Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-18 / 15. szám

SZOMBAT, 2003. JANUAR 18. • A K T U A L I S • 3 Előleg: hetvenmillió Igénybe veheti a színház azt a 70 millió forintot, amelyet az önkormányzat megelőlegezett az intézmény idei költségvetése terhére. Megtalálták a városházán a megbízott főigazgatót is, ehhez azonban a közgyűlés hozzájárulása kell. Megkérdeztünk három szakmabelit is. Mivel Korognai Károly azonnali hatállyal mondott le főigazgatói posztjáról, a teendőit valakinek el kell látnia, míg a fönntartó önkormányzat le nem bonyolítja az új pályázatot. A polgármester Kocsis László Leventét, a színház marketingigazgatóját javasolja a megbízott főigazgatói teendők ellátására. Botka László ezt a január 24-i közgyűlésen terjeszti elő, akárcsak a főigazgatói pályázat kiírását. Kocsis László Levente megbízása a pályázat sikeres elbírálásáig szól, ha a közgyűlés megszavazza. A testület hozzájárulására nem volt szükség ahhoz, hogy az intézmény az idei költségvetésének terhére, vagyis amolyan előlegként megkapja azt a 70 millió forintot, amelyet még a most lemondott főigazgató kért a fönntartótól. A pénzügyi bizottság döntése értelmében tegnap óta igénybe veheti a színház az előleget. Információnkat megerősítette Zoltán Gábor, az önkormányzat által kinevezett biztos, aki még március 31-ig felügyeli a színház gazdálkodását. Hangsúlyozta, hogy nem plusz pénzről van szó, hanem a 2003-as, még el nem fogadott színházi költségvetési összegből megelőlegezett 70 millióról. Ennek felhasználásáról meghatározott elvek alapján külön terv készül a színházban. Egyrészt a napi működés zavartalanságát biztosítja, másrészt a tartozásokat csökkentik belőle. Mit mond a szakma? Nikolényi István: - A városban elterjedt, hogy az önkormányzat talán azt tervezi, szervezetileg ismét szétválasztja a színházat és a szabadtérit. Ha ez így lenne mellesleg lehetne, talán eljöttek a feltételek, mindössze arra van szükség, hogy új alapító okiratot szerkesszenek a szabadtérinek -, szóval, ha közös maradna az infrastruktúra és mindkét intézmény igazgatói pályázatát kiírnák, akkor a szabadtérit feltétlenül megpályáznám. Gregor fózseí: Biztosan rengetegen fognak pályázni, de úgy vélem, az áldemokratikus procedúra helyett inkább keresni kellene egy megfelelő személyt. Szívesen látnék olyan típusú vezetőt a szegedi színház élén, mint például Valló Péter, Székhelyi József vagy Halasi Imre, akik nagy elődöktől látták, hogyan kell működtetni egy teátrumot. Ha az új igazgató igényt tartana arra, hogy tapasztalatommal segítségére legyek az operajátszás megerősítésében, nem zárkóznék el ettől. Ha legkésőbb február végén nem kezdi el valaki a jövő évad megszervezését, akkor katasztrofális lesz a következő operaszezon is. Székhelyi József. - Lehetséges, hogy az interneten is olvasható pályázatom, amit ősszel a budapesti Nemzeti "Színház igazgatói posztjára nyújtottam be, kelthette fel valakiknek az érdeklődését és úgy gondolhatták, alkalmas lehetnék a feladatra, talán így kerülhetett szóba a nevem. Egyelőre azonban senki sem keresett meg, nem biztatott és én sem gondolkodtam erről. A Szegedi Nemzeti Színház vezetése roppant nagy és felelősségteljes feladat, ami azonban teljes embert kíván. Ha pályáznék, előbb alaposan megfontolnám és a családomat is megkérdezném. S. E.-H. ZS. Miért mondott le a szegedi színház főigazgatója ? Korognai szerint sértett emberek támadták Fotó: Miskolczi Róbert A személyemmel és a színházzal szemben megnyilvánuló aknamunka nem egy egyszerű politikai képlet része - nyilatkozta lapunknak a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok csütörtökön lemondott főigazgatója. Korognai Károly (képünkön) a prózai tagozat vezetőjeként, rendezőként és színészként kíván tovább dolgozni a színháznál. Nagy meglepetést okozott csütörtökön lemondásával Korognai Károly, aki 1999 óta állt a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok élén, mint főigazgató. E döntés hátteréről kérdeztük tegnap. - Azért mondtam le, hogy azok az értékek, amelyeket a színház menedzsmentje mind a színház, mind pedig a szabadtéri játékok működtetése kapcsán lerakott, valamint azok a művészi értékek, amelyeket a színház két tagozata létrehozott az elmúlt esztendőkben, ne rombolódjon le. Ezekkel a szavakkal kezdte döntésének indoklását Korognai Károly. Majd így folytatta: - Az elmúlt hónapokban nagyon kemény háttérharcokat vívtam, bár erről sem a közvélemény, sem pedig a társulat nem tudott. Gondjaimat nem is akartam a nyilvánosság elé tárni. Am azt látom, hogy olyan, több oldalról induló támadás folyik ellenem, ami nem politikai indíttatású, hanem egyes személyek privát, nevetséges, gyermeteg és sértett érdekekből fűtött ellenállása a személyemmel szemben. S ez az ellenállás nincs tekintettel arra, hogy mit árt a Szegedi Nemzeti Színháznak, a szabadtérinek, a szegedi kultúrának. A jelenlegi szegedi politikai, közéleti háttér rendkívül keszekusza. Ezért is tartom fontosnak megragadni az alkalmat és kijelenteni: legmélyebb meggyőződésem, hogy a személyemmel és a színházzal szemben megnyilvánuló aknamunka nem egy egyszerű politikai képlet része. Még egyszer hangsúlyozom: sértett emberek összefogásáról beszélhetek - fogalmazott Korognai Károly. - Előállhatnék azzal a rendkívül elegáns mondattal, miszerint soha ne végy részt olyan párbajban, ahol vívóleckét kell adnod. De ebben a mondatban benne lenne a gőgös megfutamodás. Márpedig a csütörtöki döntésemnek semmi köze a megfutamodáshoz. Néhány hete érlelt, átgondolt döntésről van szó, amely a társulat, a színház működését, de elsősorban a szegedi közönség érdekeit tartja szem előtt. Biztosíthatom a közönséget, a színház közösségét mint ahogy biztosítottam a szegedi önkormányzatot is - arról, hogy a munkából továbbra is kiveszem a részem, mint intézményvezető, ugyanis ha egyik percről a másikra leállnék, nem csupán a színház idei évadja kerülne veszélybe, de a nyári szabadtéri játékok, sőt talán a következő évad is. Mind a jelen helyzetben, mind pedig a későbbi fejleményeket követően maximálisan segiteni fogom a színház és a szabadtéri munkáját. A továbbiakban jelenlegi elképzelésem és szerződéses jogviszonyom alapján a prózai tagozat vezetőjeként, rendezőként és színészként fogok dolgozni mondta Korognai Károly. BÁTYI ZOLTÁN A romák hatalmi harca A Legfelsőbb Bíróság elrendelte az országos cigány önkormányzati választás megismétlését. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Országos Cigány Önkormányzat január 11-én tartotta választási gyűlését. Ezen a Demokratikus Roma Koalíció nyert. A másik cigány szervezet, a Lungo Drom kifogást nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság a végeredményt megsemmisítette, ugyanis a választásra jogosult 4592 elektorból mindössze 1347 szavazott, ezért a gyűlés határozatképtelen volt. Megkérdeztünk Csongrád megyei érdekelteket, mit szólnak a bíróság döntéséhez, fakab fózsef a szegedi cigány önkormányzat képviselője szerint sokan nem örülnek ennek a döntésnek. - Ez mindkét oldal szimpatizánsaira érvényes - mondta. Úgy véli, hogy a második szavazásra még kevesebben fognak elmenni. Szinte minden elektornak családja van, a gyerekeket pedig nem lehet magukra hagyni. - Néhányukkal beszéltem. Többen biztosra mondták, hogy nem tudnak újból Budapestre utazni - tette hozzá. Jakab József szerint Farkas Flórián jól „sakkozott" és bejött a taktikája. A Lungo Drom Csongrád megyei elnöke, Irhás fózsef más véleményen van: ő helyesli a második fordulót. - Most biztosan mi nyerünk, hiszen az első körben kivonultunk a teremből, így a baloldal természetesen 56 szavazattal többet kapott és nyert mondta az elnök. Azt viszont furcsállta, hogy sok elektor rossz utazási szabadjegyet kapott az Országos Választási Bizottságtól, amit aztán sem a Volán, sem a MÁV nem fogadott el, mivel a dátum nem stimmelt. A Picket és a szentesi Hungerítet is sújtotta az erős forint Fellélegező exportőrök Forintos ügyeink KOVÁCS ANDRÁS Ha valakinek eddig az erős forint csupán azt jelentette, hogy síelni vagy nyaralni indulva több „kemény valutát" kap forintjáért, olcsón vehet használt autót nyugaton, banánt itthon, s dörzsöli a kezét, hogy euróalapú hitelt vett fel, s nem forintosat, az csupán a felszínt érzékelte. Az erős forintnak, az egyre olcsóbb importnak is köszönhető a héten közzétett inflációs adat: az utóbbi három évben 9-10 százalék között mozgó mutatót 5,3-ra levinni tényleg dicséretes. Az más kérdés, nem fizettünk-e túl nagy árat mindezért. Az olcsó banánért, a bombaüzletnek tűnő euróhitelért. Csak a Pick több százmilliót veszített azzal, hogy exportja ellenértékeként egyre kevesebb forintot kapott. Az Amerikába vitt szalámiért dollárral fizetnek, ezt másfél éve háromszáz forintért tudták eladni, mostanában csak 220-ért. (Az euróövezetben nem Uyen drasztikus a különbség, a mennyiség miatt azonban drasztikus a veszteség). Eközben itthon jelentősen növekedett a kötelező minimálbér, emelni kellett a szalag mellett dolgozók fizetését. A Pick és a szentesi Hungerit nem ment tönkre, de a kisebb, kevésbé tőkeerős cégek közül többen is elvéreztek az erős forint miatt. A nagyon nagyok meg továbbálltak, s vitték magukkal a munkahelyeket. Nemzeti valutánk elsősorban a magas jegybanki alapkamat miatt lett ilyen keresett, ilyen erős, a nagyobb hozam, a kamatnyereség miatt dőlt hozzánk a külföldi pénztőke. Forintot vett. nem pedig beruházott, az előbbiből rövid távon is szép hasznot produkált, bolond lett volna működő tőkét hozni. Támadták is a jegybankelnököt az utóbbi néhány hónapban, Járai egészen szerdáig makacsul kitartott. Akkor azonban kidurrant a lufi, 8,5 százalékról 7,5-re csökkentette az alapkamatot a jegybank, majd csütörtökön újabb egy százalékkal kellett mérsékelnie. Ez a lórúgás szerű beavatkozássorozat már önmagában csökkentette a forint iránti keresletet, vagyis gyengítette azt. Ezzel párhuzamosan néhány nap alatt ezermilliárd forintra rúg az az összeg, amellyel a jegybank kénytelen volt beavatkozni a nemzeti valuta ..karbantartására", ennyiért kellett eurót vásárolnia. Növelve ezzel az euró iránti keresletet, emelve ezzel az euró értékét, csökkentve a forintét. Mozgott is az árfolyam rendesen, a bankközi piacon az euró csütörtök reggel 236 forintot ért, estére már 250-et, tegnap délelőtt pedig 255 forint fölé is ment az árfolyam, amire utoljára tizennégy hónapja volt példa. Csakhogy ez nem normális mértékű ingadozás, ezt már nehéz követni, az exportőr cég pénzügyesének pedig izzadhat a homloka, mikor váltsa a devizakészletet forintra. Egy nagyobb tételen többet lehet nyerni vagy bukni, mint az elmúlt esztendő összes költségszigorítása együttvéve. Folytatás az 1. oldalról Az erősödő forint egyébként leginkább azokat a vállalatokat sújtotta, melyek kizárólag exportból éltek, hiszen az itthon forintban előállított termékeikért bár ugyannyi eurót, átszámolva mégis kevesebb forintot könyvelhettek el. A szentesi Hungerit Rt.-nél például 243 forintot érő euróval tervezték az üzleti esztendőt, ám az erősödés okán az árfolyam 237 forint körül alakult, s e különbség csaknem 200 millió forintos veszteséget okozott a cégnek. Hasonlóan sújtotta az erős forint a Pick Rt.-is, ahol a most a jegybanki kamatcsökkentés miatt ugyan apró fellélegzés tapasztalható, ám mint azt Bihari Vilmos vezérigazgató elmondta, az elmúlt pár napban tapasztalható hektikus mozgásokból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. A vezérigazgató szerint a húsipar, mint aktív exportágazat, természetesen örül a forint mostani gyengülésének, ám a kérdés az, hogy hosszú távon egyensúlyban tartható-e az árfolyam. - A jegybank e lépését, vagy a forinterősödést nem szabad a környezetből kiragadva vizsgálni - vélte Farkas Beáta, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja. Az elméleti szakember szerint a jelenlegi monetáris politika mozgástere igen szűk, hiszen a költségvetés túlköltekezése miatt kedvezőtlenné vált a gazdasági környezet. Hogy lehetett volna korábban kamatot csökkenteni? Igen, de miután a már említett összetett folyamatról van szó, Szalámigyártás a Picknél. Az erős forint veszteséget jelentett az exportnál. annak az árát, hogy a kormányok a gazdaságot az elmúlt két évben kibillentették az egyensúlyi növekedési pályáról, így vagy úgy, de meg kell fizetnünk. A valutaspekuláció iránti védtelenség nem egyedi, hazai jelenség mondta Farkas Beáta, aki példaként említette a kilencvenes évek eleji brit helyzetet, vagy azt a Görögország uniós csatlakozása előtti két esztendőt, amikor a drachmával hasonló „monetáris birkózás" folyt. Fotó: Gyene.s Kálmán A helyzet egyetlen határozott pozitív következménye az, hogy pár év múlva rendkívül szép feladat lesz egyetemen oktatni, s hogy értékes téma a szakdolgozatot író ifjú közgazdászok számára. O. K. K.