Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-20 / 16. szám

HÉTFŐ, 2003. JANUAR 20. • A K T U A L I S • 3 Szeged várja a határon túlról jelentkezőket Nővérhiány a kórházakban Szegeden nem dolgoznak nagyobb számban Erdélyből érkező kórházi szakápolók, a Vajdaságból áttelepültek viszont enyhítik a munkaerőhiányt. A szegedi egészségügyi intézményekben kevés határainkon túlról érkező ápoló dolgozik, bár biztos munkahely várna rájuk. Az önkormányzat által fenntartott kórház ápolási igazgatója, Tóth Csilla elmondása szerint az intézmény fekvőbeteg-osztályain 249 betegágy mellett dolgozó ápolót foglalkoztathatnak, jelenleg nyolc üres állásra várnak jelentkezőt. - Az elmúlt négy hónapban három, honosított oklevéllel rendelkező vajdasági nővért vettünk fel, egy ügyének intézése pedig még tart - tájékoztatott az igazgatónő. Az állásokat egyébként folyamatosan hirdetik, illetve a munkaügyi központon keresztül is keresnek munkaerőt. Egy éve vajdasági és erdélyi lapokban is meghirdették az üres állásokat. Érdeklődés főleg a Vajdaságból mutatkozott, az ápolók közül tizenegyen érkeztek a határ déli oldaláról, egyetlen erdélyi nővér dolgozik a kórházban. Az SZTE Egészségügyi Főiskolai Karának hivatalvezetője, Periésiné Bakos Zsuzsanna a diplomás ápolók képzésével kapcsolatosan elmondta, hogy a mostani tanévben jelentősen csökkent az érdeklődés a nappali képzés iránt: huszonketten járnak az első évfolyamra, holott a keretszám 60 fő lenne. - Többször is rendeztünk nyílt napot a főiskolán, s talán a béremelés is hozzájárul ahhoz, hogy nőjön a fiatalok kedve ehhez a szakmához fogalmazott a hivatalvezető aszszony. Levelező tagozaton jobb a helyzet: az államilag finanszírozott 65 képzési hely betelt, ezenfelül még öten járnak erre a szakra - a szakmában dolgozók választják ezt a képzési formát, hogy a főiskolai oklevél birtokában kedvezőbb fizetési kategóriába kerülhessenek tanulmányaik végeztével. A főiskolának nincs információja arról, hogy a friss diplomások a pályán maradnak-e. Először az elmúlt tanév végén osztottak ki végzőseiknek olyan kérdőívet, melyet várhatóan egy év elteltével küldenek vissza a diplomás ápolók. W.A. Újra teljes létszámban működik a szeged-csanádi székeskáptalan Kanonokavatás a szegedi dómban Taszár veszélye PANEK SÁNDOR Azt mondja a BBC News világtelevízió a mi taszári nyelvi táborunkról, hogy olyan összekötőket képeznek majd ott, akik az iraki , háborúban „fogadpi" tudják az iraki hadseregből átszökő katonákat. Dávid Barno kiképző parancsnok szerint a derék tolmácsok közül lesznek, akiknek „van katonai háttere", de sokuknak azért mégsincs. A tudósítás arra is felhívja a figyelmet, hogy noha Taszáron még nincsenek is ott az iraki-amerikai, önkéntes emigráns-bennszülött USA-állampolgár, polgári tolmács-katonai diverzáns, 1000-5000 tagot számláló, lánglelkű iraki hazafi-fizetett amerikai profi különítmény emberei, Magyarország máris százával vonzza az Irakból elszökdöső bevándorlókat. Bizonyára az embercsempészek is felismerik a lehetőséget abban, hogy a magyar kormány finoman szólva összevissza beszél a taszári misszió ügyében. A tplálgató-szépítgető szocialista álláspont tükrében Taszáron lehetett már sejteni tolmácsképzést, iraki kormányapparátusi előkészítést, rendfenntartói, katonai közigazgatási, hadi célkijelölői felkészítést, sőt hadifogolytábor-őrök kiképzését is. Biztosra csak azt lehet venni, hogy olyasmi készül, amit az Egyesült Államok szívesebben lát saját területén kívül; a Washington Post már korábban megírta: az USA azért szorgalmazza, hogy területén kívül kapjanak kiképzést az iraki önkéntesek, mert ügynökök, katonaszökevények és bűnözők is lehetnek közöttük. Mára már világos, a magyar mellébeszélésnek két oka lehet: vagy a misszió katonailag eléggé kényes ahhoz, hogy céljának felfedése az országot terrorista célponttá tegye vagy pedig, ami valószínűbb, a Medgyessy-kormány olyan célra ajánlotta fel a bázist, amiről el sem árulták, mi fog ott történni. Az a látszat kezd kialakulni, hogy Magyarország szerepet vállal az iraki „felszabadításban ". Ez így abszurdum, de egy NATO-tagállamról lévén szó, már a látszat is elegendő lehet. Barno tábornok a világ számos pontjáról érkező önkéntesekről beszél. (A kizárólag amerikai állampolgárságú érkezők változatáról már meg- j feledkeztek). A látszat az, hogy Magyarországon gyülekező van, s ez idevonzhatja a megélhetési okból az európai bevándorlással foglalkozó irakiakat. Még legitim célt is kitűztek eléjük: a BBC-n Husszein Daud, a Budapesten tevékenykedő Iraki Emberjogi Egyesület vezetője Magyarországról agitál azzal, hogy az iraki népnek részt kell vennie a Szaddám Húszéin elleni háborúban. (Irak budapesti nagykövete már bejelentette, hogy országa belügyeibe való beavatkozásnak tekintik a missziót.) A terrorizmus veszélye innentől már nem azon múlik, hogy átjut-e a határellenőrzésen Szaddám Húszéin magányos ügynöke, hanem azon, hogy a zöld határon becsempészett szerencsétlenek között ott van-e az a néhány személy, aki nem megtévesztetten vagy hazafiságból érkezik. Nem véletlen, hogy a szeptemberi merénylettel a terrorizmusban fájó tapasztalatot szerzett amerikaiak elfogadták az önként jelentkező magyar kormánytól Taszári. Ezzel az ajándékkal vonultak Medgyessyék ősszel Bush elé, hogy visszatérve Magyarország stabilizáló szerepéről oktassák politikai ellenfeleiket. Mónus feljelentése Megérkezett a Fővárosi Főügyészségre Mónus Áron legújabb feljelentése. Mint megírtuk, a vásárhelyi férfi, aki Hitler Mein kampfjának kiadásával híresült el nemrég, most Kertész Imrét jelentette fel. Mónus szerint a Nobel-díjas író a Szombat című folyóiratban az 1945 előtti zsidóságról olyan kijelentéseket tett, amelyek közösség elleni izgatásnak minősülnek. A Fővárosi Főügyészség szóvivője, Borbély Zoltán a hét végén közölte: még nem született döntés arról, megkezdik-e, vagy megtagadják az ügyben a vizsgálatot. Ismét teljes létsztámmal, azaz öt fővel működik a szegedi székesegyház papi testülete, a káptalan. P. Kovács József gyulai esperes-plébánost szombaton iktatták be új egyházi tisztségébe. P. Kovács Mihály piarista atya októberi halálával megüresedett a Szent Gellértről nevezett szeged-csanádi székeskáptalan egyik széke, amelyet a püspök döntésének értelmében Kovács fózsef gyulai esperes-plébános foglalhatott el szombaton. A ceremónia Ábrahám István, a káptalan vezetőjének latin nyelvű köszöntésével kezdődött. A nagyprépost beszédében elmondta: először 1713-ban neveztek ki Szegedre székeskáptalant, hiszen Nádasdy László püspök a Szent Dömötör-templomot jelölte ki székhelyének, ám néhány évtizeddel később a püspökség központja Temesvár lett. Trianon után a püspökség Szegedre költözött, az új, ötfős testület szegedi felállítására az engedélyt 1941-ben kapta meg az egyházmegye. Gyulay Endre az új kanonok kinevezéséről okiratot bocsátott ki, ezt az ünnepségen Kisházi-Kovács László kanonok olvasta fel. A beiktatás szövegében a püspök méltatta az új káptalani tag papi és irodalmi érdemeit. A beiktató beszédből kiderült: Kovács József 1956-ban született, majd a győri bencés gimnáziumban tanult. Ezután a szemináriumba jelentkezett, 1984-ben Kovács Józsefet (jobbról) a székesegyház papi testületének tagjává fogadták. szentelték pappá. Több évig segédlelkészi feladatokat látott el, majd a nemrég boldoggá avatott Apor Vilmos vértanú püspök utódjaként a csanádapácai plébániát vezette. Ezután Gyulára nevezték ki plébánosnak, ahol az espereskerület vezetését is rábírózták. A beiktatási ceremónia során az új kanonok esküt tett az evangéliumos könyvre, majd a nagypréposttól átvette a káptalan jelvényeit: a bíbor színű kanonoki gallért, a keresztet és a kanonoki föveget, a birétumot, ezután helyet foglalhatott a testület tagjai számára fenntartott stallumon. A ceremónia végén a gyülekezet közösen énekelte el a zsolozsmaimádságot. Ezután Kovács József szentmisét mutatott be. * A székesegyházak működését segítő székeskáptalan olyan paFotó: Gyenes Kálmán pókból álló testület, amelynek feladata a székesegyház ünnepélyes liturgikus szertartásainak elvégzése. Az ötfős szegedi káptalan vezetője a nagyprépost. A testület rendszeresen találkozik, közösen imádkozik és joga van az egyházmegyét érintő fontos kérdésekben hivatalosan is állást foglalni. A kanonokok kinevezése a megyés püspök feladata. I. SZ. Százezer forintra is büntethetik a munkaadókat Szigorúan ellenőrzött védőszemüvegek A munkaadónak kell kifizetnie az idei évtől a monitor előtti munkához szükséges szemüveg árát, ha az alkalmazott napi négy óránál többet dolgozik a számítógéppel. A rendelet betartását az ÁNTSZ ellenőrzi, a gondatlan cég büntetése százezer forint is lehet. Legfeljebb napi hat órát lehet dolgozni a monitor előtt, össze nem vonható, tízperces szünetekkel - mondta ki a számítógép monitorja előtt dolgozókról szóló egészségügyi miniszteri rendelet évekkel ezelőtt. Az idei évtől pedig a munkaadónak kell állnia a képernyő előtt használatos szemüveg árát, ha beosztottja napi négy óránál többet tölt a gép előtt. Az egészségügyi miniszteri rendelet betartását az ÁNTSZ munkatársai ellenőrzik. - A munkaadók általában betartják a szabályt, miszerint dolgozóik maximum hat órát tölthetnek a monitor előtt - összegezte tavalyi tapasztalatait dr. Tóth Magdolna, Vásárhely megbízott tiszti főorvosa. A tízperces szüneteket pedig úgy oldják meg, hogy az alkalmazottak nem ülnek folyamatosan a gép előtt, más, adminisztrációs feladatokat végeznek, ügyfelekkel tárgyalnak. Hamarosan azonban a szemüvegek használatát is ellenőrzik, s a rendelet be nem tartása esetén előírják a munkaadó teendőit, ha pedig újból szabálytalanságon érik őket, százezer forintra bírságolják meg a céget. - Nálunk legfeljebb napi öt, öt és fél órát töltenek a monitor előtt a dolgozók - mondja az egyik helyi bankfiók vezetője. A beosztottak a számítógép mellett papíron is dolgoznak, az ügyfelekkel is beszélnek, így megvan az óránkénti tízperces szünet. Tavaly lecserélték a képernyőket, szemkímélő plazmamonitorokat vásároltak, s hamarosan kiderül, ez kiválthatja-e a szemüveg vásárlását. - A modern, két évnél fiatalabb képernyők önmagukban nem károsítják a látást - tájékoztatott dr. Kemák Anna szemorvos. Azoknál viszont, akik eleve szemüveget viselnek, hamarabb észrevehető a monitor szemfárasztó, látást rontó hatása. SZ.A.K. Hungarikum lehet a szőregi rózsa A szegedi szalámi, a tokaji bor, a herendi porcelán és a Zwack Unicum után a szőregi rózsát is hungarikummá szeretnék nyilvánítani. A helyi termelők az ágazat fellendülését várják tőle. MUNKATÁRSUNKTÓL Ujabb hungarikum van születőben: a szőregi termelők virágaikat szeretnék ezzel a címmel illetni. Magyarországon egyetlen egy tájjellegű rózsatermelő vidék van, ez nem más, mint a Tisza-Maros szöge. A két folyó szabályozása után az 1800-as években kitűnő termőtalaj alakult ki Szőregen és környékén. - A XIX. század végén kezdtek itt rózsával foglalkozni az emberek. A tudás apáról fiúra szállt és egyre fejlődött, gyarapodott - tudtuk meg Széli Imrétől, a Szőregi Virág és Dísznövény ÁFÉSZ elnökétől. A szövetkezet 1967-ben alakult 34 taggal, ami napjainkra már háromszázra nőtt. A szőregiek azért szeretnék hungarikummá nyilvánítani rózsájukat, mert ettől az ágazat fellendülését várják. Ugyanis az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők eddig 200 ezer forint támogatást kaptak, amit most a duplájára emeltek. Ez minden termelőt érintett, kivéve a virágosokat. Az a fő probléma, hogy sokan úgy gondolják: mi rózsaszálat termelünk. Ez nem igaz, mert tövet, ami pedig ugyan olyan mezőgazdasági tevékenység, mint a többi tette hozzá az elnök. A szőregi termelők a hungarikummá nyilvánításhoz mát egy előtanulmányt is elküldtek a szaktárcához, de választ eddig még nem kaptak. A termelők évek óta fesztiválon mutatják be szebbnél szebb virágaikat. Fotó: Schmidt Andrea