszen amikor majdnem megkétszereződtek a minimáikeresetek, nyilván sok helyen támadtak bérfeszültségek, és a képzettebb, érdekeiket is érvényesíteni képes rétegek kialkudták, hogy fizetésük arányosabb legyen a megnövekedett minimálbérekkel. Hasonló folyamat játszódik le most, amikor a volános dolgozóknak sikerült egyezségre jutniuk a mindeddig szigorú ÁPV Rt.-vel egy komolyabb jövedelememelésről és egy hároméves bérfelzárkóztatási folyamatról. A volánosok nem állnak egyedül követeléseikkel. Hozzájuk hasonlóan sztrájkot helyeztek kilátásba például a BKV és az energetikai ipar alkalmazottai. Az pedig, hogy így bekeményítettek, legalább két szempontból is érthető. Ezek az ágazatok erős alkupozícióban vannak, hiszen egy nagyobb sztrájk hatalmas károkat képes okozni, az itt dolgozók számára pedig jövedelmeik értékelésében messze nem a csökkenő infláció a mérvadó, hanem az ötvenszázalékos béremelésben részesült ágazatokkal való összehasonlítás. Alacsony hazai jövedelmeink ismeretében természetesnek mondható, hogy az alkalmazottak, ahol képesek rá, igyekeznek nyomást gyakorolni pozícióik javítása érdekében. Az viszont már kevésbé természetes, hogy e követelések megítélése ellentmondásos politikusaink részéről. Amikor a Fidesz-kormány ötvenezerre emelte a minimálbért, az akkori ellenzék annak veszélyét ecsetelte, hogy a magasabb bérköltségek miatt gyöngül az ország versenyképessége, és csökkenni fog a foglalkoztatottság. Amikor pedig a szocialista-szabad demokrata kormányzat emelte meg ötven százalékkal a közalkalmazottak javadalmazását, a Fidesz bírálta szinte ugyanazokkal az érvekkel az intézkedést, mint amilyen kritikában annak idején ők részesültek. A mindenkori ellenzéknek természetesen az a dolga, hogy aggályait kifejezze. Aggodalomra pedig okot adhatnak a sokasodó gyárbezárások, az, hogy újra növekedésnek indulhat a munkanélküliség. Van azonban a kérdésnek egy másik oldala is. Az uniós csatlakozással csak erősödni fog a bérnyomás, hiszen a buszsofőr, az ápolónő vagy az orvos sokkalta több pénzért dolgozhat majd más országokban is. Ha azonban azt föltételezzük, hogy a bérnövekedés gazdasági paradigmaváltással is társulhat, mindjárt más az összkép. Mint Nagy-Britanniában a hetvenes években, amikor Thatcher asszony kormánya hagyta végbemenni a gazdasággyökeres átalakulását. Ami ugyan egész ágazatok eltűnésével, átmenetileg magas munkanélküliséggel járt, de Angliát Európa „beteg emberéből" újra vezető gazdasági hatalommá tette. Azt hiszem, számunkra sem az a reális jövő, hogy pólók és bugyik varrásában versenyezzünk a délkelet-ázsiai bérekkel, hanem a magyar gáixiaság gyökeres átalakítása lehet a kiút, amelynek révén versenyképes maradhat az ország a mostaninál magasabb bérekkel is. Bár sajnos ez nem igazán jó hír sokak, főként a képzetlenek számára. Demonstrációsorozatra készül az EDDSZ Figyelmez tésnek szánják Demonstrációsorozatot indít az EDDSZ. Az érdekképviselet ezzel akar figyelmeztetni az egészségügy tervezett privatizációjának veszélyeire. A Csongrád megyei szervezet elnöksége a jövő héten dönthet a csatlakozás támogatásáról. Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZJ demonstrációsorozatának tervezett első időpontja február 8., amikorra szimpátiatüntetést szerveznek két fővárosi kórház, a csepeli Weiss Manfréd, illetve a Péterffy Sándor utcai kórház bezárásának, átszervezésének terve miatt. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke arra kérte az érintett kórházak dolgozóit, ne csak' saját kórházukért emeljenek szót, hanem a magyar egészségügyért is. Az EDDSZ Csongrád megyei elnöke, Tímár Péter lapunknak úgy nyilatkozott: a megyei szervezet a jövő héten .dönt az országos demonstrációsorozathoz történő csatlakozásról, de már több jelzés érkezett arról, hogy Csongrád megye egészségügyi dolgozói támogatják az érdekképviseleti szervezet megmozdulásait. A szegedi egyetem orvoskarának szakszervezeti titkára, Ferencsik Mária kérdésünkre azt válaszolValótlan vádakkal illették ta: az ovosegyetemiek nem csatlakoznak az EDDSZ felhívásához, mert a tagság az Értelmiségi Dolgozók Szakszervezetéhez tartozik. Az EDDSZ elnöke, Cser Ágnes a szakszervezet tervezett demonstrációi kapcsán úgy nyilatkozott: arra akarják felhívni a figyelmet, hogy az egészségügyi ellátórendszer privatizációja veszélyeket rejt. A privatizációval kapcsolatos törvénytervezetet a kormány úgy terjeszti be - így Cser Ágnes -, hogy nem egyeztetett az ágazatban dolgozókkal, ennek okán nincs társadalmi konszenzus. A szakszervezet ennek hiányában további demonstrációkat helyez kilátásba. Az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Rácz fenő szerint valamennyi érintett szervezet többoldalas véleményt küldött a törvénytervezethez, az EDDSZ elnöke viszont nem tett írásos észrevételt. A Magyar Kórházszövetség elnöke, a szentesi kórház igazgatója, Kovács Ágnes lapunk kérdésére elmondta: a törvénytervezetbe beépítették a szövetség valamennyi javaslatát, konstruktívan tudtak együttdolgozni a törvényelőkészítőkkel. K.K. Mónus pert nyert Budapesten Személyiségi jogi pert nyert a vásárhelyi Mónus Áron a budapesti Márton László ellen, aki 1999-ben több vádat is megfogalmazott ellene. MUNKATÁRSUNKTÓL A Fővárosi Bíróság napokban kelt jogerős ítéletében kimondta, hogy Márton László megsértette Mónus Áron személyiségi jogait, amikor a Magyar Hírlap 1999. április 1 -jei számában megjelent Móricka és az összeesküvés című írásában valótlanul azt állította, hogy Mónus feljelentette Antall Józsefet miniszterelnöksége idején, illetve hogy a nézők tiltakoztak az antiszemita uszítás ellen, mialatt Mónus a Magyar Televízióban az írásait kommentálta, továbbá hogy Mónus a párizsi szabadkőműves szervezet elnökét összeesküvéssel vádolta meg, illetve hogy 1988-ban feljelentést tett Juhász György szegedi állambiztonsági alezredesnél szabadkőművesek ellen. Márton azt is valótlanul állította, hogy Mónus üzlettársa lett volna Gál Györgynek, s azt terjesztette, hogy Gált és a szabadkőműves szervezet elnökét társaik tették el láb alól, nehogy az összeesküvésre fény derüljön. Nem lesz volános sztrájk jfigÉjMÍ(jj^ÍP® T i 4M» Megszületett a megegyezés, nem állnak le a buszok. Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról - Ha azt nézzük, hogy az ÁPV Rt. mint többségi tulajdonos által eredetileg felajánlott 4,5 százalékos emeléssel szemben közel 16 százalékos bérnövekedéssel számolhatunk, azt mondom, elégedettek lehetünk. Éves átlagra vetítve egyébként követeléseink 97 százalékát sikerült elérni, ami nagy pozitívum - mondja Virágh István. - A gondunk csak az, hogy a munkavállalók abban reménykedtek, egységesen 20 ezer forinttal emelkedik mindenki fizetése. Ezzel szemben átlagos béremelésről van most szó, vagyis lesz, aki 20 ezernél többet kap, ám olyan is akad majd, aki kevesebbet. Nagyon félek attól, hogy ezután is előfordulnak még nettó 60 ezer forintos fizetések. Ami még biztató számunkra, hogy a bérfelzárkóztatási program részeként jövő januártól már 140 ezer forintos, míg 2004 júliusától 145 ezer forintos átlagbérrel számolhatunk, s ezt is nagy eredménynek tartom mint szakszervezeti vezető. A Mars téri buszpályaudvaron járva azt tapasztaltuk, hogy a megkérdezett buszsofőrök is jelentős lépésként könyvelik el az elért béremelést. - Én még két évvel ezelőtt olvastam a kamionos újságban, hogy a magyar közúti fuvarozásban legalább 55 százalékos béremelésre lenne szükség, és még ezt is meg kéne fejelni vagy 30 százalékkal, mire az unióba lépünk. Ez,-úgy látom, csak álom, de a bérmegállapodás eredményéről hallva azt mondhatom, valami legalább elindult azért, hogy rangjához méltóan kezeljék a mi szakmánkat is - fogalmazott Nagy Gyula, aki tavaly 65 ezer forint körüli nettó fizetést tudott letenni otthon az asztalra. Keller Sándor már egészen pontos összeggel szolgált: az ő nettója 66 ezer 800 forint volt, minden pótlékkal együtt, s ez - mint mondta - bizony lehetne jóval több is. - Nem a munkáltatónkkal, a Tisza Volán Rt.-vel van nekünk gondunk, hiszen a béremelés mértéke az államtól függ - mondta Keller Sándor, aki szintén úgy véli: első lépésként biztató siker a kedden született bérmegállapodás. BÁTYI ZOLTÁN