Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-21 / 17. szám

1 KEDD, 2003. JANUAR 21. • A K T U A L I S • Még mindig alacsony áron veszik meg a disznót a termelőktől Olcsó a dán, drága a magyar A termelőktől az önköltségnél alacsonyabb áron vásárolja meg a felvásárló a disznót, a magyar sertéshúsért mégsem fizetünk kevesebbet az üzletekben. Lassan állandósul a sertéspiacon az a helyzet, hogy a termelők csak nyomott áron, 220-230 fo­rintért képesek megszabadulni az állatoktól. A disznó kilójáért kapott összeg jelenleg nem fedezi az állattartók önköltségét ­amely 30-40 forinttal több -, ezért az agrártárcának időről idő­re be kell avatkoznia a piaci fo­lyamatokba. A sertésmizériát az okozza, hogy az Európai Unió tagálla­maiban rendkívül olcsó a sertés­hús kilója, a piacon meghatáro­zó szerepet betöltő dánok példá­ul 210 forintnak megfelelő eu­rót fizetnek a termelőknek. Ná­luk ugyanis jóval olcsóbban, ki­sebb költséggel, alacsonyabb ta­karmányáron hízik a disznó, mint a magyar. S ha a sertéstar­tókat nem is segítik direkt mó­don, a különböző, például föld­alapú támogatások legalább 300 forintra egészítik ki azt a pénzt, amely a dán termelő zsebében landol. Adók Mária, a megyei FVM-hivatal szaktanácsadója például azt tapasztalta, Spa­nyolországban 2-3 ezer disznó­nál kevesebbel nem is foglalko­zik egy állattartó. Aki ugyanaz­zal a takarmánnyal egyforma minőséget képes elérni. Ezzel szemben nálunk a tenyésztők egy része mindössze 10-50 álla­tot hizlal. A sertésválság másik oka az erős forint, amely csökkenti az exportáló magyar húsipar jöve­delmezőségét. Egy cégtől nem le­het azt elvárni, hogy itthon drá­gán vegyen húst, azt dolgozza fel, majd olcsón, jókora veszteséggel adja el a világpiacon. A világpiaci ár és a termelői önköltség közötti különbséget az államnak kellene finanszíroznia. A Vágóállat és Hús Termékta­nács (VHT) ár- és termelésszabá­Fej vagy írás... Bőséges a felhozatal sertéshúsból. Fotó: Karnok Csaba lyozó szakbizottságai szerint az idei első negyedévben legalább 60 forint állami támogatásra vol­na szükség kilogrammonként ahhoz, hogy a sertéstartók ne fi­zessenek rá a tenyésztésre. Ezt Zádori László, a VHT titkára je­lentette ki múlt heti budapesti ülésüket követően. Forró Sándor, a Pick Szeged Rt. élőállat-forgalmi vezetője azt mondta el lapunknak, a VHT-ülésen ajánlatot fogal­maztak meg a tagok az agrár­tárca számára, és heves küzde­lem után a február l-jétől be­vezetendő 265 forintos kilón­kénti árban egyeztek meg mi­nősített, U-minőségű sertés esetén (plusz a 15 forint inter­venciós támogatás, amellyel már az önköltség fölé kerül a termelő). A Pick - mint felvá­sárló - tagja a piac összes sze­replőit tömörítő tanácsnak, és természetesen nem ugyanaz az érdeke, mint a VHT-ban több­ségben lévő termelőnek. Amennyiben a földművelés­ügyi minisztérium figyelembe veszi a VHT javaslatát, és en­nek szellemében adja ki rende­letét a támogatásokról, akkor pár hónapra megoldódnak a problémák. Ezek a kialkudott árak termé­szetesen csak a VHT-tagokra vo­natkoznak. Az a termelő, aki nem fizet tagdíjat, és nem vállal­ja az egyéb kötelezettségeket - s nem tudja igénybe venni a támo­gatást sem-, csak annyi pénzt kaphat a disznójáért, amennyit a piac kínál. Az üzletekben jelenleg a ma­gyar sertéscomb kilójáért 700 fo­rint körüli árat fizetünk a keres­kedőknek. Semmi jele annak, hogy a termelői ár alig haladja meg a 200 forintot, de nem is csoda: a húsipar bér-, dráguló energia- és szállítási költségei, továbbá a boltok árrése a jövőben is meghatározza a fogyasztói ára­kat. Ugyanakkor több multinaci­onális áruházlánc akciózásba fo­gott: 500 forint körüli kilónkénti árakon csábítja a vevőket. Csak gyanítani lehet, hogy valószínű­leg külföldről származó húst sze­reztek be nagyobb mennyiség­ben. fekete klára Megkönnyebbülés az evázóknak Javítható a tavalyi adószám a pecséten Az evát választók kézzel javít­hatják az adószámot a már le­bélyegzett számlákon. MUNKATÁRSUNKTÓL Az evát, az egyszerűsített vállal­kozói adót választók által kibo­csátott számlán kézzel javítható az előnyomott tavalyi adószám. Ennek azért van jelentősége, mert sok evás vállalkozó aggó­dik: előre, még a kitöltés előtt le­bélyegezték szinte az összes számlájukat a tömbjükben. Olyan pecséttel látták el a szám­lákat, amelyeken még a tavalyi adószám szerepelt - márpedig az eva választásával 3-asra változik az adószám kilencedik tagja. A evát választóknak emiatt nem kell kidobniuk vagy sztor­nózniuk a számlatömböt ­mondta Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Számviteli Szolgáltatók Országos Egyesü­letének elnöke. Megengedett ugyanis, hogy a számlán sze­replő adatot áthúzzák, s mellé­írják a helyes számot. Arra azonban ügyelni kell, hogy a javítás aláírással igazolva le­gyen. A jelenleg hatályos törvé­nyek szerint komolyabb gon­dot okoz a tavalyi teljesítésről idén kibocsátott számla elszá­molása, mert annak áfatartal­ma duplán adózik. Romániát köti össze az Európai Unióval Gázvezeték Szeged és Öthalom között Romániát és Magyarországot összekötő gázvezeték megépí­téséről született megállapodás Aradon. a román Transgaz társaság és a Mol Rt. képviselői Aradon meg­állapodtak abban, hogy közel ,100 kilométer hosszúságú, 600 milliméter átmérőjű vezeték épül Szeged és a romániai Ötha­lom település között. Informáci­óink szerint Románia ezzel a ve­zetékkel csatlakozik az Európai Unió gázhálózatához. Az átadó­állomás a határ romániai olda­lán, Nagylakon készül el. A beruházás értéke eléri a 20 millió dollárt, átadását 2004 novemberére tervezik. Victor Stefura, a Distrigaz-Nord regio­nális gázszolgáltató társaság igazgatója elmondta, hogy a be­fektetés révén Románia nyugati megyéiben a gázellátás folyama­tos lesz, megszűnnek az eddig jelentkező nyomáscsökkenési problémák. Kiutasított szudániak Lakossági bejelentés alapján fé­sülték át a határőrök egy nagyla­ki tanya környékét és találtak két idegent. Elmondták, hogy Tö­rökországig hajóval utaztak, on­nan pedig nem tudják, milyen országokon át hozták őket teher­autókkal az embercsempészek Magyarországig. A férfiakról ki­hallgatásukkor kiderült, hogy szudáni állampolgárok. Nyu­gat-Európába szerettek volna el­jutni. Az illegális határátlépőket a határőrség kiutasította az or­szágból, átadták őket a román hatóságoknak. Leve sincs a húsnak FEKETE KLARA Olcsó húsnak most nem híg a leve, hiszen ebben a pillanatban éppenséggel a jó minőségű árut kénytelenek áron alul adni a ter­melők. jelen esetben azt is mondhatnánk - némiképp megváltoz­tatva a közmondást és annak jelentéstartalmát -, az olcsó ma­gyar húsnak még leve sincs. A magyar hús változatlanul kiváló, megállja a helyét széles ha­zánkban és Európában. Mégis olcsó, mivel - immáron az Európai Unió előszeleként - csaknem teljesen nyitott a hazai piac és mű­ködnek a farkastörvények: nem lehet érte többet kérni itthon sem, ha a vetélytárs dán, holland és német hús ára nyomott. A magyar húsipari cégektől pedig nem várhatjuk el, hogy csak azért vásároljanak méregdrágán hazai húst, hogy támogassák az ittho­ni termelőket, miközben ók majd szép csendben tönkremennek. Ez az a helyzet, amikor az államnak be kell avatkoznia, mert most még beavatkozhat, ha nem szeretné magára hagyni az állat­tartókat. Kérdés, mi történik majd az uniós csatlakozás után. Ha ugyanis a jelenlegi helyzetet vesszük alapul, akkor azt kell látni, hogy egész Európában hús-túltermelési válság tombol, s emiatt direkt módon sehol sem támogatják a disznót hizlaló vállalkozó­kat. Az itthoni sertéstartók ezt akár intő jelként is felfoghatják, s így vagy technológiát kell váltaniuk, hogy kevesebb takarmányt használjanak el és kisebb legyen az önköltségük, vagy össze kell fogniuk, integrálva a termelést - hangzott el illetékesek szájából tavaly decemberben, a koppenhágai csúcsot követően. Amikor az uniós felkészítésről beszélünk, nem ártana ezeket az információkat átadni a termelőknek. S arra kéne felhívni a fi­gyelmet, hogyan lehet elébe menni az EU-nak. Mert azt monda­ni, hogy mi drágábbak vagyunk, s ezt tessék nekünk elnézni, tel­jesen felesleges. Nem megyünk vele semmire. Magyar hét Finnországban Thrku példa lehet Szeged számára Türkuban javában tart a magyar kultúra hete. Szegedről művé­szek és politikusok utaztak a testvérvárosi rendezvényre. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Európai Unióhoz való csatla­kozás új perspektívát nyithat Turku és Szeged kapcsolatában, együttműködésében - mondta a turkui városházán Botka László polgármester, aki négyfős delegá­ció élén utazott ki a hét végén Szeged testvérvárosába. A szege­di küldöttség tagja volt még Nagy Sándor városfejlesztési alpolgár­mester, Solymos László kabinet­főnök és Papp Tibor külügyi refe­rens. A finn városban szombaton kezdődött és péntekig tart a ma­gyar kultúra hete, melynek ke­retében bemutatkozott a Szege­di Kortárs Balett Juronics Tamás Carl Orff Carmina Buranájára készített koreográfiájával. Ma a magyar irodalomról szóló egye­temi előadásokkal és a szegedi dóm orgonistájának, Égető Má­riának a koncertjével folytató­dik a magyar kulturális hét programja. Botka László kétoldalú tárgya­lásokat folytatott finn kollégájá­val, akivel megállapodott abban, hogy gazdasági és tudományos téren szorosabbra fűzik a kapcso­latokat. A szegedi polgármester szerint Turku adottságai sok­ban hasonlítanak Szegedéhez, amennyiben stratégiai ágazatai a biotechnológia, az informatika és a logisztika. A finn város ezek­re építve volt képes olyan ipari bázist teremteni, amely példa le­het Szeged számára is. Megtud­tuk: májusban turkui küldöttség érkezik majd a csongrádi megye­székhelyre. Nyolcszázmillió az állami költségvetésből a vásárhelyi laktanyának Honvédségi lakásokat építenek A vásárhelyi Ipoly utcán épül­het meg az a 36 egységből álló honvédségi lakópark, melyre az idei állami költségvetés nyolc­százmillió forintot biztosít. Hosszú ideje használaton kívül álló területen, az Ipoly utca vé­gén, a Csongrád Megyei Kerté­szeti Vállalat egykori telepének a helyén épül meg az összesen har­minchat, lakóparkos elrendezé­sű honvédségi lakás. Az építke­zés 800 millió forintos költségét az idei állami költségvetés meg­szavazásakor fogadta el a parla­ment. A beruházás így központi beruházásként valósulhat meg. A vásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár lakta­nyájában most is jelentős épület­felújítások folynak. A munkála­tok eredményeképp megfelelő élet- és munkakörülményeket j biztosító körleteket alakítanak ki. Információnk szerint a lakta­nyában újabb, a családok elhe­lyezését is szolgáló apartman építése is megkezdődik. Több ki­képzési épület viszont új köntöst kapott. Kicserélték a zömében az ötvenes-hatvanas években lefek­Előbb volt a laktanyafelújítás, most pedig jöhet a szociális körül­mények javítása. Fotó: Tésik Attila tetett, alaposan elhasználódott közműveket is. A hivatásos és szerződéses ka­tonák elhelyezése egyébként meglehetősen nehézkes a helyőr­ségben. Az utóbbi években alapo­san felfutott létszámú laktanyá­ban dolgozó nem vásárhelyi állo­mány jelentős részét reggel és délután Szegedre utaztatják a honvédség saját buszaival, ugyanis Vásárhelyen egyszerűen nincs hol lakniuk. A tiszteket és a tiszthelvetteseket azonban Sze­geden is csak a katonai kollégi­umban tudják elhelyezni. Ráadásul a Bercsényinél szol­gáló szerződésesek létszáma is várhatóan emelkedik, sőt a had­erőreform végén kényszersoro­zott állomány hamarosan már nem is sanyarog ebben a lakta­nyában sem. A honvédség, az el­helyezési gondokat enyhítendő, tavaly 22 lakást vásárolt, s 2006-ig évente 20-30 lakás épí­tését vagy vásárlását tervezi. A parlament döntését üdvö­zölte Lázár fános polgármester, országgyűlési képviselő is, hi­szen ezzel - mint fogalmazott ­várostervezési és környezeti szempontból megoldódik egy eddig használaton kívül álló te­rület ügye. Egy városképet is ja­vító, korszerű beépítés, rende­zés révén, az önkormányzati cé­loknak megfelelően tovább tá­gul a belváros. A város első embere reméli, az építkezés nyomán - melyről bő­vebbet még nem lehet tudni - is­mét sokan el tudnak helyezked­ni, és a beruházás jó hatással lesz a lakáspiacra is. KOROM ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents