Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-14 / 11. szám
SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN Februártól bizonyosan emelkedik a kenyér ára. Fotó: Miskolczi Róbert lét az élelmiszerre fordított költségek jelentették, addig ma a szolgáltatásokra költjük a legtöbb pénzt. A következő években ez utóbbi összeg arányának további növekedésére számíthatunk. A háztartási villamos energia idén februártól 7,7 százalékkal, a gáz pedig májustól 12 százalékkal kerül többe, az év második felére magával húzva szinte mindennek az árát. Februártól költségesebb lesz a munkahelyi, iskolai, óvodai étkezés is, átlagosan 5,5-6 százalékkal, s ugyanenynyivel drágulnak a postai szolgáltatások is. Az inflációt jóval meghaladó mértékben, akár 10-17 százalékkal nő a szórakozás ára, legyen szó színházról, moziról vagy kábeltévé-előfizetésről. Szinte az egyetlen termékcsoport, ahol nem várható drágulás, a tartós fogyasztási és a szórakoztatóelektronikai cikkek köre. Neuralgikus pont viszont a gyógyszerek ára, az idén átlagosan 3,2-3,5 százalékkal több pénzt hagynak ott a betegek a patikákban. a tömegközlekedés ára Többet kell fizetnünk a közlekedésért is. A vasúti személyszállítás díjai átlagosan 7 százalékkal nőnek, az intercity pótjegy ára ennél nagyobb mértékben, 400 forintról 440-re emelkedik. Aki a vonatozás helyett inkább az autó mellet dönt, az sem ússza meg olcsóbban: a fenntartási költségek, a biztosítás, az üzemanyag és az autópályadíjak egyaránt többe kerülnek, mint tavaly. A kötelező biztosítás átlagosan 5 százalékkal növekvő díjait már 2002 októberében közzétették a társaságok, míg a benzin és a gázolaj drágulásának híre egészen friss. Januártól a motorbenzin literenként 3 forinttal, a gázolaj 2 forinttal emelkedett, s a jelenlegi 233-234 forintos listaár ugyan alatta marad a tavaly nyár végi 250 forintos csúcsárnak, ez azonban A FOGYASZTÓI KOSÁR ÖSSZETEVŐINEK VAIT0ZASA 28.0 12,3 4,4 14,1 ft,4 10.3 1,4 24,4 9,1 8.3 17,3 21.« 7,1 1,0 f-rnrmm !!»Mj:>!Mj!-| 1 r t 1 100% | élelmiszerek | szeszes ital, dohányáru H háztartási energia | egyéb cikkek, üzemanyagok I szolgáltatás B tartós fogyasztási cikkek H ruházati cikk Forrás: KSH AZ INFLÁCIÓNÁL NAGYOBB MÉRTÉKŰ DRÁGULÁSRA SZÁMÍTHATUNK AZ IDÉN Az áremelési hullám még ezután tetőzik •••••••• SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. JANUÁR 14. WWW.DELMAGYAR.HU a legújabb emelés után senkit sem vigasztal. A halasztások miatt a 2002-es évre szóló autópálya-matricák 2003. január 10-e helyett a hónap végéig érvényesek, újat a kormány döntése nyomán emelt már áron vehetünk, új feltételekkel. A szolgáltatás most sem olcsó, jelenleg egy Szeged-Budapest oda-vissza út az M5-ös sztrádán közel 5 és fél ezer forintba kerül. Országszerte átlagosan 10 százalékkal nőnek a tömegközlekedés díjai is. A Tisza Volán Rt. tájékoztatása szerint Szegeden 7,4 százalékkal, Vásárhelyen 5,8, míg Szentesen, Makón és Csongrádon 6 százalékkal drágulnak a tarifák. A Volán és a Szegedi Közlekedési Társaság megállapodása szerint így egy éves kombinált bérlet 37 ezer 200 forintba, egy minden járművön használható havibérlet pedig 3386 forintba kerül. Á buszjegyért a megyében Szegeden kell a legtöbbet, 96 forintot fizetni elővételben. drágább lett az ügyintézés Az adótörvényekkel együtt az országgyűlés elfogadta az illetékszabályok módosítását is. Drágul az örökösödési és az ajándékozási illeték, valamint a gépjárműszerzés illetéke, s többe kerülnek az államigazgatási eljárások is. Például a válóperi illeték 7 ezer forintról 10 ezerre nő, a csődeljárás illetékéért 20 ezer helyett 30 ezer forintot kell leróni, s ehhez hasonló mértékben drágul a felszámolás illetéke is. A cégbejegyzési eljárásért 5 ezer forinttal kell többet fizetni, de 25-30 százalékkal drágul például egy lakásvásárlási ügy iratainak beszerzése, az útlevél, a jogosítvány vagy az anyakönyvi kivonat pótlása, s az adó- és értékbizonyítványok beszerzési illetéke is. 0. k. k. PÉNZ BESZÉL NAPI MELLÉKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA Az előttünk álló esztendőben az inflációnál várhatóan nagyobb mértékű általános drágulásra kell számítanunk. A közlekedésért és a hivatali ügyintézésekért már januártól többet fizetünk, a következő hónaptól pedig drágább lesz a kenyér, a tej, a hús és a villamos áram, s a gyógyszerek ára is növekszik. Tavaly 5,7 százalékos volt az infláció, az előrejelzések szerint idén „csak" 4,5 százalékkal romlik a pénzünk. Az elképzelés mind a jegybank, mind a Pénzügyminisztérium szakemberei szerint tartható, ám ez valószínűleg nem vigasztal majd bennünket, mivel az áremelések ennél nagyobb mértékben növelik a kiadásainkat. Mindent összevetve januárban úgy 18-20 százalékkal emelkednek a költségeink. az élelmiszer érzékeny pont Az energiaárak emelkedése, valamint az infláció és a bérek mérsékeltebb ütemű növekedése a tej-, a hús- és a sütőipart is áremelésre kényszeríti. A tej és a tejtermékek átlagosan 5 százalékkal, a húsfélék pedig 8-10 százalékkal drágulhatnak. A sütőipari termékekről már most biztosan állítható, hogy februártól 10 százalékkal kerülnek többe. E halasztott áremelés nem várhat tovább, az ágazat jövedelmezősége ugyanis évek óta alacsony, s a verseny helyett sokkal inkább kíméletlen küzdelem folyik a talpon maradásért. Jelenlegi információink szerint az áremelés után egy kilogramm fehér kenyér beszerzési ára 120-125 forint lehet, a zsemle 12-13 forint, s erre rakódik még a kiskereskedelmi árrés. TÖBB PÉNZÉRT SZÓRAKOZHATUNK A diagramon látható, hogy míg tíz esztendeje a családok kiadásainak legnagyobb tétePARTNER A SZAKTÁRCA ÉS AZ ÉRDEKKEPVISELET Az élethez igazítják a jogszabályokat Együttműködési megállapodást írt alá a Kisosz a munkaügyi minisztériummal. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) abban állapodott meg a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériummal, hogy közös célok érdekében a jövőben egymást segítik, rendszeresen konzultálnak. Az együttműködés abból a helyzetfelismerésből indul ki, hogy Magyarországon a multinacionális vállalatok fokozatosan csökkentik a létszámot, a középvállalkozások igyekeznek azt szinten tartani, s lassan a kisvállalkozások válnak a legnagyobb foglalkoztatóvá. A Kisosz képes lenne azt vállalni - tájékoztatott Antalfp' Gábor elnök és Martonosi István társelnök, a Kisosz Csongrád megyei titkára -, hogy még több embert alkalmaznának a kicsik, amennyiben az élőmunka költsége, a különböző járulékok csökkennének. Ma Magyarországon olykor 1 millió forintot is ad az állam egy munkahely megteremtésére vissza nem térítendő támogatásként - ugyanerre a kisvállalkozások kevesebb pénzért is képesek. A Kisosz partnerként be tudna kapcsolódni a Kiss Péter munkaügyi miniszter nevével fémjelzett „élethosszig való tanulás" filozófiájába is. Az érdekképviselet közreműködhetne a jogalkotásban, a testhezálló szabályozásokban, s helyzetelemzéseket adhatna a minisztérium számára. Javaslatként máris felvetették: olyan ágazati kollektív szerződésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a Munka törvénykönyvétől való eltéréseket. Például nehéz egy pincért a jelenlegi jogszabályok szerint alkalmazni, amikor az a gyakorlat, hogy az illető egy teljes nap ledolgozása után egy szabadnapot kap. Mindenki jól jár, ha felesleges adminisztráció nélkül, de a való élethez alkalmazkodva születnek meg jogszabályok. f. k. Idén tovább növekszik a világhálón vásárlók száma Az on-line áruházak várakozásai alapján 2003-ban a tavalyi 6 százalékról 10 százalékra emelkedik a weben vásárlók aránya az internetfelhasználók körében - derül ki a Westel Mobil Távközlési Rt., a Sun Microsystems Magyarország és a GKI Gazdaságkutató Rt. közös felméréséből. munkatársunktól Az elemzés szerint ez a ráta rövid távon, 1-3 év alatt elérheti a 16 százalékot, míg" középtávon, 3-5 éven belül a 27 százalékot is megközelítheti. A legoptimistábbak a leglátogatottabb e-boltok, amelyek azt remélik, hogy 3-5 éven belül minden harmadik internetező vásárolni is fog a világhálón. Ezzel párhuzamosan az on-line áruházak saját árbevételük növekedésére számítanak. A felmérés alapján a fizetés főként továbbra is a postai utánvétel útján történik majd, ám az áruházak többsége 1-3 éves időtávon belül a hitelkártyás és a mobilegyenleg terhére történő fizetés arányának jelentős mértékű növekedésében, is bízik. Rövid és középtávon tehát azon fizetési módozatok jelentős aránynövekedése várható, amelyekkel szemben ma még óvatosak a felhasználók, még nem tartják kellőképpen biztonságosnaktartalmazza az elemzés. A mobilegyenleg terhére történő fizetést az on-line áruházak egyelőre túl drágának tartják, illetve nagy értékű tranzakciók lebonyolítására nem is alkalmas. A felmérés kimutatta: bár az áruházaknak a biztonságot és a technológiát illetően fenntartásaik vannak a mobilegyenleg terhére történő fizetéssel kapcsolatban, 56 százalékuk szerint a vevők használnák ezt a lehetőséget, ha lenne rá módjuk.