Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-23 / 19. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. JANUÁR 23. • AKTUÁLIS« 5 Botka László szerint egy új városi televízió létrehozása a megoldás Hiányt hiányra halmoztak a Szeged Televíziónál Tarthatatlan az a struktúra, amelyben a Szeged Televízió jelenleg működik - mondta Botka László polgármester tegnapi városházi sajtótájékoztatóján. Rendszeres közgyűlés előtti sajtótájékoztatóját tartotta meg tegnap Botka László, Szeged polgármestere, valamint Szentgyörgyi Pál gazdasági és Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester. Botka bejelentette: a január 24-i, pénteki közgyűlés 26 napirendi pontot tárgyal, ezek között szerepel például a dorozsmai piac melletti áldatlan állapotok megszüntetése - területbővítéssel, átszervezéssel, a parkolás megoldásával. A képviselők foglalkoznak majd az önkormányzati cégek üzleti terveivel, a város oktatási intézményeivel - hatékony gazdálkodásukkal -, közgyűlési döntést követően kiírják a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói posztjának betöltésére szóló pályázatot, s elbírálják a jegyzői pályázatokat is. A sajtótájékoztatón azonban nem a leendő közgyűlési témák foglalkoztatták az újságírókat elsősorban, hanem a Szeged Televízió sorsa. Botka László hangsúlyozta: nem október 20-a, tehát az önkormányzati választásokat követően alakult ki válsághelyzet a televízióban, hiszen már az előző városvezetés alatt 40 millió forintos adósságot halmozott fel a tévét működtető cég. Megerősítette, hogy egy átutalás nem történt meg az új önkormányzat részéről, ez 2003. január 7-én lett volna esedékes. Azért nem fizettek, mert a Szeged Televízió Kft. ellen már 2002 december vége óta felszámolási eljárás volt folyamatban, s törvény szabályozza, hogy közpénzt ilyen helyzetben lévő cégnek nem szabad átutalni. Ma a Szeged Televízió becsült adóssága 50 millió forint, nem fizeti közüzemi számláit, a stúdiót pedig Molnár Csaba ügyvezető igazgató a munkatársak munkabeszüntetése miatt bezárta. Mivel az eszközök 80 százaléka az önkormányzat tulajdonában van, ma még nem tudni, hogyan férhet hozzá ezekhez. Botka úgy látja, nem tartható a jelenlegi struktúra - az önkormányzat a Szegedi Ifjúsági Házon keresztül és egy magáncég, a Partiscum Kft. 50-50 százalékban a tulajdonos, miközben a város csak a szavazatok 25 százalékát bírja s mivel közszolgálati műsorokra szükség van, új városi televízió létrehozása a megoldás. Az önkormányzat tavaly közel 100 millió forintot fizetett a Szeged Televíziónak és a Szegedi Élet című lapnak, közpénzen magáncéget, az újságot is kiadó Partiscumot támogatta, s „a tévében tudatos károkozás folyt". Botka szolidáris a munkatársakkal és tegnap azt ígérte, a február 14-i közgyűlést, a költségvetés megszavazását követően rendeződik a helyzet. A büdzsében ugyanis 79 millió forint áll majd a közszolgálati műsorok rendelkezésére. A polgármester szerint a Bartha László által aláírt sajtóközlemény - amely lapunk Kapcsolatok oldalán olvasható teljes terjedelmében - arról tanúskodik, hogy Bartha nem úgy viselkedik, mint egy volt polgármester és a Fidesz városi elnöke, hanem mint egy magáncég ügyvezetője. „Ki kellene állnia a város elé és bocsánatot kérni" - véli Botka. Bartha László ezzel szemben azt mondta, a Szeged Televízió adósságának több mint a fele azért keletkezett, mert az új városvezetés nem fizetett, holott erre szerződés kötelezi. A Partiscumnak ugyanis 8-9 Szegedi Élet-számlával is tartozik az önkormányzat. Az egykori polgármester úgy tudja, Nagy Sándor utasította a Szegedi Ifjúsági Ház (SZIH) Kht.-t, hogy az kezdeményezze a felszámolási eljárást. Szerinte a városvezetésnek nem azzal kellene foglalkoznia, hogy milyen helyzetben van a tévét működtető cég, hanem azzal: megkapja-e közszolgálati műsorait. Azt Bartha elismerte, hogy az előző városvezetés hibájából is halmozódott az adósság. Nagy Sándor Bartha felvetéseire reagálva elmondta: az új vezetés csak az említett januári számlát nem rendezte, a Szegedi Élet-számlákat pedig azért tartják vissza, mert vitatják a szerződés jogszerűségét (mellesleg a szeptemberit már Bartha sem fizette ki). Hogy ő utasította volna a Szegedi Ifjúsági Házat a felszámolás elindítására? A SZIH önkormányzati cég, miért kellene hagyni, hogy tönkremenjen - a városi tévé miatt. Amelytől hogy is várhatna közszolgálati műsorokat, ha az áramszámlát sem tudja fizetni. FEKETE KLÁRA Sikkasztás miatt nyomoznak Tavaly tett feljelentést a városi rendőrkapitányságon a Szeged Televízió gazdálkodása miatt, ismeretlen tettes ellen Szemenyei Sarolta. A Szegedi Ifjúsági Ház Kht., a Szeged Televízió Kft. egyik tulajdonosának igazgatója azért fordult a rendőrséghez, mert úgy vélte, a cég vezetésének része volt abban, hogy a társaság 36 millió forintos hiányt halmozott fel. Szemenyei Sarolta ismeretlen tettes ellen, gondatlan vagyonkezelés gyanúja miatt tett feljelentést. A közel negyvenmilliós hiány egyébként Arató László ügyvezetősége idején keletkezett. A volt ügyvezető korábban elmondta: a távozása után elvégzett könyvvizsgálat semmilyen pénzügyi szabálytalanságot nem tárt fel. A Szegedi Rendőrkapitányság tegnap, a feljelentés kiegészítése után, sikkasztás alapos gyanúja miatt indította meg az ügyben a nyomozást - tudtuk meg 7hezakov Szilvána századostól, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivőjétől. K.B. Szegeden újabb utcák átmeneti lezárásával szabadítják föl a fizetős parkolókat a hóelszállító gépek előtt. A városszerte található szennyes hókupacokat azonban csak akkor viszik el, ha akadályozzák a forgalmat. Közel húszezer köbméter havat öntöttek már a Tiszába a Szegedi Közterület-fenntartási Kht. teherautói. Serege János igazgatóhelyettes arra kéri a hóelszállításra vállalkozókat, hogy rakományukat ne hagyják a rakparton, mert a hóhegyekből előbb-utóbb forgalmi akadályok lesznek. A kht. gépeiről minden fordulóban a folyómederbe billentik a havat, s az útfelügyelők a jövőben a magánfuvarozókat is megkérik, ne hagyjanak rendetlenséget maguk után. Bevált a belvárosi utcák átmeneti lezárásának terve: alig néhány autó maradt csak a parkolókban, így éjszakánként csaknem akadálytalanul dolgozhattak a kht. munkagépei. A Fekete sas, Kölcsey és Jókai utcákban maradt hókupacokat ezekben a napokban viszik el. Szélesítik az újszegedi Csanádi utca közlekedésre alkalmas sávját is, mert eddig szinte csak a trolibusz számára fölszabadított nyomtávon lehetett haladni, s a gyermekkórház felől érkezőknek át kellett lépniük a felezővonalat. Jókora hószállítmányt vittek el a Széchenyi téri főposta elől, ahol a gyalogosokat és a villamosra várókat akadályozták a kupacok. Lehetőség szerint sort kerítenek a lakótelepek járdáinak és parkolóinak megtisztítására is. A folyamatos olvadás miatt a kht. kéziszerszámokkal dolgozó munkatársai a víznyelő nyílásokat is kibontják a hó alól. Hatalmas, feketére piszkolódott hódombok emelkednek a város több pontján, így például a József Attila sugárút Budapesti körúton túli szakaszán, csaknem eltakarva a mögötte működő bisztrót. A közterület-fenntartási kht. csak a forgalmat akadályozó kupacokat viszi el, a többivel lassanként végez majd az olvadás. Serege János elmondta még, hogy a belvízelvezető rendszert ellenőrző szakemberek már járják a várost, és ellenőrzik a csatornákat, árkokat, átereszeket. Az igazgatóhelyettes azt javasolja a szegedieknek, hogy ha valahol veszélyes mennyiségű víz gyűlne össze, a kht. diszpécserszolgálatának 62/489-789-es telefonszámán kérjenek segítséget. NY. R Csak a forgalmat akadályozó hókupacokat viszik el Fekete hóhegyek városa Városszerte szutykos-feketés hóhegyek akadályozzák a parkolást és a közlekedést. Fotó: Gyenes Kálmán Szociológiai felmérést készítettek az egyetemisták (3.) A kábítószer a legveszélyesebb A szegediek többsége nem tudná elfogadni, ha engedélyeznék az enyhébb kábítószerek fogyasztását. Az egyetem szociológia szakos hallgatóinak 2002-es felméréséből az is kiderül, hogy főleg az idősebbek szigorítanák a büntetéseket. Három káros szenvedély, a dohányzás, a kábítószerezés és az alkoholizálás közül a legtöbben a kábítószer-fogyasztást tartják a legveszélyesebbnek - a megkérdezettek csaknem 90 százaléka. Szegeden igen erős az ellenérzés, az elutasítás még az enyhe drogok alkalmi fogyasztóival szemben is. 2001-ben a kér. dezett szegediek 79, egy évvel később 73 százaléka nem tudná elfogadni, ha Magyarországon engedélyeznék az enyhe hatású kábítószerek fogyasztását. Az átlagosnál is elutasitóbbak az idősebbek, az alacsony iskolai végzettségűek, a gyerekes szülők és a nők. Arra a kérdésre, hogy kik okolhatók elsősorban a kábítószer-fogyasztás terjedéséért, 57 százalék válaszolta, hogy a terjesztők és a fogyasztók egyaránt. A felmérés más adataiból arra lehet következtetni, hogy az emberek mégis éles különbséget Ön szigorítaná vagy enyhítené a kábítószer fogyasztásért/terjesztésért járó büntetést? 94,3 inkább szigorítanám nem változtatnám inkább enyhíteném 0 tesznek a dílerek és a fogyasztók között. Míg a terjesztőkre róható büntetés mértékét a szegediek 95 százaléka szigorítaná, a fogyasztókkal szemben „csak" 57 százalékuk látná szívesen ezt a „megoldást". Jellemzően az idősek, az alacsony iskolázottságúak, fizikai foglalkozású, alacsony keresetű emberek szigorítanák a büntetéseket. A fiatalok, a diplomások, az egyetemisták, a magasabb jövedelműek között az átlagosnál (18 százalék) nagyobb azoknak az aránya, akik enyhítenék a fogyasztók büntetését. Statisztikai adatokkal nagyon nehéz mérni a kábítószer-fogyasztás mértékét, akárcsak az alkoholizmust. Szegedi középiskolások között 2001-ben elvégzett vizsgálaton, amelynek a kérdőíveit saját kezűleg töltötték ki a diákok, hét százalékuk mondta magát kábítószer-fogyasztónak. A szakmunkásképzősök között ez az arányszám felment 15 százalékig. Az általános iskolások felső tagozatában és a középiskolások között, a 11-19 évesek körében elvégzett szegedi kutatás szerint a gyerekek 10 százaléka próbált már ki valamilyen drogot. A magyarországi adatok egyrészt arra engednek következtetni, hogy a gyerekek egyre korábbi életkorban próbálják ki a szereket, továbbá, hogy a drogfogyasztás a nők körében és a kistelepüléseken is terjed. Ez komoly problémát jelent. A kutatók szerint Szegeden a valóságos súlyához képest némileg fölnagyítódik a drogveszély érzete. Szakemberek szerint az emberek gondolkodását, tapasztalatait, meg persze az adatokat is befolyásolhatja, hogy ebben a városban drogcentrum működik. SULYOK ERZSÉBET Rendeletbajok a hőszolgáltatásban Nemcsak burkolt áremeléssel, de elfogadhatatlan diszkriminációval is „vádolják" - elsősorban Újrókuslakói-a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-t. Jelenleg egy nyugvó vulkán az a távhődíjra vonatkozó közgyűlési rendelet, amelyet Szeged közgyűlése tavaly szeptemberben jóváhagyott. Ezért Vámos Tamás, több távfűtött lakás közös képviselője a rókusi városrész lakói nevében már decemberben jelezte Kalmár Ferenc területi képviselőnek a távfűtés díjával kapcsolatos anomáliákat. A lakók úgy vélik: nem kellene két részre osztani a távfűtésbe bekapcsolt lakások tulajdonosait. A 2002. október elsejével életbe lépett rendelet ugyanis úgy szól, hogy „az első elszámolási időszaktól" kell az új díjszabás szerint fizetni a hőszolgáltatásért. Igen ám, mondta Vámos Tamás, de az éves díjfizetésűeknek az új ár csak a 2003-2004-es fűtési idénytől ketyeg, a fűtési időszakban havonta fizetőknek pedig már tavaly novembertől. Ez pedig csak az egyik probléma, állítja Kalmár Ferenc képviselő. Szeptemberben ugyanis olyan javaslat került a közgyűlés elé, amely szerint Szeged összes távfűtött lakásának alapdíjban meghatározott részköltségét egyenlően osztanák szét az érintett lakások között, természetesen azok méretétől függően. Csakhogy Újrókuson, illetve más, újabb építésű, ezért jobb hőszigetelésű lakásokban kisebb alapköltségen tud szolgáltatni a kft. A lakók jogosan vetik fel hangsúlyozta Kalmár Ferenc -, hogy miért velük fizettetik meg az olcsóbb, rosszabb hőszigetelésű tarjáni lakások magasabb hőmennyiség-szükségletét. - Úgy véljük, vette át a szót Vámos Tamás, hogy a hőmennyiségmérők , felszerelését követő lakossági takarékosság nem volt előnyös a szolgáltatónak, hiszen neki üzleti érdeke a minél nagyobb hőmennyiségigény. A bevételcsökkenés kompenzálására „találták ki" az alapdíjat. Természetesen azzal egyetért mindenki, hogy a ténylegesen felhasznált hőért fizetni kell, mondták mindketten. Kalmár Ferenc hozzátette: a pénteki közgyűlésen kéri majd, hogy a városüzemeltetési bizottság vizsgálja felül a felvetett kérdéseket. Azok a családok pedig, akik már most a felemelt összeget fizették, kapjanak jóváírást. A közgyűlés pedig akkor dönt helyesen, ha nem jelent látványos megkülönböztetést egyetlen érvényben lévő rendelete sem. N. RÁCZ JUDIT