Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-22 / 18. szám

» A K T U Á L I S • SZERDA, 2003. JANUÁR 22. Különös operaprodukció a színház előcsarnokában Toronykőy Attila és Altorjay Tamás a próbán a színház előcsarnokában. Fotó: Miskolczi Róbert Elsősorban diákokat várnak a Szegedi Nemzeti Színház előcsarnokában színre vitt TVaviata beavató színházi előadásaNéhány évnyi szünet után tavaly a Figaro házassága keresztmetszetével a Szegedi Nemzeti Színház újra elkezdte a legifjabb közönségnek szánt beavató színházi operaelőadások szervezését. - Rendkívül fontos, hogy a fiatalokkal is megismertessük, megszerettessük a műfajt, hiszen hamarosan ők lesznek a közönségünk. Ha nem teszünk semmit, kihalnak az operát ismerő és értő generációk - mondja az előadás rendezője, Torortykóy Attila. - A tavalyi Figaro házassága sikerén felbuzdulva ebben az évadban már négy produkciót kínálunk a gyerekeknek. A Kamara-Tantuszban tovább játsszuk a Figarót, valamint bemutatjuk a Don Pasqualét, a nagyszínház gyönyörű előcsarnokában pedig a Ttaviatát és a Rigolettót kínáljuk. Ezek az előadások keresztmetszetet adnak, azaz jóval rövidebbek, mint a teljes opera, ám a cselekményt és a slágeráriákat meg lehet ismerni általuk. Két verziót is kipróbálunk, ugyanis szeretnénk megtudni, melyik áll közelebb a gyerekekhez. Az első megoldás, amikor a színpadon kicsit megbolondítva, a mesélést is magára vállaló egyik szereplőre építve játsszuk el a darabot, a másik verzióban pedig egy narrátor közreműködésével meséljük el a cselekményt. A Magyar Állami Operaház királyi lépcsőházában már volt hasonló kezdeményezés, a szegedi színház előterében most játszunk így először. Igyekszünk megkönnyíteni a gyerekek dolgát azzal is, hogy magyarul énekeljünk a darabot, és esetenként legfeljebb 5-6 percnyi zene szakítja meg a narrátor elbeszélését. A Traviatában Dér Krisztina lesz Violetta, Kelemen Zoltán Germont. Alfréd szerepében a decemberben Szegedre szerződtetett tehetséges fiatal tenoristát, Kóbor Tamást hallhatják a nézők. Nemcsak duettek és áriak hangzanak el, hanem az énekkart is bevonjuk: fentről, a büfé szintjéről szólalnak meg a kórusrészletek. Az előcsarnokban körülbelül 110 ülőhely várja a diákokat. A szervezők az előadássorozat előtt megkeresték az iskolákat, énektanárokat, és felhívták a figyelmüket a rendhagyó előadásokra, így remélhetőleg telt ház előtt játszhatnak az énekesek. - Gondolnunk kell a közönség folyamatos újratermelésére, ha életben szeretnénk tartani a műfajt. A saját gyermekeim és a volt diákjaim példáját látva tudom, hogy 10-18 éves korban a fiatalok a könnyebben emészthető, magukat könnyebben megadó műfajokat részesítik előnyben véli a mérnök-tanári pályát évekkel ezelőtt a színpadra cserélő Altorjay Tamás, a társulat basszistája, aki narrátorként kapott főszerepet az előadásban. - Hat saját gyermekemmel könnyebb volt a dolgom, hiszen eleve érdekes szituáció volt számunkra, hogy az apjukat láthatják a színpadon. Mindannyian statisztáltak már valamelyik produkcióban, és megszerették az operát. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az utóbbi években csökkent az érdeklődés a fiatalok részéről az operaprodukciók iránt, ezért nagyon jó ötletnek tartom ezt a kezdeményezést. Kihívás számomra a narrátori szerepkör, kicsit olyan, mintha újra tanítanék. Igyekeztem alaposan felkészülni rá. HOLLÓSI ZSOLT A biztos jelentése a színházi fizetésképtelenség okairól Korognai felelőssége Az önkormányzati biztos szükségesnek tartja a színházi főigazgató felelősségének megállapítását. Ez szerepel a jelentésében, melyről feltehetően tárgyalnak a szegedi képviselők a pénteki közgyűlésen. Már azelőtt elkészült Zoltán Gábornak, a közgyűlés által a Szegedi Nemzeti Színházba kinevezett biztosnak a jelentése, hogy Korognai Károly - január 16-án - lemondott főigazgatói beosztásáról. A jelentést a kulturális és a pénzügyi bizottság is rendkívüli ülésen tárgyalta tegnap. Úgy értesültünk, a színház gazdálkodását december elseje óta felügyelő önkormányzati biztos megállapította, hogy a színház első számú felelős vezetője, Korognai Károly „nem megfelelő körültekintéssel" látta el az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatait. A színháznál jogszabályokat sértettek meg, túlköltekeztek a személyi kifizetések területén, felelőtlenül, a lehetőségek figyelmen kívül hagyásával vállaltak kötelezettségeket, nem volt számviteli rend, nem működött a belső ellenőrzés. Mindezek miatt nagy összegű, 182,3 millió forintos tartozás keletkezett. Ezt a biztos működésének egy hónapja alatt, önkormányzati póttámogatást is igénybe véve, 82,8 millióval sikerült csökkenteni. Tekintettel arra, hogy két és fél éven belül másodszor halmozott fel ilyen nagy összegű tartozást, vált fizetésképtelenné a színház, az önkormányzati biztos szükségesnek tartja az első számú felelős vezető, a főigazgató felelősségének megállapítását. Zoltán Gábor, akinek megbízása 2003. május végéig szól, megerősítette, hogy már azelőtt az önkormányzat rendelkezésére bocsátotta jelentését, mielőtt Korognai Károly lemondott főigazgatói posztjáról. Ennek tartalmáról azonban nem nyilatkozott. Pászti Ágnes tanácsnok azt az értesülésünket erősítette meg, hogy a jelentés szükségesnek tartja a főigazgató felelősségének megállapítását. Az előzetesen tervezett közgyűlési napirendben csak a főigazgatói pályázat kiírása, s a pályázat lezárultáig működő vezető megbízása szerepel. A tanácsnok kérdésünkre kifejezte azt a véleményét, hogy a testület bizonyára foglalkozik majd a biztosi jelentéssel is. . A biztos nem véletlenül tért ki a felelősség kérdésére: így szólt a megbízatása. Ám a közgyűlés jogilag már nem illetékes Korognai felelősségének megállapítására, hiszen lemondásának elfogadása óta nem a munkáltatója. Ha a testület Kocsis László Leventét, a jelenlegi marketingigazgatót bízza meg az intézményvezetéssel, ő lesz a tagozatvezetőként és színészként tovább dolgozó Korognai munkáltatója, vagyis ő indíthat - ha akar - eljárást a volt főigazgató felelősségének megállapítására. S. E. HÍREK BIBLLAROL A KOZELETI KÁVÉHÁZBAN Az ezernyelvű Biblia címmel rendeznek vetítéssel' egybekötött kávéházi estet ma 18 órától a szegedi, Kölcsey utcai Royal Szállóban. A vendég: Benyik György, a Szegedi Hittudományi Főiskola teológiaprofesszora. Beszélgetőtársa ezen az estén: Wayer Péter jogász. DÉLVIDÉKI MAGYAR KULTÚRA ESTJE Az Ötágú Síp Kulturális Egyesület szervezésében kerül sor a délvidéki magyar kultúra estjére szerda délután 6 órától a Szegedi Ifjúsági Házban. A Homokba kapaszkodva című est meghívott vendége Tari István költő, író, grafikus. Az esten közreműködik a Prima Vista zenekar és énekegyüttes. Tari István Óbecse alpolgármestere, a délvidék elismert költője. Az ő verseit zenésítette meg a hattagú Prima Vista zenekar. A műsor befejeztével a közönséget kötetlen beszélgetésre várják a szervezők és a propgramon résztvevő művészek. Életveszélyesek a belvárosi járdák A szegedi egyetem jogi karának épületéről tegnap hatalmas hótümeg zúdult le. Fotó: Ftajas Sándor Olvadás idején testi épségüket kockáztatják a szegedi járókelők: a háztetőkrő helyenként irdatlan hótömbök lógnak, s bármikor rázuhanhatnak a gyalogosokra. A járdákat csak néhol kerítik cl a veszélyes utcafrontoknál. A figyelmeztető cédulákkal („Hócsúszás- és jégcsapveszély!") fölszerelt léceket azonban többnyire úgy támasztják a falhoz, hogy a gyalogjárók is elférjenek. Csakhogy, ha megindul a hó, a csúszás lendületétől éppen a sétálók nyakába csapódik a súlyos és hideg jégkristálypaplan. A balesetveszély megszüntetése az ingatlan tulajdonosának vagy fenntartójának feladata. A szegedi városháza melletti parkolóban éppen a napokban tört össze két autót a hó, az egyetem jogi kara előtti járdára pedig tegnap, a lovas szoborra néző épületrész teljes szélességében valóságos lavina zúdult. Információink szerint senki sem járt arra, de elképzelni is szörnyű, mi történik, ha egy anyuka éppen akkor tolja arra a babakocsit... Szociológiai felmérést készítettek az egyetemisták (2.) Ki a szegény ember? A szegények közül kiket támogasson az állam? 60 58 % 50 % 40 % 30 22,9% % 18.8% 20 22,9% % 10 0,3% • 22,9% % > i 0 senkit se támogasson azokat, akik azokat, akik minden máshonnan ezt munkájukkal szegényt nem remélhetnek kiérdemelték támogatást Nehéz megmondani, ki a szegény. A szociológiában gyakran használt mutató szerint 2000 és 2002 között Szegeden nőtt a szegények aránya. A szegedi szociológushallgatók 2002-es vizsgálatában szerepelt a szegénység témája. Mint Feleky Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Szociológiai Tanszékének vezetője elmondta, a szegediek túlnyomó többsége - 86 százaléka a magyar társadalom egyik legnagyobb problémájának tartja a szegénységet. Ám arra a kérdésre, hogy személy szerint hajlandók lennének-e több adót fizetni azért, hogy az állam több pénzt fordíthasson a szegények támogatására, ugyancsak a többség nemmel válaszolt. - Némi elmozdulás érzékelhető - mondja a professzor hiszen míg 2000-ben a megkérdezettek 76 százaléka utasította el, hogy többet fizessen ezért a célért, az elmúlt évben „csak" 61 százalékuk. Érdekes megfigyelni egy szemléleti változást: országos felmérésekből is kitetszik és a mieink is azt igazolták, hogy egyre nő azoknak az aránya, akik megkülönböztetik a támogatásra érdemes és az erre érdemtelen szegényeket. A kérdezettek közel 60 százaléka szerint aki saját hibájából szegény - azt ő nem támogatná. - A szegények közötti megkülönböztetés az értékrend lassú átalakulására utal - magyarázza Feleky Gábor. - A rendszerváltás előtt, amikor úgyszólván mindenki szegény volt, és sem különösebben kiemelkedni, sem kihullani nem lehetett az alacsony szinten egyenlősített tömegből, általában társadalmi, objektív körülményekre vezették vissza a szegényebbek helyzetét. Azt mondták: képzetlen, sok a gyereke - és így tovább. Ma az újkapitalizmus értékrendje is működni kezd: azt mondják, azért szegény, mert nem szeret, nem akar dolgozni. És azért gazdag - vélekedik főként a mindenkori elit -, mert kiválóak az egyéni képességei és teljesítményei. A szegedi kutatás is igazolja ezt az egyébként országosan jellemző változást. Akik a leginkább megkülönböztetik a támogatásra érdemes és az erre érdemtelen szegényeket, általában vezető beosztásban dolgoznak. Az „emberbaráti" nézet, amely szerint támogassunk minden szegény embert, a fiatalok és a szakképzetlen, fizikai munkát végzők körében a legerősebb. A szegények számát csak becsülni lehet - nincs objektív mérési mód. A szociológiai felmérések is legalább négy-ötféle kritérium alapján kérdeznek. Ha például azt tekintjük szegénynek, aki magát az alsó osztályhoz tartozónak mondja, akkor Szeged lakosságának 5 százaléka lenne. Ha azt, aki a saját megítélése szerint rosszabbul él, mint a társadalom többsége, akkor 10,5 százalék. Ha azokat nevezzük szegénynek, akiknek az elmúlt egy évben többször nem jutott pénzük élelemre, akkor 11,5 százalék. Azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint állandó anyagi gondokkal küzdenek, nélkülöznek: 14 százalék. De ha azokat tekintjük szegény embereknek, akiknek hagyományos mosógépük van, akkor Szeged lakóinak 26 százaléka a szegény. Egy gyakran használt szegénységi mutató (egy főre az átlagjövedelem felénél kevesebb jut) szerint 2000-2002 között a szegények aránya Szegeden 12 százalékról 17 százalékra nőtt. Ezekhez az adatokhoz még egy kívánkozik: a szegediek döntő többsége még 2001 -ben sem sorolta magát a rendszerváltozás nyertesei közé... SULYOK ERZSÉBET