Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-28 / 23. szám
PENTEK, 2003. JANUAR 24. «AKTUALIS* 3 Lusták gépén a féreg Lefagytak a gépek sok helyen Észak-Amerikában egy vírus támadása miatt. Az internetforgalom lassulásával járó SQLSlammer nevű féreg mozgása magyar szolgáltatóknál nem okozott jelentősebb fennakadást. A vasárnapi támadás azokat bosszantotta, akik nem frissítették szoftvereiket. Magyarországon nem okozott nagyobb fennakadásokat a szervereket megbénító vírus, amely miatt az USA-ban bankjegykiadó automaták és légitársaságok számítógépes hálózatai bénultak meg. Csongrád megye nagy internetszolgáltatóinak sem okozott problémát a féreg. A Vivendi ügyfeleinél nem „dolgozott" a vírus, a cégnek pedig nincs olyan szervere, amelyre támadhatott volna - válaszolt kérdésünkre Bartkó Mária, sajtóreferens. -A vírus úgy működik, hogy adatbázis szerverek memóriájába telepszik be, és kapcsolatot keres más számítógépekkel - tájékoztatta lapunkat Szemők Árpád. Az Axelero Tiszanet internetszolgálató cég marketingigazgatója elmondta: ők nem tapasztaltak lényeges növekedést a forgalomban, ami a féreg működésére utalt volna az ügyfelek gépein. A vírus a Microsoft cég egyik nagy adatbázisokat kezelő szoftverében fölfedezett biztonsági rést használja ki. Windows MySQL szerverük viszont elsősorban csak a nagyobb cégeknek van, ahol többnyire jól képzett rendszergazdák dolgoznak. A Microsoft már tavaly nyáron eljuttatta a javítást ügyfeleinek. Aki tehát időben frissítette a szoftvert, annak nem okozhatott kárt a vírus - tudtuk meg Szemők Árpádtól. Az SQLSlammer egyébként már régóta fertőzte a gépeket, de a veszélyes kis programot úgy írták meg, hogy csak tegnapelőtt lendült akcióba. A számítógépes szakember hozzátette: szinte bármelyik gép sebezhetővé válik, ha nem szakszerűen foglalkoznak vele. A támadások, betörési kísérletek szinte folyamatosak: a rosszul védett gépek pedig későbbi támadások kiindulópontjai lehetnek. MOLNÁR B. IMRE További fejlesztéseket terveznek a külföldi tulajdonban lévő cégek Nem mennek el a multik Százhetvenmilliárd forintos beruházás a Tisza mentén Dócnál lehetne a vésztározó Kipakoltak, maradnak FEKETE KLÁRA Egy külföldi magáncég sosem egy szempont alapján mérlegel, amikor meghozza döntését. Akár arról van szó, telepít-e gyáregységet Magyarországra, akár arról, pár év múlva bezárja-e ugyanazt. Ahogy az ember a maga kis lépéseit is méricskélve, mérlegelve, elgondolkodva teszi meg: fog egy papírlapot, az egyik felére oszlopban azokat az érveket írja föl, amelyek a döntés mellett, a másik oszlopban pedig azokat, amik ellene szólnak. így kell elképzelm egy multinacionális cég igazgatótanácsát is, amint tagjai nagyokat sóhajtanak, miközben hosszú-hosszú számsorok is segítik őket a fejtörésben. És kalkulálnak, mit veszíthetnek és mit nyerhetnek, ha bezárnak egy magyarországi üzemet. Avagy mit veszítettek és mit veszíthetnek még, ha nem teszik. Ezen súlyos döntések mögött olyan szakkifejezések is állnak, mint az erős forint, a magas kamatláb, az általános recesszió, a dekonjunktúra, a vásárlóerő, az olcsó import és a drága export. S a száraz szavak, melyek eddig csak bementek az ember egyik fülén és kijöttek a másikon, egyszeresük megteltek tartalommal. Amint a híradókban munka nélkül maradt gyermekes családok ezreit kezdik el mutogatni és kérdezgetni, rádöbbenünk, hogy tényleg nincs fellendülés, s ha nem veszik meg a bonyhádi cipőt az emberek, ha kevesebb forintot kap érte a tulajdonos, mint egy évvel korábban, akkor nem éri meg fizetett szabadságot adni a dolgozóknak, télen pedig fűteni rájuk. Csongrád megyét mintha elkerülné a mostani válság, sokan esti imáikba foglalják mostani külföldi tulajdonosaik nevét. S azt kezdik el latolgatni, talán jelent valamit, hogy a Dél-Alföldön több mint öt éve befektető cégek közül még egyik sem csomagol. Mintha a hagyományos, téglából és betonból épült gyárak jobban marasztalnák a külföldieket, mint a nyugat-dunántúli könnyűszerkezetes építmények. Visszaszállnak az utasok a vonatokra A MÁV Rt. Szegedi Területi Igazgatóságának 54 Bz-motorkocsiját ellenőrizték. A vizsgálatok megállapították: a tengelyek nagy része cserére szorul. MUNKATÁRSUNKTÓL A MAV Rt., mint megírtuk, még a múlt héten kivonta a közlekedésből a Bz-motorkocsikat, mert több esetben tengelyrepedést állapítottak meg. A társaság szegedi területi igazgatóságánál 54 ilyen típusú motorkocsi húzza a szerelvényeket. Az ellenőrzésük során jelentős részüknél hasonló problémát találtak. A csehszlovák gyártmányú Bz-k főleg a mellékvonalakon közlekedtek. Ezért a kivonásuk után buszok szállították, illetve néhány vonalon még jelenleg is szállítják az utasokat. A társaság folyamatosan állítja forgalomba a biztonságosan működő motorkocsikat. Néhány vonal kivételé-' vei valamennyin helyre állt a rend és a 2002. december 15-étől érvényes menetrend szerint közlekednek a vonatok. Csongrád megyében négy vasúti vonalon okoznak még fennakadást a kivont Bz-k. A Békéscsaba-Újszeged vonalon Újszeged és Mezőhegyes közötti szakaszon még buszok, Mezőhegyestől azonban ismét vonatok járnak a külön kiadott menetrend szerint. Békéscsaba és Szeged között az interpicik helyett buszok szállítják az utasokat, a többi vonat viszont zavartalanul közlekedik. Szolnok-HódmezővásárhelyMakó szakaszon Szentes és Vásárhely között négy szerelvény kivételével a többi rendesen közlekedik, Vásárhely és Makó között viszont buszok szállítják az utasokat. Hétfő hajnal óta ismét vonatok közlekednek a Kiskunfélegyházát Csongrádot és Szentest összekötő vasútvonalon is. Utazás előtt érdemes a vasútállomásokon érdeklődni a külön kiadott menetrendekről. Csongrád megyében nem zárnak be gyárakat, nem költöztetik el a berendezéseket keletebbre azok a külföldi tulajdonosok, akik több évvel ezelőtt telepedtek le a Dél-Alföldön. Egyelőre nem fenyegeti gyárbezárási hullám Csongrád megyét. Noha a külföldi tőke messze nem képvisel akkora gazdasági erőt a terségben, mint a Nyugat-Dunantúlon, mégis: a lelenlévő multinacionális vállalatok hűségesek, információink szerint hosszabb távra kívánnak berendezkedni. Legalábbis ezt az állítást erősítették meg azon cégek vezetői, akiket telefonon sikerült elérnünk. Az azonban már hosszabb közgazdasági fejtegetést igényelne, mi az összefüggés a szándékok és aközött, hogy a Dél-Alföldön még mindig olcsóbb a munkaerő, mint az osztrák határhoz közeli városokban. A SOLE Hungária Rt. tavaly 2,3 miibárd forintot szánt magyarországi üzemeinek fejlesztésére, választékbővítő technológiák telepítésére - tájékoztatta lapunkat Nagygyörgy Eva kommunikációs vezető. Mint mondotta, a beruházások célja az 1997 óta olasz tulajdonban lévő cég piaci pozícióinak erősítése. A tavaly elkezdett több mint kétmilliárd forintos fejlesztésnek a fele Szegeden valósul meg, a fele Pásztón és Bácsbokodon. Szegeden, a Budapesti úton egy 7000 négyzetméteres csarnok felépítésébe fogtak, amelybe majd gyártósor és raktár költözik. A SOLE Hungária Rt. - amelynek többségi tulajdonosa az olasz SOLE Holding S.p.A. - az országban 1000, Szegeden 300, Makón 150 embert foglalkoztat, s annak ellenére sem tervezi kivonulását Magyarországról, hogy az erős forint számára is komoly bevételcsökkenést okozott - tette hozzá a kommunikációs vezető. Immáron tizenharmadik esztendeje annak, hogy száz százaA SOLE tavaly egymilliárdos fejlesztésbe kezdett Szegeden. Fotó: Karnok Csaba lékban francia tulajdonba került a valahai vásárhelyi Alföldi Porcelángyár egyik üzeme, az edénygyár. A ma Alföld Porcelán Edénygyár Rt. néven jegyzett társaság az eltelt időszakban folyamatosan fejlődött, a technológia korszerűbbé vált - mondta el kérdéseimre válaszolva Finta Ferenc vezérigazgató. Tavaly például a mázazás technológiája újult meg két új berendezésnek köszönhetően. A tulajdonos olyannyira optimista a jövőt illetően, hogy két gyára közül nem az otthonit, a Franciaországban találhatót, hanem a vásárhelyit erősíti, azt tervezi, hogy a Dél-Alföldön készülnének a „minőségibb" termékek. Vásárhelyen 500 ember viszi haza minden hónap elején a fizetését a külföldi tulajdonú cégtől, a létszám évek óta stabil. A szentesi Legrand Kontavill Rt. francia tulajdonosa 1992-ben került birtokon belülre a Kurca-parti városban, akkor még a dolgozók 10 százaléknyi részvényhez is jutottak. Mára a Legrand-csoport - amely az egész világon. Amerikától Ázsián át Afrikáig birtokol termelőegységeket - száz százalékban tulajdonos, és nem tervezi kivonulását a magyar piacról. Mint ahogy azt Horváth István vezérigazgató elmondta, a franciák 2001 és 2002 folyamán l-l milliárd forintot fektettek a szentesi gyár fejlesztésébe, elsősorban technológiai berendezéseket vásároltak, s a termelés infrastruktúráját' korszerűsítették. Idén is egymilliárd forintos beruházásról szólnak a tervek, az összeg kétharmadát olyan gépek vásárlására fordítják, amelyek bővítik a gyártás kapacitását. Elképzelhető, hogy ennek köszönhetően a jelenlegi 480 fős létszám meghaladja majd az 500-at is. Werner ]. Kronenberg, a szegedi gumigyárból alakult egyik cég, a Phoenix Rubber Gumiipari Kft. német igazgatója családjával együtt letelepedett a városban. Állítja, magánéletében és munkájában is megtalálta számításait, hosszabb távú itt tartózkodásra rendezkedett be. A Phoenix-csoportnak 1996-ban lett tagja a szegedi gyár, a korábbi Taurus Emergé. Idén az infrastruktúrát szeretnék fejleszteni, különös tekintettel a környezetvédelemre. A pontos összegről még nincs döntés, de előreláthatóan néhány száz millió forintra rúg majd a beruházás összege a 450 főt foglalkoztató egységben. FEKETE KLÁRA Nemcsók János a dóci vésztározóért lobbizik. mányzat februárban jóváhagyja az új folyószabályozási koncepciót, azon lesz, hogy az elkövetkező öt évben megépüljön a teljes tározórendszer a Tisza magyarországi szakaszán. Számításai szerint tizenhat vésztározó 1,5 milliárd köbméter víz befogadására lesz majd alkalmas. Kifejtette: a tározók megépítése 97 milliárd forintba, a területek kisajátítása pedig további 10 milliárd forintba kerül. - A tározók nem betonépítmények, hanem természetes földöblök lesznek, amelyekben mindig lesz valamennyi víz hangsúlyozta az Alföld felzárkóztatásáért felelős miniszteri biztos. Kérdésünkre, miért van különbség a minisztérium és az ő számításai között, azt válaszolta: a KVM hatvanmilliárd forintot szán a különböző területfejlesztési beruházásokra, tájrehabilitációra, ökoturizmusra stb. Nemcsók hangsúlyozta, legfelsőbb szinten lobbizik azért, hogy a Dóc és Baks közötti tározó benne legyen az első körben. sz. c. sz. A tiszai árvizek biztonságos levezetésére született Vásárhelyi-terv koncepciója szerint 14-18 vésztározót létesítenének Magyarországon a folyó mentén. A terv szerint jövő évi munkakezdéssel 51 milliárd forintért öt tározó épülne meg 2006-ra a Tisza mellett. 1998 és 2001 között négy rendkívüli árvíz vonult le a Tiszán. Árvízi védekezésre, kárelhárításra, újjáépítésre 120 milliárd forintot költöttek ezen időszak alatt. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban (KVM) továbbfejlesztették az előző kabinet által előkészített, kidolgozott Vásárhelyi-tervet, amely már figyelembe veszi a Tisza völgyében zajló természeti, társadalmi és gazdasági folyamatokat. A KVM-ben megtartott múlt heti sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a rendkívüli árvizek károkozás nélküli levezetésére a tározásos árapasztó rendszer a legalkalmasabb megoldás. Korábban úgy volt, hogy a 170 milliárd keretösszegű koncepciót már januárban megtárgyalja a kormány, de az a határozat született, hogy azt a Pénzügyminisztérium gazdasági kabinetjének is jóvá kell hagynia a végső döntés előtt - tájékoztatta lapunkat Battai Eszter, a KVM sajtófőnök-helyettese. A szaktárca vízkár-elhárítási osztályának vezetőhelyettesétől megtudtuk, hogy a gazdasági kabinet február 6-án foglal majd állást az ügyben. Antók Gábor kérdésünkre, melyik öt tározót alakítják ki 2004 és 2006 között, elmondta: erről a kormányülésen határoznak. Török Imre György, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) igazgatója sem tudott nyilatkozni lapunknak arról, hogy benne lesz-e az első ötben a legdélibb, a Baks és Dóc közötti szakaszra tervezett tiszai vésztározó. A Népszabadság információi szerint mindenképpen kialakítanak egyet a Szamosközben és egy másikat Szolnok alatt. A tervezés során harminc tározóval számoltak, amely az egyeztetések nyomán 14-18-ra szűkült. Korábban az Ativizig területén, vagyis a folyó Csongrádtól országhatárig terjedő szakaszán is két tározó kialakításának lehetőségéről beszéltek a szakemberek. A dóci mellett felvetődött, hogy Nagyréten is építenek vésztározót, ám az utóbbi később lekerült a napirendről. Nemcsók ]ános lapunknak nyilatkozva elmondta: ha a -korA legutóbbi árvíz idején a szegedi Sárgán csak ladikkal lehetett közlekedni. Fotó: Karnok Csaba