Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-20 / 16. szám

HÉTFŐ, 2003. JANUÁR 20. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Kevesebb feladat jut a gazdasági szolgálatnak Önállósodnak a szegedi iskolák Részben visszakaphatják önállóságukat a szegedi oktatási és nevelési intézmények. Ha a közgyűlés január 24-i ülésén a képviselők elfogadják Kozma József, a közoktatásért felelős alpolgármester előterjesztését, akkor a szegedi oktatási és nevelési intézmények a jövőben ismét maguk intézhetik beszerzéseiket és saját hatáskörben dönthetnek a karbantartási munkákról. Ezt a feladatot két esztendeje az NGSZ, azaz a Nevelési és Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el. - Választási programunk része volt, hogy megvizsgáljuk, hogyan lehetne hatékonyabban működtetni az oktatási és nevelési intézményeket, és konkrét lépéseket is ígértünk - mondta Kozma József. Két esztendeje az összes önkormányzati fenntartású nevelési és oktatási intézmény az NGSZ-en keresztül bonyolíthatja gazdasági ügyeit. A centralizációt követően a legalapvetőbb beszerzéseket, így például az írószer és papírbeszerzéseket is a gazdasági szolgálaton keresztül intézték az óvodák, iskolák, kollégiumok. Ugyanígy elemi karbantartási munkákat, mint például egy fénycső cseréjét is az NGSZ rendelhette meg. Kozma József szerint ez a várakoUJ VEZETŐ A várható feladatnövekedés miatt az önkormányzat már személyi kérdésekben is döntött. Az elmúlt héten az NGSZ gazdasági igazgatóhelyettesének nevezték ki Nógrádi Istvánt. A szakember korábban az NGSZ igazgatójaként is tevékenykedett. zásokkal ellentétben nemhogy könnyítette, de rendkívül megnehezítette az iskolák dolgát. Nem működik hatékonyan a rendszer, amit nem csupán a hosszú átfutási idők, de az oktatási és nevelési intézmények hatalmasra nőtt adminisztrációs kötelezettsége is bizonyít - fogalmazott az alpolgármester. Első lépcsőben a közgyűlés elé olyan előterjesztés kerül, amely szerint a jövőben csak olyan ügyekben jár el az NGSZ, amelyek megkívánják a központi intézkedéseket. így például az iskolák energiaköltségének, az önkormányzati támogatásból jóváhagyott felújítási, beruházási kereteit, az élelmezési költségeket és egyéb térítési díjakat továbbra is az NGSZ kezeli. Ugyanakkor a személyi juttatások, dologi és egyéb folyó kiadások kereteivel az intézményekben rendelkeznek. Mindez Kozma szerint nemcsak az adminisztrációt egyszerűsíti, de javítja a hatékonyságot is. Az alapvető beszerzésekhez vagy karbantartásokhoz ugyanis nem kell kérelmeket kitölteni, s nem kell kivárni az NGSZ ügyintézésének átfutási idejét sem. Az intézmények egyébként nyilatkozhatnak arról, vállalják-e a részleges önállóságot. A második lépcsőben a tervek szerint a nagyobb hatékonyság követelménye alapján a középfokú intézmények visszakaphatnák teljes gazdasági önállóságukat. Kozma elmondta: a rendszer fenntartásához a jövőben is szükség van az NGSZ-re. Am mivel a feladatok egy részét az oktatási és nevelési intézmények veszik át, racionalizálni kell a cég felépítését és működési költségeit. A rendszer ugyanis csak így tartható egyensúlyban. K. B. Országos rajzpályázat a zánkai galériában A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum idén 17. alkalommal hirdeti meg az országos gyermek képző- és iparművészeti pályázatot. A zánkai Gyermekalkotások Galériája 110 ország gyermekeinek 17 és fél ezer munkáját őrzi, melyekből tavaly a pozsonyi, a bukaresti és a párizsi magyar kultúrintézetben mutattak be válogatást, idén Budapesten és a moszkvai kulturális központban fognak bemutatkozni egy művészeti neveléssel foglalkozó tudományos konferencia háttérrendezvényeként. A képző- és iparművészeti pályázatra minden 4 és 18 év közötti gyermek pályázhat. Egyénenként legfeljebb három munkával lehet nevezni, alkotóműhelyenként pedig maximum 30 alkotással. A bizottság csak eredeti példányban, 2002-ben vagy 2003-ban készült, más pályázaton még nem szerepelt munkákat fogad el. A beküldött munkák a galéria tulajdonába kerülnek. További információ és adatlap kérhető a zánkai ifjúsági centrum telefonszámán, Bene Kinga galériavezetőtől: 06 (87) 568500/240l-es mellék. A világ minden tájáról érkeznek hallgatók a szegedi egyetemre Itt van Amerika és Európa Mintegy húsz éve tanulnak külföldi hallgatók Szegeden. A majd két évtized alatt az orvosés gyógyszerészkaron megfordultak ghánaiak, nepáliak éppúgy, mint svédek vagy franciák. Szüleik egy céllal küldték ide őket: tanuljanak. Nem mindenldnek sikerült. Az idegen nyelvű képzés az akkori Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen az 198485-ös tanévben indult. Az első tanévben kizárólag orvosokat képeztek. Egy évvel később már beindult a gyógyszerész karon is az oktatás. Egészen az 19992000-es tanévig angol nyelvű előadásokat hallgathattak a külföldi diákok, azonban attól a tanévtől kezdve már az általános orvos karon német nyelven is folyt képzés. Lantos Ilona, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar külföldi hallgatói tanulmányi osztályának vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte: - Egyre nagyobb az érdeklődés a német nyelvű orvosképzés iránt. Elsősorban olyan hallgatók jönnek hozzánk, akiket Németországban, Ausztriában nem vettek fel az ottani orvosegyetemekre, de mindenképpen szeretné elkezdeni tanulmányaikat. Ezek a hallgatók azonban csak az első két évet végezhetik el nálunk, utána vagy átjelentkeznek Budapestre, vagy hazamennek, de arra is van példa, hogy itt folytatják tanulmányaikat az angol nyelvű képzésben. Az idei tanévre mintegy 400-an iratkoztak be, nagy többségük az angol nyelvű orvosi karra. Általában 15-20 országból jelentkeznek hallgatók, idén a legtöbb közülük amerikai, norvég, indiai, izraeli és görög, de tanulnak itt Egyiptomból, Grúziából, Japánból és Libanonból is. Lantos hozzátette: míg a rendszerváltás előtt általában Ázsiából és Afrikából érkeztek hozzájuk külföldi hallgatók, addig a kilencvenes évektől kezdve egyre nagyobb számban jönnek Európából, és Észak-Amerikából is: Először az észak-európai országokból kezdtek érdeklődni a képzésünk iránt, de 1990-ben megjelentek és azóta folyamatosan jönnek hallgatók Ciprusról, Németországból, Nagy-Britanniából is. Az itt tanuló egyetemisták kivétel nélkül költségtérítéses hallgatók. Az angol nyelvű orvosképzésben részt vevők az első évben 9 ezer 130 dollárt, másodiktól hatodikig 7 ezer 720 dollárt fizetnek. A gyógyszerészeknél az első év 6 ezer 125, a további szemeszterek 5 ezer 200 dollárba kerülnek. A német nyelvű képzésben az első Külföldi hallgatók vizsgáznak a matematikai tanszéken. Fotó: Miskolczi Róbert évben 10 ezer 560 eurót, a másodikban 8 ezer 830-at kell fizetni. Ezekből a pénzekből az orvosképzés teljes egészében önfenntartó, a gyógyszerészkaron azonban máshonnan is elő kell teremteni forrásokat. Az osztályvezető asszony szerint ennek oka elsősorban a csökkenő érdeklődés: - Nem egy olyan év volt, amikor mintegy száz gyógyszerészhallgató vett részt a képzésben, idén viszont csak 28-an iratkoztak be. Tavaly nem is jelentkezett senki a karra. Ennek legfőbb oka az, hogy Európában 14 egyetemen lehet angol nyelvű gyógyszerészképzésben részt venni. A környező országok egyetemei elsősorban Szlovákiában, CsehAz angol nyelvű orvosképzésben részt vevő hallgatók megoszlása kontinensek szerint Afrika: 0.02% ^ (916) A. 1 Amerika: 24,6% \ (77 fő) 1 Európa: 51.1% 1 f (160 fő) 1 országban - ráadásul olcsóbbak nálunk. Annak ellenére, hogy a mi képzésünk jobb, népszerűbbek ezek az egyetemek. Az universitas vezetése gondolkozik a képzés esetleges megszüntetésén, bár elképzelhető, hogy az uniós csatlakozásnak köszönhetően újra nagyobb lesz az érdeklődés. Azért is gondolom ezt, mert akkor sokkal könnyebben lehet majd eljönni „áthallgatni" egy-két félévet, évet, mint most. Nem fontos végig itt tanulni, akkor kapcsolódhat be a hallgató, amikor akar. A diákok többsége egyébként sem képes befejezni az egyetemet. Az elsősként beiratkozottaknak alig több, mint egy harmada jut el a diplomáig. Nagyon sokan kibuknak az első években, vagy hazamennek tanulni. Az ide jelentkezők többsége azt is tudja: nagyon nehéz a szegedi képzés, de elvégezve az egyetemet, tudásuk, diplomájuk értékesebb jó néhány más diplománál. Ennek ellenére elsősorban az amerikai hallgatók elég sokat morgolódnak: - Hozzá vannak szokva, hogy tesztlapokon vizsgázzanak, ahol csak ikszelgetni kell, míg nálunk inkább a szóbeli számonkérés a jellemző. Ezt ők nagyon streszszesnek érzik, próbálnak kibújni alóla. Pechjükre nem nagyon lehet - mondta Lantos Ilona. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Balázs Géza a szavak forradalmáról: Te is fiam, butus Balázs Géza szerint az embert nem lehet leváltani. Fotó: Karnok Csaba Az informatika korában is ismerni kell a helyesírás szabályait - vallja Balázs Géza egyetemi docens. A rádióból is ismert nyelvész szentesi előadásán arról beszélt, hogy a legmodernebb számítógépek sem pótolhatják az ember képességeit. A számítógépek helyesírás-ellenőrző programjai nem megbízhatók, mert nem ismernek fel minden szót. Arra ellenben kiválóan alkalmasak, hogy az elütéseket észrevegyék. Balázs Géza egyetemi docens a megyei helyesírási versenyt záró előadásán, Szentesen példával is illusztrálta mondandóját: a gép „belekötött" Kovácsnéba, helyette Kovácsét javasolta, míg Brutust butusnak javította volna. Előfordul hasonló eset még akkor is, ha a helyesírást ellenőrző programokba negyvenmilliárd szót tápláltak be az informatikusok a nyelvészek segítségével. Éppen ezért kell ismerni a helyesírást ma is, hiszen bármilyen korszerű számítógépek lesznek is, az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanára szerint „az embert nem lehet leváltani". A helyesírást öröknek nevezte, amelynek védelme érdekében mindent elkövet. így van ez még akkor is, ha Balázs Géza halad a korral. E-mailt küld és SMS-t is. Szerinte az ilyen üzenetek nyelvezete megtréfálja olykor a kommunikáló feleket. Történt nemrégiben, hogy a nyelvész egyik tanítványa e-mailben kérte, találkozzanak valahol. Egy szakmai kérdést akart megbeszélni az oktatójával a hallgató. Balázs Géza azt írta neki SMS-ben: „Fél 1-kor a MÚK-ban." Várta is a tudósjelöltet az oktató az egyetem Múzeum körüti épületében. Csakhogy helyette egy telefonhívás érkezett, akkor tisztázták: a hallgató a Magyar Újságírók Közösségénél várakozott a tanárára. Az e-mailezést és az SMS-t másodlagos írásbeliségnek nevezi a docens, hozzátéve: ezeknél nem mindig kell követni a szabályszerű helyesírást. A számítástechnikában a szavak forradalma zajlik manapság: nem minden angol szónak van megfelelője a magyar nyelvben. Ilyen például a fájl, ám Balázs Géza az e-mailhez nem csatolt fájlt tesz, hanem csatolmányt. Elismeri ugyanakkor: a számítástechnika használatával könynyebb a helyesírás, de az informatika mint fogalmazott - nem helyettesíti a nyelvi kompetenciát. Sajátos nyelv kezd kialakulni újabban, amelyre az agresszív rövidítések a jellemzőek. Levágják a szó végét, így lesz - mondjuk - a csatornából csati. A docens szerint ezek a jelenségek a köznyelvet veszélyeztetik. A hallgatóság derültségére Balázs Géza ismertetett néhány szöveget, amely az interneten terjed: „Nem duma teszi az embert", „Az ország déli és délutáni részén havazik", „Ahová megyek, ott leszek." Ugyancsak a világhálóval kapcsolatos az új helyesírási jelenség, amit az angolból vettünk át az e-mail mintájára. Ennek megfelelően van már e-könyv, e-bank és terjed majd az e-önkormányzat. Hiányzik még az e-szignó ahhoz, hogy az e-helyhatóságoknál az otthoni számítógépükről tudják intézni a dolgaikat az ügyfelek. BALÁZSI IRÉN