Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-02 / 1. szám

MUNKATÁRSUNKTÓL Pezsgős köszöntéssel indult az új esztendő tegnap este a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol az 1900-as évek bécsi zenei hagyományaira építő újévi gálakoncertet rendezett a Hollandiában élő Szabó F. Attila karmester-producer a szegedi Audit & Audio Kft.-vei együttműködve. A hangversenyen a szegedi szimfonikusokból alakult Strauss Zenekar játszott, fellépett a színház balettkara, a Grinzing Vocal, Merényi Nicolette, Andrejcsik István, Rácz Tibor és Rácz Rita, a szegedi teátrum művészei, valamint Csonka Zsuzsanna és Csák Józseí, a Magyar Állami Operaház magánénekesei. A színes műsorban - amit Toronykőy Attila rendezett - népszerű bécsi melódiák, polkák és keringők mellett különlegességek is helyet kaptak. Az időjárás a takarítóknak kedvezett Reggelre ragyogott a Kárász utca A takarítóbrigád tegnap reggelre eltüntette az újévköszöntő utcabál nyomait. Nem fogadta a szokásosnál roszszabb kép a Közterület-fenntartási Kht. embereit újév hajnalán Szeged Belvárosában - tájékoztatta lapunkat Serege fános igazgatóhelyettes. Természetesen ezúttal is konfetti, szerpentinszalag, törött pezsgősüveg borította a Kárász utcát és a Széchenyi teret, de különösebb rongálásnak nem bukkantak a nyomaira a Közterület-fenntartási Kht. munkatársai. Egyedül az Anna-kútnál sérült meg egy korlát - valószínűleg valamilyen jármű döntötte ki -, ennek helyreállítására azonban még napokig várni kell. Tegnap délelőtt 9 óráig megszépültek a Belváros utcái, annak a 20-25 embernek köszönhetően, akik korán reggel már talpon voltak és takarítottak. A munkát segítette, hogy az erős széllökések felszárították a burkolatot, leegyszerűsítve a takarítók dolgát. Éjszaka különben még a szórógépeket is be kellett vetni, mivel az ónos eső síkossá tette a szegedi főközlekedési utakat. Az új esztendő első napján már rend volt a város sétálóutcáján. Fotó: Karnak Csaba Fenyő: könnyen legyökereztethető A szobatiszta karácsonyfa Könnyen meggyökereztethető a vásárolt fenyő, ha betartunk néhány egyszerű szabályt és főleg, ha valóban gyökeres fenyőt vettünk - mondják a szakemberek. A karácsonyra forgalomba hozott fenyőfák egyharmada el sem jut az otthonokba, sosem lát szaloncukrot-karácsonyfadíszt: meg sem veszik, az árusok nyakán marad, egyenest a szeméttelepre kerül. E helyzeten gyökeresen változtatni lehetne, mégpedig a gyökeres fenyők árusításának terjesztésével - mint ahogyan, környékünkön, a mindszenti Kaczor István őstermelő immár el«is kezdte. S mit tegyünk, hogy a gyökeres fenyőnk meg is maradjon, vízkereszt után kiültetve a kertbe vagy a ház elé, eléljen akár több száz évig? Az Oláh Mihályné vezette, vásárhelyi Viburnum faiskolai lerakatban megtudtuk: a szobában locsolnunk kell a fenyőt, mert az - mivel leveleit nem hullajtja el - szakadatlanul párologtat. Ügyeljünk: ha mindenáron gyertyákkal is díszítettük a fát, a lángok ne érjenek közel a hajtásokhoz. Mintegy két hétig benn maradhat a fenyő a szobában. Ez csakis fagymentes időben végezhető - mellesleg az ásó is csak ekkor szalad a földbe -, ha tehát fagyos az idő, mikor „lebontjuk" a karácsonyfát, átmenetileg helyezzük fűtetlen, ám fagymentes "helyre, például pincébe, lépcsőházba. Ha mindezeket betartottuk, nagy az esély: fenyőnk gyökeret ereszt, s nem a szeméttelepi fenyőhegyek gyarapodásához járul hozzá. Ráadásul, a szobában nem is hullajtja tűlevelét - bízvást „szobatisztának" minősíthető. ECS. "KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2003. JANUÁR 2. Újévi gála a színházban Pillanatkép az előadásból. Fotó: Karnok Csaba Minden századik gyermek rendellenes szívműködéssel születik Segítség a gyermekklinikának Az Adra-Vitium Esélyegyenlőség Alapítvány egymillió forinttal támogatja a szegedi gyermekklinikát. A pénzből a vér oxigénszintjét mérő pulzoxymetert, számítógépet vesznek, illetve korszerűsítik a kardiológiai rendelőt. A magyar kórházak, klinikák többsége rossz anyagi körülmények között működik. A legapróbb segítség is jól jön mindegyik intézménynek. így van ez a szegedi gyermekklinika esetében is. A klinika kardiológia osztálya az Adra-Vitium Esélyegyenlőség Alapítványtól egymillió forint értékben kap különféle berendezéseket. A kiemelten közhasznú szervezet két éve működik. Az alapítvány célja, hogy segítse a nehéz helyzetben lévő szociális, egészségügyi intézményeket, illetve javítani próbálja a gyógyítás feltételeit. Az egyesület kapcsolódott a Gyermekkardiológia EU XXI. programhoz, aminek az az egyik magyarázata, hogy hazánkban igen sokan halnak meg szívós érrendszeri betegségekben. Ráadásul az összes fejlődési rendellenség közül a szívfejlődési a leggyakoribb, száz gyermekből egy ilyen panasszal jön a világra. Ezért jól működő gyermekkardiológiai hálózatra van szükség. Az Adra-Vitium tíz kiemelkedő megyei gyermekkardiológiai intézmény - köztük a szegedi - már elavult műszereinek felújítását, illetve újak vásárlását támogatja. - A legnagyobb szükségünk most egy pulzoxymeterrc van - tudtuk meg Túri Sándortól, a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikájának igazgatójától. Ezzel a berendezéssel a vér oxigénszintjét lehet mérni. A pulzoxymeter mellett a szívultrahang-készülékhez használható számítógépet is kap az intézmény, illetve a fennmaradó összegből korszerűsítik a rendelőt. Az adomány várhatóan jövő tavasszal érkezik meg a szegedi gyermekklinikára. K.T. Zákányszéki nyugdíjas pedagógus elismerése A magyar kultúra igazi lovagja A föld életjáradékra cserélhető Az állam vételi ajánlatával még az örökösök is jól járnának Január elejétől a 60 évnél idősebb nyugdíjas földtulajdonosok - amennyiben birtokuk egy hektárnál nagyobb, de húsznál kisebb - földjüket életjáradékra válthatják. Január l-jétől az állam ajánlatot tesz azoknak a nyugdíjas földtulajdonosoknak, akik 60 évnél idősebbek és egy hektárnál nagyobb, de húsz hektárnál kisebb birtokkal rendelkeznek. Az ajánlat arról szól, hogy a földtulajdont életjáradékra lehet váltani. A 2002. december 18-án megjelent kormányrendelet értelmében az életjáradék alapja a felajánlott terület vételárának kétszerese lesz, de nem váltható járadékra az a terület, amelynek vételára a 3 millió forintot meghaladja. A vevő a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) lesz, amely a vételárra külön rendelkezés alapján tesz ajánlatot, A rendelkezés szerint az alap a sajtóban és a saját honlapján hirdetés formájában pályázati felhívást tesz közzé a földfelajánlásra, a határidő nem lehet kevesebb 60 napnál. A különös adásvétel során a vételárat nem egy összegben fizetik ki, hanem az eladónak élete végéig folyósított járadékként juttatják el. Az életjáradéki szerződést az NFA köti meg a pályázóval, a kifizetést viszont a nyugdíjfolyósító szervezet kezdi meg az aláírást követő 60 napon belül. Az életjáradék nem örökölhető, viszont a fel nem vett összeg a jogosult halála esetén a hagyatékba kerül. Az életjáradék öszszege 2004-től kezdve minden év március l-jétől a mindenkori nyugdíjemelés százalékos értékével egyező arányban emelkedik. Az NFA szakértői információink szerint a rendelkezés előkészítésekor átlagosan 200 ezer forintos hektáronkénti átlagárral számoltak, vagyis két hektár átlagos minőségű termőföld esetén 800 ezer forint lehet az életjáradék-alap. Az előzetes számítások szerint egy 60 éves férfi esetében a járulék így eléri a havi 10 ezer forintot, ami a jelenlegi adózási szabályok szerint is 6-7 ezer forint készpénztöbbletet hoz számára havonta. Egyelőre nagy kérdés, hogy a rendelkezés nyomán megmozdul-e a hazai földpiacon az több százezer 1-3 hektáros földrészlet, amely a 10 évvel ezelőtti kárpótlás során jutott az új birtokosok kezébe, s megindulhat-e az egészséges földkoncentráció. E területek nagy hányada jelenleg olyan idős emberek kezében van, akik már nem kívánják megművelni a területet, inkább bérbe adják. A birtokkoncentrációt segítheti az is, hogy a még kiméretlen, osztatlan részarányként nyilvántartott aranykoronákat is kész megvásárolni az állam. EK. A magyar kultúra lovagja kitüntető címet veheti át januárban Szabó István. A zákányszéki nyugdíjas pedagógus sokat tett a község kulturális életének fellendítéséért, színdarabokat rendezett, énekkart szervezett, ismeretterjesztő filmeket vetített. Zákányszéki most először lesz a magyar kultúra lovagja. A 66 éves Szabó István nyugdíjas tanárt a Zákányszéki Közművelődésért Egyesület javasolta e címre. Az egyesület pályázatot nyújtott be a Falvak Kultúrájáért Alapítványhoz, amit elfogadtak. így az egykori pedagógus január 22-én Budapesten veheti át kitüntetését. - Teljesen titokban tartották az egészet. Szerda este szóltak, hogy mindenképpen menjek el a pénteki falukarácsonyra, mert meglepetésben lesz részem. Erre azonban nem számítottam mondta Szabó István. A pályát 1958-ban kezdte az ásotthalmi Kissori iskolában a frissen végzett matematika-kémia szakos tanár. Két év után szülőfaluja iskolájába került, ahol nyugdíjazásáig tanított. Az eltelt harminc esztendő alatt több mint ezer kisdiákkal ismertette meg a matek és a kémia< rejtelmeit. A tanítás mellett még számos mást is tett a községért, amiért most ki is tüntették. Még gyerekként színdarabokat tanított be osztálytársainak. Elvégezte a vegyipari technikumot, majd a tanárképző főiskolán szerzett tanárdiplomát. Hiába volt reál beállítottságú, még fiatalként színjátszó-rendezői oklevelet szerzett. A technikumban tagja volt az énekkarnak, negyedévesként már ő helyettesítette a karnagyot is. A későbbiekben pedig az egykori Homokkultúra Szövetkezet vezetője felkérte, hogy szervezzen egy férfikart. - Az első fellépésünk egy nőnapi ünnepségen volt. Idővel hölgyek csatlakoztak hozzánk és felvettük a Zákányszéki Parasztkórus nevet - mesélte. Mivel István bácsinak nem volt zenei képzettsége, felkérte Monoki Lajost a kórus vezetésére. A színjátszás és az énekkar mellett telente ismeretterjesztő előadásokat is szervezett a tanyavilágban élők számára. Olyan előadókat hívott meg, mint Bálint Sándor, Szécsi József, Kerényi József vagy Horváth Dezső. Ráadásul ő szervezte meg a filmvetítést is. Öreg Zaporozsecével vitte a vetítőgépet, hogy a legújabb magyar és külföldi filmek eljussanak a legkisebb helyekre is. Nyugdíjasként sem pihen. Édesanyja alapította házimúzeumot gondozza és ha kell, szívesen tart előadást bárkinek az elmúlt évtizedekről. K.T. A zákányszéki Szabó István harminc évet töltött el a göröngyös tanári pályán. Fotó: Gyenes Kálmán