Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-21 / 17. szám
1 KEDD, 2003. JANUAR 21. • A K T U A L I S • Még mindig alacsony áron veszik meg a disznót a termelőktől Olcsó a dán, drága a magyar A termelőktől az önköltségnél alacsonyabb áron vásárolja meg a felvásárló a disznót, a magyar sertéshúsért mégsem fizetünk kevesebbet az üzletekben. Lassan állandósul a sertéspiacon az a helyzet, hogy a termelők csak nyomott áron, 220-230 forintért képesek megszabadulni az állatoktól. A disznó kilójáért kapott összeg jelenleg nem fedezi az állattartók önköltségét amely 30-40 forinttal több -, ezért az agrártárcának időről időre be kell avatkoznia a piaci folyamatokba. A sertésmizériát az okozza, hogy az Európai Unió tagállamaiban rendkívül olcsó a sertéshús kilója, a piacon meghatározó szerepet betöltő dánok például 210 forintnak megfelelő eurót fizetnek a termelőknek. Náluk ugyanis jóval olcsóbban, kisebb költséggel, alacsonyabb takarmányáron hízik a disznó, mint a magyar. S ha a sertéstartókat nem is segítik direkt módon, a különböző, például földalapú támogatások legalább 300 forintra egészítik ki azt a pénzt, amely a dán termelő zsebében landol. Adók Mária, a megyei FVM-hivatal szaktanácsadója például azt tapasztalta, Spanyolországban 2-3 ezer disznónál kevesebbel nem is foglalkozik egy állattartó. Aki ugyanazzal a takarmánnyal egyforma minőséget képes elérni. Ezzel szemben nálunk a tenyésztők egy része mindössze 10-50 állatot hizlal. A sertésválság másik oka az erős forint, amely csökkenti az exportáló magyar húsipar jövedelmezőségét. Egy cégtől nem lehet azt elvárni, hogy itthon drágán vegyen húst, azt dolgozza fel, majd olcsón, jókora veszteséggel adja el a világpiacon. A világpiaci ár és a termelői önköltség közötti különbséget az államnak kellene finanszíroznia. A Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) ár- és termelésszabáFej vagy írás... Bőséges a felhozatal sertéshúsból. Fotó: Karnok Csaba lyozó szakbizottságai szerint az idei első negyedévben legalább 60 forint állami támogatásra volna szükség kilogrammonként ahhoz, hogy a sertéstartók ne fizessenek rá a tenyésztésre. Ezt Zádori László, a VHT titkára jelentette ki múlt heti budapesti ülésüket követően. Forró Sándor, a Pick Szeged Rt. élőállat-forgalmi vezetője azt mondta el lapunknak, a VHT-ülésen ajánlatot fogalmaztak meg a tagok az agrártárca számára, és heves küzdelem után a február l-jétől bevezetendő 265 forintos kilónkénti árban egyeztek meg minősített, U-minőségű sertés esetén (plusz a 15 forint intervenciós támogatás, amellyel már az önköltség fölé kerül a termelő). A Pick - mint felvásárló - tagja a piac összes szereplőit tömörítő tanácsnak, és természetesen nem ugyanaz az érdeke, mint a VHT-ban többségben lévő termelőnek. Amennyiben a földművelésügyi minisztérium figyelembe veszi a VHT javaslatát, és ennek szellemében adja ki rendeletét a támogatásokról, akkor pár hónapra megoldódnak a problémák. Ezek a kialkudott árak természetesen csak a VHT-tagokra vonatkoznak. Az a termelő, aki nem fizet tagdíjat, és nem vállalja az egyéb kötelezettségeket - s nem tudja igénybe venni a támogatást sem-, csak annyi pénzt kaphat a disznójáért, amennyit a piac kínál. Az üzletekben jelenleg a magyar sertéscomb kilójáért 700 forint körüli árat fizetünk a kereskedőknek. Semmi jele annak, hogy a termelői ár alig haladja meg a 200 forintot, de nem is csoda: a húsipar bér-, dráguló energia- és szállítási költségei, továbbá a boltok árrése a jövőben is meghatározza a fogyasztói árakat. Ugyanakkor több multinacionális áruházlánc akciózásba fogott: 500 forint körüli kilónkénti árakon csábítja a vevőket. Csak gyanítani lehet, hogy valószínűleg külföldről származó húst szereztek be nagyobb mennyiségben. fekete klára Megkönnyebbülés az evázóknak Javítható a tavalyi adószám a pecséten Az evát választók kézzel javíthatják az adószámot a már lebélyegzett számlákon. MUNKATÁRSUNKTÓL Az evát, az egyszerűsített vállalkozói adót választók által kibocsátott számlán kézzel javítható az előnyomott tavalyi adószám. Ennek azért van jelentősége, mert sok evás vállalkozó aggódik: előre, még a kitöltés előtt lebélyegezték szinte az összes számlájukat a tömbjükben. Olyan pecséttel látták el a számlákat, amelyeken még a tavalyi adószám szerepelt - márpedig az eva választásával 3-asra változik az adószám kilencedik tagja. A evát választóknak emiatt nem kell kidobniuk vagy sztornózniuk a számlatömböt mondta Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Számviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Megengedett ugyanis, hogy a számlán szereplő adatot áthúzzák, s melléírják a helyes számot. Arra azonban ügyelni kell, hogy a javítás aláírással igazolva legyen. A jelenleg hatályos törvények szerint komolyabb gondot okoz a tavalyi teljesítésről idén kibocsátott számla elszámolása, mert annak áfatartalma duplán adózik. Romániát köti össze az Európai Unióval Gázvezeték Szeged és Öthalom között Romániát és Magyarországot összekötő gázvezeték megépítéséről született megállapodás Aradon. a román Transgaz társaság és a Mol Rt. képviselői Aradon megállapodtak abban, hogy közel ,100 kilométer hosszúságú, 600 milliméter átmérőjű vezeték épül Szeged és a romániai Öthalom település között. Információink szerint Románia ezzel a vezetékkel csatlakozik az Európai Unió gázhálózatához. Az átadóállomás a határ romániai oldalán, Nagylakon készül el. A beruházás értéke eléri a 20 millió dollárt, átadását 2004 novemberére tervezik. Victor Stefura, a Distrigaz-Nord regionális gázszolgáltató társaság igazgatója elmondta, hogy a befektetés révén Románia nyugati megyéiben a gázellátás folyamatos lesz, megszűnnek az eddig jelentkező nyomáscsökkenési problémák. Kiutasított szudániak Lakossági bejelentés alapján fésülték át a határőrök egy nagylaki tanya környékét és találtak két idegent. Elmondták, hogy Törökországig hajóval utaztak, onnan pedig nem tudják, milyen országokon át hozták őket teherautókkal az embercsempészek Magyarországig. A férfiakról kihallgatásukkor kiderült, hogy szudáni állampolgárok. Nyugat-Európába szerettek volna eljutni. Az illegális határátlépőket a határőrség kiutasította az országból, átadták őket a román hatóságoknak. Leve sincs a húsnak FEKETE KLARA Olcsó húsnak most nem híg a leve, hiszen ebben a pillanatban éppenséggel a jó minőségű árut kénytelenek áron alul adni a termelők. jelen esetben azt is mondhatnánk - némiképp megváltoztatva a közmondást és annak jelentéstartalmát -, az olcsó magyar húsnak még leve sincs. A magyar hús változatlanul kiváló, megállja a helyét széles hazánkban és Európában. Mégis olcsó, mivel - immáron az Európai Unió előszeleként - csaknem teljesen nyitott a hazai piac és működnek a farkastörvények: nem lehet érte többet kérni itthon sem, ha a vetélytárs dán, holland és német hús ára nyomott. A magyar húsipari cégektől pedig nem várhatjuk el, hogy csak azért vásároljanak méregdrágán hazai húst, hogy támogassák az itthoni termelőket, miközben ók majd szép csendben tönkremennek. Ez az a helyzet, amikor az államnak be kell avatkoznia, mert most még beavatkozhat, ha nem szeretné magára hagyni az állattartókat. Kérdés, mi történik majd az uniós csatlakozás után. Ha ugyanis a jelenlegi helyzetet vesszük alapul, akkor azt kell látni, hogy egész Európában hús-túltermelési válság tombol, s emiatt direkt módon sehol sem támogatják a disznót hizlaló vállalkozókat. Az itthoni sertéstartók ezt akár intő jelként is felfoghatják, s így vagy technológiát kell váltaniuk, hogy kevesebb takarmányt használjanak el és kisebb legyen az önköltségük, vagy össze kell fogniuk, integrálva a termelést - hangzott el illetékesek szájából tavaly decemberben, a koppenhágai csúcsot követően. Amikor az uniós felkészítésről beszélünk, nem ártana ezeket az információkat átadni a termelőknek. S arra kéne felhívni a figyelmet, hogyan lehet elébe menni az EU-nak. Mert azt mondani, hogy mi drágábbak vagyunk, s ezt tessék nekünk elnézni, teljesen felesleges. Nem megyünk vele semmire. Magyar hét Finnországban Thrku példa lehet Szeged számára Türkuban javában tart a magyar kultúra hete. Szegedről művészek és politikusok utaztak a testvérvárosi rendezvényre. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Európai Unióhoz való csatlakozás új perspektívát nyithat Turku és Szeged kapcsolatában, együttműködésében - mondta a turkui városházán Botka László polgármester, aki négyfős delegáció élén utazott ki a hét végén Szeged testvérvárosába. A szegedi küldöttség tagja volt még Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester, Solymos László kabinetfőnök és Papp Tibor külügyi referens. A finn városban szombaton kezdődött és péntekig tart a magyar kultúra hete, melynek keretében bemutatkozott a Szegedi Kortárs Balett Juronics Tamás Carl Orff Carmina Buranájára készített koreográfiájával. Ma a magyar irodalomról szóló egyetemi előadásokkal és a szegedi dóm orgonistájának, Égető Máriának a koncertjével folytatódik a magyar kulturális hét programja. Botka László kétoldalú tárgyalásokat folytatott finn kollégájával, akivel megállapodott abban, hogy gazdasági és tudományos téren szorosabbra fűzik a kapcsolatokat. A szegedi polgármester szerint Turku adottságai sokban hasonlítanak Szegedéhez, amennyiben stratégiai ágazatai a biotechnológia, az informatika és a logisztika. A finn város ezekre építve volt képes olyan ipari bázist teremteni, amely példa lehet Szeged számára is. Megtudtuk: májusban turkui küldöttség érkezik majd a csongrádi megyeszékhelyre. Nyolcszázmillió az állami költségvetésből a vásárhelyi laktanyának Honvédségi lakásokat építenek A vásárhelyi Ipoly utcán épülhet meg az a 36 egységből álló honvédségi lakópark, melyre az idei állami költségvetés nyolcszázmillió forintot biztosít. Hosszú ideje használaton kívül álló területen, az Ipoly utca végén, a Csongrád Megyei Kertészeti Vállalat egykori telepének a helyén épül meg az összesen harminchat, lakóparkos elrendezésű honvédségi lakás. Az építkezés 800 millió forintos költségét az idei állami költségvetés megszavazásakor fogadta el a parlament. A beruházás így központi beruházásként valósulhat meg. A vásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár laktanyájában most is jelentős épületfelújítások folynak. A munkálatok eredményeképp megfelelő élet- és munkakörülményeket j biztosító körleteket alakítanak ki. Információnk szerint a laktanyában újabb, a családok elhelyezését is szolgáló apartman építése is megkezdődik. Több kiképzési épület viszont új köntöst kapott. Kicserélték a zömében az ötvenes-hatvanas években lefekElőbb volt a laktanyafelújítás, most pedig jöhet a szociális körülmények javítása. Fotó: Tésik Attila tetett, alaposan elhasználódott közműveket is. A hivatásos és szerződéses katonák elhelyezése egyébként meglehetősen nehézkes a helyőrségben. Az utóbbi években alaposan felfutott létszámú laktanyában dolgozó nem vásárhelyi állomány jelentős részét reggel és délután Szegedre utaztatják a honvédség saját buszaival, ugyanis Vásárhelyen egyszerűen nincs hol lakniuk. A tiszteket és a tiszthelvetteseket azonban Szegeden is csak a katonai kollégiumban tudják elhelyezni. Ráadásul a Bercsényinél szolgáló szerződésesek létszáma is várhatóan emelkedik, sőt a haderőreform végén kényszersorozott állomány hamarosan már nem is sanyarog ebben a laktanyában sem. A honvédség, az elhelyezési gondokat enyhítendő, tavaly 22 lakást vásárolt, s 2006-ig évente 20-30 lakás építését vagy vásárlását tervezi. A parlament döntését üdvözölte Lázár fános polgármester, országgyűlési képviselő is, hiszen ezzel - mint fogalmazott várostervezési és környezeti szempontból megoldódik egy eddig használaton kívül álló terület ügye. Egy városképet is javító, korszerű beépítés, rendezés révén, az önkormányzati céloknak megfelelően tovább tágul a belváros. A város első embere reméli, az építkezés nyomán - melyről bővebbet még nem lehet tudni - ismét sokan el tudnak helyezkedni, és a beruházás jó hatással lesz a lakáspiacra is. KOROM ANDRÁS