Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-03 / 2. szám

4 •AKTUÁLIS" PÉNTEK, 2003. JANUÁR 3. Molnár-bemutatóra készülnek Korognai Károly rendezésében a Szegedi Nemzeti Színház művészei: a briliáns stílusú, világszerte népszerű szerző talán legkedvesebb színművét, Az üvegcipót próbálják. Épphogy elbontották az újévi gála színpadát, már folytatta is a prózai tagozat Az üvegcipő próbáit a nagyszínházban. A jövő pénteki premierig nem sok idő van már, különösen ha tudjuk, Molnár Ferenc virtuóz darabjai olajozott csapatmunkát igényelnek. - Az üvcgcipőben sok a kiváló szerep és az sem titok, hogy Molnár Ferencet nagyon szeretem. Ráadásul a Szegedi Nemzeti Színház csodálatos épülete kifejezetten alkalmas a Molnár-darabok játszására. A szegedi közönség is imádja őket, ez már az előző színműnél, az Úri divatnál bebizonyosodott sorolja Az üvegcipő műsorra tűzésének indokait a produkciót rendezőként jegyző főigazgató, Korognál Károly. A magyar színháztörténet több emlékezetes, nagy alakítást is számon tart a naivan romantikus cselédlány, Irma szerepében, de a legnagyobb híre kétségkívül Dómján Editnek volt, akit több évtized távlatából ma is gyakran emlegetnek. Az üvegcipőt leggyakrabban akkor szokták műsorra tűzni a teátrumok, ha van egy olyan színésznő a társulatban, aki alkalmas Irma szerepére. - Ritkán veszek elő kifejezetten egy színésznő kedvéért valamilyen darabot, ezúttal azonban az volt a határozott szándékom, hogy a pályája legelején járó, nagyon tehetséges Főző Dittával eljátszassam Irmát. Esetében egyelőre nem lehet színészi karrierről beszélni, talán ez a produkció majd ezt is meghozza számára. A társulatban négy-öt várományos is volt a férfi főszerepre, Sipos úrra, akit olyan legendás művészek alakítottak egykor, mint Benkő Gyula vagy Agárdy Gábor. Végül Kocsis Gyurira esett a választásom, aki inkább komikusabb, groteszkebb hangvételű szerepeket szokott játszani, ám úgy gondoltam, jót tenne a színészetének, ha most egy líraibb szerepben is bemutatkozna. Biztos vagyok benne, hogy jól döntöttem - mondja a direktor. A produkcióban sok népszerű szegedi művészt láthat majd a közönség, például Müller Júlia játssza Adélt, Fekete Gizi Roticsnét- mindketten megkapták már a legjobb vidéki színésznőnek járó Dómján Edit-díjat. Közreműködnek a Bartók Béla Művelődési Központban nemrégiben elindult színészképző stúdió hallgatói is, akik így a gyakorlatban tanulhatják a mesterséget. A szerző szándéka szerint kihagyhatatlanok az előadásból a muzsikát szolgáltató cigányzenészek, ezúttal egy hegedűs-klarinétos-nagybőgős trió gondoskodik majd a lakodalmi hangulatról. HOLLÓSI ZSOLT Halálát lelte az idős portás MUNKATÁRSUNKTÓL Életét vesztette egy 86 éves portás az év első napján Szegeden. Az idős férfi munkahelyén, az egyik felsőoktatási intézményben valószínűleg elcsúszott a lépcsőn, majd az esés következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A rendőrség a haláleset körülményeit államigazgatási eljárás keretében vizsgálja, ugyanis idegenkezűségre utaló nyomot nem találtak. Molnár-darab lesz az év első bemutatója a nagyszínházban Próbálják Az üvegcipőt Pillanatkép a tegnapi próbáról. Fotó: Karnak Csaba Hóhiány miatt nem maradt el a téli szünet Hétfőn újra az iskolapadba ülnek az általános és a középiskolás diákok. A téli szünet két hete alatt volt idejük pihenni, szórakozni, csak egy valami hiányzott: a hó. A téli szünet utolsó napjait élvezik az általános és középiskolás tanulók. Reggelente nem kellett korán kelniük, hogy fél nyolcra már az iskolapadban üljenek. Szinte az összes megszólaltatott gyerekeknek azonban egy valami hiányzott szünetben, a hó. - Mert milyen téli szünet az olyan, amelyikben nem lehet hógolyózni vagy szánkózni! mondta mérgesen Kovács Dániel. A 8 éves fiúcska a korábbi években a barátaival ródlizott a városban. Hegy hiányában a Móra múzeum följáróján csúsztak le. Most azonban ez a vidám téli szórakozás elmaradt. Dani helyette kosarazni járt osztálytársaival. Aki téli sportot szeretne űzni Szegeden, annak nem marad más hátra, mint a műjégpálya. Gémes Máté hetente kétszer is felkereste a pályát. A Zrínyi iskola ötödikese már hat éve rúgja a bőrt a Tisza Volán focisulijában. A szünet nagy része így mi mással is telhetett, mint a focival. Mellette sokat számítógépezett unokatestvérével. Máté 8 éves húga, Viktória a szilvesztert élvezte a legjobban. Éjfélkor koccintottunk kölyökpezsgővel és hajnali fél kettőig fönnmaradhattunk - mesélte büszkén. Takács Dávid és Anett a szünetben egy, a határhoz közeli jugoszláv tóhoz is ellátogattak. Itt végre a szabadban csúszkálhattak a jégen. Anett az idén lesz elsőáldozó, így a szünetben is minden vasárnap templomba ment. A 9 éves kislány szenteste egy üvegfestő készletet, könyveket, plüssállatot és egy hatalmas párnát talált a karácsonyfa alatt. A két hét nem mindenkinek jelentett felhőtlen szórakozást. Kiss Gergőnek a matekkal gyűlt meg a baja, így naponta két órája számtanpéldák megoldásával telt. - Apukám három-négy feladatot leírt, amit meg kellett oldanom. Eleinte nehezen ment, aztán csak belejöttem! - mondta a hatodikos fiú. Azért Gergő sem maradt játék nélkül. Tesójával kipróbálták az összes ajándékot. A fiúknak a legjobban az elektromos autópálya tetszett. A nagyok egy kicsit másképp „szüneteltek", mint a kicsik. A gimnazista Molnár György is kijárt néha a műjégpályára, de a legtöbb időt barátnője társaságában töltötte. Kettesben hat napra elutaztak Szlovákiába. - Havat és síelésre való hegyeket csak külföldön találni - tudtuk meg tőle. Azért egy kis üröm is vegyült az örömbe, mivel az utolsó napon barátnője, Kinga eltörte a karját. Ráadásul nem a sípályán, hanem a szállóban leesett a lépcsőn. KORMOS TAMÁS Hó és természetes jég hiányában egyetlen helyen lehetett téli sportot űzni, a műjégpályán. Fotó: Gyenes Kálmán Fagy pusztít a szántóföldeken Még nem lehet felmérni, milyen károkat okozott a mezőgazdaságban az elmúlt jó néhány nap szeszélyes időjárása. A legnagyobb gondot például a Makó térségi földeken a hőmérséklet drasztikus ingadozása jelenti. A közeli napokban előfordult, hogy a hőmérő higanyszála nappal plusz, este pedig mínusz tíz fok körüli értéket mutatott. Ennek következtében a talaj felső, két-három centis rétege hol megfagyott, hol kiengedett és ez az állandó mozgás megrongálta a gyökereket. Ráadásul hó sincs a földeken, ami alatt megbújva, védelmet találnának a növények a viszontagságok elöl. Az eső viszont gyakran esik, ellensúlyozva az egész évi szárazságot. A gazdák tehetetlenek, de az enyhe heteket követű hirtelen hidegre a növények sem tudtak felkészülni. A következmény szemmel látható: Nagy György József, a makói önkormányzat mezőgazdasági bizottságának elnöke saját földjein is szomorúan állapította meg, hogy a repcetáblákat máris súlyos kár érte, de a már növekedésnek indult búzának, árpának sem tett jót a hektikus időjárás. Nagy György József szerint az időjárás különösen mostohán bánik a Makó környéki gazdákkal, hiszen az elmúlt néhány esztendőben hol a belvíz, hol az aszály, hol a fagy tizedelte meg vagy pusztította el szinte teljesen a termést. Mint Márton Károly makói falugazdásztól megtudtuk, a mostani károkat egyelőre nem lehet felbecsülni, mert nagyon sok múlik a további hetek, hónapok időjárásán és azon is, mit tud pótolni a természet a maga erejéből. A húszcentisre nőtt, szépen kizöldült búza szövetei például tönkrementek, a hajtások sokfelé elfehéredtek, ám szerencsés esetben nőhetnek újak. Az őszi árpáról sem lehet tudni, hogy a fagy csak lassította a leendő termés fejlődését, vagy végleges pusztítást vitt véghez. A gazdálkodók és a szakemberek egyetértenek abban, hogy a helyzet egyelőre nem tragikus, de nagyon könnyen azzá válhat. Ha folytatódik a gyakori, szélsőséges hőmérséklet-ingadozás és elmarad a hó, komoly terméskiesésre lehet számítani idén. Ennek jó példája lehet a Makó térségében sokhelyütt termesztett gyökér, melynek akár ötven-hetven százaléka is tönkremehet a földben. SZABÓ IMRE Régi zongoristák A Régi Zongoristák Klubja ma este hét órakor tartja újabb rendezvényét Szegeden, a Forrás Szálló éttermében. Fellépnek a klub tagjai: Arany János, Csanádi Lajos, Mózes János, Polgár Gyula, Veress László, Várnai Szilárd. Két pályázat biztos Vásárhelyen Bérbe adnák a Fekete Sas Szállót Gyakorlatilag rendezvényházként működik a Fekete Sas Szálló, csupán sörözője várja folyamatosan a vendégeket az épület felújítása, azaz 1997-1998 óta. Az eddig az év nagyobb részében kihasználatlanul álló, patinás Fekete Sast tulajdonosa, a vásárhelyi önkormányzat bérbe adná. Ketten pályáznak a vásárhelyi Fekete Sas Szálló, az önkormányzat tulajdonában, de a Városellátó Kht. kezelésében lévő épületének működtetésére. A patinás, városképet meghatározó szálló olyannyira a vásárhelyiek szívéhez nőtt, hogy a kilencvenes évek közepétől valóságos népi mozgalom indult a felújítására, melyet az önkormányzat 1997-ben elkezdett. A Sas 1998. január 25-én ismét megnyithatta kapuit. Sokan emlékeznek rá: az 1905-ben megnyílt, Pártos Gyula által tervezett eklektikus (barokk és rokokó) stílusú épület az 1980-as évek elejére tönkrement, de olyannyira, hogy a Béke Szálló nevet viselő épületet egy A vásárhelyi Sas. Fotó: Tésik Attila időre be is zárták. Csak 1986-ban nyitották meg újra. Ekkor kapta vissza Csizmadia Sándorné tanácselnöktől a Fekete Sas nevet. A bálterem renoválásában és az átkeresztelésben jelentős szerepet kaptak a helyi Városvédő és Szépítő Egyesület tagjai. A kilencvenes évek legelején az akkor már életveszélyessé vált nagyterem és az üzemeltető Csongrád Megyei Vendéglátóipari Vállalat felszámolása miatt bezárták. A Sas nehezen került a város tulajdonába. Az önkormányzat az évtized elején az akCSONGRÁD MEGYEI SZALLODASORSOK A csongrádi Magyar Király Szálló művelődési központként fogadja a látogatókat. Évekkel ezelőtt újították fel a dísztermét, a teljes épület rekonstrukcióját pedig céltámogatási pályázat segítségével szeretné megvalósítani az önkormányzat. A makói Korona Szálló felújításának első üteme megvalósult és a földszinti része már működik. A szálló további rekonstrukcióját Phare-pályázaton nyert támogatással végzik el. A beruházás eredményeként oktatási és üzleti központtá válhat a szálló. A szentesi Petőfi Szálloda csillaga már évek óta leáldozóban van. Az épület felújítása még várat magára. Először ugyanis annak a pernek kell lezáródnia, mely a szállót visszavásárolni kívánó helyi önkormányzat és a jelenlegi tulajdonos, vagyis a Fővárosi Ingatlanközvetítő Rt. között zajlik. kori megyei műemlékvédelmi hivatallal tataroztatta az épületet, ám a munka minőségével a város elégedetlen volt. A Fekete Sast 1997-ben és 1998-ban újította fel a város önkormányzata. A munka eredetileg állagmegóvásként indult, egy szélvihar ugyanis leszaggatta az épület tetejéről a bádogozás egy részét. A Fekete Sas 1998. január 25-én bállal nyitotta meg kapuit. De az épületben folyamatosan csak a söröző működött, a többi helyiséget alkalmanként, egy-egy rendezvény idejére nyitották meg a nagyközönség előtt. Most a pályázó határozott ideig veheti bérbe az épület egészét, ám az, hogy ez hány évet is jelent, előre nem határozták meg. - A jelentkezőnek kell megjelölnie, hogy hány esztendőre kívánja bérbe venni a Fekete Sas egészét, beleértve ebbe az eddig külön hasznosított sörözőt is - nyilatkozta lapunknak Magyar József, a szállót kezelő Városellátó Kht. igazgatója. A Sas államosítás előtti történelme során „elfogyasztott" már néhány üzemeltetőt, miközben a szállodai részt nem is mindig működtették. Az épület impozáns méretű, hiszen pincéje 235, földszintje 1017, első emelete 270, a második 237 négyzetméteres. A 32 méter hosszú, 15 méter széles és 11 méter magas díszterem 636 négyzetméteres, kialakítása miatt kifejezetten alkalmas a bálozásra. Az eddig befutott két pályázat sorsáról a vásárhelyi közgyűlés dönt. KOROM ANDRÁS