Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-03 / 2. szám

4 •AKTUÁLIS" PÉNTEK, 2003. JANUÁR 3. Molnár-bemutatóra készülnek Korognai Károly rendezésében a Szegedi Nemzeti Színház mű­vészei: a briliáns stílusú, világszerte népszerű szerző talán legkedvesebb színművét, Az üveg­cipót próbálják. Épphogy elbontották az újévi gála színpadát, már folytatta is a prózai tagozat Az üvegcipő próbáit a nagyszínházban. A jövő pénteki premierig nem sok idő van már, különösen ha tudjuk, Molnár Ferenc virtuóz darabjai olajozott csapatmunkát igényel­nek. - Az üvcgcipőben sok a kiváló szerep és az sem ti­tok, hogy Molnár Ferencet nagyon szeretem. Rá­adásul a Szegedi Nemzeti Színház csodálatos épü­lete kifejezetten alkalmas a Molnár-darabok játszá­sára. A szegedi közönség is imádja őket, ez már az előző színműnél, az Úri divatnál bebizonyosodott ­sorolja Az üvegcipő műsorra tűzésének indokait a produkciót rendezőként jegyző főigazgató, Korog­nál Károly. A magyar színháztörténet több emlékezetes, nagy alakítást is számon tart a naivan romantikus cselédlány, Irma szerepében, de a legnagyobb híre kétségkívül Dómján Editnek volt, akit több évtized távlatából ma is gyakran emlegetnek. Az üvegcipőt leggyakrabban akkor szokták műsorra tűzni a teát­rumok, ha van egy olyan színésznő a társulatban, aki alkalmas Irma szerepére. - Ritkán veszek elő kifejezetten egy színésznő kedvéért valamilyen darabot, ezúttal azonban az volt a határozott szándékom, hogy a pályája legele­jén járó, nagyon tehetséges Főző Dittával eljátszas­sam Irmát. Esetében egyelőre nem lehet színészi karrierről beszélni, talán ez a produkció majd ezt is meghozza számára. A társulatban négy-öt váromá­nyos is volt a férfi főszerepre, Sipos úrra, akit olyan legendás művészek alakítottak egykor, mint Benkő Gyula vagy Agárdy Gábor. Végül Kocsis Gyurira esett a választásom, aki inkább komikusabb, gro­teszkebb hangvételű szerepeket szokott játszani, ám úgy gondoltam, jót tenne a színészetének, ha most egy líraibb szerepben is bemutatkozna. Biztos vagyok benne, hogy jól döntöttem - mondja a di­rektor. A produkcióban sok népszerű szegedi művészt láthat majd a közönség, például Müller Júlia játssza Adélt, Fekete Gizi Roticsnét- mindketten megkap­ták már a legjobb vidéki színésznőnek járó Dómján Edit-díjat. Közreműködnek a Bartók Béla Művelő­dési Központban nemrégiben elindult színészkép­ző stúdió hallgatói is, akik így a gyakorlatban ta­nulhatják a mesterséget. A szerző szándéka szerint kihagyhatatlanok az előadásból a muzsikát szolgál­tató cigányzenészek, ezúttal egy hegedűs-klariné­tos-nagybőgős trió gondoskodik majd a lakodalmi hangulatról. HOLLÓSI ZSOLT Halálát lelte az idős portás MUNKATÁRSUNKTÓL Életét vesztette egy 86 éves por­tás az év első napján Szegeden. Az idős férfi munkahelyén, az egyik felsőoktatási intézmény­ben valószínűleg elcsúszott a lép­csőn, majd az esés következté­ben olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A rendőrség a haláleset körülményeit állam­igazgatási eljárás keretében vizs­gálja, ugyanis idegenkezűségre utaló nyomot nem találtak. Molnár-darab lesz az év első bemutatója a nagyszínházban Próbálják Az üvegcipőt Pillanatkép a tegnapi próbáról. Fotó: Karnak Csaba Hóhiány miatt nem maradt el a téli szünet Hétfőn újra az iskolapadba ül­nek az általános és a közép­iskolás diákok. A téli szünet két hete alatt volt idejük pihenni, szórakozni, csak egy valami hi­ányzott: a hó. A téli szünet utolsó napjait élve­zik az általános és középiskolás tanulók. Reggelente nem kellett korán kelniük, hogy fél nyolcra már az iskolapadban üljenek. Szinte az összes megszólaltatott gyerekeknek azonban egy valami hiányzott szünetben, a hó. - Mert milyen téli szünet az olyan, amelyikben nem lehet hó­golyózni vagy szánkózni! ­mondta mérgesen Kovács Dá­niel. A 8 éves fiúcska a korábbi években a barátaival ródlizott a városban. Hegy hiányában a Mó­ra múzeum följáróján csúsztak le. Most azonban ez a vidám téli szórakozás elmaradt. Dani he­lyette kosarazni járt osztálytársa­ival. Aki téli sportot szeretne űzni Szegeden, annak nem marad más hátra, mint a műjégpálya. Gémes Máté hetente kétszer is felkereste a pályát. A Zrínyi is­kola ötödikese már hat éve rúg­ja a bőrt a Tisza Volán focisuli­jában. A szünet nagy része így mi mással is telhetett, mint a focival. Mellette sokat számító­gépezett unokatestvérével. Má­té 8 éves húga, Viktória a szil­vesztert élvezte a legjobban. ­Éjfélkor koccintottunk kölyök­pezsgővel és hajnali fél kettőig fönnmaradhattunk - mesélte büszkén. Takács Dávid és Anett a szü­netben egy, a határhoz közeli ju­goszláv tóhoz is ellátogattak. Itt végre a szabadban csúszkálhat­tak a jégen. Anett az idén lesz el­sőáldozó, így a szünetben is min­den vasárnap templomba ment. A 9 éves kislány szenteste egy üvegfestő készletet, könyveket, plüssállatot és egy hatalmas pár­nát talált a karácsonyfa alatt. A két hét nem mindenkinek jelentett felhőtlen szórakozást. Kiss Gergőnek a matekkal gyűlt meg a baja, így naponta két órája számtanpéldák megoldásával telt. - Apukám három-négy fel­adatot leírt, amit meg kellett ol­danom. Eleinte nehezen ment, aztán csak belejöttem! - mondta a hatodikos fiú. Azért Gergő sem maradt játék nélkül. Tesójával kipróbálták az összes ajándékot. A fiúknak a legjobban az elektro­mos autópálya tetszett. A nagyok egy kicsit másképp „szüneteltek", mint a kicsik. A gimnazista Molnár György is ki­járt néha a műjégpályára, de a legtöbb időt barátnője társaságá­ban töltötte. Kettesben hat napra elutaztak Szlovákiába. - Havat és síelésre való hegyeket csak külföldön találni - tudtuk meg tőle. Azért egy kis üröm is ve­gyült az örömbe, mivel az utolsó napon barátnője, Kinga eltörte a karját. Ráadásul nem a sípályán, hanem a szállóban leesett a lép­csőn. KORMOS TAMÁS Hó és természetes jég hiányában egyetlen helyen lehetett téli sportot űzni, a műjégpályán. Fotó: Gyenes Kálmán Fagy pusztít a szántóföldeken Még nem lehet felmérni, mi­lyen károkat okozott a mező­gazdaságban az elmúlt jó né­hány nap szeszélyes időjárása. A legnagyobb gondot például a Makó térségi földeken a hőmér­séklet drasztikus ingadozása je­lenti. A közeli napokban előfordult, hogy a hőmérő higanyszála nap­pal plusz, este pedig mínusz tíz fok körüli értéket mutatott. En­nek következtében a talaj felső, két-három centis rétege hol meg­fagyott, hol kiengedett és ez az ál­landó mozgás megrongálta a gyö­kereket. Ráadásul hó sincs a föl­deken, ami alatt megbújva, védel­met találnának a növények a vi­szontagságok elöl. Az eső viszont gyakran esik, ellensúlyozva az egész évi szárazságot. A gazdák tehetetlenek, de az enyhe heteket követű hirtelen hidegre a növé­nyek sem tudtak felkészülni. A következmény szemmel lát­ható: Nagy György József, a ma­kói önkormányzat mezőgazdasá­gi bizottságának elnöke saját földjein is szomorúan állapította meg, hogy a repcetáblákat máris súlyos kár érte, de a már növeke­désnek indult búzának, árpának sem tett jót a hektikus időjárás. Nagy György József szerint az időjárás különösen mostohán bánik a Makó környéki gazdák­kal, hiszen az elmúlt néhány esz­tendőben hol a belvíz, hol az aszály, hol a fagy tizedelte meg vagy pusztította el szinte teljesen a termést. Mint Márton Károly makói fa­lugazdásztól megtudtuk, a mos­tani károkat egyelőre nem lehet felbecsülni, mert nagyon sok múlik a további hetek, hónapok időjárásán és azon is, mit tud pó­tolni a természet a maga erejé­ből. A húszcentisre nőtt, szépen kizöldült búza szövetei például tönkrementek, a hajtások sokfe­lé elfehéredtek, ám szerencsés esetben nőhetnek újak. Az őszi árpáról sem lehet tudni, hogy a fagy csak lassította a leendő ter­més fejlődését, vagy végleges pusztítást vitt véghez. A gazdálkodók és a szakembe­rek egyetértenek abban, hogy a helyzet egyelőre nem tragikus, de nagyon könnyen azzá válhat. Ha folytatódik a gyakori, szélsőséges hőmérséklet-ingadozás és elma­rad a hó, komoly terméskiesésre lehet számítani idén. Ennek jó példája lehet a Makó térségében sokhelyütt termesztett gyökér, melynek akár ötven-hetven szá­zaléka is tönkremehet a földben. SZABÓ IMRE Régi zongoristák A Régi Zongoristák Klubja ma este hét órakor tartja újabb rendezvé­nyét Szegeden, a Forrás Szálló éttermében. Fellépnek a klub tagjai: Arany János, Csanádi Lajos, Mózes János, Polgár Gyula, Veress Lász­ló, Várnai Szilárd. Két pályázat biztos Vásárhelyen Bérbe adnák a Fekete Sas Szállót Gyakorlatilag rendezvényház­ként működik a Fekete Sas Szál­ló, csupán sörözője várja folya­matosan a vendégeket az épület felújítása, azaz 1997-1998 óta. Az eddig az év nagyobb részében kihasználatlanul álló, patinás Fekete Sast tulajdonosa, a vá­sárhelyi önkormányzat bérbe adná. Ketten pályáznak a vásárhelyi Fekete Sas Szálló, az önkor­mányzat tulajdonában, de a Vá­rosellátó Kht. kezelésében lévő épületének működtetésére. A pa­tinás, városképet meghatározó szálló olyannyira a vásárhelyiek szívéhez nőtt, hogy a kilencve­nes évek közepétől valóságos né­pi mozgalom indult a felújításá­ra, melyet az önkormányzat 1997-ben elkezdett. A Sas 1998. január 25-én ismét megnyithat­ta kapuit. Sokan emlékeznek rá: az 1905-ben megnyílt, Pártos Gyu­la által tervezett eklektikus (ba­rokk és rokokó) stílusú épület az 1980-as évek elejére tönkre­ment, de olyannyira, hogy a Béke Szálló nevet viselő épületet egy A vásárhelyi Sas. Fotó: Tésik Attila időre be is zárták. Csak 1986-ban nyitották meg újra. Ekkor kapta vissza Csizmadia Sándorné tanácselnöktől a Feke­te Sas nevet. A bálterem renová­lásában és az átkeresztelésben je­lentős szerepet kaptak a helyi Városvédő és Szépítő Egyesület tagjai. A kilencvenes évek legele­jén az akkor már életveszélyessé vált nagyterem és az üzemeltető Csongrád Megyei Vendéglátóipa­ri Vállalat felszámolása miatt be­zárták. A Sas nehezen került a város tulajdonába. Az önkor­mányzat az évtized elején az ak­CSONGRÁD MEGYEI SZALLODASORSOK A csongrádi Magyar Király Szálló művelődési központként fogadja a látogatókat. Évekkel ez­előtt újították fel a dísztermét, a teljes épület re­konstrukcióját pedig céltámogatási pályázat se­gítségével szeretné megvalósítani az önkor­mányzat. A makói Korona Szálló felújításának első üte­me megvalósult és a földszinti része már műkö­dik. A szálló további rekonstrukcióját Phare-pá­lyázaton nyert támogatással végzik el. A beruhá­zás eredményeként oktatási és üzleti központtá válhat a szálló. A szentesi Petőfi Szálloda csillaga már évek óta leáldozóban van. Az épület felújítása még várat magára. Először ugyanis annak a pernek kell lezá­ródnia, mely a szállót visszavásárolni kívánó he­lyi önkormányzat és a jelenlegi tulajdonos, vagyis a Fővárosi Ingatlanközvetítő Rt. között zajlik. kori megyei műemlékvédelmi hivatallal tataroztatta az épüle­tet, ám a munka minőségével a város elégedetlen volt. A Fekete Sast 1997-ben és 1998-ban újította fel a város ön­kormányzata. A munka eredeti­leg állagmegóvásként indult, egy szélvihar ugyanis leszaggatta az épület tetejéről a bádogozás egy részét. A Fekete Sas 1998. január 25-én bállal nyitotta meg kapuit. De az épületben folyamatosan csak a söröző működött, a többi helyiséget alkalmanként, egy-egy rendezvény idejére nyitották meg a nagyközönség előtt. Most a pályázó határozott ide­ig veheti bérbe az épület egészét, ám az, hogy ez hány évet is je­lent, előre nem határozták meg. - A jelentkezőnek kell megjelöl­nie, hogy hány esztendőre kíván­ja bérbe venni a Fekete Sas egé­szét, beleértve ebbe az eddig kü­lön hasznosított sörözőt is - nyi­latkozta lapunknak Magyar Jó­zsef, a szállót kezelő Városellátó Kht. igazgatója. A Sas államosítás előtti törté­nelme során „elfogyasztott" már néhány üzemeltetőt, miközben a szállodai részt nem is mindig működtették. Az épület impo­záns méretű, hiszen pincéje 235, földszintje 1017, első emelete 270, a második 237 négyzetmé­teres. A 32 méter hosszú, 15 mé­ter széles és 11 méter magas díszterem 636 négyzetméteres, kialakítása miatt kifejezetten al­kalmas a bálozásra. Az eddig befutott két pályázat sorsáról a vásárhelyi közgyűlés dönt. KOROM ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents