Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-18 / 15. szám

SZOMBAT, 2003. JANUÁR 18. •KAPCSOLATOK" 5 Ha más telkén áll az épület Mi lesz a belvárosi garázsok sorsa? Szeged Belvárosában közel 700 olyan garázs van, amelyet még a tanácsrendszerben építettek bérházak udvarára. Az immár tá­sasházzá lett magántulajdonú épületekben heves vitákat okoz, mi legyen annak a garázsnak a sorsa, ami más ingatlanján áll. „Le akarják bontatni a garázsunkat. Több mint 200 ezer forintot ál­doztunk rá 1994-ben, s ha ügyünkben nem történik változás, február végig lerombolják az értékünket." Ezeket a szavakat jegyezhettem fel telefonbeszélgetés közben, csü­törtökön délután. A panaszkodó hölgy hangja másnapra sem lett vi­dámabb, amikor már a helyszínen, a Lechner tér közelében idéztük fel kálváriájukat. - A nyolcvanas években, amikor már egyre több autó állt az utcá­kon Szegeden, égető szükség volt garázsokra. Akkoriban a tanácsnak nem volt arra pénze, hogy ilyen építményeket emeljen, ám megadta a lehetőséget arra, hogy a tanácsi házak udvarán mindenki a saját költ­ségén építkezzen - emlékezett a szegedi nagy garázsépítési lázra a ne­ve elhallgatását kérő Ö. J. - A mi garázsunkra is így került tető, s épít­tetője fizette is a tanács által akkoriban megállapított bérleti díjat az IKV-nak. Mi 1994-ben vettük meg a garázst, s az IKV szerződésben biztosította, hogy az épület meglétéig kapjuk a bérleti jogot. Termé­szetesen nekünk is használati díjat kellett fizetni a területért, hiszen csak a felépítmény lett a saját tulajdonunk, s mi ezt tisztességgel meg is tettük. Az idő tájt még csak 438 forint volt ez a díj - jegyezhettem fel Ö. J. szavait. - A mi problémáink akkor kezdődtek, amikor az önkormányzat ér­tékesítette azt a házat, amelynek udvarán garázsunk áll - kapcsoló­dott a beszélgetésbe Ö. f. férje. - Az immár társasházzá vált épület tu­lajdonosaival új szerződést kötöttünk, 950 forintos bérleti díjfizetési kötelezettséget vállalva. Igen ám, de idővel újabb és újabb díjemelést jelentett be a ház közös képviselője, előbb havi kétezret, majd hár­mat, s ma már négyezret is követelve. Mi ezt az összeget nem tudjuk, de nem is akarjuk kifizetni, ugyanis rendkívül méltánytalannak, túl magasnak tartjuk. Egyébként pedig szerződés sem kötelez rá minket -mondta a férj. Az ügy - mint a házaspártól megtudtam - 2001 -ben már bíróság elé került, s a napokban megszületett az első fokú döntés: a határozat kézhez vételétől számított 30 napon belül a garázst le kell bontani. - Az ítélet ellen fellebbezünk, nem akarjuk veszni hagyni értékün­ket-vette át a szót ismét Ö. J. - A kérdés csak az, mire jutunk? Tudja, az háborít fel minket a legjobban, hogy 1995-ben, amikor az önkor­mányzati házat eladták, miért nem vehettük meg mi a garázs alatt lé­vő földdarabot? Hogyan hozhattak minket - és még rengeteg belváro­si garázs tulajdonosát - ebbe a rettentő helyzetbe? Korántsem egyéni gondról van szó. Szeged centrumában közel 700 magántulajdonú garázs található társasházi tulajdonban lévő udva­rokban, kertekben. Sok ház lakóközössége pedig úgy emelgeti a bérle­ti díjat, ahogy a kedve tartja. - Mi egyébként szívesen eladnánk garázsunkat egy szakértő által felbecsült áron a ház bármelyik lakójának, de olyan új szerződést is kötnénk, amelyben tisztességes, a piaci árnak megfelelő bérleti díj szerepel. De a lebontás tragédia lenne számunkra - mondta Ö. f. BÁTYI ZOLTÁN Vajon hányat fognak lebontani? Fotó: Gyenes Kálmán A törvény értelmében magyar üzletfelirat is kötelező A nyelvőrök startra készek Jeans store, phoneshop. Az an­golul nem tudóknak sokszor csak a kirakat nyújt némi tám­pontot, hogy mi kapható oda­bent. Január elseje óta magyarul is kötelező jelezni az üzlet pro­filját. Szegeden, kapacitás hí­ján, még nem indultak útnak az ellenőrök. A reklámok és üzletfeliratok ma­gyar nyelvű közzétételéről szóló törvény értelmében, január else­je után nem láthattunk, hallhat­tunk volna olyan reklámot, melynek szövege, szlogenje ne hangozna el magyar nyelven is. Ugyanez vonatkozik az üzletek elnevezésére, valamint a boltok­ban, kirakatokban elhelyezett közleményekre is. A törvény be­tartatása az üzletek esetében a területileg illetékes jegyző felada­ta. Máténé Szilágyi Ildikó, a szege­di polgármesteri hivatal kereske­delmi és kisvállakozási csoport­jának vezetője elmondta, a kife­jezetten e törvény betartására irányuló ellenőrzések még nem kezdődtek el, leghamarabb a hó­nap végén indulnak útnak az el­lenőrök. A törvény tavaly február 17-én lépett hatályba. Míg a régebbi üz­letek az év végéig haladékot kap­tak a megfelelő cégérek elkészít­tetésére, addig az új működési engedélyek kiadásánál már e tör­vény előírásait is figyelembe vet­ték. - Nem cél az üzletek bezárá­sa. Az érdeklődő vállalkozókkal általában megbeszéljük és meg is találjuk a legmegfelelőbb megol­dást - mondta a csoportvezető. Az egyeztetés hatékonyabb esz­köz a törvény betartatására, mint a hatósági intézkedés, mely ideiglenes bezárásra ítéli az üzle­teket. Ha 90 nap elteltével sem teljesítik a törvényi előírásokat, Tanácstalanság Vásárhelyen ^THIHID Az illetékesek bizonyára itt is találnak majd csemegéznivalót. Fotó: Gyenes Kálmán a működési engedélyt is vissza­vonhatja a hatóság. A belkereskedelemről szóló ér­telmében az üzleteket kötelező ellátni bizonyos feliratokkal. Egy 1997-ben keletkezett kormány­rendelet kimondja, hogy az üzlet elnevezésének, cégfeliratának utalnia kell az ott folyó tevékeny­ségre. Az üzletek felirata általá­ban egy névből és a tevékenységi kör megnevezéséből áll (például Mackó büfé). - Sokan nem tud­ják, hogy a tevékenységi kört is kötelező feltüntetni - figyelmez­tetett a csoportvezető. Sok fran­chise-szerződés épp azért nem fe­lel meg a magyar jogszabályok­nak, mert a magyar fél nem tud eleget tenni az idegen nyelvű üz­letelnevezési kötelezettségének. A legtöbb kérelem elutasításának ez az oka. - Nehéz általános sza­bályokat kimondani, egyedi bírá­lat alapján döntünk általában ­fogalmazott Máténé. Érdemes tudni, hogy amennyi­ben a cégbíróság végzésében elfo­gadja egy cég nevének vezérsza­vát (ez általában az első szó), ak­kor ez később az üzlet neveként is elfogadható. így maradhatott meg például a McDonald's elne­vezése, ezt ugyanis az azonos ne­vű kft. üzemelteti. Más kérdés, hogy az üzletkör megnevezése nem szerepel a név mellett, holott ennek is ott lenne a helye. A belvárosi üzletek vezetői nem bizonyultak túl tájékozott­nak. A megkérdezettek többsége üzletlánc tagjaként működik, s a közös arculatnak megfelelő por­tállal. Az Adidas-üzletben nem tudtak arról, hogy egyben sport­ruházati boltnak is kellene lenni­ük, a Westel már feltünteti, hogy odabent egy mobiltávközlési szaküzletet találunk. Az Impul­zus Kft. ügyvezetője, Nagy László tud a törvényről. Az általa veze­tett üzletek esetében úgy próbál megfelelni az előírásoknak, hogy nem helyez el a portálon felira­tot, csupán a kirakatban látható az üzletlánc „lógója". W.A. Lezárult a vizsgálat Sorstalanság-ügyben MUNKATÁRSUNKTÓL Nem találtak arra utaló jelet a vásárhelyi Kossuth szakközépis­kolában, hogy az intézmény di­ákjai tépték volna össze, s szór­ták volna szét Kertész Imre Sorstalanság című regényének 8-9 példányát. Mint lapunk megírta, a köteteket karácsony­kor, az intézmény közelében le­vő ifjúsági park parkolójában ta­lálták meg járókelők. Az orszá­gos visszhangot kiváltó eset mi­att az első tanítási napon vizs­gálatot rendelt el Hajdú János, az intézmény igazgatója. A vizs­gálat eredménye megerősíti az igazgatónak azt a véleményét, hogy nem az intézmény diákjai voltak a tettesek. Az, hogy valójában kik voltak, valószínűleg sosem derül ki, ahogy az sem, hogy miért tették. A vásárhelyi középiskolások­nak a helyi önkormányzat adta ajándékba a regény egy-egy pél­dányát. Az eset idején a helyi könyvesboltokban nem lehetett hozzájutni a Nobel-díjas író könyvéhez. * B.K.A. Használhatatlan fizetőparkolók Folytatás az 1. oldalról - A bérlettulajdonosoknak iga­zuk van, hiszen joggal várják el, hogy pénzükért megkapják azt, ami jár. Tizenkétmillió forintot fizetünk a közterület-fenntartási kht.-nak a fizető-parkolóhelyek egész éves takarításáért. A szer­ződésben foglalt kötelezettsége­inknek eleget tettünk, s bízunk a helyzet mielőbbi javulásában ­mondta Nemes László, a Szegedi Parkolási Kft. igazgatója. Nehéz megbecsülni, hogy Sze­ged közel 2700 fizető-parkolóhe­lyéből most mennyit használhat­nak az autósok. Az igazgató cá­folta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a kritikus na­pokban, amikor szinte sehol sem lehetett szabályosan várakozni, a Szepark-ellenőrök válogatás nél­kül osztogatták volna a büntőcé­dulákat rejtő piros zacskókat. ­Azt kértük az ellenőröktől, mér­legeljék az adott helyzetet, s ve­gyék figyelembe a rendkívüli kö­rülményeket is; csak akkor bün­tessenek, ha egyértelmű az autós mulasztása - tette hozzá az igaz­gató. - Tisztában vagyunk a helyzet súlyosságával és ahogy eddig, a jövőben is mindent megteszünk a körülmények javításáért. Fo­lyamatosan, lehetőségeink hatá­rán dolgozunk - adott rövid érté­kelést Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója. Megjegyezte, hogy az első napok fennakadásai után most viszonylag működőképes a fizető-parkolórendszer. - A par­kolási zóna távolabb eső utcái­ban azonban még sok helyen nem lehet várakozni - mondta tárgyilagosan az igazgató. A hó elleni küzdelem az elmúlt héten több mint 10 millió forint­ba került, ha azonban a felkészü­lés költségeit is számoljuk, akkor már 25 millió fölött költöttek a télre. Szabó Ferenc hangsúlyoz­ta, hogy ezek becsült adatok, pontos számokat csak az elszá­molás végén mondhatnak. Költ­ségvetési támogatást a kht. egy­előre nem kapott, a hírek szerint a kormány katasztrófa-elhárítás­ra szánt keretéből nyújthat segít­séget - ez ügyben a következő he­tekben várható döntés. A parkolók takarítását gyakran az otthagyott autók akadályoz­zák. Nagyobb gépekkel be sem férnek a szűk, s parkoló kocsik­kal szegélyezett utcákba. A kézi takarítás nem elég hatékony, hi­szen a parkolókból el is kell vinni a havat. Szabó Ferenc javaslata szerint hasonló helyzetben par­kolási tilalmat kellene elrendelni mindaddig, amíg a gépek végez­nek a hóeltakarítással. Az igazgató türelmet kér a vá­roslakóktól, köztük az autósok­tól: folytatják a takarítást, a hó elszállítását, s folyamatosan föl­szabadítják a parkolóhelyeket is. Serege János, a hómunkákban társvállalatként közreműködő Szegedi Közterület-fenntartási Kht. igazgatóhelyettese elmond­ta, hogy éjszakánként lezárják a hóeltakarító gépek által meg­szállt utcákat. Erőik jó részét még mindig a balesetveszélyt okozó forgalmi akadályok fölszá­molására kell fordítani, ezért a szükségesnél kevesebb ember és gép jut többek között a parkoló­helyek szabaddá tételére is. Amint a költségvetés, a gép­park nagysága is korlátozott. Minthogy a nagy, tolólapos te­herautók már jórészt megtették a magukét, most már csak ki­sebb munkagépekre lenne szük­ség. Azokból viszont kevés van: jelenleg éppen három rakodó- és két-három szállítójármű áll ren­delkezésre. NY. P. Ásotthalmon a szegedi politikáról Az idei költségvetés tervezeté­ről, az elkövetkező félév felada­tairól tárgyaltak tegnap frak­cióülésükön a szegedi közgyű­lés kormányzópártjainak tagjai az ásotthalmi vadászházban. MUNKATÁRSUNKTÓL Az önkormányzati képviselők teg­nap reggel közösen mentek ki egy autóbusszal az ásotthalmi vadász­házba. Az összevont frakcióülésen a szegedi közgyűlés kormányzó­pártjainak minden képviselője részt vett. Solymos Lászlótól, a polgármesteri hivatal kabinetfő­nökétől megtudtuk: az ülés első részében Botka László polgármes­ter értékelte az október óta eltelt időszakot, majd szólt az elkövet­kező hat hónap feladatairól. Az EU-csatlakozásunkkal kapcsola­tos népszavazás ügyében a polgár­mester felhívta a várostyák figyel­mét arra, hogy végezzenek alapos, minden felvetésre válaszoló felvi­lágosító, tájékoztató munkát a vá­lasztópolgárok körében. Szent­györgyi Pál gazdasági alpolgármes­ter a 2003-as költségvetés terveze­téről, Kozma József várospolitikai alpolgármester pedig az oktatási, egészségügyi és szociális intézmé­nyek állapotáról és működéséről számolt be. Révész Mihály, az MSZP-frak­ció vezetője lapunknak elmond­ta, hogy a költségvetés tervezeté­ről csak tájékoztató hangzott el, arról nem folytattak vitát. A gaz­dasági alpolgármester előadásá­ban elhangzott - mondta Révész -, hogy a város működtetéséhez aktív hitelpolitika szükséges a jövőben is. HÍREK SZEGEDIEK TURKUBAN Négyfős delegáció élén Szeged finnországi testvérvárosába, Tur­kuba utazik ma Botka László polgármester. A delegáció részt vesz a magyar kultúra hete janu­ár 18-a és 24-e között megrende­zendő programsorozatán, amely­nek keretében több szegedi mű­vész is bemutatkozik. Vasárnap és hétfőn este a Szegedi Kortárs Balett furonics Tamás Carl Orff Carmina Buranájára készített koreográfiáját mutatja be a tur­kui színházban. Kedden este a szegedi dóm orgonistája, Égető Mária ad koncertet a helyi refor­mátus templomban. Botka Lász­ló Turkuban részt vesz a balett­együttes díszelőadásán, találko­zik Magyarország finnországi nagykövetével és együttműködé­si tárgyalásokat folytat a testvér­város polgármesterével a kétol­dalú gazdasági kapcsolatok fej­lesztéséről. A szegedi delegáció szeretné megismerni Turku ön­kormányzatának működését, magas színvonalú elektronikus szolgáltatásait. JÓTÉKONYSÁGI KIÁLLÍTÁS A Bartók Béla Művelődési Köz­pontban nyílt fotókiállítás pénte­ken. A megnyitón részt vett Kuncze Katalin, a Magyar Spe­ciális Olimpia Szövetség elnök­ségi tagja is. A Szegedről útjára induló, országos kiállítássorozat helyszínein adományokat gyűj­tenek a halmozottan hátrányos helyzetű fiataloknak, akik 2003-ban hazánkat képviselik a speciális olimpián.

Next

/
Thumbnails
Contents