Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-14 / 11. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN KEDDEN Februártól bizonyosan emelkedik a kenyér ára. Fotó: Miskolczi Róbert lét az élelmiszerre fordított költségek jelentették, addig ma a szolgáltatásokra költjük a legtöbb pénzt. A következő években ez utóbbi összeg ará­nyának további növekedésére számíthatunk. A háztartási villamos ener­gia idén februártól 7,7 szá­zalékkal, a gáz pedig májustól 12 százalékkal kerül többe, az év második felére magával húzva szinte mindennek az árát. Februártól költségesebb lesz a munkahelyi, iskolai, óvodai étkezés is, átlagosan 5,5-6 százalékkal, s ugyaneny­nyivel drágulnak a postai szol­gáltatások is. Az inflációt jóval meghaladó mértékben, akár 10-17 száza­lékkal nő a szórakozás ára, legyen szó színházról, moziról vagy kábeltévé-előfizetésről. Szinte az egyetlen termék­csoport, ahol nem várható drágulás, a tartós fogyasztási és a szórakoztatóelektroni­kai cikkek köre. Neuralgikus pont viszont a gyógyszerek ára, az idén átlagosan 3,2-3,5 százalékkal több pénzt hagy­nak ott a betegek a patikák­ban. a tömegközlekedés ára Többet kell fizetnünk a köz­lekedésért is. A vasúti sze­mélyszállítás díjai átlagosan 7 százalékkal nőnek, az intercity pótjegy ára ennél nagyobb mértékben, 400 forintról 440-re emelkedik. Aki a vo­natozás helyett inkább az autó mellet dönt, az sem ússza meg olcsóbban: a fenntartási költ­ségek, a biztosítás, az üzem­anyag és az autópályadíjak egyaránt többe kerülnek, mint tavaly. A kötelező biztosítás átlagosan 5 százalékkal nö­vekvő díjait már 2002 októ­berében közzétették a társa­ságok, míg a benzin és a gáz­olaj drágulásának híre egé­szen friss. Januártól a motor­benzin literenként 3 forinttal, a gázolaj 2 forinttal emelke­dett, s a jelenlegi 233-234 fo­rintos listaár ugyan alatta ma­rad a tavaly nyár végi 250 fo­rintos csúcsárnak, ez azonban A FOGYASZTÓI KOSÁR ÖSSZETEVŐINEK VAIT0ZASA 28.0 12,3 4,4 14,1 ft,4 10.3 1,4 24,4 9,1 8.3 17,3 21.« 7,1 1,0 f-rnrmm !!»Mj:>!Mj!-| 1 r t 1 100% | élelmiszerek | szeszes ital, dohányáru H háztartási energia | egyéb cikkek, üzemanyagok I szolgáltatás B tartós fogyasztási cikkek H ruházati cikk Forrás: KSH AZ INFLÁCIÓNÁL NAGYOBB MÉRTÉKŰ DRÁGULÁSRA SZÁMÍTHATUNK AZ IDÉN Az áremelési hullám még ezután tetőzik •••••••• SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS • 2003. JANUÁR 14. WWW.DELMAGYAR.HU a legújabb emelés után senkit sem vigasztal. A halasztások miatt a 2002-es évre szóló au­tópálya-matricák 2003. január 10-e helyett a hónap végéig érvényesek, újat a kormány döntése nyomán emelt már áron vehetünk, új feltételek­kel. A szolgáltatás most sem olcsó, jelenleg egy Szeged-Bu­dapest oda-vissza út az M5-ös sztrádán közel 5 és fél ezer forintba kerül. Országszerte átlagosan 10 százalékkal nőnek a tömeg­közlekedés díjai is. A Tisza Vo­lán Rt. tájékoztatása szerint Szegeden 7,4 százalékkal, Vá­sárhelyen 5,8, míg Szentesen, Makón és Csongrádon 6 szá­zalékkal drágulnak a tarifák. A Volán és a Szegedi Közlekedési Társaság megállapodása sze­rint így egy éves kombinált bérlet 37 ezer 200 forintba, egy minden járművön használha­tó havibérlet pedig 3386 fo­rintba kerül. Á buszjegyért a megyében Szegeden kell a leg­többet, 96 forintot fizetni ­elővételben. drágább lett az ügyintézés Az adótörvényekkel együtt az országgyűlés elfogadta az illetékszabályok módosítását is. Drágul az örökösödési és az ajándékozási illeték, valamint a gépjárműszerzés illetéke, s többe kerülnek az államigaz­gatási eljárások is. Például a válóperi illeték 7 ezer forintról 10 ezerre nő, a csődeljárás il­letékéért 20 ezer helyett 30 ezer forintot kell leróni, s eh­hez hasonló mértékben drá­gul a felszámolás illetéke is. A cégbejegyzési eljárásért 5 ezer forinttal kell többet fizetni, de 25-30 százalékkal drágul pél­dául egy lakásvásárlási ügy iratainak beszerzése, az útle­vél, a jogosítvány vagy az anyakönyvi kivonat pótlása, s az adó- és értékbizonyítvá­nyok beszerzési illetéke is. 0. k. k. PÉNZ BESZÉL NAPI MELLÉKLETEK Szerda RANDEVÚ Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA Az előttünk álló esztendőben az inflációnál várhatóan nagyobb mértékű általános drágulásra kell számítanunk. A közlekedésért és a hivatali ügyintézésekért már ja­nuártól többet fizetünk, a következő hónaptól pedig drá­gább lesz a kenyér, a tej, a hús és a villamos áram, s a gyógyszerek ára is növekszik. Tavaly 5,7 százalékos volt az infláció, az előrejelzések sze­rint idén „csak" 4,5 százalékkal romlik a pénzünk. Az elképze­lés mind a jegybank, mind a Pénzügyminisztérium szak­emberei szerint tartható, ám ez valószínűleg nem vigasztal majd bennünket, mivel az ár­emelések ennél nagyobb mér­tékben növelik a kiadásainkat. Mindent összevetve januárban úgy 18-20 százalékkal emel­kednek a költségeink. az élelmiszer érzékeny pont Az energiaárak emelkedése, valamint az infláció és a bérek mérsékeltebb ütemű növeke­dése a tej-, a hús- és a sü­tőipart is áremelésre kénysze­ríti. A tej és a tejtermékek át­lagosan 5 százalékkal, a hús­félék pedig 8-10 százalékkal drágulhatnak. A sütőipari ter­mékekről már most biztosan állítható, hogy februártól 10 százalékkal kerülnek többe. E halasztott áremelés nem vár­hat tovább, az ágazat jöve­delmezősége ugyanis évek óta alacsony, s a verseny helyett sokkal inkább kíméletlen küz­delem folyik a talpon mara­dásért. Jelenlegi információ­ink szerint az áremelés után egy kilogramm fehér kenyér beszerzési ára 120-125 forint lehet, a zsemle 12-13 forint, s erre rakódik még a kiskeres­kedelmi árrés. TÖBB PÉNZÉRT SZÓRAKOZHATUNK A diagramon látható, hogy míg tíz esztendeje a családok kiadásainak legnagyobb téte­PARTNER A SZAKTÁRCA ÉS AZ ÉRDEKKEPVISELET Az élethez igazítják a jogszabályokat Együttműködési megállapodást írt alá a Kisosz a munkaügyi minisztériummal. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek­képviseleti Szövetsége (Kisosz) abban állapodott meg a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztéri­ummal, hogy közös célok érdekében a jövőben egymást segítik, rendszeresen konzultálnak. Az együttműködés abból a helyzetfelismerésből in­dul ki, hogy Magyarországon a multinacionális vállalatok fokozatosan csökkentik a létszámot, a középvállalkozások igyekeznek azt szinten tar­tani, s lassan a kisvállalkozások válnak a legna­gyobb foglalkoztatóvá. A Kisosz képes lenne azt vállalni - tájékoztatott Antalfp' Gábor elnök és Martonosi István társelnök, a Kisosz Csongrád megyei titkára -, hogy még több embert alkal­maznának a kicsik, amennyiben az élőmunka költsége, a különböző járulékok csökkennének. Ma Magyarországon olykor 1 millió forintot is ad az állam egy munkahely megteremtésére vissza nem térítendő támogatásként - ugyanerre a kisvállalkozások kevesebb pénzért is képesek. A Kisosz partnerként be tudna kapcsolódni a Kiss Péter munkaügyi miniszter nevével fémjelzett „élethosszig való tanulás" filozófiájába is. Az ér­dekképviselet közreműködhetne a jogalkotás­ban, a testhezálló szabályozásokban, s helyzet­elemzéseket adhatna a minisztérium számára. Javaslatként máris felvetették: olyan ágazati kol­lektív szerződésekre van szükség, amelyek lehe­tővé teszik a Munka törvénykönyvétől való elté­réseket. Például nehéz egy pincért a jelenlegi jog­szabályok szerint alkalmazni, amikor az a gya­korlat, hogy az illető egy teljes nap ledolgozása után egy szabadnapot kap. Mindenki jól jár, ha felesleges adminisztráció nélkül, de a való élet­hez alkalmazkodva születnek meg jogszabályok. f. k. Idén tovább növekszik a világhálón vásárlók száma Az on-line áruházak várakozásai alapján 2003-ban a tavalyi 6 százalékról 10 százalékra emelkedik a weben vásárlók aránya az internetfelhasználók körében - derül ki a Westel Mobil Távközlési Rt., a Sun Microsystems Magyarország és a GKI Gazdaságkutató Rt. közös fel­méréséből. munkatársunktól Az elemzés szerint ez a ráta rövid távon, 1-3 év alatt el­érheti a 16 százalékot, míg" középtávon, 3-5 éven belül a 27 százalékot is megközelít­heti. A legoptimistábbak a leg­látogatottabb e-boltok, ame­lyek azt remélik, hogy 3-5 éven belül minden harmadik inter­netező vásárolni is fog a vi­lághálón. Ezzel párhuzamo­san az on-line áruházak saját árbevételük növekedésére számítanak. A felmérés alapján a fizetés főként továbbra is a postai utánvétel útján történik majd, ám az áruházak többsége 1-3 éves időtávon belül a hitel­kártyás és a mobilegyenleg terhére történő fizetés arányá­nak jelentős mértékű növe­kedésében, is bízik. Rövid és középtávon tehát azon fizetési módozatok jelentős aránynö­vekedése várható, amelyekkel szemben ma még óvatosak a felhasználók, még nem tartják kellőképpen biztonságosnak­tartalmazza az elemzés. A mobilegyenleg terhére tör­ténő fizetést az on-line áru­házak egyelőre túl drágának tartják, illetve nagy értékű tranzakciók lebonyolítására nem is alkalmas. A felmérés kimutatta: bár az áruházaknak a biztonságot és a technoló­giát illetően fenntartásaik vannak a mobilegyenleg ter­hére történő fizetéssel kapcso­latban, 56 százalékuk szerint a vevők használnák ezt a lehe­tőséget, ha lenne rá módjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents