Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-15 / 12. szám

t SZERDA, 2003. JANUAR 15. •MEGYEI TŰKOR" Ami jön, az megy is Több bevétel marad az önkormányzatoknál Bár mostantól a gépjárműadó teljes egészében az önkormányzatoknál marad, a személyi jövedelemadóból is nagyobb arányban részesülnek és nőnek az illetékbevételek, de a közalkalmazotti béremelés szinte mindenhol felemészti a többletforrást. Idén hiába marad több pénz a helyi önkormányzatok kasszájában, mégsem nő a települések mozgástere. Annak ellenére, hogy mostantól a gépjárműadó teljes összege az önkormányzatok rendelkezésére áll, a személyi jövedelemadóból is többet kapnak a települések, az illetékbevételek is emelkednek, akadnak olyan városok a megyében, amelyek rosszabb pénzügyi helyzetben vannak, mint tavaly. A pluszpénzt ugyanis elviszik a megnövekedett kiadások, azok közt is első helyen a közalkalmazottak magasabb fizetése. - Bizonyára érzékelni fogjuk a változást, hogy több pénzünk marad - mondta el Balogh Jánosné, az ezerháromszáz fős lélekszámú Mártély polgármestere. - Ugyanakkor a ránk háruló bérterhek miatt ezt az összeget máris van hová tenni. A legnagyobb baj az, hogy nincs tartalékunk. Tízmilliós költségvetési hiánnyal küzdünk és pályázni sem nagyon tudunk, hiszen nincs meg a beruházásokhoz szükséges önerőnk. - Nemigen fogjuk észrevenni a változást - mondta el Vass Imre, a háromezer-háromszázas lélekszámú Földeák polgármestere. - A közalkalmazotti illetmények növekedése nálunk is elviszi ezt a pénzt. Földeáknak egyébként negyvenötmilliós költségvetési tartozása is van, de szerencsére azért maradt még tartalékunk. - Gépjárműadóból eddig öt és fél millió forint folyt be, idén tizenkétmilliót tervezünk - tájékoztatott Gyömbér László, a négyezer-ötszáz fős Szatymaz polgármestere. - A jövedelemadó-bevételeink is várhatóan tizenkétmillióval magasabbak lesznek, mint tavaly, viszont a közalkalmazotti béremelés egy részét nekünk kell kigazdálkodni, úgyhogy erre kell a pénz. Szatymaznak egyébként nincs költségvetési hiánya, de tartalékkal sem rendelkezünk. - A mi településünk életében valószínűleg nem mértékadó ez a pluszbevétel - mondta el Nagy Sándor, a hétezer-ötszáz lakosú Kistelek polgármestere. - A személyi jövedelemadó nagy része az önkormányzati alkalmazottaktól származik, sokan pedig az agráriumban dolgoznak, ahol csak időszakos munka van. így aztán egyelőre nem tudjuk megítélni, mennyi változást jelent ez számunkra. - Nem jutunk nagyobb mozgástérhez a pluszbevételek által - tudatta Szirbik Imre, a harmincháromezres lélekszámú Szentes első embere. - Mintegy háromszázötvenmillió forinttal több marad ugyan a kasszánkban, de a megemelt közalkalmazotti illetmények mintegy hétszázmillióba kerülnek, így ezek fedezéséhez még állami kiegészítést is igényelnünk kell. SZÖGI ANDREA Keresd a nőt! - a politikában is Farkas Jánosné Magyarcsanád első polgára. Fotó: Karnok Csaba Harmincöt női képviselő dolgozik az új Országgyűlésben. Eszerint a képviselőknek mindössze kilenc százaléka nő. Az arány a helyi politikában sem jobb. Hárommal több nő jutott be a parlamentbe, mint 1998-ban. A 2002-2006 közötti ciklusban tevékenykedő országos politikusok közül összesen 35-en tartoznak a „másik nemhez". A legtöbb képviselőnő az MSZP padsoraiban ül: a 178-ból 23, ami azt jelenti, hogy a frakció 13 százaléka nő. A 20 tagú SZDSZ-nek 2 női képviselője dolgozik, ami arányát tekintve 10 százalék. A 188 fideszes, illetve MDF-es képviselő között csupán 10 nő található, azaz a nők aránya alig több mint 5 százalék. A helyi politikában más arányokat találunk. Például a polgármesterek közül a makói és a környező települések alkotta 17 fős közösséghez összesen 3 nő tartozik: Kiszomboron Szegvári Ernőné, Magyarcsanádon Farkas Jánosné, Maroslelén Szónyi Erzsébet a település első embere. Azaz e térségben a polgármesterek 17 százaléka nő. Az önkormányzati képviselő-testületek összetételére pillantva látható: Csanádalbertin egyetlen női képviselő sem jelentkezett e tisztségre, míg Nagyéren a tíz jelölt közül a két nő kapta a legkevesebb szavazatot, ezért nem került be a gyengébbik nem képviselője az ötfős testületbe. Egy-egy nő dolgozik Klárafalva, Maroslele, Óföldeák helyi politikusai között; ketten képviselik nemüket az ambrózfalvi, a kiszombori testületben; hárman dolgoznak Apátfalván, Csanádpalotán, Ferencszálláson, Földeákon, Királyhegyesen, Magyarcsanádon, Nagylakon és Pitvaroson. E vidéken a képviselők nemek közötti aránya alapján Ferencszállás, Királyhegyes és Nagylak testületének összetétele tekinthető a legkiegyensúlyozottabbnak, mert a helyi ügyek intézőinek 42 százaléka nő. Makón a 23 fős képviselő-testületben 6 nő dolgozik, ami 26 százalékos arányt jelent. Összességében ugyanez a végeredmény a térség 17 településén: a 149 helyi képviselő közül 39 tartozik a másik nemhez. Az itteni adatok alapján elmondható: míg az országos ügyek intézői közül nagyjából mmderwtizedik, addig a helyi politikusok közül minden negyedik: lány vagy asszony. De ez sem tükrözi a nők társadalmon belüli arányát. Ú. I. Csongrádban több mint kétezren választották az egyszerűsített adózást Evások igazolványcseréje Lehet újra sorszámot tépni és várakozni az okmányirodán. Fotó: Miskolczi Róbert Annak, aki az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát választotta, újra sorba kell állnia az okmányirodán. Az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságától kapott tájékoztatás szerint a megyében január l-jétől 2 ezer 353-an választották az evát. Nekik egyszerűbb lesz az elkövetkezőkben, az induláshoz azonban még néhány adminisztrációs akadályon sikerrel kell átlendülniük. Csurgó Edittől, az adóhatóság megyei igazgatóhelyettesétől megtudtuk: az evásoknak vállalkozói igazolványt kell cserélniük, ugyanis az áfakód 9. karaktere 1-ről vagy 2-ről egységesen 3-ra változik. Ezt a módosulást az állami adóhatóság hivatalból átvezeti a saját nyilvántartásában. Az adószám változása miatt azonban a vállalkozói igazolvány cseréje nem kerülhető el, de szerencsére mentes az illeték alól (az 1990. évi XCIII. törvény vonatkozó paragrafusa alapján). Az adószámnak az adóhatóság általi elektronikus úton való továbbítása és az okmányiroda ezt követő okmánycseréje ugyanis nem minősül kérelemre történő adatváltoztatásnak, így az ezzel járó új vállalkozó igazolvány kiállítása sem jár illetékfizetési kötelezettséggel. Az okmányirodákon tehát az elkövetkező hetekben megint tumultusra lehet számítani. Kaprinainé Rádi Gizella, a szegedi önkormányzat okmányirodájának vezetője azt mondta el, az APEH-től érkező határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül kell bejelenteni a változást. Ez úgy történik, hogy az evás az okmányirodában kitölti az adatváltozás című törzslapot, bemutatja az adóhatóság visszaigazoló lapját fénymásolatban, valamint leadja régi vállalkozói igazolványát. Amennyiben nincs nagy tülekedés, s az ügyfél is ráér, egy sorban állással megszerezhető az új vállalkozói igazolvány. Ha nincs mód várakozásra, akkor az okmányiroda telefonon értesíti az evázót, mikor jöhet az elkészült igazolványáért. Az okmányiroda vezetője arról is tájékoztatott, tegnap már 15-en jelentkeztek cserére. Közülük azonban csak azok tudták elintézni ügyüket, akiknek az adatait már feldolgozta az APEH. Az okmányiroda nyitva tartása nem változott: hétfőn és kedden 8-15, szerdán 12-17, pénteken 8-12 óra között lehet ügyeket intézni. Csütörtökön szünnapot tartanak. Friss információ az evások számára, hogy nem elegendő számukra a lakossági folyószámla, hanem előírják a belföldi pénzforgalmi bankszámla megnyitását is. Az úgynevezett vállalkozói folyószámlát legkésőbb az első adóelőleg fizetési időpontjáig, 2003. április 12-éig kell megnyitni. Az eva, amely a személyi jövedelemadót, a társasági adót, az áfát és a cégautó adóját váltja ki, a bruttó bevétel 15 százalékát jelenti. Sokan a nyugalom adójának nevezik, hiszen az adóhatóság a 15 százalék megfizetése után „békén hagyja" a vállalkozót. Amennyiben azonban a vállalkozás átlépi az evatörvény kritériumait, automatikusan kiesik a körből, akár év közben is. Ezután négy évig nem térhet vissza ebbe az újonnan bevezetett adózási rendszerbe (amelybe máskülönben minden év december 20-áig ismételten be kell jelentkezniük az érintetteknek). FEKETE KLÁRA A hosszan tartó télből profitál a gyártó A Medikémiának is sok a hó Nem örül a magas hónak és a szibériai mínuszoknak a téli autóápolási cikkekből profitáló szegedi Medikémia Rt. sem. A 2001 -es tél hosszabb volt, emiatt nagyobb forgalmat könyvelhetett el a Medikémia Rt. - tudta meg lapunk Pálmai Antal elnök-vezérigazgatótól. Egy hoszszan tartó hidegebb évszakban ugyanis több autóápolási terméket vásárol meg a hazai autós, mint amikor csak a jégoldókra van szükség. A napokban leesett hatalmas mennyiségű hónak tehát a Medikémiánál - várakozásainkkal szemben - korántsem örülnek annyira. Ilyenkor ugyanis mondta a vezető - a legtöbb autót el sem indítják, ott hagyják a hó alatt egészen addig, amíg egy jelentős enyhülés be nem következik. Nemcsak a tapasztalatok, a számok is erről tanúskodnak, az elmondottakat támasztják alá. A forgalom ugyanis fokozatosan lódult meg 2002 szeptemberét követően és az utolsó negyedévet jól zárta az rt., az eladások növekedése elérte a 15 százalékot. Az autósok ugyanis nem számítottak arra a szokatlanul enyhe időre, ami tavaly október végén, november elején bekövetkezett, az első ősziesebb hetek nem ezt jósolták. A Medikémia számon tart olyan teleket is, amikor a kifejezetten meleg időjárás miatt nagyon alacsony forgalmat bonyolítottak le téli autóápolási cikkekből, különös a jégoldókból. ek. Tipikus téli kép: jégteleníteni kell a fagyott szélvédőt. Fotó: Gyenes Kálmán Szalonnázó cinegék A vastag hó és a hideg próbára teszi az állatokat is. A madarak nehezebben jutnak táplálékhoz. Szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy nem kell feltétlenül megfelelően kialakított etető ahhoz, hogy eleséget szórjunk ki a madaraknak. Ha néhány szabályt betartunk, a madarak egészen közel merészkednek és megfigyelhetjük, hogyan táplálkoznak. A legfontosabb szabály, hogy a madaraknak kenyeret ne adjunk. A megsavanyodott tészta hasmenést okoz az állatoknál - figyelmeztet Kasza Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának alelnöke. A széncinegék vagy a kékcinegék csemegéje a sótlan szalonna vagy háj, amely ebben a hidegben is segít fönntartani a madarak magas testhőmérsékletét. Epületeken, az alacsonyabb szinteken az ablakba lógatott, vagy fák ágaira fölkötött bőrkét a madarak szívesen csipegetik. A madártani egyesület alelnöke elmondta, hogy az olajos magvakat, főleg a napraforgót, esetleg a tökmagot ilyenkor olyan helyre kell kiszórni, ahol nem lepheti be a hó. A magevők, a verebek és a pintyek a búzaocsút is nagyon kedvelik. Főtt ételmaradékot is kitehetünk a madaraknak, a levesből maradt sárgarépát, zellert, krumplit szívesen fogyasztják a rigók vagy a vörösbegyek. M. B. I.