Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-28 / 23. szám

Kedd, 2003. január 28. A PÉNZ BESZÉL 7 A kisvállalkozások szerepe BUDAPEST (MTI) A vállalkozások fontos szerepet töltenek be Magyarország európai uniós csatlakozási folyamatában, a kis és közepes cégek az integráció nyertesei lehetnek - mondta Balázs Péter, a Külügyminisztérium (KüM) integrációs és külgazdasági államtitkára egy sajtótájékoztatón. A tárca a csatlakozással kapcsolatos tudnivalókról közérthető tájékoztatót készít, amely január végétől a KüM internetes honlapján, februárban pedig nyomtatásban is olvasható lesz. A sajtótájékoztatón Paul Rabig, az Európai Néppárt Kisés Középvállalkozói Szövetségének elnöke arról szólt, hogy az Európai Unióban a kis- és középvállalkozók foglalkoztatják a munkavállalók kétharmadát, fizetik az adók 80 százalékát. Mikrohitelprogram BUDAPEST (MTI) A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) mikrohitelprogramja keretében 4453 vállalkozó, illetve vállalkozás összesen 9,390 milliárd forint hitelhez jutott tavaly. Az elmült tíz évben, 1992-től 2002. december 9-éig összesen 23 ezer 410 vállalkozó vett fel 27,9 milliárd forintnyi mikrohitelt. Az összes hitelfolyósítás több mint egyharmada 2002-ben történt. Az MVA közleménye szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 200 millió forinttal növeli az Országos Mikrohitel Alapot. Amint azt az alapítvány vezetői korábban bejelentették: az új mikrohitelprogram jövő márciusban indulhat. A mikrohitelprogram reformjának fő célja, hogy a rendszer a jelenleginél több vállalkozó hiteligényének kielégítésére is képes legyen további források hozzáadása nélkül. A JÓSLATOKKAL SZEMBEN KEVESEN LEPTEK KI A MAGANNYUGDIJPÉNZTÁRAKBÓL Tanulni kell az öngondoskodást Bár az előző kormány igyekezett a munkavállalókat viszszaterelni az állami nyugdíjrendszerbe, a magánnyugdíjpénztárak számára „földcsuszamlást" előrejelző jóslatok nem jöttek be. Ez utóbbiak tagsága mindössze egy százalékkal csökkent a legfrissebb adatok szerint. Ma minden harmadik aktív kereső fizeti be jövedelmének egy részét valamelyik nyugdíjpénztárba. Öt esztendővel ezelőtt, 1997-ben az országgyűlés elfogadta a nyugdíjreformokról szóló törvényt, s ennek részeként a nyugdíjpénztárak megalakítását és működésük elveit. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy ki-ki szabadon eldönthesse, bízik-e a tisztán állami finanszírozású nyugdíjban, vagy a vegyes nyugdíjrendszer mellett dönt, azaz belép valamelyik nyugdíjpénztárba. Az eredeti elképzelés célja az lett volna, hogy az öregedő társadalom problémája megoldódjék, s majdan ne az egyre kevesebb aktív keresőnek kelljen „eltartania" az életüket végigdolgozó időseket. 1998-tól a pályakezdők számára már kötelező volt valamelyik magánpénztárba belépni, míg mások mérlegelhettek. Abban az évben a teljes nyugdíjjárulék 6 százalékát kellett befizetni a pénztárakba, míg a tervek szerint 1999-ben hetet, majd az azt követő évben 8 százalékot. A foglalkoztatottak akkor annak ismeretében döntöttek a tagság mellett vagy ellen, hogy megtakarításuk ennek megfelelően fog gyarapodni. Nem így történt, ugyanis a nyugdíjreformot kissé letérítette pályájáról, hogy az előző kormány négy esztendőre befagyasztotta a járulékokat, így mostanáig az első évben bevezetett 6 százalék kerülhetett a magánszámlára. Látszólag nincs nagy különbség a hat vagy a nyolc százalék között, ám a kisebb mértékű hozzájárulás miatt tíz év alatt csaknem 1000 milliárd forinttal lehet kevesebb a pénztárak összvagyona. Szakértők szerint a megtakarítókat elbizonytalanította a politikai huzavona, hiszen ha a tisztán a tb-finanszírozásnál maradnak, akkor az aktuális politikától függ öregségük anyagi helyzete, ha azonban a vegyes finanszírozás mellett döntenek, akkor - mint az bebizonyosodott - a tőkepiaci kockázat mellett is érvényesül a politika hatása. Az Orbán-kormány eltörölte a pályakezdők számára kötelezően előírt magán-nyugdíjpénztári tagságot, és megszüntette az állami garanciát, illetve azt a normajáradékot, amely akkor járt volna, ha a magánpénztár által megállapított járadék nem éri el a tb-nyugdíj 25 százalékát. (Magánpénztári tagság esetén a nyugdíj háromnegyedét a tb, negyedét a pénztár fizeti.) Az előző kormány tehát kísérletet tett arra, hogy a keresőket visszaterelje az állami nyugdíjrendszerbe, így sokan „földcsuszamlást" jósoltak a magánpénztáraknak 2002 végére. A tagoknak tavaly december végéig kellett dönteniük arról, hogy mennek vagy maradnak, míg a 30 év alattiak, akik eddig tisztán a tb-nek fizették be járulékaikat, egyéves haladékot kaptak arra, hogy eldönthessék, több pillérre helyezik-e időskori ellátásukat, vagy sem. A legfrissebb taglétszámról 1890 CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KAMARAI HÍREK Széchenyi-kártya 2003-ban is! 2003-ban kisebb konstrukciós módosításokkal folytatódik a Széchenyi-kártya igénylések befogadása a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál. Az érdeklődőket továbbra is várjuk szegedi, hódmezővásárhelyi, szentesi és makói irodáinkban egyaránt. Januártól lehetőség nyílik a hitelkeret igénylésére azon vállalkozások esetében is, akik kérelmét eddig a pénzügyi és szerencsejáték tevékenységük miatt nem tudtuk befogadni. A jövőben e kör csak abban az esetben van kizárva a konstrukcióból, ha az említett tevékenységeket fő tevékenységként végzi. További módosítás azonban az, hogy a szállítási tevékenységet végző vállalkozások kikerültek a kártyaigénylésre jogosultak köréből. 2003-tól megszűnik az érdekképviseleti tagsági követelmény, így várjuk azon vállalkozások hiteligénylését is, akik nem tagjai kamaránknak, illetve más érdekképviseleti szervezetnek. Esetükben regisztrációs díj megfizetése mellett nyílik lehetőség a hitelkérelem indítására. A Széchenyi-kártya konstrukcióról részletesen tájékozódhatnak a www.szkartya.hu honlapon, illetve kamaránk ügyfélszolgálati irodáiban. ISO 14001 A CSMKIK Európa-klubja, Informatikai és logisztikai klubja, valamint Minőségklubja a KÖVETINEM Hungáriával közösen „Az ISO 14001 helyzete Magyarországon és egy új program, az Epicentrum" címmel műhelyfoglalkozást szervez kisés középvállalkozások részére január 30-án, 10 órai kezdettel a kamara II. emeleti rendezvénytermében (Szeged, Tisza L. krt. 2-4.). Jelentkezés és bővebb információ a 62/486-987es telefonszámon kérhető. EU közbeszerzési pályázatkészítési tréning távoktatásban A kamaránál működő Euró Info Központ EU közbeszerzési pályázatkészítési távoktatást tréninget szervez februári kezdéssel, mely féléves időtartama alatt gyakorlati felkészülést és próbapályázat kidolgozásának lehetőségét biztosítja a jelentkezők számára. A tréning célja a kis- és középvállalkozások informálása azokról a tenderekről, melyek segítségével a különböző megbízásokban való részvételük könnyebbé válhat, különös tekintettel a tagországok közbeszerzési piacára. A tréning résztvevői fél éven (26 hét) keresztül heti rendszerességgel kapnak magyar nyelvű tenderösszefoglalót az őket érintő témakörű tenderekről, egyénileg e-mailen vagy faxon. A magyar összefoglalók alapján kiválaszthatják azt a tendert, amelyet a tréning keretében kidolgoznak és beadhatnak. A tanfolyam ideje alatt folyamatos konzultációs lehetőséget biztosítunk, s a tréning lezárásaként a résztvevők értékelést kapnak a kiválasztott tender összeállításában végzett tevékenységükről, valamint igazolást annak elvégzéséről. A képzéssel kapcsolatban bővebb információ a 62/486-987/146-os telefonszámon kérhető. A magán-nyugdíjpénztári tagság az első lépés lehet a nyugodt öregkor megalapozásához. Fotó: Schmidt Andrea Miből lesz a nyugdíjprofit? Jelenleg 19 nyugdíjpénztár működik hazánkban, ám a folyamatos beolvadások miatt koncentrálódás jellemzi a piacot. Taglétszám és díjbevétel szempontjából a legnagyobb pénztárak az OTP Önkéntes nyugdíjpénztár, az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár, valamint az Aegon, a Winthertur és a Budapest önkéntes nyugdíjpénztárak. A pénztárak bevételei a tagok befizetéseiből adódnak, s a pénztárak ezeket az összegeket forgatják, jellemzően 83-86 százalékban hazai kötvényekbe fektetik be, ide számítva például az állampapírokat is, 9-11 százalékban részvényekben, 4-7 százalékban pedig nemzetközi értékpapírban kamatoztatják, míg az Ingatlanbefektetések aránya egy százalék alatti. Magasabb kockázatú portfoliók esetében a hozam is nagyobb, de mindenki maga dönti el, mekkora rizikót hajlandó vállalni. A pénztárak befektetési politikáját és az elmúlt egy-két év hozamgörbéit érdemes tanulmányozni, mint ahogyan hasznos a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZAF) honlapján fellelhető nyugdij-modellszámítást Is kipróbálni annak érdekében, hogy megtudjuk, jól döntöttünk-e; s mekkora nyugdíjra számíthatunk. szóló adatok szerint a koráb- egy százaléka lépett vissza a ban jósolt kilépési hullám a tisztán állami nyugdíjrendmagánnyugdíjpénztárakból szerbe. A visszakozók jellemelmaradt, a tagok mindössze zően az ötven év felettiek, illetve a rosszabbul keresők táborához tartoznak. Ma minden harmadik magyar aktív kereső állampolgár a legfrissebb adatok szerint 2,2 millió ember - tagja valamelyik nyugdíjpénztárnak a 19 közül. Az oda befektetett vagyon a tavalyi harmadik negyedévben 360 milliárd forint körül alakult. A jövő nyugdíjrendszere azon múlik, mekkora tőke halmozódik fel, s az milyen ütemben szaporodik a pénztárakban. Az átmenet ideje demográfiai okokból sem korlátlan, hiszen a ma harmincas éveikben járó aktív keresők egy csapásra jelennek majd . meg a nyugdíjasok társadalmi rétegében. Akkor viszont az állami rendszer már biztosan nem lesz képes akkora összegeket kifizetni, mint most, vagyis az állami nyugdíj csupán a minimális megélhetéshez vagy ahhoz sem lesz elég. 0. K. K. Gazdasági növekedés LONDON (MTI) A magyar gazdaság teljesítménye az idén várhatóan 3,6 százalékkal növekszik reálértéken a tavalyi 3,3 százalék után a londoni The Economist legújabb becslése szerint. A vezető gazdaságpolitikai folyóirat legújabb összeállítása szerint Magyarországon várható a leggyorsabb növekedés az éllovas kelet-európai EU-tagjelöltek közül: Lengyelországban a tavalyi 1,2 százalék után 2003-ban 2,7 százalékos, Csehországban 2,4 százalék után 3,1 százalékos GDP-növekedést valószínűsítenek a The Economist elemzői. Magyarország idei folyómérleg-hiányát a lap előrejelzése a GDP-érték 4,9 százalékára teszi a tavalyi évre valószínűsített 5,4 százalékos mínusz után. A feltörekvő országcsoport egészén belül továbbra is Kína gazdasága a legdinamikusabb, jóllehet valamelyest már lassul: a The Economist szerint a 2002-re valószínűsített 7,9 százalék után az idén 7,4 százalékos növekedés várható ott. BUDAPESTEN NÖVEKEDTEK A MEGELHETESI KÖLTSÉGEK A legdrágább városok Budapest valamelyest drágult, de még mindig a világvárosok legolcsóbb alsó harmadában van azon a listán, amelyet a londoni Economist Intelligence Unit (EIU) tett közzé a megélhetési költségekről. LONDON (MTI) Az EIU az évente összeállított felméréssel azt hasonlítja öszsze, hogy a vállalati kiküldöttek dollárban folyósított fizetést, valamint azonos termék- és szolgáltatási kosarat feltételezve hogy tudnak megélni a listára rendre felvett 134 városban. A megélhetési költségek öszszehasonlítási alapja 100-as mutatóval hagyományosan New York; az amerikai nagyvároshoz viszonyítva Budapest 58 százalékkal a 2002. december végi helyzet szerint - Damaszkusszal holtversenyben, Dakka előtt és Bangkok mögött - a 106. a listán. A magyar főváros az előző összehasonlításban még a 120. helyen állt. A 2003-as listán Tokió őrzi hagyományos abszolút első helyét 139 százalékkal, a második szintén egy japán város, Oszaka, 136 százalékkal. A legdrágább európai város a norvégiai Oslo, amely 123 százalékkal a harmadik lett idén a tavalyi 4. hely után. Az Európai Unión belül Londonban a legdrágább az élet: a brit főváros 108 százalékkal most a 7., az előző listán még az 5. volt. Az euróövezet nagyvárosai közül Párizsban a legmagasabbak a költségek: itt a New York-i átlag 103 százalékából lehet jelenleg megélni, ami a 10. helyre hozta fel a francia fővárost a 2002-es ElU-listán elfoglalt 14. helyéről. A Közel-Kelet legdrágább városa 85 százalékkal továbbra is Tel Aviv, jóllehet a sékel gyengülése jelentősen visszavetette az izraeli nagyvárost, amely a 14.-ről a 39. helyre csúszott le. A legnagyobb zuhanás azonban Buenos Airesé: a súlyos fizetési válságot élő Argentína fővárosa a helyi valuta meredek értékvesztése miatt a tavalyi 21. helyről a 2003-as listán a 130. helyre került, 41 százalékkal.